„Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszüntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása.

A kiáltványunk központi követelése, hogy teljesen új alapokra helyezve válasszuk újjá az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság letéteményesét, a Szenátust! A testület tagjainak döntő többségét a választott – oktatói, nem-oktatói és hallgatói – tagok alkossák.

Az egyetem jelenlegi vezetését felkérjük, hogy ügyvezetőként működjön az új szenátus felállásáig: ne szülessenek stratégiai döntések, és ne kerüljön sor olyan visszafordíthatatlan lépésekre, mint szakok, tárgyak megszüntetése, dolgozók elbocsátása!”

– többek közt ezek szerepelnek abban a kiáltványban, amit a Budapesti Corvinus Egyetem már több mint 150 oktatója írt alá.

A Corvinus volt gyakorlatilag az első egyetem, ahol a Fidesz a modellváltást végrehajtotta, az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kezébe adva egyetemek fenntartását. (A modellváltás hátteréről itt írtunk hosszabban.)

Az oktatók azt is írják, hogy„a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket. Összességében a modellváltás átfogó hatását erősen negatívnak értékeljük, annak ellenére, hogy a bérek rendezése és az infrastruktúrafejlesztés részben teljesült és az oktatást-kutatást segítő technikai körülmények javultak.”

A kekvás modellben a kiáltvány szerint „a beígért stratégiai szabadság és döntési autonómia az egyetemet illetően egyáltalán nem teljesült”, az akadémiai szabadság és önrendelkezés súlyosan erodálódott. A kuratórium politikai-személyi befolyása erősen érvényesült az egyetemet meghatározó döntésekben, stratégiai és esetenként működési kérdéseket érintő ügyekben, írták. A kekvás modellváltás az EU-ban is kiverte a biztosítékot, emiatt esnek el például a modellváltó egyetemekre járók az Erasmus-program lehetőségétől, illetve kerültek ki az intézmények a Horizon kutatási programból.

A corvinusos kiáltványban arról is írtak, hogy az egyetem versenyképessége romlott vagy stagnált, továbbá komoly veszteséget okozott, hogy a KEKVA-s alapítványi forma miatt az egyetem nem tud élni az EU-s pályázatok előnyeivel. A hallgatói létszám radikálisan csökkent, ad hoc döntésekkel szűntek meg szakok az érintettek (szakfelelős, szakon oktatók, támogató kollégák és a szak iránt érdeklődő hallgatók) tájékoztatása nélkül, a vezetés megalapozatlan döntései esetenként jelentős bevételkiesést okoztak.

A teljes írás, beleértve az egyetem szakszervezeti közössége által megfogalmazott javaslatokat, és az aláírók teljes névsora itt olvasható.

Két év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, akinek a bíróság szerint köze volt Matthew Perry színész túladagolás okozta halálához.

Az öt vádlott egyike, Erik Fleming a „Ketaminkirálynőként” emlegetett los angelesi nőtől szerezte be a műtéti érzéstelenítőként használt ketamint, majd továbbadta azt a színésznek. Az 56 éves drogfüggőségi tanácsadó 2024 augusztusában bűnösnek vallotta magát ketamin terjesztésére irányuló összeesküvés egyik vádpontjában.

A szövetségi bíró emellett három év felügyelet melletti szabadlábra helyezésre és 200 dolláros pénzbírságra is ítélte Fleminget.

Perryt 2023 októberében találták holtan dél-kaliforniai otthonának udvari jakuzzijában. Halálát a ketamin akut hatása okozta.

Az amerikai hatóságok szerint Fleming egyike annak az öt embernek – köztük orvosoknak és a színész asszisztensének –, akik ketaminnal látták el Perryt, és profitszerzés céljából kihasználták drogfüggőségét, ami végül túladagolásos halálához vezetett.

A drogfüggőségi tanácsadó a negyedik elítélt az évek óta húzódó ügyben. Mindannyian bűnösnek vallották magukat a szövetségi eljárásban. A múlt hónapban a 42 éves Jasveen Sanghát, azaz a „Ketaminkirálynőt” 15 év börtönbüntetésre ítélték, mert olyan drogokat adott el, amelyek a színész halálához vezettek. Dr. Salvador Plasenciát, aki Perry halála előtti hetekben szintén ketaminnal látta el a színészt, decemberben 30 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Dr. Mark Chavezt, azt a kaliforniai orvost, aki eladta a ketamint Perrynek, szintén decemberben ítélték el: nyolc hónap házi őrizetet és három év felügyelet melletti szabadlábra helyezést kapott.

Kenneth Iwamasát, Perry személyi asszisztensét, aki együtt élt a színésszel, és akit azzal vádolnak, hogy ketamint adott be neki injekció formájában, május 27-én fogják elítélni, miután bűnösnek vallotta magát halált okozó ketaminterjesztésre irányuló összeesküvés egyik vádpontjában. (BBC)

„Az eddigi legnagyobb kiterjedésű, egészen Ungvárig érő orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Személyi sérülésről nincs információnk. Imádkozom a kárpátaljaiakért! Elítélem a támadást, mindent meg kell tenni azért, hogy a háború végre véget érjen!”

– írta a kellemetlen napokat élő államfő, Sulyok Tamás a Facebook-oldalán a Kárpátalját érő támadás kapcsán. Az orosz szó rendkívül bátor, és az elmúlt évek alapján szokatlan használatát tapasztalhattuk több fideszes politikus, például a frakciót vezető Gulyás Gergely részéről is. Hasonlóan reagált Gulyás volt helyettese, a lista végéről a Parlamentbe beültetett Panyi Miklós is. (A meglepetések sora azért véges, Szijjártó Péter például nem tett közzé hasonló elítélő posztot.)

Az államfő egyébként a Munkácsot ért, 2025 augusztusi rakétatámadásról szóló posztjában is hasonlót írt, igaz, akkor 58 perccel később az orosz szót eltávolította a bejegyzésből:

Szalay-Bobrovniczky Vince korábbi helyettes államtitkár közbenjárásra osztottak szét több mint egymilliárd forint közpénzt három szervezet között a Bethlen Gábor Alapkezelőnél még tavaly, derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket az RTL Híradó szerzett meg.

A helyettes államtitkár összegszerűen kérte, hogy mely szervezetekhez jusson pénz:

• Erőszakkutató Intézetnek 63 millió,
• a Rákóczi Szövetségnek 900 millió,
• a Mesterséges Intelligenica Kutató Központnak pedig 300 millió.

Utóbbi volt az, amely azt állította a Magyar Péter október 23-ai rendezvényéről készült légifelvételről, hogy mesterséges. Érdekesség, hogy a szervezetet nem sokkal a kifizetés előtt hozták létre, weboldaluk is pár nappal a nyilatkozat előtt született csak meg, és az RTL a székhelyükön se talált senkit.

Az RTL birtokába került levélben az áll, hogy Szalay-Bobrovniczky „államtitkári írásos javaslatot tett a támogatások kifizetésére”. Sokat nem is kellett várni, pár nappal a levél kelte után, az alapkezelő 100 százalékos előlegként el is utalta a pénz.

Az RTL megkérdezte az alapkezelőt, hogy korábban hány ilyen levelet kaptak és osztottak szét támogatást, de azt válaszolták, nincs erről nyilvántartásuk.

Tarr Zoltán, a Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterkorábban azt ígérte, vizsgálni fogják az alapkezelő működését és a támogatások felhasználásának jogszerűségét is.

A cikk korábbi változatában tévesen szerepelt egy kép Szalay-Bobrovniczky Kristófról.

• Az ópusztaszeri kormányülés közben tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter bejelentette: Tóth Péter, a Tisza volt kampányfőnöke nemzetbiztonsági tanácsadó lesz.
• Arról kérdeztük, mi garantálja, hogy nem használják a szolgálatokat pártpolitikai célokra.
• Illetve arról is, hogy mi tesznek, ha Sulyok Tamás nem távozik önként.

Megszavazta az orosz parlament alsóháza azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek értelmében a fegyveres erők bevethetők lesznek olyan orosz állampolgárok védelmében, akiket külföldön letartóztattak, büntetőeljárás alá vontak, vagy fogvatartanak.

A felhatalmazás olyan külföldi bírósági döntésekre vonatkozhat majd, amelyek joghatóságát Oroszország bevonása nélkül határozták meg, és amelyek hatásköre nem alapul Oroszország nemzetközi szerződésein, vagy nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján működnek.

Az alsóház védelmi bizottságának elnöke szerint a módosításokra azért van szükség, hogy megelőzzék az olyan eseteket, mint amilyen Alekszandr Butyagin régész letartóztatása volt Lengyelországban. (MTI, The Moscow Times)

Belső vizsgálatot rendelt el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a május 12-én a Sándor-palotában készült MTI fotókkal kapcsolatban szerdán, írja az MTI.

Arról a 444 is beszámolt, hogy kedden, a miniszterek kinevezésekor Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök magányosan ácsorogva nézte végig újra és újra, hogy az új miniszterek direkt úgy állnak be fotóra, hogy ő ne látszódjon a képen.

Az első miniszter, Bóna Szabolcs kinevezésénél félszegen még Sulyok Tamás is oda tudott állni, ez azonban nincs rajta az MTI-n közzétett fotón.

„A Magyar Távirati Iroda szigorú szabályok alapján, a hírügynökségi fotózás szakmai standardjai szerint végzi munkáját: a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a sérültek-e ezek a szabályok” - olvasható a vezérigazgató levelében.

Erre bizonyára azért volt szükség, az M1 korábbi híradósa, mostanra pedig fideszes képviselő Németh Balázs ezen fotók láttán kezdett el aggódni a közmédia szabadságáért.

Mi történt?

Sokaknak feltűnhetett az a fura epizód Magyar Péter Karmelita-beli élőzéséből, amikor a miniszterelnök az exkolostor bejárása közben, egy üres kis irodában talált egy nyitott Bibliát egy íróasztalon. „Nézzük meg, hogy hol volt kinyitva a Biblia!” - mondja Magyar. A Bibliában, mit tesz isten, pont alá van húzva egy passzus. Magyar hangosan felolvassa: „Hadd tudják meg az élők, hogy az emberek királyságán a Felséges uralkodik: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit.“ Magyar kurta ajakbiggyesztéssel nyugtázza az idézezet, majd talál egy frissen vásárolt iratmegsemmisítőt.

Mi volt a közvetlen reakció?

A jelenetet (ami 19:25 táján kezdődik) sokan megrendezettnek gondolták, hiszen hogy találna valaki csak úgy egy célzatosan nyitva hagyott Bibliát benne aláhúzott idézettel, majd közvetlen utána egy frissen vásárolt iratmegsemmisítőt? Volt, aki máris rogáni manipulációval vádolta meg az épp hogy beiktatott miniszterelnököt.

Mi volt az első fordulat?

Gyorsan kiderült, hogy a jelenet nem volt megrendezett. Mielőtt a hisztérikus kommentelők élve eltemették volna Magyar Pétert, a Mandiner hasábjain jelentkezett Nagy János fideszes exállamtitkár: ő hagyta ott a Bibliát, ő húzta alá és igen, üzenni akart vele. Hogy mit? A Mandiner szerint „valamilyen üzenetet szeretett volna hagyni az új kormánynak és annak fejének. Ekkor jutott eszébe ez a passzus, amelyben a Szentírás alázatosságra int.”

Mire utalnak a felszínes jelek?

Arra, hogy Nagy tényleg Magyarnak üzent. Május 10-én, az új miniszterelnök eskütételének másnapján Nagy ugyanezt az idézetet már kitette a Facebookjára.

De miért gondolja a 444 teológiai rovata, hogy Nagy valójában mégsem Magyarnak üzent?

Az idézet megértéséhez ismerni kell a bibliai sztorit, amiben a kiemelt mondat szerepel. Dániel könyve igen szórakoztató olvasmány egyben a gonzo irodalom egyik legkorábbi emléke, őszintén ajánlom mindenkinek! Magát a mondatot, amit Magyar hangosan felolvasott, egy dühöngő angyal mondja Nebukadneccar babiloni királynak, akit régebben inkább Nabukodonozornak hívtak, de Nabukkó és Nabú-kudurri-uszur néven is ismert. A sztorija pedig a következő.

Nabukodonozor megostromolta Jeruzsálemet, ahonnan vásárfiának nem aranyat vagy áthatolhatatlan légvédelmi rakétarendszert vitt haza az udvarába, hanem 3 zsidó ifjút, köztük a kor Radnai Márkjának számító Dánielt és az első demóit háromhúros lanton pöcögtető Azahriah-t.

Dániel érdekes ifjú volt: nemcsak istentelenül jól nézett ki, de ő volt a történelem első lejegyzett vegetáriánusa is. Miután Nabukodonozor 3 boybandesen jóképű barátjával együtt elrabolta a legyőzött Jeruzsálemből és az udvarába hurcoltatta, a dilinyós király korszerű, proteinben gazdag diétára akarta fogni a zsidó csávókat, hogy azok még szexibben nézzenek ki. A meggyőződéses schwábista Dániel azonban nem hitt az állati fehérjékben és fogadást ajánlott a király udvarmesterének, Benke Laci bácsinak: engedje meg nekik, hogy 10 napig ne a cupákokban gazdag babilóni diétát tolják, hanem kizárólag zöldségféléket és vizet fogyasszanak. És láss csodát! Ahogy az írás mondja, „Tíz nap múlva szebbnek látszottak, és kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál, akik a király ételéből ettek. Ezért a felügyelő fölmentette őket az alól, hogy az előírt ételt egyék, és bort igyanak, és ahelyett zöldségféléket adott nekik.” De a magát dagadtra répázó zsidó anti-Schwáb Richárd sztorija igazából mellékszál. A lényeg az, hogy Naukodonozor teljesen rácsavarodott a hatalomra, amibe olyan szinten őrült bele, mint egy Pócs János nevű férfi jó ötezer évvel később: ő azonban nem 1 cigányt, hanem 3 zsidót dobott a jól bedurrantott kemencébe, pusztán amiatt, mert nem voltak hajlandók imádni egy arany szobrot.

Bár az máig vitatott, hogy az őrült babiloni királyok és a slimfit zsidók sztoriját legyező Dániel könyvének maga a címszereplő-e a szerzője, ennek az epizódnak a címét nagyon gyanús, hogy Márki-Zay Péter írta, az ugyanis így hangzik:

„Három férfi a tüzes kemencében”

A dilinyós babiloni király nem kék óriásplakátokkal gurigázott. Amikor egyszer fura álmot látott, fogta magát és kivégeztetett minden bölcset, aki nem tudta kitalálni, hogy mit álmodott, annak ellenére, hogy senkinek sem árulta el az álmát. Az eredmény? Kinyíratott minden bölcset, minipánikot kiváltva a babiloni bölcsészkarokon. Dániel azonban kitalálta az álmát, amiért azonnal kinevezték Pest megyei főispánnak. Pedig igazából csalt, hiszen maga az Úristen súgott neki.

Így érünk el a Nagy János-féle sztorihoz. Nabukodonozor megint álmot látott. Egy égig érő óriási fát, amiről a világ állatai táplálkoztak. Ám jött egy építési vállalkozó stílusában köcsögösködő angyal és seccpecc kivágatta. Sőt azt is elrendelte, hogy a földben hagyott tuskóját bilincseljék meg vas- és rézbilincssel és hagyják úgy hét évig. Miután kiadta a holdkóros utasításait, az angyal kimondta azt az idézetet, amit Nagy aláhúzott Magyarnak:

„Hadd tudják meg az élők, hogy az emberek királyságán a Felséges uralkodik: annak adja, akinek akarja, és a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit."

Dániel ezt az álmot is megfejtette: a marha nagy fa maga a király, akit a dühöngő angyal kamu dicsekvésére rácáfolva nem az angyalok ítéltek kivágásra, hanem maga az Isten. A kivágás pedig azt jelenti, hogy a nagyképűvé és gonosszá lett, a szegényekkel durván bánó király elveszíti a hatalmát. De a leláncolt tuskós sztori reményt adhat neki. Nem, nem valami komolyabb varázsgombaszállítmány érkezésére utalt az angyal a szürreális tuskózással, hanem arra, hogy a bukott királyt 7 évre száműzik az emberek közül. Hét évig réti füvet kell legelnie, aztán ha eléggé megtört ahhoz, hogy nyilvánosan beismerje, hogy nem ő fingta a passzátszelet, hanem az Isten, visszatérhet a hatalomba.

Slimfit Dániel jelezte ugyan, hogy ha felhagy a szemétkedéssel, megúszhatja a bukást, de a dölyfös Nabukodonozornak eszébe sem jutott ilyesmi. 12 hónap múlva aztán a palotája Dunára néző erkélyén óbégatott éppen, miután istentelenül beoroszlánvéreztek Vida Joe-val, hogy mekkora májer, amikor az Úr megunta, megbuktatta, aztán tényleg 7 évnyi legelészéssel büntette. Miközben Dánielről szoláriumcsövet és 40 százalékos áfonyatartalmú granolát neveztek el, Nabukodonoznak olyan hosszú szőre nőtt, mint a sas tolla, a körme szintén akkorára nőtt, mint a sasé és már csak egy józsefvárosi uzsorás és egy fradista rendőrspicli barátkozott vele. De amint hajlandó volt visszavenni az arcából, újra felülhetett a trónjára.

Mivel Magyar Péter még egy percig sem uralkodott, ennek következtében sem sanyargatni, sem megbukni nem volt alkalma, Nagy üzenete csakis Orbán Viktornak szólhat. Nem lehet könnyű helyzetben a Biblia gyanánt a Vadhajtásokat lapozgató, úgynevezett patrióta oldal, ha már egymás között is ez a body shaming megy, a hosszú szőrrel meg a karmokkal. De ha Orbán megpróbálja optimistán nézni, eddigi fegyverhordozója nemcsak arra utal, hogy megtébolyodott a hatalomtól, minősíthetetlenül bánt a szegényekkel és aranyszobrot imádott, hanem arra is, hogy két ciklus múlva visszatérhet a hatalomba.

És szerintem még Nagy János a legoptimistább fideszes momentán!

Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese szerint Ukrajna már kidolgozta és részben végre is hajtja azt az intézkedési tervet, amely a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szól, és amely – állítása szerint – teljes mértékben figyelembe veszi Magyarország érdekeit is. Minderre azért van szükség, hogy Ukrajna teljesítse az Európai Unió tagsághoz vezető úton előírt feltételeket.

Kacska az RBC-nek nyilatkozva azt mondta: Ukrajnának világos akcióterve van a kisebbségi jogok ügyében, amely megfelel az EU elvárásainak. Szerinte az új magyar kormány felállása után lehetőség nyílt arra, hogy előrelépjenek a csatlakozási tárgyalások. Az ukrán fél reményei szerint az EU-tagállamok nagyköveteit tömörítő COREPER hamar jóváhagyhatja mind a hat tárgyalási klaszter megnyitását. Ez Kacska szerint akár már május 26-án, de legkésőbb június 16-án megtörténhet.

A varsói külügyminisztérium jegyzéket intézett a magyar félhez, amelyben a Magyarországra menekült Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter kiutazásáról szóló információt kértek - közölte szerdán Maciej Wewiór lengyel külügyi szóvivő.

A jegyzékben a lengyel diplomácia annak kapcsán fordult a magyar partnereihez, hogy a tavaly decemberben Magyarországon politikai menedékjogban részesült Ziobro jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. A varsói külügy arról kért tájékoztatást, hogy a politikus rendelkezett-e olyan magyar úti okmánnyal, amely lehetővé tette számára, hogy elhagyja Magyarországot, és belépjen az Egyesült Államokba.

Az új magyar kormány még a beiktatása előtt úgy nyilatkozott, hogy Zbigniew Ziobro, valamint szintén a magyarországi menedékjogban részesített Marcin Romanowski volt igazságügyiminiszter-helyettes esetében sem engedi meg, hogy Magyarországban védelmet kapjanak. A varsói külügyminisztérium már kedden az Egyesült Államok varsói nagykövetségének továbbított jegyzékben Ziobro amerikai tartózkodásának jogi alapja iránt érdeklődött.

Az előző lengyel kormány által létrehozott Igazságosság Alap ügyében összesen 26 rendbeli bűncselekménnyel gyanúsított Zbigniew Ziobro lengyelországi körözését februárban rendelték el. A lengyel ügyészség még ugyanabban a hónapban európai elfogatóparancs kiadását is kezdeményezte az illetékes varsói bíróságnál, az ügyben azonban eddig még nem született döntés.

Holnap délelőttre berendelték Oroszország nagykövetét a külügyminisztériumba, jelentette be Magyar Péter az ópusztaszeri kormányülés után (közben) tartott sajtótájékoztatón. Magyar arról is beszélt, hogy magyar vasutasoknak is óvóhelyre kellett menniük Csopnál, de azóta már hazatértek Magyarországra.

Ahogy mi is megírtuk, heves orosz dróntámadások érték Kárpátalját, robbanás rázta meg Munkácsot, drón csapódott be Ungváron is. Helyi információk szerint ismét légiriadó van a térségben.

Újszerű élmény lesz ez a Magyarországra akkreditált orosz nagykövetnek, Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt nem volt sok jelenése a Bem téren, sem a külügyminisztérium informatikai rendszerének meghekkelése, se Munkács rakétázása, se az 1956-os forradalmat elhazudó orosz tankönyvek nem adtak elég indokot az előző külügyminiszternek, hogy számonkérje az orosz nagykövetet, Szijjártó inkább az ukrán nagykövetet szerette berendelni.

Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely elítéli és elfogadhatatlannak tartja a Kárpátalját ért OROSZ (!) támadást.

Ez azért különös, mert amíg a Fidesz kormányzott, ódzkodtak leírni az orosz szót. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter például így trükközött egy augusztusi bejegyzésében, amikor az oroszok szintén Kárpátalját lőtték:

Kellett hozzá egy fél nap, hogy Orbán leírja azt, mit Szijjártó nem mert: orosz rakétámadás érte Munkácsot.

Sulyok Tamás jelenleg is köztársasági elnök pedig odáig ment, hogy bár először leírta, hogy orosz rakétatámadás érte Kárpátalját, később módosították a bejegyzést, így kikerült belőle az orosz szó.

Hatályon kívül helyezte a dél-karolinai Legfelsőbb Bíróság az Alex Murdaugh elleni gyilkossági ítéletet, mert a bírák szerint a 2023-as tárgyaláson a bírósági titkár súlyosan beavatkozott az esküdtszék munkájába, ezért Murdaugh nem kapott tisztességes tárgyalást. (A drogfüggő ügyvéd, Alex Murdaugh csavaros történetéről itt írtunk korábban.)

Az 57 éves Murdaugh-t korábban bűnösnek találták abban, hogy meggyilkolta a feleségét és a fiát. A két áldozatot 2021 júniusában lőtték agyon a család dél-karolinai birtokán. Az ügy több mint egy évig megoldatlan maradt, mielőtt Murdaugh-t letartóztatták volna.

Bár a gyilkossági ítéleteket most megsemmisítették, Murdaugh továbbra is börtönben marad, mert korábban bűnösnek vallotta magát több pénzügyi bűncselekményben is: milliókat sikkasztott el ügyvédi irodájától és ügyfeleitől. Ezeket a csalásokat elismerte, de a gyilkosságokat végig tagadta. Az ügy anno az egész Egyesült Államokat lázban tartotta, mert a Murdaugh család évtizedeken át rendkívül befolyásos volt a Dél-Karolinában.

A tárgyalás 2023 márciusában zárult le. Az ügyészek szerint Murdaugh azért ölhette meg családtagjait, hogy együttérzést váltson ki maga iránt, miközben már közel voltak ahhoz, hogy lelepleződjenek a drogfüggőségével és pénzügyi visszaéléseivel kapcsolatos hazugságai.

A védelem azonban hamar azzal kezdett érvelni, hogy a tárgyalást befolyásolta Becky Hill bírósági titkár, aki az esküdtszék körüli szervezési feladatokat látta el. Több esküdt is azt vallotta, hogy Hill megjegyzéseket tett Murdaugh tárgyalótermi viselkedésére, például arra figyelmeztette őket, hogy „ne hagyják magukat becsapni”, és figyeljék a testbeszédét. Hill később lemondott a posztjáról, majd felfüggesztett büntetést kapott, miután beismerte, hogy közpénzekkel élt vissza, és saját hasznára használta hivatalát, többek között a tárgyalásról szóló könyve népszerűsítésére.

A Legfelsőbb Bíróság mostani döntése szerint Hill befolyásolta az eljárást, és ezzel megsértette Murdaugh tisztességes tárgyaláshoz való jogát. A bírák azt is jelezték, hogy a tárgyalást vezető bíró, Clifton Newman túl sok bizonyítékot engedett be Murdaugh pénzügyi bűncselekményeiről a gyilkossági perben. Szerintük ezeket korlátozni kellett volna. Az ügyészség várhatóan újra bíróság elé állítja Murdaugh-t a gyilkossági ügyben. (New York Times)

A miniszterelnöki székbe magát beországjáró Magyar Péter már kormányon is folytatja az országjárást: miután a miniszterek eskütételével és kinevezésével kedden megalakult az új kabinet, szerdán meg is volt az első kormányülés. Méghozzá az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a Feszty-körkép előtt. A miniszterelnök és a három kormányszóvivő ad tájékoztatást az ülés témáiról, a sajtótájékoztatót percről percre hírfolyamban közvetítjük.

„A Budapestről indult kezdeményezés globálissá vált: tíz amerikai város is csatlakozott a Budapest–Pozsony–Varsó–Prága főpolgármesterei által létrehozott Szabad Városok Szövetségéhez (Pact of Free Cities).”

- írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook oldalán. Karácsony arról is írt, hogy a Szabad Városok Szövetségét még 2019-ben hozták létre, akkor Budapesten, Varsóban, Pozsonyban és Prágában is a progresszív városvezetést jobboldali populista kormányok szorongatták. Ma a Szövetségnek már 35 európai város a tagja, például Kijev és Párizs is, most Pozsonyban pedig tíz amerikai város is csatlakozott: Beaverton, Boston, Chicago, Cincinnati, Cleveland, Montgomery, Oklahoma City, San Antonio, San Diego, Seattle.

A pozsonyi találkozó eredményeképp létrejött Budapesten a Szabad Városok Szövetségének állandó irodája is, ezt Pilz Olivér vezeti majd.

Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter protokollfőnökével és a 4iG delegációjával január 11-én Tel-Avivba utazott egy Bombardier Challenger 3500-as luxusrepülővel, a miniszter és munkatársának szállása 611 640 forint volt egyetlen éjszakára, írja az Átlátszó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ideiglenes külföldi kiküldetést is szabályozó minisztériumi utasítása alapján a Nagy Mártonnal együtt utazó protokollfőnök („egyéb kiküldött”) szállására legfeljebb 250 euró/éj összeg fordítható. Ez akkori árfolyamon kb. 95 ezer forintot jelentett, ezek alapján a további több, mint 500 ezer forintot Nagy Márton szállására fordították. Ám a minisztériumi utasítás 27. §-a mozgásteret biztosít a tekintetben, hogy az „egyéb kiküldött” hol és mennyiért szállhat meg. Ugyanis, a delegáció tagjainak egy szállodában való elhelyezése érdekében – a takarékossági szempontok figyelembevételével – el lehet térni a fenti árkategóriától, és a delegáció tagjai a delegáció vezetőjét megillető szállodában történő elhelyezésre jogosultak. A miniszter esetében a szállásköltséget törvény nem maximalizálja, bármilyen szállást igénybe vehet külföldi kiküldetésekor

Az izraeli kiküldetés semmiképp sem nevezhető olcsónak, de Nagy Márton utazási szokásaihoz képest talán nem is annyira kirívó. Tavaly írtunk arról, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter szeret drágán utazni: volt eset, amikor Nagy Márton szállása éjszakánként 1,7 millióba, de a vele tartó egyfős „delegációé” is több mint egymillióba került. Olyan is volt, hogy háromnapos külföldi utazása a kísérők költségeivel együtt 36,6 millió forintjába került az adófizetőknek.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere szerdán levélben gratulált Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszteri kinevezéséhez.

„Bízom abban, hogy korábbi közös eredményeink – például az elővárosi vasúti menetrend kapcsán – jó alapot adhatnak az optimizmusra, és városunk, valamint a tárca együttműködése eredményes lesz a következő években” - írta a Facebookon, ahol ezt megosztotta.

A gratuláció mellett két ügyre is felhívta Vitézy figyelmét. Az egyik, hogy polgármesterként határozottan támogatja az építéshatósági jogkörök önkormányzatokhoz történő visszatelepítését, ami „régi és jogos igénye a településeknek”.

A másik, hogy kezdeményezte a legfontosabb, döntésre és megvalósításra váró közlekedési projektek mielőbbi áttekintését. Mint, a vasúti közlekedést erősíteni képes intermodális központ, az Auchan-körforgalom, a buszközlekedés összehangolása. Valamint Cser-Palkovics szerint a BuBa helyi szakasza és az átmenő forgalmat a városukból kiszorító M200-as autóút sorsa nem várhat, ezért egy személyes egyeztetést is kért a minisztertől.

A kormányt korábban nagyon visszafogottan, de alkalmanként kritizáló Cser-Palkovics a Fidesz választási veresége után a Partizánba ült be arról beszélni, hogy nem biztos benne, hogy marad polgármester.

Magyar Péter hétfői élő tárlatvezetése a hátrahagyott Karmelitában hívta fel a figyelmet arra ismét, hogy fel lehet dobni a nagyközönség által nemigen látogatható kormányzati épületek fehér falait a legnevesebb magyar festők alkotásaival.

Tegnap megszereztük azoknak a műtárgyaknak a listáját, amelyek a Nemzeti Galériából Orbán Viktorékhoz kerültek kölcsönbe a Karmelitába, illetve azokét is, amelyek Rogán Antalékhoz. Orbánék nem szerénykedtek. A miniszterelnök és munkatársainak komfortérzetét majdnem 100 alkotás biztosította. Ahogy egy szakértő fogalmazott a képekről: „nagyon jó ízléssel összeválogatott, klasszikus, kiemelkedő nevek. „Az adott művész legjobbjait hozták el az MNG-ből, ezek csúcsképek”.

Kevésbé volt jó véleménnyel a szakértő a Rogánékhoz került festményekről, azon ottani két „Iványi Grünwald elég gyenge másodvonal”. Pedig az épület nem ezt érdemelné, ahogy Szily László fogalmazott, „a Rogán-menedék esetében túlnyomó részt a kortárs belsőépítészet legdrágább megoldásait alkalmazó, újratervezett beltérről beszélhetünk. Ami, bár a funkciója irodaház, stílusában és színhasználatában inkább közelít a legelitebb kategóriába tartozó luxuslakások-luxusvillák vagy butikhotelek hangulatához, mint a bármilyen magas minőségű irodáéhoz vagy más középületéhez.

Az MNG-s képek kölcsönszerződése a nyáron jár le.

De nem csak a Nemzeti Galéria gyűjteményében néztek körül a Vár különböző részeit birtokba vevő minisztériumok. Írtunk a Nemzeti Múzeumnak is, hogy tőlük milyen alkotások kerültek kölcsönbe akár a Karmelitába, Rogánékhoz vagy a vár ügyeit intéző Várkapitánysághoz. Az utóbbi a megoldás a múzeum válasza alapján.

„A Várkapitánysággal műtárgyak kölcsönzése miatt összesen 20 festmény okán van kapcsolatban az intézmény” - írták a válaszukban.

Azt is elárulták, hogy „az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum több éve, de inkább több évtizede kapcsolatban áll közintézményekkel, melyek közül vannak, amelyekben a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönbe került műtárgyai biztosítják az állami épületek, közhivatalok (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem – Rektori Hivatal, Pest Megye Önkormányzatának Hivatala, minisztériumok) reprezentatív tereinek méltóságát. Az ilyen esetekben a festmények közül többet is restauráltatott és/vagy bekereteztetett a kölcsönző. Legutóbb 2025 tavaszán az MNMKK akkori elnöke kapott ilyen tárgyú megkeresést, azóta nem érkezett hasonló igény”.

A 20 festmény listájából az derül ki, hogy a Nemzeti Galéria tájképeit, csendéleteit, portréit a Nemzeti gyűjteményéből politikusokról szóló festményekkel egészítették ki. Ezek közül párat simán meg tudott nézni bárki, aki bejáratos volt kormányülésekre vagy tárgyalásokra. Aki nem, azoknak ott vannak online, a címre kattintva is megnézhetők.

1. Ismeretlen 18. századi festő: Zrínyi Miklós, olaj, vászon; 89x70,5 cm; lt. sz.: 1522.

2. Stetka Gyula: Tisza István, olaj, vászon; 142x98 cm; (kerettel: 161x117,5 cm), ltsz.: 2246.

3. Than Mór: Gr. Batthyány Lajos, olaj, vászon; 58x45 cm; (kerettel: 69,5 x 58 cm), ltsz: 1553.

4. Franz Eybl: Széchenyi István, olaj, vászon; 91,5x75,5 cm; (kerettel: 108x93,5 cm), ltsz:76.20.

5. Schoefft Ágoston: Gróf Széchenyi István, olaj, vászon; 81x62,5 cm; (kerettel: 93x78 cm), lt. sz.: 2263.

6. Pállik Béla (Benczúr Gyula köre): Tisza Kálmán, olaj, vászon; 133 x 94 cm; (kerettel: 153 x 113 cm), lt. sz.: 818.

7. Barabás Miklós: Baross Gábor, olaj vászon; 73,5x63 cm; (kerettel: 93x78 cm), ltsz: 99.1.

8. Temple János: Lónyay Menyhért, olaj, vászon, 140 x 100 cm, lt.sz.: 505.

9. Horovitz Lipót után Pap Henrik: Trefort Ágoston, olaj, vászon, 146 x 113 cm, lt.sz.: 524.

10. Vajda Zsigmond, Benczúr Gyula után: Gróf Andrássy Gyula, olaj, vászon, 151 x 100,5 cm, lt. sz.: 1660.

11. Paczka Ferenc: Batthyány Lajos portré, olaj, vászon, 161 x 120,5 cm, lt. sz.: 2210.

12. Than Mór: Batthyány Lajos portré, olaj, vászon, 48 x37,4 cm, lt. sz.: 2040.

13. Brüch, Oskar: Fejérváry Géza, olaj, vászon, 148 x 98 cm, lt. sz.: 1901.

14. Glatter Gyula: Khuen-Héderváry Károly, olaj, vászon, 146 x 86 cm, lt. sz.: 2199.

15. Benczúr Gyula: Lónyay Menyhért, olaj, vászon, 85,5 x 70 cm, lt. sz.: 2105.

16. Pongrácz Károly, László Fülöp után: Szapáry Gyula miniszterelnök, olaj, vászon, 112,5 x 88,5 cm, lt. sz.: 2106.

17. Lippay Bertalan (Berthold Dominik): Széll Kálmán, olaj, vászon, 130 x 88 cm, lt. sz.: 966.

18. Sárkány Gyula: Teleki Pál miniszterelnök, olaj, vászon, 139 x 89 cm, lt. sz.: 1927.

19. Benczúr Gyula: Wekerle Sándor, olaj, vászon, 134,5 x 95,5 cm, lt. sz.: 1926.

20. Orlai Petrich Soma: Wenckheim Béla, olaj, vászon, 86 x 73 cm, lt. sz.: 2118.

A Hír TV Vezércikk című műsorában Németh Balázs fideszes parlamenti képviselő a KDNP-s Juhász Hajnalkával és a szintén KDNP-s Máthé Zsuzsával együtt beszélt arról, hogyan élték meg a miniszteri meghallgatásokat és az új kormány megalakulását, valamint a budai Vár minisztériumi épületeiben forgatott Magyar Péter-videókat.

Juhász azzal kezdte, hogy Magyar Péter nagyon ijesztő, agresszív, gőgös és lekezelő volt, és szerinte a tiszás képviselőkön és minisztereken egy pillanatnyi mosoly sem volt.

Máthé Zsuzsa arról beszélt, hogy dermedten nézte, ahogy Magyar Pétert követték kamerával, forgatva a tiszás propagandafilm második részét.

Németh Balázs a bizottsági meghallgatásokról azt mondta, borzalmasan csalódott és félti Magyarországot: hisztériakeltés, gyűlölet, az elmúlt 16 év eredményeinek teljes tagadása, a gazdasági adatok meghamisítása, valótlanságok hangzottak el, személyeskedések történtek. Németh Balázsnak – aki a leghazugabb kampánnyal bukta az egyik legnagyobbat egyéniben, de listán betolták a parlamentbe – fogalma sincs, mi fog történni, 6-7 miniszter meghallgatásán volt bent, és nem tudja megmondani, melyik pillanatban mondtak igazat.

Juhász Hajnalka Ruff Bálint meghallgatásáról azt mondta:

„Életemben, még a privát szférámban sem láttam embert, aki ilyen lekezelő, gőgös, agresszív, bosszúvággyal vezérelt, GYŰLÖL… GYŰLÖLI a konzervatív, keresztény világot, a Fidesz-világ… GYŰLÖLI!”

Juhász azt mondta, a konkrét kérdéseire nem kapott választ, cserébe Ruff hatezerszer elmondta, hogy elszámoltatás lesz. (A teljes meghallgatást itt lehet megnézni.)

Németh Balázs egykori köztévés itt is aggódott amiatt, hogy a szerencsétlenül fotózkodni próbáló Sulyok Tamást az MTI levágta egy kép széléről, a fideszes képviselő szerint „ez az 1990 óta íródó időszaknak az egyik legdurvább botránya, ami a sajtószabadságnak a megsértését illeti”. (A háborúban született és a hatalom szolgálatába állított, kézi vezérléssel irányított közmédiában ezerszám járattak le embereket konkrét hazugságokkal, így a rendszer egyik szimbóluma volt – nem csoda, hogy rengeteg tüntetés volt ellene, és Magyar Péter azzal kampányolt, hogy fel fogják függeszteni a hírszolgáltatását, amíg nem konszolidálódik a helyzet.)

Juhász Hajnala ezután arról beszélt, hogy a politikai kommunikáció nagyon mélyre süllyedt, hogy egy köztársasági elnökkel – akinek alapvető feladata a nemzet egységének megtestesítése – így lehet beszélni. (Sulyok Tamásról van szó, aki elnöksége alatt Orbánék egyetlen súlyos ügyben sem szólt egy szót sem.) Juhász szerint az új miniszterekkel is így fog beszélni Magyar. „Milyen társadalom fog ebből felépülni? Hogy fogunk egymással bánni?” – kérdezte Máthé Zsuzsa, majd Juhász azt mondta, ha a kormány nem hozza az elvárt eredményeket, a fiatalok velük is így fognak viselkedni.

Juhász aggódik, hogy „ilyen geopolitikai kihívások közepette személyi kultusz épül”, és az Országházban magához szorítja a retiküljét, hogy valamelyik kamerába ne akadjon bele, mert már csak a mellékhelyiségbe nem mennek be a kamerások. (Az előző személyi kultusz idején a sajtó szinte sehol sem forgathatott, szinte teljesen meg is szűnt ott a képviselők kérdezgetése.)

A Fideszt a jelek szerint a francia és az orosz nemességgel azonosító Velkovics Vilmos műsorvezető Magyar Péterék Karmelita-bejárós videójáról azt mondta:

„Volt egy olyan érzése az embernek, mint amikor a Bastille-t elfoglalták a franciák, vagy amikor Szentpéterváron a téli palota ostroma után ott a plebs bevonult oda a palotába. Valahol szívszorító volt ez az egész.”

Juhász Hajnalja azt mondta, az is nagyon mű volt, hogy oda volt készítve egy kinyitott Biblia (erről egyébként kiderült, hogy Orbán személyi titkára, Nagy János hagyta ott). Azt, hogy Magyar Péter arra kérte a leköszönő minisztereket, írják meg neki azonnal, milyen kötelezettségvállalásokat tettek a beiktatása után, és a választ (minthogy még nem foglalta el az új irodáját) a Tisza Párt címére kérte elküldeni, az Velkovicsot a keretlegényekre, Máthé Zsuzsát az 1945 utáni világra, párt és állam összefonódására emlékeztette. Azt mondta:

„Olyan dolgokról beszélgetünk, amik annyira szürreálisak, hogy az ember tényleg úgy érzi, minthogyha valami álomba keveredett volna, amiből nincs ébredés.”

Juhász Hajnalka azt mondta, erősnek kell lennie és készülni arra, hogy itt egy éven belül nagyon-nagyon nagy bajok lesznek, mert aki így gondolkodik, az így is fog kormányozni. Juhász szerint nehéz nem kinevetni Magyar Pétert, csak azért adja meg neki a tiszteletet, mert Magyarország megválasztott miniszterelnöke.

Máthé Zsuzsa azt mondta, mindez azt vetíti előre, hogy az országnak nagyon kemény négy éve lesz, ha marad a kormány négy évig. Velkovics kérdésére, hogy mennyi időt adnak az új kormánynak, Juhász Hajnalka azt mondta, ő egy évet. Azért hozzátették, hogy annak drukkolnak, hogy jól menjenek a dolgok.

„Jelenleg is orosz dróntámadás zajlik Kárpátalján, amikor ezt a videót vesszük, akkor öt drón becsapódásáról tudunk, kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, egy-egy pedig egy-egy településen szórványosan. A szolyvai egy vasútállomásnak a transzformátorát élte, az ungvári pedig egy ipari létesítményt.”

- mondta Facebookra feltöltött videójában Magyarország tegnap beiktatott külügyminisztere, Orbán Anita. (A dróntámadásokról frissülő cikkben itt írunk bővebben.)

Orbán arról is beszélt a videóban, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a főkonzullal. A támadást a kormány elítélte, a most kezdődő, ópusztaszeri kormányülésen pedig napirendre veszik.

Két nappal ezelőtt korrupció miatt őrizetbe vették Bóna Zoltán volt fideszes parlamenti képviselőt, ma pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság közleményében arról ír (Bóna megnevezése nélkül), hogy

„üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban négy hónapra – 2026. szeptember 13-ig – elrendelte egy volt országgyűlési képviselő bűnügyi felügyeletét”

A közlemény szerint a megalapozott gyanú szerint Bóna megállapodott egy polgármesterrel arról, hogy érdemi munkavégzés szándéka nélkül, munkatársként foglalkoztatja annak édesanyját. A nő a fizetését rendszeresen felvette és annak nagy részét fia számlájára utalta, aki a kapott összeg egy részét – a fenti megállapodás alapján – a foglalkoztatás eléréséért és fenntartásáért jogtalan előnyként - ellenszolgáltatásként – a gyanúsítottnak eljuttatta.

Bóna továbbá egy gépjárművek kereskedelemével és kölcsönzésével foglalkozó férfival is megállapodást kötött, miszerint – a gyanúsított a képviselői státuszát felhasználva, ekként a hivatali helyzetével visszaélve – hozzásegíti a férfit ahhoz, hogy ő a lánya nevében határidőn túl adhassa be annak pályázatát az egyik minisztériumba. A segítségért cserébe Bóna azt kérte a másik férfitól, hogy tervezett autóvásárlásakor adjon neki kedvezményt.

Az ügyészség szerint fennáll a veszélye annak, hogy Bóna befolyásolná az ügy szereplőit vagy megpróbálná akadályozni a nyomozást, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy helyezzék bűnügyi felügyelet alá, vagyis gyakorlatilag házi őrizetbe. A bíróság úgy látta, hogy a gyanú megalapozott, és valóban fennáll annak a veszélye, hogy a volt fideszes képviselő kapcsolatba lépne az ügy érintettjeivel vagy megpróbálná megnehezíteni az eljárást. Ezért a lehető legszigorúbb szabályokat írták elő számára: nyomkövetőt kell viselnie, és a védőjével való telefonos kapcsolattartást leszámítva nem használhat internetet vagy olyan telekommunikációs eszközöket – például telefont, számítógépet –, amelyek nincsenek a nyomozó ügyészség ellenőrzése alatt.

A bíróság azt is megjegyezte, hogy a bírói gyakorlat szerint az ilyen típusú ügyek elején általában csak letartóztatással lehet teljesen kizárni a nyomozás befolyásolásának veszélyét. Ugyanakkor ennél szigorúbb intézkedést nem rendelhettek el, mert a bíróság nem léphet túl azon, amit az ügyészség indítványozott.

Felrobbant egy drón a kárpátaljai Szolyva közelében, úgy tudni, az energetikai infrastruktúrát érte találat – írja a karpatalja.ma egy Vitalij Glagola nevű újságíróra hivatkozva. A cikket később azzal frissítették, hogy masszív légitámadás érte Kárpátalját, záporoznak a drónok a régióra, előzetes információik szerint több találat érte Szolyvát, de robbanás rázta meg Munkácsot és Sahed drón csapódott Ungvár egyik városrészébe is. A magyar kormány is reagált a dróntámadásokra.

Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatta a lakosságot, hogy újabb Sahed drón van úton Munkács irányába.

A tűzről videófelvétel is készült:

A felvételen a Szolyva közelében felrobbant Sahed típusú drón utáni pillanatok láthatók, de megjelent egy másik felvétel is, amin az látszik, hogy egy újabb orosz pilóta nélküli eszköz repül el az Ökörmező térsége felett. Szolyva község Munkácstól nagyjából 30 kilométerre északkeletre fekszik.

Azonban a légiriadót jelző térkép információi szerint drónok tartottak több kárpátaljai település, így Munkács, Ilosva, Huszt és Alsókalocsa irányába.

Késő délután Vitalij Glagola újságíró ismét poszolt a Telegramon. Az egyikben közölte, hogy megszűnt a légiriadó Kárpátalján. Másik bejegyzésében pedig a támadást összegezte. Azt írta, összesen 11 drón támadta Kárpátalját a megyei katonai közigazgatás (OVA) tájékoztatása szerint.

Az ellenséges támadás során Sahed és Gerany típusú pilóta nélküli repülőeszközök hatoltak be a megye légterébe. A szerdai volt a legnagyobb szabású támadás a teljes körű invázió kezdete óta.

„A megye több járásában kritikus infrastruktúrához tartozó objektumokat értek találatok. A legtöbb drónt sikerült lelőni vagy elektronikai hadviselési eszközökkel hatástalanítani. Sajnos néhány pilóta nélküli eszköz elérte a célpontját. A csapások következményei ugyanakkor nem kritikusak a létfontosságú infrastruktúra működése szempontjából” – közölte Miroszlav Bileckij.

Bileckij elmondása szerint nincsenek sérültjei a támadásnak.

Kormányreakció, határzár

Nem sokkal az első támadások után az új magyar kormány is reagált.

„Jelenleg is orosz dróntámadás zajlik Kárpátalján, amikor ezt a videót vesszük, akkor öt drón becsapódásáról tudunk, kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, egy-egy pedig egy-egy településen szórványosan. A szolyvai egy vasútállomásnak a transzformátorát élte, az ungvári pedig egy ipari létesítményt.”

- mondta Facebookra feltöltött videójában Magyarország tegnap beiktatott külügyminisztere, Orbán Anita.

Orbán arról is beszélt a videóban, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a főkonzullal. A támadást a kormány elítélte, a most kezdődő, ópusztaszeri kormányülésen pedig napirendre veszik.

Az ellenzékben lévő Fidesz is reagált, nem is akárhogyan: Gulyás Gergely leírta az orosz szót.

Közben biztonsági okokból lezárták a szlovák-ukrán határt, de a magyar rendőrség tájékoztatása szerint Záhonynál is szünetel a határforgalom.

„Az ukrán fél fogadóképtelensége miatt szünetel a határforgalom a záhonyi közúti határátkelőhelyen május 13-án 14 óra 45 perctől. A leállás a ki-és belépő irányú határforgalmat egyaránt érinti. Az Ukrajnába utazókat kérjük, hogy a határátlépéshez válasszák a beregsurányi, barabási, lónyai, vagy a tiszabecsi közúti határátkelőhelyek valamelyikét” - írták.

A szlovákok 17:00-tól újra megnyitották az ukrán határátkelőket.

Szerda délután az ukrán hírszerzés (HUR) a Kyiv Independent beszámolója szerint azt közölte, hogy Oroszország szerdán kombinált, elhúzódó légi csapást indított Ukrajna ellen létfontosságú polgári létesítmények célpontba vételével, a támadás még most is tart. Eddig legalább három ember meghalt.

A támadás első hullámában az orosz csapatok jelentős számú csapásmérő drónt vetettek be az ukrán légvédelmi rendszer túlterhelése, valamint civil objektumok elleni támadások céljából. A hírszerzés szerint a későbbiekben Oroszország jelentős számú légi és tengeri indítású manőverező robotrepülőgépet, valamint ballisztikus rakétákat tervez alkalmazni.

„Moszkva célpontjai az elsődleges fontosságú infrastruktúra és a nagyvárosok létfenntartását biztosító objektumok, különösen az energetikai létesítmények, a hadiipari vállalatok, valamint az állami hatóságok épületei. Ily módon Oroszország, amely elutasította a tűzszünetre tett javaslatokat, ismét megpróbálja befolyásolni Ukrajna ellenálló képességét a szabadságért folytatott háborúban” - közölte a HUR.

Munkácsot tavaly augusztusban is érte dróntámadás, ami végül Sulyok Tamás miatt lett emlékezetes. A köztárasásig elnök ugyanis először kiposztolta, hogy orosz rakétatámadás érte Kárpátalját, majd a bejegyzésből eltávolították az orosz szót.

A cseh rendőrség keres egy tolvajt, aki egy templom vitrinjéből ellopta egy 800 éves szentnek a koponyacsontját, majd elmenekült vele.

A kedden este nyilvánosságra hozott homályos biztonsági kamerafelvételen egy feketébe öltözött alak látható, aki a rendőrség szerint Lemberki Szent Zdislava koponyáját tartja a kezében.

A gyanúsítottat a Jablonné v Podještědíben található Szent Lőrinc- és Szent Zdislava-bazilika padsorai között látták futni. A település Prágától 110 kilométerre északra fekszik.

„Az ellopott koponya értékének megállapítása jelenleg is folyik. Történelmi értéke azonban nyilvánvalóan felbecsülhetetlen” – mondta a cseh rendőrségi szóvivő.

Lemberki Szent Zdislava nemesasszony volt, 1220 és 1252 között élt, és nagylelkűségéről, valamint a szegényekért végzett munkájáról volt ismert. II. János Pál pápa 1995-ben avatta szentté.

„Ez lesújtó hír” – mondta a CTK hírügynökségnek Stanislav Přibyl prágai érsek.

„A koponyát zarándokok tisztelték… Nem tudom elhinni, hogy valaki fényes nappal gyakorlatilag egy templomból lop el egy olyan ereklyét, amelynek értéke mindenekelőtt történelmi, valamint spirituális a hívők számára.”

A rendőrség először férfiként azonosított a feketeruhás alakot, de már nem biztosak benne, elemzik a felvételeket. (Guardian)

Egy német bíróság kimondta, hogy a Milka csokikat gyártó Mondelez megtévesztette a vásárlókat, a vállalat ugyanis 100 grammról 90 grammra csökkentette a Milkák tömegét anélkül, hogy a csomagolást érdemben megváltoztatta volna.

A bíróság szerint az évek óta jól ismert termék csomagolása által keltett vizuális benyomás már nem felel meg a tényleges nettó tömegnek, a csomagoláson legalább négy hónapon keresztül közérthetően és jól láthatóan fel kellett volna tüntetni a mennyiség megváltozását.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, a Mondeleznek egy hónap áll rendelkezésére a fellebbezés benyújtására. A Mondelez a megváltozott gazdasági körülményekkel indokolta a Milka csokoládék tömegcsökkentését, arra hivatkoztak, hogy csak így tudták fenntartani a termék megszokott minőségét. Ezt a gyakorlatot zsugorinflációnak is hívják, lényege, hogy a vállalatok a nyílt áremelés helyett a termék kiszerelését csökkentik, miközben a csomagolás látszólag változatlan marad. (Portfolio)

Nagyjából négy hónap után visszahívtuk a Dohánygyárba Halpern Lászlót, akivel január közepén arról beszélgettünk: április 12-e után kell néhány hét, hogy lássuk, milyen irányba indul el a magyar gazdaság, jön-e a borúra derű. Intenzív időszakban vagyunk, de lehet-e már látni az irányt?

Bővebben:

• 00:00:00 - Amit eddig a Tisza programjából ki lehet olvasni: kívánságok és óhajok gyűjteménye.
• 00:02:29 - A piacok legalább nem borúsak, pedig csapdahelyzetek azért akadnak.
• 00:05:49 - Egyáltalán milyen helyzetben van a magyar gazdaság? Sikerpropaganda vs. legatyásodás.
• 00:07:57 - Muszáj lesz egy kicsit kijózanítani az embereket, mert a kedélyjavító intézkedések nem fenntarthatóak.
• 00:12:06 - Minden szép, minden jó, de honnan lesz mindenre pénz? A korrupció visszavágása azért nem lesz elegendő.
• 00:16:56 - Uniós pénzek hazahozatala: realitások és lehetőségek, amikkel jól kell élni.
• 00:19:28 - 100 gyár helyett 100 startup?
• 00:23:36 - Mit lehet kezdeni azzal, ahogy az előző kormány torzította a gazdaság szerkezetét? Ja, kéne egy működő versenyhivatal is!
• 00:27:50 - Paks 2, a csontváz, ami már elkezdett kiesni a szekrényből.
• 00:28:53 - Mi lesz a NER-közeli cégekkel? Jön a csődhullám?
• 00:32:32 - Vagyonvisszaszerzés:csodákat azért ettől se várjunk. Mi van a munkavállalókkal, akiket ezek a cégek foglalkoztattak? (Igen, erősebb szakszervezetiségre van szükség!)
• 00:36:59 - Az önkormányzatiság jövője.
• 00:38:53 - Euróbevezetés, erőltetett ütemezéssel: reális a 2030?

Kérdés, kérés, javaslat, meglátás → dohanygyar@444.hu

Hang: Botos Tamás/444, címlapkép: Kiss Bence/444

Lövések dördültek a Fülöp-szigeteki szenátus épületénél, miközben egy, a Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött szenátort próbáltak épp letartóztatni, írja a Reuters. A szemtanúk szerint az embereket arra utasították, hogy keressenek fedezéket.

Egyelőre nem világos, pontosan mi történt, és az sem, ki adott le lövéseket. A Reuters újságírói korábban több mint tíz, terepszínű egyenruhát viselő katonát láttak megérkezni a szenátus épületéhez, néhányuknál gépkarabély volt.

Az incidens előzménye, hogy Ronald dela Rosa, Rodrigo Duterte volt elnök véres drogellenes háborújának fő végrehajtója a közösségi oldalán azt írta: letartóztatása küszöbön áll, és arra kérte támogatóit, akadályozzák meg, hogy átadják őt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Dela Rosa hétfő óta a szenátusi irodájában húzta meg magát.

A tavaly novemberben kiadott, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elfogatóparancs emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja a volt rendőrfőnököt. Ugyanezekkel a vádakkal néz szembe a 81 éves Duterte is, aki tavalyi letartóztatása után jelenleg Hágában várja a tárgyalását.

A 64 éves dela Rosa Duterte egyik legfontosabb szövetségese volt, ő felügyelte azt a drogellenes akciósorozatot, amely során több ezer feltételezett drogdílert öltek meg.

Az Európai Unió hétfőn megállapodott abban, hogy vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat is magukban foglaló szankciókat vezet be a Ciszjordániában palesztinok ellen erőszakosan fellépő izraeli telepesek ellen. A lépést az tette lehetővé, hogy az új magyar kormány támogatásáról biztosította az EU-t.

Kallas hétfőn az X-en közzétett bejegyzésében hozzátette, hogy az intézkedések a Hamász tagjaira is kiterjednek majd, több ország ugyanis csak azzal a feltétellel támogatta a szankciókat, ha azok a Hamászt is érintik, amelyet az EU terrorszervezetként tart nyilván.

Az EU már korábban is vezetett be szankciókat erőszakos telepesek ellen, 2024-ben öt személyt és három szervezetet szankcionáltak, akik súlyos és rendszeres emberi jogi visszaélésekért felelősek palesztinokkal szemben Ciszjordániában. Az EU további szankciós törekvéseit az Orbán-kormány akadályozta, de Magyar Péter jelezte, hogy támogatni fogja az Unión belül széles körben támogatott szankciós csomagokat.

Az erőszakos telepesek elleni szankciókon túl az EU más lehetőségeket is vizsgál Izraellel szemben, felmerült például a telepekről származó termékek kereskedelmének betiltása vagy olyan magas uniós vámok bevezetése, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítenék az ilyen kereskedelmet, de ezeket is nehéz lesz elfogadni, mivel egyhangú támogatásra vagy minősített többségre lenne szükség az EU-tagállamok között.

Az erőszakos telepesek szankcionálása kisebb lépésnek számít ahhoz képest, hogy több európai ország az utóbbi időben az Izraellel való gazdasági kapcsolatok megszakítását sürgette. Spanyolország, Írország és Szlovénia például azt szorgalmazta, hogy az EU függessze fel társulási megállapodását Izraellel, vagy vezessen be szankciókat Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich szélsőjobboldali izraeli miniszterek ellen. Ezekhez azonban szintén egyhangú támogatásra vagy minősített többségre lenne szükség, amit több ország, köztük Németország és Olaszország továbbra sem hajlandó megadni.

Izrael külügyminisztere, Gideon Sa’ar „önkényesnek” nevezte az EU döntését, hogy izraeli állampolgárokat és szervezeteket szankcionáljanak „politikai nézeteik miatt, minden alap nélkül”. (Euronews)

Gyurkó Szilvia, a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyek leendő államtitkára a Klubrádióban beszélt a gyermekvédelem helyzetéről és rájuk váró feladatokról.

„Az elmúlt egy hétben már érkeztek hozzám olyan adatok, amik – hát, őszintén – még annál is rosszabbak, mint amiket eddig látni lehetett. Ezért is fontos az átvilágítás ... Ez egy olyan rendszer volt a Belügyminisztériumon belül – a gyerekvédelem –, aminél az elmúlt időszak nagy médiabotrányai miatt egész egyszerűen semmilyen módon nem volt megengedve, hogy a valós problémákkal szembe lehessen nézni, és hogy ennek kapcsán el lehessen kezdeni gondolkodni azon, hogy mit lehet tenni a javítás érdekében, mert az a gyengeségek, vagy a hibák elismerése lett volna. Persze, a civilek felemelték a hangjukat, de amit egy civil lát, az azért több lépésnyi távolság, mint amit a frontvonalban dolgozók látnak, vagy amit az ágazati irányítás lát. Szóval, én próbálom nagyon megerősíteni magam lélekben. ... Növesztem a páncélt ...” - mondta.

Gyurkó Szilvia elmondta, a gyermekvédelmi rendszer túlterhelt, szakemberhiánnyal és bizalomvesztéssel küzd.

Gyurkó államtitkárként a gyermekvédelem depolitizálását, a szakmai szempontok visszaállítását, a rendszer átvilágítását és korszerűsítését ígéri. Fő célja a biztonságosabb ellátás, a szakemberhiány kezelése, a dolgozók támogatása, de a legfontosabb és legégetőbb probléma természetesen a gyermekek szükségleteire épülő működés kialakítása.

Elmondása szerint az első száz nap semmi másról nem fog szólni, mint a szakmával való kapcsolatfelvételről, az intézmények, ellátóhelyek végigjárásáról, a párbeszéd elindításáról. Képbe akarnak kerülni, mik a legfeszítőbb hiányosságok, illetve mik azok az erőforrások, amiket még ebben az "elsivatagosodott" környezetben is meg tudtak őrizni a szakemberek.

„És azok az ügyek, amik az elmúlt időszakban el voltak tusolva, azokat rendesen ki tudjuk vizsgálni, és a következményeket meg tudjuk fogalmazni” - mondta.

Gyurkó Szilvia arról is beszélt, hogy a szakmai működést az elmúlt évek politikai és kommunikációs vitái is torzították, miközben a gyermekvédelmet ki kell vonni a bulvárból, semmi köze hozzá a politikának. Szerinte azonban ezzel szemben a gyermekvédelem az elmúlt időszakban a botrányairól volt híres, illetve sajnálatos módon a teljesen téves értelmezése miatt a 2020-as évek elejétől bekerült a politikai arénába

Gyurkó Szilvia szerint a rezsim alapvetően úgy próbálta keretezni a gyermekvédelmet, mintha a legnagyobb veszély, ami a gyerekekre leselkedne, az LMBT-közösségek. Hozzátette, ezt a témát a Fidesz-kormány mesterségesen hozta be a politikába, szakemberek megkérdezése nélkül.

„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy LMBT-propagandáknak nincsen helye a gyerekvédelemben, meg a gyerekek körül, csakhogy ilyen nem is történt. Tehát, ahogy azt az oktatási miniszter [Lannert Judit] hangsúlyozta, hogy itt nem történtek drag queen show-k óvodákban, és senki nem ment oda átműteni őket” - fejtette ki.

Több mint ezer utast nem engednek leszállni egy brit üzemeltetésű óceánjáró hajóról Franciaországban, miután 49 ember megbetegedett gyomor- és bélhurutban, egy ember pedig életét vesztette.

A bordeaux-i helyi hatóságok közölték, hogy az Ambition nevű hajón három utast elkülönítettek a kabinjukban, míg a többi utas nem szállhat partra a kikötőben.

Az Ambassador Cruise Line a BBC-nek elmondta, hogy egy 92 éves férfi vasárnap meghalt a hajó fedélzetén, azonban nála nem jelentkeztek a megbetegedéssel összefüggő tünetek, és a halál okát a halottkém még nem állapította meg.

Hozzátették, hogy „nincs ok” arra, hogy a megbetegedéseket összefüggésbe hozzák egy másik óceánjárón kitört hantavírus-járvánnyal.

Az Ambassador Cruise Line közleményben azt nyilatkozta, hogy a hajó teljes területén fokozott fertőtlenítési és megelőzési protokollokat vezettek be, „összhangban a kialakult közegészségügyi eljárásokkal az első megbetegedésekről szóló jelentéseket követően”.

Hozzátették, hogy szerdán brit idő szerint 11:00 óráig 48 utasnál jelentkeztek gyomor-bélrendszeri megbetegedésre utaló tünetek, valamint egy személyzeti tagnál is.

Az óceánjáró május 8-án futott ki Belfastból, majd másnap Liverpool felé vette az irányt. (BBC)

• Miben más a magántőke, a privát tőke (private equity) és a saját tőke?
• Az európai gazdasági modell válságban van, mely iparágak növekedhetnek?
• A növekedés praktikus kihívásai egy konkrét példán keresztül.
• Orbán Krisztián, az Oriens tulajdonosa és Nagy Tamás, a CEAH ipari holding vezérigazgatója beszélgetnek a vállalati tulajdonlás hivatásszerű megközelítéséről, és arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy a kelet-európai cégek az európai gazdasági átalakulás nyerteseivé váljanak.
• A Saját Tőke az első hazai csatorna, amelyik a professzionális tulajdonlás világával foglalkozik. Kéthetente jelentkező adásainkban körbejárjuk a privát tőke iparág nemzetközi fejleményeit és a közép-kelet európai vállalatok legérdekesebb sztorijait.
• Iratkozz fel a Saját Tőke Substack oldalára, hogy értesülj az új adásokról.