👩🏻‍💻🗣🤮🤐🤬

Múlt héten az Instagram is elkezdte bevezetni, hogy ezentúl tudunk reagálni mások posztjaira vagy üzeneteire közvetlenül emojikkal. Persze emojit posztolni eddig is lehetett, de idáig szépen elő kellett túrni, és úgy beszúrni, mostantól kezdve viszont közvetlenül is elérhetőek lesznek. 

Hasonlóan tolja évek óta arcunkba az emojikat az Insta tulajdonosa, a Facebook, illetve a másik techóriás, az Apple is: a Facebook például hatféle reakció-emojit kínál fel minden poszthoz és kommenthez. 

Ugyanakkor kutatók szerint ez nem feltétlen jó irány. Pamela Pavliscak digitális antropológus (!), és többek között azt kutatja, hogy hogyan alakulnak érzelmeink a technológiai változások révén. Most a Quartznak beszélt arról, hogy azok az alapemojik, melyek megjelentek mondjuk a Facebookon, nem a semmiből érkeztek: az evolúciós pszichológia ismert szerzője, Paul Ekman a hatvanas években jelölte ki a hat alapérzelmünket, azaz a boldogságot, a meglepettséget, a félelmet, dühöt, az undort és a szomorúságot, és arról is beszélt, hogy érzelmeinket mutató arckifejezéseink univerzálisak. 

Ez azonban egy rendkívül vitatott elmélet: az érzelmek szerepéről, eredetéről és működéséről jelenleg is óriási tudományos viták vannak, és léteznek olyan elméletek, melyek szerint az emberi érzelmek ennél jóval összetettebb jelenségek, amiben sokkal több kulturális, társadalmi, illetve saját emlékeinkből építkező személyes komponense van. 

Ugyanakkor Pavliscak szerint a hat alapérzelemnek van egy hasznos funkciója, legalábbis a Facebook és az Apple szemszögéből: ilyen világos alapérzelmekre egyszerűsítve az online reakcióinkat, remekül kielemezhető és értékesíthető információkat kaphatnak felhasználóikról a techvállalatok. 

De van még egy probléma a túlságosan reakcióközpontú kommunikációval: azzal, ha a rendelkezésre álló emojikkal fejezzük ki állandóan érzelmeinket, jelentősen leszűkítjük azt, ahogy a saját érzéseinkről beszélni tudunk, és nem vesszük figyelembe, hogy az érzelmeknek lehetnek olyan dimenziói, melyeket nem tud kifejezni egyetlen sárga fej. 

Pedig ennek az összetettségnek fontos szerepe van az érzelmi intelligenciában: minél több érzelmi kifejezést tudunk ugyanis felismerni, illetve kifejezni, annál jobban el tudunk igazodni más emberekkel való kommunikációnkban, és több megoldási stratégiát tudunk kidolgozni egyes szituációkban. Ráadásul ha viszont csökken a képességünk arra, hogy sokféle, sokszínű érzelmeket különböztessünk meg egymástól, akkor gyakrabban uralkodhatnak el rajtunk szélsőséges érzelmek is. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.