Kedd este két törvényjavaslatot is benyújtott a kormány a parlamentnek. Az egyik az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes
törvények módosításáról szóló 110 oldalas törvényjavaslat (pdf); a benyújtója Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter. A másik az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 26 oldalas törvényjavaslat (pdf), ami szintén Ruff és Kármán András pénzügyminiszer közös előterjesztése.

„Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges” – így kezdődik az uniós források hazahozatalát szolgáló törvény. A jogszabály annak [2] pontja szerint „különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja”.

A konkrét paragrafusok felsorolása előtt, a kvázi preambulum [4] pontjában azt is rögzítik, hogy a tervezet „kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem”.

A törvény, ha elfogadják, egyrészt módosít, illetve hatályon kívül helyez olyan törvényi rendelkezéseket, amik most még akadályozzák az európai uniós források felszabadítását. Ennek jegyében a törvény:

• szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
• az Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését;
• rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alaptörvényben is rögzített megszüntetéséről, és az ezzel összefüggő végrehajtási rendelkezések elfogadásáról;
• a korrupcióval szembeni fellépés érdekében módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény egyes passzusait;
• fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot;
• ez utóbbi érdekében kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás
• felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét;
• és végül a már említett külön törvénytervezet, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.

Ahogy azt már korábban elmondták, a kekvákat két lépcsőben szüntetik meg. A törvényjavaslat egyik melléklete felsorol tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, amiket 2026. augusztus 31-ig megszüntetnek. Ez a lista:

1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
2. Hauszmann Alapítvány
3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
6. Közép-európai Oktatási Alapítvány
7. Magyar Kultúráért Alapítvány
8. Makovecz Campus Alapítvány
9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
10. MOL – Új Európa Alapítvány
11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
12. Batthyány Lajos Alapítvány
13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
15. ZalaZONE Alapítvány

A Tudás-té Alapítványt szintén megszüntetik ez év augusztus 31-ig. A kekva-szabályok módosítása kiterjed arra is, hogy „az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a Kormányt illeti, illetve csatlakozókénti való részvétel esetén a Kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul”.

A törvényjavaslat értelmében kiterjesztik az állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire is a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Tételesen felsorolják azokat a tisztségeket, amik betöltői „nem vagy csak külön rendelkezések alkalmazásával részesülhetnek támogatásban” (11 ilyen kategória van az államfőtől a polgármestereken át a regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselőiig és fb-tagjaiig).

A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében akár 50 milliós bírságot is kaphat az a szerv, amely Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén nem teszi közzé legalább kéthavonta, díjmentesen hozzáférhetően a meghatározott gazdálkodási adatait. A törvénnyel közzétételre kötelezetté válnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a kekvák, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is. A helyi önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a felületen a törvény értelmében.

A törvényjavaslattal mindezeken túl többek között

• megkönnyítik a közérdekű adatigényléssel kikérhető adatokhoz hozzáférést,
• kereshetővé teszik a vagyonbevallásokat,
• büntethetővé teszik, ha valaki kamuzik a vagyonnyilatkozatában,
• módosítanak egyes összeférhetetlenségi szabályokat,
• módosulnak a kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó szabályok,
• bevezetik az átlátható gazdasági szereplő fogalmát,
• erősítik a közbeszerzési szerződések teljesítésének átláthatóságát és utólagos ellenőrizhetőségét,
• módosítanak egyes koncessziós szabályokat,
• módosítják az előírásokat a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges
• tulajdonosi átláthatóságának érdekében.

A törvény a tervezet szerint a kihirdetését követő harmadik, egyes passzusa a 61. napon lépnek hatályba.

A Tisza még kedden benyújtja a korrupciós és átláthatósági törvénycsomagját, azt, amivel Magyarország megfelel majd az uniós források lehívásával kapcsolatos elvárásoknak, de a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy ez magyar érdek az uniós támogatásoktól függetlenül is.

„Nemcsak az Unió miatt, hiszen azt láttuk az utóbbi években, hogy sok-sok ezer milliárd forint közpénz veszítette el részben vagy egészben közpénz jellegét, úgy bántak ezekkel, mintha magánvagyon lenne, miközben nem az”

- mondta Magyar Péter Rónai Egonnak az ATV-ben adott kedd esti interjújában.

Magyar azt hangsúlyozta, hogy a törvénycsomag elsősorban korrupcióellenes intézkedéseket tartalmaz, de ez teszi majd lehetővé a KEKVA-típusú alapítványok megszüntetését is. Mint mondta, a nem egyetemfenntartó kekvák (ilyen például az MCC) már idén augusztus 31-ig visszakerülnek az államhoz, míg az egyetemi kekvák kapnak egy év fórt, amíg kidolgozzák a részletszabályokat a felsőoktatás átalakításának részleteiről.

Börtönbe mehet, aki hazudozik a vagyonnyilatkozatában

Az interjú - Magyar Péter miniszterelnökként most járt először az ATV stúdiójában, és meglehetősen baráti kérdéseket kapott, izzadnia biztosan nem kellett - során a miniszterelnök beszélt néhány korrupcióellenes intézkedésről konkrétan is.

Szigorítják a vagyonnyilatkozatok szabályait (az ideieket éppen most hozták nyilvánosságra, volt miből szemezgetni), elkezdődik azok valódi ellenőrzése, és ez a családtagok vagyoni helyzetére is kiterjed majd. A jövőben két év szabadságvesztéssel lehet büntetni azokat, akik hamis vagyionnyilatkozatot tesznek.

Jogszabályba teszik az uniós elvárásoknak megfelelően azt is, hogy ne bújhassanak el a magántőkealapok végső tulajdonosai.

Nagyon erős lesz az Integritás Hatóság

A megerősödő korrupcióellenes hatásköröket mindenekelőtt az Integritás Hatóság fogja megkapni, ami így sokkal több jogosítvánnyal rendelkezik majd. Magyar azt is elárulta, hogy az Európai Bizottság eredetileg még nagyobb jogkörbővítést szeretett volna látni az IH-nál, de a tárgyalásokon a magyar kormány valamiért kevesebbet akart: „Sikerült meggyőznünk az európai intézményeket, hogy az alkotmányos struktúránkba nem minden fér bele” - mondta erről Magyar Péter.

Az Integritás Hatóság a jövőben így is jóval többet tehet majd meg, mint eddig. Akkor is kezdeményezheti például egy nyomozás folytatását, ha az ügyészség már lezárta azt, és további nyomozati eszközök igénybevételét is kérheti. Kétséges forrású vagyonosodásnál - Magyar erre Lázár János batidai kastélyát és a Divatcsarnokot hozta fel példaként - az IH vezetője kezdeményezheti és akár bírósági úton is ki kényszerítheti majd a törvénytelenséggel vagyont szerző állami vezetők és országgyűlési képviselők elmozdítását.

Úgy tűnt, nem tetszett Magyarnak Biró Ferenc üzengetése

Legalább ilyen érdekes volt azonban, hogy ki (nem) lenne a megerősített Integritás Hatóság vezetője Magyar elképzelései szerint. Bár erről konkrétum nem hangzott el, Magyar szavaiból az elég jól átjött, hogy az eddigi IH-elnök Biró Ferenccel nem számol. Biró a napokban durván nekiment a Fidesznek, azt állítva, hogy nem hagyták neki kivizsgálni a korrupciós ügyeket, inkább koncepciós eljárást indítottak ellene, és konkrét ügyekről is beszélt. Kérdés azonban, hogy a látványos megszólalása hogy függ össze az ellene való vádemeléssel - a jelek szerint Magyar Péter nem vette igazán jó néven, hogy az Integritás hatóság elnöke a nyilvánosságon keresztül igyekszik javítani a helyzetét.

„Azt tudom az elnök úrnak üzengetni, bár ez nem elegáns, de ha már ő üzengetett" - kezdett bele Magyar, és azzal folytatta, hogy a Tisza azzal az ígérettel nyerte a választást, hogy a nyomozóhatóságok és az ügyészség függetlenül végezheti a munkáját.

„Úgy túnik, most sokaknak megjött a bátorsága, elkezdtek pörögni azok az ügyek, amik esetleg már öt-tíz éve el voltak téve valahova. Én azt tudom mondani az elnök úrnak, hogy ha vannak ilyen dossziéi, forduljon az ügyészséghez és a nyomozóhatósághoz, szerintem ez is a feladata”

- mondta Magyar Péter Biró Ferencnek, és egyértelművé tette, hogy az IH jogkörbővítése független az elnök személyétől.

Jön a Vagyonvisszaszerzési Hivatal

A megerősített Integritás Hatóság mellett néhány napon belül benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását célzó törvényjavaslatot is - mondta Magyar Péter.

„Bármelyik szekrénybe nyúl valamelyik miniszterem vagy miniszterünk, minimum húszmilliárdos, de inkább százmilliárdos csontvázak esnek ki”

- tette hozzá, és a Duna Aszfaltnak a választás előtt két nappal előlegbe kifizetett 100 milliárd forintot hozta fel példaként. Azt állította, hogy az új hivatalnak még nincs meg a majdani vezetője, de „nagyon nagy elvárás van a magyar emberekben, hogy kerüljön kivizsgálásra az elmúlt 15-20 év minden lopása, bűncselekménye, a közpénzek visszaszerzése - ez egy óriási feladat lesz”.

Közvetlen elnökválasztás?

Magyar még Sulyok Tamás eltávolításáról mondott némileg új információt.

„Azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerncsétlen, magárahagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását”

- kezdte, hozzátéve, hogy már csak a köztársasági elnöki intézmény reputációjának a védelmében is kérte Sulyoktól, hogy mondjon le. Magyar szerint Sulyok Tamás elsőre nem is volt teljesen elzárkozó, azt is megkérdezte, hogy a lemondását melyik miniszternél kellene majd jeleznie, ha úgy dönt - később azonban meggondolta magát. Magyar most azt mondta, hogy még egyszer meg fogja keresni a köztársasági elnököt, hogy négyszemközt leüljön vele, és szerinte „újdonságot is tud majd neki mondani”.

Rónai Egon rákérdezett, hogy mi igaz a Rost Andrea esetleges jelölésével kapcsolatos találgatásokból, de Magyar azt állította, hogy még a köztársasági elnöki posztra sincs jelöltje. A miniszterelnök viszonylag egyértelműen jelezte ugyanakkor, hogy a Tisza a közvetlen elnökválasztásban gondolkodik:

„Az is kérdés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Nyilván nem árulok el nagy titkot, hogy mi az embereket szeretnénk bevonni ebbe a folyamatba, úgy van ennek értelme”

- mondta Magyar Péter.

Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója, dr. Constantinovits Miklós egy reels videóban jelentette be kedden: a szóvivői feladatok ellátásával a mai naptól Szűcs Brigitta mentőtisztet bízza meg. A mentőszolgálat eddigi szóvivője, Győrfi Pál állományban marad – hogy milyen munkakörben, arról nem volt szó –, eddigi munkáját megköszönték.

A videóból kiderült, hogy Szűcs Brigitta 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott az OMSZ-hez. A Központi Mentőállomáson dolgozott, később mentőtiszti diplomát szerzett. Végez kivonuló munkát, emellett a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogad, valamint oktatásszervezőként az új belépők felkészítését és bajtársai továbbképzését támogatja.

Győrfi Pál úgy kommentálta leváltását: „Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért” – írja a 24.hu. Bár mentőszolgálati dolgozóként pártpolitikától mentes tevékenységet végzett, Győrfi 2023-ban részt vett és beszédet is mondott a Fidelitas kongresszusán, a 2024-es önkormányzati választás előtt őt is mérték lehetséges fideszes főpolgármester-jelöltként.

Kazahsztán ellen 3-1-re nyert a magyar futballválogatott Debrecenben, így 2026-ban még mindig veretlen. Mondjuk, ellenfeleket is jól választottunk az őszi Nemzetek Ligája-meccsek előtt: Szlovénia (1-0), Görögország (0-0) és Finnország (2-1) voltak az ellenfelek.

A finnek elleni meccshez hasonlóan Marco Rossi szövetségi kapitány most is avatott újoncokat. A felcsúti Markgráf Ákos a kezdőben, Pécsi Ármin és Tóth Rajmund csereként.

A magyar válogatott az első félidőben nem volt meggyőző, és nem csak azért, mert a 9. percben a kazahok szereztek vezetést Malij révén. Több veszélyes támadást is vezettek, igaz, Varga Barnabás révén egyenlíthettünk volna.

A második félidő már egyértelműen a magyaroké volt. Az 52. percben a debreceni Szűcs Tamás lőtt középre a labdát, amibe Szoboszlainak már csak bele kellett tennie a lábát, 1-1.

Negyed órával később Schäfer András vagy 30 méterről lőtte ki a bal felső sarkot, 2-1. A gólpassz Szoboszlaié volt.

A két magyar gól között a kazahok tíz emberre fogyatkoztak Szamorodov második sárga lapja után.

A hosszabbításban még az egyik újonc, a győri Tóth Rajmund is gólt szerzett, ezzel lett 3-1. Szűcs Tamás a második gólpasszát adta.

A magyar válogatott legközelebb szeptember 25-én lép pályára hazai pályán Ukrajna ellen a Nemzetek Ligája első fordulójában.

A pályára zuhant, az oldalvonal közelében álló egyik operatőrtől nem messze csapódott a földbe egy kamera kedd este a magyar-kazah barátságos válogatott meccsen a debreceni Nagyerdei stadionban. A Redditen azt írják: „füstölni, majd lángolni kezdett és pár másodpercen belül elszakadt a felfüggesztéshez használt drót”.

Magyarország-Kazahsztán meccsen leszakadt a kamera
by u/doozygoosey in hungary

Az eset a meccs első félidejében történt, a pályának a részén szerencsére pont nem tartózkodott játékos, és a partjelző is odébb állt.

A közmédia meccset közvetítő sportcsatornáján, az M4-en is bemondták, hogy kamera zuhant a pályára. A meccsen ivószünetet tartottak.

„Tegnap este az irániak lelőtték az egyik rendkívül kifinomult Apache helikopterünket, miközben az a Hormuzi-szoros felett járőrözött” – jelentette be Donald Trump saját közösségimédia-felületén. Az amerikai elnök posztja szerint „két pilóta volt érintett, mindketten sértetlenek, biztonságban vannak”.

A New York Times helyi idő szerint már hétfő este beszámolt arról, hogy lezuhant az amerikai haderő egy Apache helikoptere a Hormuzi-szoros térségében, de akkor még nem voltak megerősített információik, hogy a helikoptert az iráni hadsereg lőtte-e le, vagy műszaki meghibásodás, esetleg valamilyen egyéb probléma merült-e fel.

Trump a mostani posztját azzal zárja: „az Egyesült Államoknak szükségszerűen reagálnia kell erre a támadásra”.

A BBC azt írja, hogy a lezuhant helikopter két pilótáját egy amerikai tengeri drón mentette ki. Ez volt az első ilyen jellegű művelet, amelyet amerikai erők hajtottak végre. Az Apache-ok kifejezetten erős fegyverzetű harci helikopterek, 30 mm-es gépágyúval és különféle rakétákkal, így például önvédelmi célú Stingerekkel és páncéltörő Hellfire-ekkel szerelhetik fel őket. Egy-egy gép ára meghaladhatja a 60 millió dollárt.

Helyt adott a feljelentő panaszának a Fővárosi Főügyészség, és a rendőrség április 9-i, tehát még a választások előtti, a feljelentést elutasító döntését hatályon kívül helyezve nyomozást rendelt el a Molnál ez év elején történt bennfenteskereskedelem-gyanús ügyekben a június 9-én, tehát ma született határozatában. A vádhatóság egyetértett a BRFK-határozat ellen panaszt benyújtó feljelentővel, és leszögezte:

„A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során nem tisztázta a panaszban előadottakat, azaz miként történhetett jelentős volumenű részvényértékesítés egy árfolyamérzékeny eseményt követően, miért hetekkel később – sajtóhírekre alapítva – történt a nyilvános közzététel, annak ellenére, hogy a kőolaj továbbítására vonatkozó szerződést az ukrán fél még 2026. január 27. napján informális értesítés keretében felfüggesztette.” Az ügyészség szerint „minderre figyelemmel a feljelentésben foglaltak megfelelő módon történő vizsgálata nyomozás keretében lehetséges”.

Az ügy még február végén kezdődött, amikor a 24.hu arról számolt be, hogy a Mol több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentéssel fordult az MNB-hez, amiben kérte annak kivizsgálását, hogy a tőzsdén jegyzett olajtársaság megsértette-e a tájékoztatási kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben a cég vezető tisztségviselői végrehajtottak-e bennfentes tranzakciókat.

A cikk nyomán kiderítettük, hogy három Mol-vezető a részvényei túlnyomó részétől (91,22-100 százalékától) megvált az év elején. Méghozzá mindhárman a Barátság-kőolajvezeték elleni, végül több hónapig tartó leállást okozó orosz támadás január 27-i és az olajszállítás leállásáról szóló, február 16-i Mol-bejelentés közötti időszakban. Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes összesen 1 366 010 112 forintnyi bevételt értek el a tranzakciókkal. Székely és Radev a birtokában lévő összes részvényét értékesítette egy-egy kereskedési napon, de több tranzakcióban, míg Járai a részvényei 91,22 százalékát adta el szintén egyetlen nap alatt, szintén több tranzakcióban.

Talán a fenti ábrán is látható, miért igen fontosak a dátumok: miután január 27-én orosz támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, azon leállt az orosz olaj szállítása Magyarországra. A Mol azonban az olajszállítás leállásáról nagyjából három héttel később, február 16-án, tőzsdezárás után adott tájékoztatást. Azt is csak egy olyan bejelentés részeként, ami arról szólt: kezdeményezi a kormánynál „a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását a régió ellátásbiztonságának fenntartása érdekében”. Bár ezt a közleményt már megelőzte egy február 12-i esti Bloomberg-hír és egy annak nyomán készült másnapi Erste-gyorselemzés arról, hogy leállt az olajvezeték, és hogy a Bloomberg forrásai szerint februárban egyáltalán nem jött orosz olaj Magyarországra, erre hivatalos reakciót 16-ig sem a Mol, sem az energetikai kormányzat nem adott.

Varga Mihály jegybankelnök már február 24-én, az első hír megjelenésének napján elmondta a Reuters kérdésére, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Az eljárás sorsát firtató kérdéseinkre az MNB március közepén azt válaszolta: „A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat. A jegybank a MOL Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanújára vonatkozó bejelentés alapján megvizsgálja, hogy sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések.”

Olvasónk az ügyletről szóló első hírek után tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Lapunknak azt írta, hogy egy egyszerű magánszemély, akinek nincs köze a cég ügyeihez, csak a sajtóban megjelent hírek alapján érezte úgy, hogy valamit tennie kell. A feljelentést a rendőrség befogadta, de a Készenléti Rendőrség NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy február 27-én kelt határozattal azt hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyben illetékes BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához. Ez a rendőrségi részleg volt az, ami előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el, majd április 9-én azzal az indoklással, hogy „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”, elutasította, hogy nyomozást indítson az ügyben.

A BRFK-nak azt a végzését akkor megmutattuk egy büntetőjogásznak, aki neve elhallgatását kérve úgy reagált: „ez tipikus példája annak, amikor valamiért nagyon nem akarnak nyomozást indítani”. A feljelentő, bár nincs jogi végzettsége, hasonló véleményen volt: azzal a megjegyzéssel küldte el a határozatot, hogy „süt belőle, hogy nem akarnak nyomozást indítani”.

A végzést elolvasva nekünk is úgy tűnt, hogy a feljelentés-kiegészítés egy hónapig tartó adatgyűjtése annyi volt, hogy a rendőrök elolvastak egyetlen darab újságcikket, de nem is a 24.hu eredeti hírét, nem a lapunkban megjelent részletes számítást. A BRFK ugyanis a végzésében csak egy néhány bekezdéses lapszemlére hivatkozott: „Adatgyűjtés során megállapításra került, hogy a Népszava weboldalán »Másfél milliárd forintot kaszált néhány MOL vezető részvények eladásával a Barátság kőolajvezeték leállásakor« címmel cikk jelent meg”; majd ezt a cikket foglalták össze két bekezdésben.

A rendőrség emellett bekérte az ügyben egyébként érintett Mol véleményét – meglepetés: a cég szerint minden rendben történt –, és egyeztetett az MNB-vel is, amely a határozat szerint egyébként „nem folytat piacfelügyeleti eljárást, azonban felügyeleti tevékenysége körében adatgyűjtést végez a cselekmény kapcsán”. (Hogy pontosan mit tesz az MNB az ügyben, azt mi is szerettük volna megtudni, de az elmúlt hónapokban többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ Varga Mihályéktól.)

A Fővárosi Főügyészség a mostani határozatában lényegében egyetértett a rendőrségi eljárást kifogásoló feljelentővel, amikor kimondta, hogy annak a BRFK végzése elleni panasza megalapozott. Az ügyészség által alaposnak minősített panaszban a feljelentő egyebek mellett azt tette szóvá, hogy „a nyomozó hatóság határozata döntően a MOL Nyrt. nyilatkozatára épült, miszerint a kőolajszállítás leállása nem minősült bennfentes információnak, ami nem tekinthető független értékelésnek, hanem a gazdasági szereplő saját álláspontja”.

Emellett azt is megjegyezte az ügyészségi határozat, hogy a rendőrségnek nem is kellett volna az MNB-nél folyó (vagy nem folyó) piacfelügyeleti eljárással foglalkozni. Ugyanis „a büntetőeljárásban eljáró hatóságot nem köti a polgári, közigazgatási vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban az eljárásban megállapított tényállás, ennélfogva az MNB »szakhatósági véleménye«, illetve egy esetleges piacfelügyeleti eljárásban hozott határozat sem kötné a büntetőeljárásban résztvevő hatóságokat, ezek léte a büntetőügyben eljáró hatóságok számára nem elengedhetetlenül szükséges a döntésük meghozatalához”.

A hatályos jogszabályok értelmében azzal, hogy az ügyészség hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító rendőrségi határozatot, a nyomozás külön döntés nélkül automatikusan megindul. Az ügy tehát visszakerül a BRFK-ra, aminek most kötelező lefolytatnia a büntetőeljárást a bűncselekmény felderítésére.

Nagyot fordult a világ a covid óta Észak-Koreában. A járvány emlékezetes pillanata volt, amikor a diktatúra teljhatalmú vezetője, Kim Dzsongun sírva kért elnézést népétől, amiért az állam nem teljesített elég jól, és szinte minden fronton cserben hagyta az embereket.

A vírus miatt akkor a szankciókkal sújtott Észak-Korea lezárta a határait, miközben súlyos élelmiszerhiány pusztított, és az eleve rendkívül zárt országból kiszivárgó hírek szerint a szokottnál is rosszabb volt a helyzet. Ehhez képest az idei pártkongresszuson Kim már kifejezetten magabiztosan beszélt, többek között arról, hogy hazájuk előtt új, prosperáló időszak áll, amikor egyszerre lesz „édesség és töltény” is, utalva alighanem arra, hogy állama aránytalanul sokat költ haderejének fejlesztésére, és ezen nem is terveznek változtatni.

Az elmúlt évek fordulatát több minden táplálta, és mértékét jól jelzi, hogy pár nap leforgása alatt a New York Times a cikkének címében Kimet idézve „csodálatos átalakulásként”, míg a Wall Street Journal a világ legmeglepőbb gazdasági sikersztorijaként írt a fejleményekről. Ezek a cikkek azért jelentek meg nagyjából egyszerre, mert a napokban járt Phenjanban Hszi Csin-ping: a kínai államfő 2019 óta először látogatott el Észak-Koreába, ráadásul ez lett az idei első külföldi útja, ami jó apropót adott a gazdasági fellendülés bemutatásához.

Amit azért érdemes végig kontextusában szemlélni: Észak-Korea még mindig rendkívül szegény ország, kevesebb, mint évi 30 milliárd dolláros GDP-vel. Ez több mint hetvenszer kisebb, mint a szomszéd Dél-Korea 1,86 billió dolláros mutatója. Mégis: a kínai kapcsolatok, a kriptót lopó állami hackerek és Vlagyimir Putyin háborúja a jelek szerint sajátos növekedési pályára tudta állítani a diktatúra gazdaságát.

Tempót válthat a magyar gazdaság idén, de így is csak 1,5 százalékos GDP-bővülést vár a tavalyi 0,4 százalék után Németh Dávid, a K&H vezető elemzője (ő volt az, akire egy tavaly novemberi prognózisa után előbb Orbán Viktor, majd nettó hírhamisítást elkövetve a teljes közmédia rászállt). Németh szerint jövőre 2,5 százalékra emelkedhet a GDP-bővülés, majd 2028-tól érheti el az éves bővülés üteme a 3 százalékot. Mindenesetre már az idei GDP-bővülés 2022 óta nem látott rekordot jelenthet; az elmúlt három évben összességében nagyjából stagnált a gazdaság:

Németh Dávid prognózisa szerint az infláció az idén éves átlagban 3 százalék körül alakulhat, jövőre azonban 4 százalék közelébe emelkedhet. A szakértő szerint „a magyar gazdaságra tehát lassú bővülés vár”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez „hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi” előrelépésre, illetve fordulatra is szükség van.

A költségvetésről legkorábban akkor lehet beszélni, ha az új kormányzat augusztusra elkészíti az idei tervek felülvizsgálatát, illetve ősszel nyilvánosságra hozza saját 2027-es terveit. Az viszont már az eddig megjelent információk alapján látszik, hogy „nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség” a kormány ígéretének eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. „Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését feltételezi, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát is” – fogalmazott Németh Dávid.

A szakértő szerint azután, hogy idén eddig 8 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, megnőtt az MNB mozgástere a kamatcsökkentésre, „ugyanakkor az erős optimizmus kockázatot is hordoz: egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás (…) hirtelen árfolyamgyengülést okozhat”. Ezzel együtt arra számít, hogy a jegybank idén megkezdi a kamatcsökkentést, és a most 6,25 százalékos alapkamat év végén 5,75 százalékon áll majd.

Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a még Hankó Balázs vezette minisztérium által háromszoros áron vett játékmotorok miatt.

Az Átlátszó írta meg hétfőn, hogy a Fidesz-kormány alatt a kikért adatok alapján háromszoros áron vették Balásy Gyula cégeitől a fideszes képviselők által osztogatott játékmotorokat. Az akcióval a Fidesz kampányát próbálták állami pénzből megtolni azzal, hogy politikusok adták át a vidéki bölcsődékben a kismotorokat. Összesen 12 ezer műanyag motort vett az Orbán-kormány Balásy Gyula cégeitől, több mint 185 millió forintért. A darabár így 15400 forintra jön ki, ennyit fizettek a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek, miközben a boltokban 5-6 ezer forint körül kapható egy ugyanilyen műanyag játékmotor.

Kátai-Németh Vilmos miniszter kedden bekérette a minisztérium beszerzésben részt vett szereplőit és a szerződéseket. Mint a minisztérium a közleményében írja, a kifizetések a „Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására” című keretszerződés terhére történt.

„Fenti magatartással a Minisztérium képviseletében eljáró személy(ek) vagyonkezelői kötelességüket megszegték, és a Minisztériumnak a túlárazás mértékével arányban álló vagyoni hátrányt okoztak”

- írják, úgyhogy Kátai-Németh Vilmos feljelentést tett a BRFK-n hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be Schummer Orsolya, a Tisza képviselője annak érdekében, hogy ez év végéig változzon a parlamenti házszabály, és a mostaninál nagyobb számban lehessen sürgős tárgyalást tartani, illetve kivételes eljárást lefolytatni. Az előterjesztése (pdf) értelmében

• a sürgős tárgyalás elrendelésének félévenkénti felső határát a jelenlegi legfeljebb hatról tizenöt alkalomra, míg
• a kivételes eljárás elrendelésének félévenkénti felső határát a jelenlegi legfeljebb négyről tíz alkalomra emeli.

A két felső határt 2027. január elsejei hatállyal a mostani szintre állítják vissza.

Az előterjesztő indokolása szerint a módosítás ahhoz kell, hogy „Magyarország mielőbb hozzáférjen a számára megítélt, az előző kormány felelősségi körébe tartozó okból elmaradt uniós forrásokhoz”. Mivel idén augusztus 31-ig „összesen mintegy 8000 milliárd forint összegű forrás sorsa dől el véglegesen, elengedhetetlen a sürgős tárgyalásra, valamint a kivételes eljárásra vonatkozó határozati házszabályi rendelkezések átmeneti módosítása” – olvashatóm a Schummer által kedd délután benyújtott javaslatban.

Mindkét változtatás az extrém gyorsan elfogadható jogszabályok megalkotásának terét bővíti. A sürgős tárgyalással akár hat nap alatt át lehet vinni egy javaslatot az Országgyűlésen, míg normál esetben ez hetekig tartó, több körös vitával folytatott folyamat. A kivételes eljárásban még ennyi idő sem kell, a benyújtás után 24 órával már szavazhatnak is egy előterjesztésről.

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Jósvafőtől északra a szlovák határ közelében újabb barnamedve-észlelés történt. Kedden kora délután egy anyamedvét és egy bocsot vett észre a nemzeti park munkatársa, derül ki a nemzeti parki igazgatóság Facebook-posztjából.

Az észlelés helye távol esik a túraútvonalaktól, látogatók elől elzárt, fokozottan védett területen található, nyugtattak meg mindenkit. Ugyanakkor arra kértek mindenkit, hogy tartsák be a látogatási szabályokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzeti parkban tilos sátorozni, és arra kértek mindenkit, hogy a bivakolóhelyeken az élelmiszert a fekvőhelytől távolabb helyezzék el. Az ANP arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy a vadászok által használt etetőhelyeket, az úgynevezett szórókat célszerű messzire elkerülni.

Idén júniusban már volt két medveészlelés az Aggteleki Nemzeti Park területén: június elsején szintén a park északi részén, Szögliget területén, majd Égerszög térségében láttak egy-egy medvét. Azonban anyamedvét boccsal 2017-ben, Jósvafő térségében láttak utoljára – jegyzi meg az ANP, aminek honlapján medvékkel kapcsolatos biztonsági ajánlások sora olvasható. Néhány a legfontosabb jó tanácsok közül:

• „Amennyiben medvével találkozik, hátráljon ki lassan azon az úton ahol jött, és kerülje ki minél nagyobb körben.
• Mindezt tegye csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa.
• Amíg a medve nem veszi észre, ne csapjon zajt.
• Ha a medve nem észlelte a jelenlétét ne kiabáljon, zajongjon, csapkodjon, mert azt támadásnak veheti a ragadozó.
• Soha ne közelítse meg a medvét, még akkor sem, ha látszólag békés.
• Ne fordítson hátat az állatnak.
• Ne fusson el. (A medve 40 km/h sebességgel is tud futni.)

A Szent István parknál, egész pontosan a 26. számú ház előtt kap szobrot Fenyő Miklós. A magyar rock and roll januárban távozó alakja több mint ötven éven át élt a közelben, a Pozsonyi úton, úgyhogy a szoborállítás ügyét a XIII. kerületi önkormányzat vette kézbe.

Tóth József polgármester erről beszámoló posztjában azt írja, hogy a zenész egész alakos szobrot kap, és a szakmai zsűri Orbán Előd alkotását javasolja, íme:

Ez persze még csak a gipszmakett, ami után a hiperrealista Facebook-kommentelők többnyire azt kifogásolják, hogy szerintük ez az alak nem igazán hasonlít a Hungária énekesére, ha már szintén zenész, akkor esetleg Komár László, de még inkább Kern András lehet, esetleg valaki teljesen más.

A javaslatot a héten tárgyalják a kerületi önkormányzat illetékes bizottságai. A szobrot a tervek szerint 2027. március 12-én, Fenyő Miklós 80. születésnapján leplezik majd le, esetleg csavarják fel alóla a szőnyeget, szóval addigra, ha minden jól megy, kirázzák az új figurát.

„A mai napon tájékoztattam a József Attila Színház igazgatóját, hogy lemondok a Ghost című darab rendezéséről. Köszönöm a társulatból azoknak, akik mellettem állnak. Sok sikert kívánok a következő évadra!”

– ezt a közleményt adta ki Eszenyi Enikő a Facebookon, így a rendező pár napon belül újabb bemutatótól esett el. Május végén a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előbb felfüggesztette, majd múlt csütörtökön végleg törölte a jövő évadra meghirdetett, Primadonnák című produkcióját, amit Eszenyi rendezett volna. A Csokonai Színház igazgatója, Vadász Dániel a döntésnél a biztonságos, aggályoktól mentes munkakörnyezetre hivatkozott.

Eszenyi Enikő Vadász döntése után – illetve 6 évvel azután, hogy több tucat kollégája munkahelyi abúzussal vádolta meg – nyílt levélben kért bocsánatot. A Vígszínház egykori igazgatója azt írta, sokáig azt hitte, „a próbák során tanúsított szenvedélyes, időnként nem megfelelő megnyilvánulásaimat igazolja az, ami végül a színpadon megszületik”, de mostanra megértette, hogy „semmilyen művészi eredmény nem ér annyit, hogy közben emberek sérüljenek vagy megalázva érezzék magukat”.

2020 márciusában, a Covid-lezárások első napjaiban a Vígszínház 15 korábbi dolgozója, köztük Stohl András, Lengyel Tamás és Kovács Patrícia nyilvános levélben írtak arról, hogy Eszenyit verbális erőszak és agresszív vezetői kommunikáció jellemzi. A levélhez később többtucatnyian csatlakoztak aláíróként, napok múlva pedig már a meglévő tagok közül Börcsök Enikő és Halász Judit is lelki terrorról beszélt. Eszenyi „a maga és mások méltóságának megőrzése érdekében” visszavonta az épp akkor beadott igazgatói pályázatát, és befejezte a munkáját a Vígszínházban, aminek ekkor már közel 40 éve az egyik legmeghatározóbb tagja volt. (via Telex)

Brutális támadás történt hétfő este Belfastban, ami után katolikusok és protestánsok az ellentéteket ideiglenesen félretéve terveznek kedden az utcára vonulni, hogy a bevándorlók ellen tüntessenek. A feszültség meglehetősen aggasztja az észak-ír és a brit kormányt is, attól tartanak, hogy zavargások alakulhatnak ki.

A hétfő esti támadásról készült videót inkább nem tesszük ki, aki kíváncsi rá, itt megnézheti. A felvételen azt látni, hogy egy fekete férfi lovaglóülésben ülve ütlegeli a fejét a földön fekvő áldozatának, majd a nála lévő konyhakéssel vagdossa a nyakát. A járókelők azt kiabálják, hogy megpróbálja levágni a férfi fejét, majd többen is odarohannak, elkezdik ütlegelni és próbálják arrébb vonszolni a támadót, mielőtt egy rendőr is megérkezik.

Az áldozat életben, de kritikus állapotban van - írja a Guardian. A rendőrség még nem közölte, hogy volt-e bármi előzménye az este fél 11 körül történt brutális támadásnak, de azt már lehet tudni, hogy az elkövető egy szudáni származású, harminc éves férfi, akit letartóztattak.

Keir Starmer brit miniszterelnök szörnyűnek és undorítónak nevezte a támadást:

„Semmiképpen sem tűröm az ilyen visszataszító erőszakos jeleneteket az utcáinkon. Gondolataim mindenekelőtt az áldozattal vannak, és köszönetet mondok az elsősegélynyújtóknak, beleértve a közbeavatkozó lakosságot is”

- mondta. A rendőrség szintén kiemelte, hogy a szemtanúk hősiesen viselkedtek, a saját életüket kockáztatva szálltak szembe a késes támadóval.

A rendőrség szerint egyelőre semmi sem utal terrortámadásra. Az elkövető az első hírek szerint legálisan, érvényes tartózkodási engedéllyel tartózkodott az Egyesült királyságban, ahová Dublinból ment át.

Az eset után kedd esti tüntetésekre szólítottak fel Belfastban, melyeken az erőszakellenesség papírforma szerint migráció- és idegenellenes követelésekkel keveredhet. A rendőrség erőszakos megmozdulásoktól és zavargásoktól tart, a brit kormány részéről Hilary Benn észak-ír-ügyi miniszter pedig azt nyilatkozta, hogy a Belfastba tervezett tüntetések senkinek sem fognak segíteni, és csak megterhelik a rendőrség erőforrásait.

A nagyobb politikai hullámok még csak most jönnek majd. A kiindulópont, hogy Farage jobboldali pártja, a közvélemény-kutatások után már a helyhatósági választásokon is nagy áttörést elérő Reform UK már ezelőtt is a bevándorlási politika radikális szigorításával, és Trump rendfenntartóihoz hasonló erőszakszervek felállítását követelte az illegális bevándorlók deportálására. Az idegenellenes érzelmeket május végén már egy másik bűnügy is az egész Egyesült Királyságban felkorbácsolta: akkor egy szikh férfi késelt halálra egy 18 éves, a szórakozóhelyről hazafelé tartó fiút, majd azt állította, hogy valójában ő volt az áldozat, akit rasszista atrocitás ért. A kiérkező rendőrök neki hittek, és megbilincselték a négy késszúrástól éppen haldokló fiút, aki aztán perceken belül meghalt a helyszínen.

• Milyen meccseket adnak emberi időpontban a csütörtökön kezdődő focivébén?

A rengeteg béna új csapat, a lehetetlenül sok – 104 – meccs és az időeltolódás miatt előzetesen nem ígérkezett könnyű nézői élménynek az idei labdarúgó-világbajnokság. Ám a valóság messze nem ennyire nyomasztó. A szervezők a kezdési időkkel érezhetően az európai tévénézők kedvében akartak járni, jól megszívatva ezzel a kora délutáni forróságban játékra kényszerített csapatokat és a helyi nézőket. A menetrend a magyar és közép-európai nézők szempontjából úgy jött ki, hogy aki néha hajlandó éjfélkor is nekiülni, vagy egy-egy különleges meccs kedvéért már hatkor felkelni, az potenciálisan majdnem annyi meccset láthat – 63-at –, amennyit az eddigi, 32 csapatos vébéken, ahol 64 találkozót rendeztek. De lesznek azért éjszakai veszteségek.

Kezdjük azzal, hogy igazából mit veszítünk utóbbi idősávban, amikor hazai idő szerint éjjel 1 és hajnali 5 között 41 meccset tudnak le. A kezdési időpont miatt kieső párosítások nagyjából háromnegyede többé-kevésbé érdektelen vagy direkte nyomi csoportmeccs, amit jó eséllyel amúgy sem néznél meg. De vannak csapatok, amelyek összes csoportmeccsét ilyenkor rendezik, így előre békélj meg a gondolattal, hogy őket nem fogod látni a 2026-os vb-n, legalábbis ha nem jutnak tovább.

Akiket talán nem is fogsz látni

Ebben a sávban játsszák az izzadságszagú robotfoci kelet-ázsiai pápája, Dél-Korea összes csoportmeccsét, hála istennek. Ha a rendező Mexikó mellett a csehek mennének tovább a csoportból, tőlük ezzel meg is szabadulnánk. Zokoghatnak az új-zélandi agyagemberfutball szerelmesei is, őket se fogja magyar néző látni, csak a bénázós összeállítások részeként, mert mind a 3 meccsük alvóidőben lesz.

Nagyobb veszteség, hogy Paraguay is bagolycsapat lett, mert ők rokonszenvesek szoktak lenni. De ők simán tovább is juthatnak, mert Ausztráliánál egyértelműen jobbak, és verhetik a gyenge USA-t is, sőt a törökök ellen sem esélytelenek. Szintén nézhető csapat Kolumbia szuper játékosokkal, de ők is éjjel csoportköröznek végig. De ők is továbbmehetnek alighanem, mert Portugália mellett Üzbegisztán és a Kongói DK az ellenfelük. Algériáért kevesebben fognak zokogni.

Akiknek egy meccsét tudod megnézni

Rég voltak kint a csehek, sokan szurkolnak nekik itthon, de 2 meccsük is éjszakára esik, csak a lazán nyerhető Dél-Afrika elleni megy emberi időpontban. Szegény Ganxta Zoli! Komolyan próbára lesznek téve az igazi argentin fanatikusok és Lionel Messi valódi + fotelszurkolói, a világbajnok 3 csoportmeccséből 2 büntetőidőben, 3-kor, illetve 4-kor kezdődik – de ők legalább tuti tovább fognak jutni. Jobban jártak a Brazília-fanok, ők csak a Haiti elleni szuperrangadót bukják. Ugyancsak kettőt játszik éjjel Törökország, sírhatnak a körúti kebabosok.

A legjobb csoportmeccs, ami éjszakára esik

Ez talán a június 28-ai Kolumbia–Portugália, két olyan csapattal, amelyek általában elég szórakoztatóak, plusz esélyesek a továbbjutásra, klassz játékosokkal és támadó felfogással. De fél kettőkor, vasárnap. Belegondolva legalább ennyire megnézném egy nappal korábban az Uruguay–Spanyolországot, ami kettőkor kezdődik. Mondjuk szombaton, de akkor is. Ha lesz igazi éjjeli meccsem, ez lesz az.

Az igazi veszteség: az elbukott kieséses meccsek

A legdurvább veszteség, hogy 9 kieséses meccset is a nézhetetlen sávban rendeznek. Az egyenes kieséses szakasz ezúttal az eddig megszokott legjobb 16 helyett a legjobb 32 között indul, így új kifejezéssel ismerkedhetünk, ez a tizenhatoddöntő. A 16 darab tizenhatoddöntő közül hatot rendeznek magyar szempontból embertelen időpontban. Plusz két nyolcaddöntőt és 1 negyeddöntőt. Az eredmények függvényében ez már akár sokaknak is fájhat.

A határesetek: éjfél és hajnali hat

Normális esetben nem néz meccset az ember éjfél és kettő között, de kivételes esetben egy-egy talán becsúszhat még irodarabszolgáknak is. Összesen 12 meccset rendeznek ebben a zónában. Sok lesz az álmos szem, ugyanis Brazília mindkét csoportmeccsét, ami nem teljesen éjszakai, éjfélkor kezdi, ráadásul a két igazán érdekeset, Marokkó és Skócia ellen. A két utóbbi szintén nem érdektelen meccsét szintén ekkor rendezik. Három meccs kezdődik magyar idő szerint hajnali hatkor, de válogatottan érdektelenek, jellemző képviselőjük egy remek Ausztria–Jordánia, emelem Almdudlerem arra, aki emiatt felkel. Éjfélikor tartják ezenfelül az egyik tizenhatoddöntőt.

Az összes többi meccs polgári időpontban kezdődik: délután 6 és este 11 közötti egész órákban. 51 ilyen lesz. Meg tudsz nézni hatot a 8 nyolcaddöntőből, a négyből három negyeddöntőt, az elődöntőket és az éremmeccseket is. Hogy ne legyen idegesítően egyhangú, az egyik tizenhatoddöntőt nem egész órakor, hanem fél 11-kor rendezik. Öt európai válogatott szurkolói lehetnek maradéktalanul boldogok, az elején legalábbis, a következőknek ugyanis jó időben tartják az összes csoportmeccsét:

Anglia, Franciaország, Németország Svájc és Bosznia.

Teljes program itt.

• Nagyjából 5 francia, 3 holland és 2-2 portugál, spanyol és belga válogatottnyi focista lesz kint a csütörtökön kezdődő világbajnokságon.
• Sokáig csak a befogadó országokban profitált a futball a nemzetközi migrációból.
• A 2020-as években viszont a FIFA lazított a szabályokon, aminek köszönhetően a bevándorlókat kibocsátó országok válogatottjai elkezdték hazacsábítani fiaikat és unokáikat.
• Marokkó ezzel a taktikával játszott elődöntőt 2022-ben: az észak-afrikai ország játékosainak nagyobbik része a diaszpórából érkezett,
• Idén már szinte minden marokkói játékos Nyugat-Európából lett hazaimportálva, és sok vébé-résztvevő csapat – Curacaótól Kongóig, Iraktól Haitiig – csinálja ugyanezt.

A 2022-es katari világbajnokság meglepetése Marokkó volt. Az észak-afrikai csapat volt az első a kontinensről, amely be tudott jutni egy vébé elődöntőjébe. A marokkóiak nagyon jól szervezett, okos játékkal több jóval esélyesebbnek tartott csapatot, többek közt a belgákat, a spanyolokat és a portugálokat is le tudták győzni. A franciák ellen elvesztett elődöntőben sem vallottak szégyent.

A négy évvel ezelőtti marokkói csapat azonban nemcsak a pályán nyújtott teljesítményének köszönhette a világra szóló sikert, hanem az előző évek munkájának – nem is feltétlenül az edzéseken, inkább a Királyi Marokkói Labdarúgó Szövetség irodáiban. Onnan kellett ugyanis elintézni, hogy Hakimi, Ziyech, Amrabat és a többiek egyáltalán marokkói színekben játsszanak Katarban. Előbbit Spanyolországból kellett elcsábítani, hiszen Madridban született és lett focista, míg az utóbbi kettő nemhogy Hollandiában született, játszott is az ottani korosztályos válogatottakban.

A 2022–ben a negyedik helyen záró marokkói válogatott 26 fős keretében mindössze 11 játékos volt, aki az észak-afrikai országban született, és ott is lett focista. A többiek vagy eleve külföldön születtek (leginkább Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban), vagy a szüleikkel egészen kisgyermek korukban hagyták el Marokkót, majd valamelyik európai klub kölyökcsapatában kezdték a katari elődöntőig vezető utat. Walid Regragui szövetségi kapitány is Franciaországban töltötte a teljes karrierjét, mielőtt hazatért volna hazájába.

A marokkói foci 2022 után sem pukkadt ki. 2025-ben az U20-as világbajnokságon ismét az elődöntőben találkoztak a franciákkal, de ezúttal nyertek, majd a döntőben megverték az argentinokat is. A korosztályos diadal után jött a hazai rendezésű Afrikai Nemzetek Kupája, amelynek döntőjét Szenegál ellen a pályán ugyan elvesztették, de az afrikai szövetség irodájában megnyerték, igaz, ez az ügy még mindig nincs lezárva. Mindenesetre mindkét marokkói bajnokcsapatban a 2022-es elődöntősöknél is magasabb volt a nem otthon nevelkedett futballisták aránya.

A 2026-os világbajnokságra utazó válogatott kerete pedig minden korábbinál európaibb. A Belgiumban született és – Regragui márciusi lemondása után – szövetségi kapitánnyá történő kinevezéséig a teljes karrierjét ott is töltő Mohamed Ouahbinak hat olyan játékosa lesz, aki Marokkóban született és kezdett el focizni. A többiek ismét elsősorban azokból a nyugat-európai országokból érkeznek, ahol népes marokkói diaszpóra él.

Tipikus eset a francia születésű, a Lille akadémiáján emelkedett, ma is ott játszó Ayyoub Bouaddié, aki az összes francia korosztályos válogatottban játszott, de néhány héttel a vébé kezdete előtt átigazolt Marokkóba, és Annas Salah-Eddinéé, aki Hollandiában született, több holland fociakadémia után ma a PSV-ben játszik, és 2025-ig holland korosztályos válogatott volt.

(A marokkói futballsikerek kapcsán zárójelben azért meg kell említeni, hogy ezek nem csak a diaszpórának köszönhetőek. A királyról elnevezett VI. Mohamed labdarúgó-akadémián megfordult játékosok közül három is ott lesz az idei keretben, míg négy éve és a tavalyi U20-as vébén négyen szerepeltek.)

A marokkói keret, illetve Bouaddi és Salah-Eddine egyáltalán nem egyedülálló esetek a 2026-os, 48 csapatosra duzzasztott világbajnokságon. Ezek nagyjából harmada erősen támaszkodik a világban szétszóródott állampolgáraira, és gyakran tudatos állami programot visz a gazdagabb, fejlettebb futballkultúrájú országokban focistává érett fiai, unokái hazacsábítására. Nekik köszönhetően a 2026-os a diaszpóraválogatottak vébéje lesz.

A kormány felülvizsgálja a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, amit sok szakmai kritika ért az elmúlt években – ezt Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter már pénteken bejelentette, de most két tiszás országgyűlési képviselő, Kapronczai Balázs és Müller Anna képviselői indítványként nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami az új rendszer kialakításáig felfüggesztené a jelenlegi rendszert.

A javaslat alapján a mostani tanévben elmarad a pedagógusok teljesítményértékelése, és hatályon kívül helyezik a teljesítményértékelés részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet is.

A benyújtók szerint a pedagógusokra vonatkozó általános szabályok alapján a munkáltató a pedagógus illetményét bármikor megnövelheti a teljesítményére figyelemmel, így a rendelet hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy a pedagógus teljesítményét ne lehetne elismerni.

Kaliforniát sokan képzelik a Föld egyik legfejlettebb helyének annak alapján, hogy itt találták ki az internetet, itt található a Szilícium-völgy, ez a popkultúra egyik szülőhazája, 2012 óta közlekedhetnek önvezető autók, és akkora a gazdagság, hogy ha önálló ország lenne, a világ ötödik legnagyobb gazdasága lenne az övé. De ez a kép sok tekintetben csalóka. Kalifornia infrastruktúrája borzalmas, a választási rendszere pedig kőkorszaki vicc, amit az épp folyó kormányzóválasztás pompásan bizonyít.

Kaliforniában egy hete, június 2-án tartották a speciális rendszerű kormányzói előválasztás első fordulóját, és nemhogy nincs végeredmény, de még csak nem is ígérik július 10. előtt. Eleve be sem érkezett az összes szavazat. Lehetséges ilyen egy választás után egy héttel? Kaliforniában igen. Nem véletlen, hogy Trump elnök, Elon Musk és egy rakás republikánus influenszer a hétvégén már őrjöngeni kezdett, hogy mekkora csalás folyik a demokraták kirakatállamában. Csalás szinte bizonyosan nem történt, balfaszkodás annál inkább, amiben az a szép, hogy bele van kódolva az állam anakronisztikus választási rendszerébe. Íme a vicces-borzongató részletek:

Kaliforniában két körben választják meg a kormányzót, illetve Los Angeles polgármesterét. Az előválasztáson – a legtöbb amerikai előválasztással szemben – mindenki együtt indul, egy szavazólapon szerepel. Demokraták, republikánusok, libertáriusok, szocialisták-kommunisták és párton kívüli dilinyósok. A két első helyezett jut a második körbe, vagyis kerül fel a novemberi választás szavazólapjára, párkötődéstől függetlenül. De nem emiatt számolnak egy hónapnál is tovább egy XXI. századi választáson.

Hanem azért, mert rengeteg a levélszavazat, amiket megmagyarázhatatlan csigalassúsággal számolnak meg. Az elérhető adatok szerint a bő 23 millió kaliforniai szavazóból ezúttal 8 millióan szavaztak, vagyis igen alacsony, 33 százalék körüli volt a részvétel. De ebben sincs pontos adatunk egyelőre, hiszen a helyi szabályok szerint június 2-án, a személyes szavazás napján még fel lehetett adni a voksokat, és minden olyan levélszavazatot megszámolnak, ami egy héten belül, 9-éig beérkezik. Pontos számlálási adat hétfőről, június 8-áról van: ekkor még durván 1,74 millió levélszavazatot nem számoltak meg. Hat nappal az esemény után. Az is igaz, hogy az állam választásokért is felelős főtisztviselője, Shirley Weber már a voksolás napján lenyilatkozta, a folyamat nem lesz gyors, de itt ez a természetes, ezért a kaliforniaiak legyenek türelmesek.

Kaliforniában – az állam méretei és a közlekedési és egyéb infrastruktúra hiányosságai miatt – különösen népszerű a levélszavazás. Az állami szerveket semmiképp sem érhette váratlanul, hogy a leadott szavazatok túlnyomó többsége – 7-ből 6 – levélben érkezett. A 2024-es elnökválasztáson a Kaliforniában leadott, kábé 16 millió szavazatból 13 millió volt levél.

A helyi szabály az, hogy a választási bizottságoknak 30 napjuk van számlálásra. De nem csak ez nyújtja el a folyamatot. Kaliforniában kivételesen hosszú időt, 22 napot adnak a formai hiba miatt első körben érvénytelennek nyilvánított szavazatok úgynevezett javítására. Ez nem azt jelenti, hogy magát a szavazatot „javíthatnák ki”. A kaliforniai szavazólevelet a borítékon kell aláírni, a voksot akkor számolják meg, ha ez a szignó megegyezik a választási adatbázisban szereplő mintával. De ha valaki nem írja alá, a szignó nem jól olvasható, vagy nem egyezik meg az etalonnal, itt nem dobják a szemétbe a borítékot, hanem felveszik a kapcsolatot a szavazóval, leveleket küldenek neki, hogy írásban egyértelművé tehesse, tényleg ő küldte az adott voksot. Ez közel egy hónapig is eltarthat. Hozzá kell tenni, hogy a hülyék, debilek és kretének elrontott szavazatainak ilyen babusgatása nem kaliforniai specialitás: az USA 34 államában vezették be az intézményt, ezért tart sokáig az elnökválasztási eredmény megállapítása is.

Azt senki sem érti, hogy ha úgyis levélben szavaz a túlnyomó többség, miért adnak még egy plusz hetet ezek beérkezésének, és miért nem egy héttel a személyes voksolás napja előtt van a levélszavazás határideje.

A kaliforniai rendszer azért is hergeli annyira a nem demokrata szavazókat, mert a demokratákra voksoló állampolgárok körében valami okból még a helyi átlagnál is népszerűbb a levélszavazás, így rendszeres jelenség, hogy a republikánus jelöltek hetekig jól állnak, de a legvégén elsöpri őket a kék hullám.

Most is lehet még nagyobb tombolás Trumpék háza táján. A verseny úgy áll, hogy a demokrata exminiszter, Xavier Becerra lényegében tutira bejutott a második körbe a maga 2 millió 177 ezres nem hivatalos részeredményével. Ám a második helyre ketten is esélyesek. Hétfőn a brit konzervatív spin doctorból lett amerikai trumpista Fox-műsorvezető, Steve Hilton állt a második helyen 1 millió 975 ezerrel, a demokrata milliárdos Tom Steyer a harmadikon 1 millió 759 ezerrel. Hilton akkor vezetett 215 600 szavazattal, amikor még 1,74 millió levelet nem bontottak fel. Steyer akár be is futhat, ha a hátralévő halmazban 12-13 százalékkal veri Hiltont. Mivel a levélszavazók között hagyományosan több a demokrata, ez nem kizárt.

Egy fontos dolgot azonban érmes hozzátenni: az amerikai levélszavazós rendszer képtelenül lassú, de cserébe igen biztonságos. A Brookings Instutite novemberben publikált kutatása szerint az országban leadott levélszavazatok mindössze 0,000043 százaléka utalt szándékos csalásra, ami tízmillióból négy megbuherált levelet jelent.

(via Time)

Az izraeli pénzügyminisztert, Becalel Szmotricsot is kitiltották Franciaországból, amiért „aktívan népszerűsíti Ciszjordánia annektálását” és „nyíltan követeli Gáza újbóli elfoglalását” – jelentette be Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter.

Ő a második izraeli kormánytag, akire ilyen intézkedés vonatkozik, miután május 23-án az ultranacionalista, szélsőjobboldali Itamár Bengvír izraeli belbiztonsági minisztert már eltiltották attól, hogy Franciaország területére lépjen. Őt azért, mert közzétett egy felvételt, amelyben megalázó helyzetben ábrázolja és kigúnyolja a Global Sumud segélyflottilla Gázába tartó, a tengeren elfogott és őrizetbe helyezett aktivistáit.

„Becalel Szmotrics aktívan népszerűsíti Ciszjordánia annektálását, szintén nyíltan hirdeti új telepek létrehozását Ciszjordániában, Gáza újbóli elfoglalását, a Palesztin Hatóság gazdasági összeomlását és annak káros következményeit a palesztin népre nézve: ez egy olyan politika, amelyet a nemzetközi közösség túlnyomó többsége, amely határozottan elkötelezett a kétállami megoldás mellett, nem tud elfogadni” – közölte a francia külügyminiszter, hozzátéve, hogy „négy telepes szervezet vezetőjének és 21 erőszakos telepesnek” szintén megtiltották a belépést Franciaországba.

Barrot azt is jelezte, hogy „új szankciókat vezettek be az újabb ciszjordániai telepek és az erőszak fokozódásáért felelős személyek ellen” közösen az Egyesült Királysággal, Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Norvégiával. A miniszter nem részletezte az intézkedéseket és nem nevezte meg a célzott személyeket. Az öt ország már 2025. június 10-én bejelentette, hogy kitiltják a területükről a két izraeli minisztert, „erőszakra való uszítással” vádolva őket palesztinok ellen, elsősorban Ciszjordániában. Az izraeli kormány akkor elítélte ezeket a szankciókat, „botrányosnak” minősítve azokat.

Izrael 1967 óta megszállva tartja Ciszjordániát. Az izraeli–palesztin konfliktushoz fűződő erőszak a gázai háborúval párhuzamosan erősödött meg, ami azután tört ki, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-én Izrael ellen példátlan terrortámadást hajtott végre.

Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint a Palesztin Hatóság úgy tudja, hogy mintegy 1080 palesztint (harcosokat és civileket) öltek meg Ciszjordániában izraeli katonák vagy telepesek. Izraeli hivatalos adatok szerint legalább 46 izraeli (civilek és katonák) halt meg palesztin támadásokban vagy izraeli katonai műveletek során.

A múlt héten Franciaország kitiltotta Izraelt a világ egyik legnagyobb fegyverexpójáról, a párizsi Eurosatoryról is. (MTI)

Biró Ferenc koncepciós, politikai indíttatású eljárásnak tartja az ellene kedden bejelentett vádemelést, és úgy állítja be a történetet, mintha arra valószínűleg a vasárnap adott interjúja miatt kerülne sor éppen most.

Biró az Integritás Hatóság elnökeként vasárnap este adott egy hosszú interjút, melyben azt állította, hogy a Fidesz-kormány megpróbálta ellehetetleníteni a működését, mert azt látták, hogy ő tényleg ki akarja vizsgálni a korrupciós ügyeket. Biró szerint ezzel függ össze az a 2024-ben indított nyomozás is, melyben egy alkalommal Biró otthonát is TEK-esek szállták meg, és szerinte a családját is megfélemlítették.

Biró akár azért is időzíthette így a megszólalását, mert sejthette, hogy néhány napon belül az ügyészség nyilvánosság elé lép az ellene szóló vádirattal, és ennek akart elé vágni. A Központi Nyomozó Főügyészség mindenesetre kedden éppen ezt tette, közölve, hogy szerintük Biró az általa elkövetett „bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak”.

Biró most úgy keretezi az ellene való vádemelést, mintha az az interjújában elmondottakra adott válasz lenne. „Különösen beszédesnek tartom az ügy időzítését: mindez azt követően történt, hogy múlt hét közepén megjelentek az első beharangozók a DE! Akcióközösségnek adott interjúmról, amely komoly vihart kavart, és amelyben az elmúlt évek nagy közpénzszivattyúiról beszélek, rámutatva olyan összefüggésekre, amelyeket egyesek rejtve szerettek volna tartani” - írja kedd délutáni közleményében.

Ebben újra elmondja, hogy politikai indíttatásúnak tartja a vele szemben indított eljárásokat, és azt hangsúlyozza, hogy ezeket még az előző kormány alatt kezdték. Azt is aggasztónak nevezi, hogy ez éppen akkor történik, „amikor a parlament elé kerül az antikorrupciós törvényjavaslat, amely végre érdemi eszközöket adhat az Integritás Hatóság kezébe az elmúlt években a nemzet és az ország vagyona ellen elkövetett visszaélések feltárására”, és régi ügyeket is újranyithatnának.

„A vádemelést teljes mértékben indokolatlannak tartom, ugyanakkor maximálisan bízom a bíróságok objektív működésében és a bírói függetlenség érvényesülésében. Meggyőződésem, hogy a bírósági eljárás és az objektív bizonyítás során egyértelműen be fog bizonyosodni ártatlanságom, vétlenségem”

- írja az Integritás Hatóság bűncselekményekkel vádolt elnöke.

A magyar férfi kézilabda-válogatott nem kapott szabadkártyát a januári, németországi olimpiai kvalifikációs világbajnokságra, így 2015 után ismét nem lesz ott a világversenyen.

A válogatott május 14-én 31-29-es vereséget szenvedett Szerbiában, és mivel május 17-én, a veszprémi visszavágót csak 31-30-ra nyerte meg, elveszítette a selejtezős párharcot. A magyar szövetség szabadkártyát igényelt, de

a nemzetközi szövetség (IHF) keddi tájékoztatása szerint a 13 jelentkező közül Törökország és Szaúd-Arábia válogatottja kapott indulási jogot.

Mások mellett Montenegró, Hollandia és Ausztria sem jutott ki egyenes ágon a világbajnokságra, ők is lemaradtak a szabadkártyákról. Az IHF kiemelte: a törökök az első vb-szereplésükre készülhetnek, ami lehetőséget biztosít a sportág fejlődésére az országban, és az is mellettük szól, hogy a rendező Németországban megközelítőleg három és fél millió török származású ember él. Szaúd-Arábiát pedig a sportág vezető fejlődő ázsiai országaként jellemezte a beszámoló.

A vb-ről való lemaradás jelentősen csökkenti az olimpiai indulási esélyeket, a selejtezős helyeket nagyrészt ugyanis itt lehet kiharcolni. A 2028-as Eb-n még lehet két kvótát szerezni, de az nagyon nehéz feladat lesz.

„Természetesen nagyon csalódottak vagyunk az IHF döntése miatt, még akkor is, ha a világbajnoki részvételi jogot elsősorban és leginkább a pályán kellett volna kiharcolnunk, ez azonban nem sikerült” – reagálta Ilyés Ferenc, a kéziszövetség elnöke a döntésre.

„Sajnos jól látszik, hogy nem sportszakmai döntés született. A legutóbbi három világbajnokságon, a legutóbbi két Eb-n és a párizsi olimpián egyaránt a magyar férfiválogatott végzett a legelőkelőbb helyen azon csapatok közül, amelyek nem vívták ki a pályán a vb-részvételt, így okkal bízhattunk abban, hogy szakmai döntés esetén kedvezményezettek lehetünk”

– mondta Ilyé, hozzátéve, hogy az IHF-nek nincs kritériumrendszere a szabadkártyák kapcsán, ráadásul az MKSZ – noha folyamatosan tartotta a kapcsolatot a szervezettel az elmúlt hetekben – szintén csak az IHF honlapjáról értesült a döntésről. (MTI)

Nyolc gyerek sérült meg egy ráfutásos balesetben az M1-es autópályán Biatorbágy közelében, a 18-as kilométerszelvénynél Budapest felé. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint baleset során a gyerekeket szállító kisbusz beleszaladt az előtte haladó kamionba.

A balesethez szemtanúk szerint mentőhelikopter is érkezett, a sérültek állapotáról egyelőre nincs hír.

Eltávolították Mihail Bulgakov szobrát Kijevben, ami a város leghíresebb írójának szülőházában kialakított múzeum mellett állt - írja a Meduza. Arról, hogy Kijevnek semmi szüksége a 2007-ben felállított Bulgakov-szoborra, a hatóságok tavaly decemberben döntötték el. A szobordöntésre a derusszifikáció jegyében került sor, a városi hatóságok az ukrán nemzetiesítésben és emlékezetpolitikában meghatározó szerepet játszó Nemzeti Emlékezet Intézetének állásfoglalására hivatkoztak:

„Mihail Bulgakov alakja szerepel azon személyek listáján, akiket az orosz propaganda az orosz birodalmi politika dicsőítésére használ, és a hozzájuk kapcsolódó tárgyakat el kell távolítani a közterületről”

- indokolták Bulgakov eltakarítását. A szobrott elvitték, és Bulgakov lányának adták.

Bulgakov megítélése a 2022-es orosz invázió óta sokat változott az orosz kapcsolatokat lehetőleg teljesen eltüntetni kívánó ukrán kultúrpolitikában.

Az orosz nyelvű családba született Bulgakov Kijevben lett orvos és író, műveit oroszul írta, ahogy a város nagy része is oroszul beszélt elsősorban akkoriban.

Róla az ukrán emlékezetpolitikai intézet némi vita után úgy döntött, hogy nincs helye az ukrán emlékezetben, mert szerintük az író „az orosz birodalmi politika propagandistája”.

Ezt ugyan kevéssé próbálták adatokkal alátámasztani, de azt állították, hogy megvetette az ukránokat és gyűlölte az ukrán függetlenségi vágyat, sőt: a értékelés szerint a korabeli orosz írók közül ő állt „a legközelebb a putyinizmus ideológiájához és a Kreml ukrajnai népirtásának igazolásához”. (Ennek értelmezéséhez és megítéléséhez érdemes hozzátenni, hogy Bulgakov 1940-ben, vagyis hatvan évvel Putyin hatalomra jutása előtt halt meg.)

Ez alapján Bulgakov emlékműveit és emléktábláit el kell távolítani, a róla elnevezett utcákat pedig át kell keresztelni Ukrajnában.

Ezt azért Ukrajnában sem tartja mindenki nagyszerű ötletnek. Az orosz ellenzéki Meduza gyűjtésében, melyben főleg ismert orosz értelmiségiek reakcióit szedték össze, idézik többek között Olekszij Vojtenko, a talán leghíresebb fiatal ukrán zeneszerző posztját, mely szerint ugyan le lehet bontani akár összes emlékművét, még az összes könyvét is el lehet pusztítani, de Bulgakov marad - ahogy a kézirat sem ég el a Mester és Margarita szerint.

Konstantyin Bondarenko politológus (ő a szerzője a Zelenszkijről szóló, magyarul is megjelent Jokernek, mely elég kritikusan viszonyul az ukrán elnökhöz) szerint Bulgakovnak annyi a bűne, hogy oroszul írt, és azt a „másik Kijevet” testesíti meg, ami sokkal inkább többnyelvű és multikulti volt, mint manapság.

„Képzeljük el egy pillanatra, hogy ukránul írta volna a Mester és Margaritát, a Kutyaszívet vagy a Fehér Gárdát – de egyetlen szó megváltoztatása nélkül. Ukránellenes írónak tekintenék? Kétlem. De Bulgakov oroszul írt – és ez a fő bűne a nacionalistákkal szemben”

- kommentálja az elemző a hatósági szobordöntést.

A májusi sulidili után újabb felejthetetlen, gyermekkori emlékeket idéző perceknek lehettünk szemtanúi egy fideszes kérdést és egy arra adott, tiszás választ látva.

Németh Balázs, az egyik legkitartóbb fideszes képviselő felháborodva tett fel egy kérdést a tiszásoknak a Parlamentben: „Egy tiszás influenszerhölgy nyilatkozatát idézi egy tiszás portál (…): »Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást«.” (Pottyondy Edina youtuber mondta ezt, és a szeretlekmagyarorszag.hu számolt be róla – egyik sem tiszás.) Németh azt kérdezte, ez most már a szeretetország-e, és belefér-e az ilyen, illetve most már erre számíthatnak-e.

Pár percre rá Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter közölte, hogy nem bírja megállni, hogy reagáljon Németh felszólalására. „Tiszás portálokról meg influenszerekről beszélt. Szerintem nincsenek ilyenek, függetlenek vannak, és biztos vagyok benne, hogy minket is fognak majd gyepálni rendesen, hogyha nem úgy dolgozunk, ahogy az elvárható egy normális politikustól vagy normális kormánytól, de a leesett farkú Orbán Viktorra hadd reagáljak” – mondta, majd így folytatta:

„Ön valami perverz látomást vélt ebbe belelátni, de hogyha tájékozott lenne a gyermekirodalomban, akkor tudhatná, hogy ez valószínűleg Micimackóra utalt, ahol a negyedik fejezetben Füles, a csacsi, a szamár elveszíti a farkát. (taps) Nem itt van a történet vége, Micimackónak nagyon jó szíve van, és ő segít megkeresni ezt a leesett testrészt. Bejárják az erdőt, és Bagolynál megtalálják, aki csengős zsinórnak használta ezt a darabot. Micimackónak jó szíve van, visszaadják Fülesnek, mindenki boldog, és a történetet Róbert Gida, aki Micimackónak a gazdája, úgy fejezi be, hogy: »Csacsi, öreg medvém…« A csacsi, az a szeretet kifejezése. Szerintem ezek az influenszerek szeretik a politikusokat, szeretik őket froclizni, lehet, hogy még önöket is szeretik, úgyhogy érdemes elfogadni, hogy nem csak tiszások vannak a médiavilágban, hanem vannak független gondolkodók, akik ismerik az irodalmat.”

FRISSÍTÉS

Németh Balázs pár órával később így reagált a Facebookon:

„ÉRTEM ÉN

Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás.

Ha bottal verik agyon egy színdarabban a »kormánypárti oligarchát«, az csak bábjáték.

Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.

A margitszigeti sz@tírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.

Akkor legyen így!

Éljen a tiszás/liberális szeretet😘”

Alapjaiban változhat meg a Fidesz szervezeti felépítése, megszűnhet a választókerületi rendszer és kibővülhet az országos elnökség is, valamint egy évre ismét elnökké választhatják Orbán Viktort a párt június 13-i, tisztújító kongresszusán – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-vel.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az esemény szombaton 10 órakor kezdődik a Budapest Kongresszusi Központban, és várhatóan 17 óráig tart. A kommunikációs igazgató szerint „munkakongresszust” tartanak, ami nem lesz sajtónyilvános, de az egész eseményt közvetítik Orbán Viktor pártelnök és a Fidesz Facebook-oldalán, valamint a Hír Tv is folyamatosan tudósít az eseményről. Havasi azt ígérte, a testületi beszámolóktól kezdve a megyei szószólók hozzászólásán át a tisztségviselők megválasztásáig minden nyomon követhető lesz.

Havasi azt mondta, a tervek szerint a Fidesz kongresszusa alapszabály-módosításról dönt, ami alapjaiban megváltoztatná a Fidesz szervezeti felépítését. A választókerületi rendszer megszűnik, a Fidesz szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik, a pártban települési csoportok és megyei választmányok dolgoznak majd – közölte. A megyei választmányok megyei elnököket választanak, akik automatikusan tagjai lesznek az új elnökségnek. A Fidesz Országos Elnöksége jelentősen bővül, így a jövőben 20 megyei (fővárosi) elnökből, az Országos Választmány elnökéből, a parlamenti és az EP-frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből áll majd.

A kongresszuson egy évre újra pártelnökké választhatják Orbán Viktort, aki várhatóan egyedüli jelölt lesz a posztra. Orbán 1993 és 2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke.

Havasi Bertalan az alelnök-jelöltekre és a megyei elnökök személyére vonatkozó kérdésre jelezte: jelenleg a megyei küldöttgyűlések zajlanak, ezeken megvitatják az új szervezeti felépítésről szóló javaslatot, a személyi javaslatokról mindezek után születhet majd döntés. A párt jelenlegi alelnökei: Kubatov Gábor, Németh Szilárd, Gál Kinga és Kósa Lajos.

A Fidesz kommunikációs igazgatója arról is beszámolt, hogy Orbán az elmúlt időszakban több, a Fidesz megújítását szolgáló szakmai érdekvédelmi és munkacsoportot alapított. A Védvonal Czunyiné Bertalan Judit vezetésével már megalakult, megtörtént az önkormányzati kabinet újraalapítása, élén Navracsics Tibor volt szakminiszterrel, és most zajlik a biztonságpolitikai műhely felépítése Vidoven Árpád irányításával – közölte Havasi, jelezve azt is, hogy hamarosan létrejön a Fidesz Európa Klubja is, amin Bóka János, volt európai uniós ügyekért felelős miniszter dolgozik.

Havasi szerint Orbán a Fidesz nemzetközi kapcsolatainak továbbépítésén is dolgozik. Június 17-18-án Brüsszelben tárgyal, ahol részt vesz a Patrióták pártcsalád EU-csúcs előtti egyeztetésén. Orbán június 17-én délután nemzetközi sajtótájékoztatót is tart a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli kirendeltségén.

Orbán Viktor áprilisi bukása után Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb stratégiai vereségeként ünnepli a Nyugat a vasárnapi örmény választás eredményét: a kis híján 50 százalékot szerző Nikol Pasinján miniszterelnök pedig – aki amúgy is imád közösségi médiás posztokban bámulatosan bámulni a kamerába – szívecskéket formáz a kezével és a We Are the Championsszal ad hangaláfestést pártja sikerének. Miközben mellesleg börtönnel fenyegeti az ellenzéki vezetőket a győzelmi beszédében.

A 2018-ban hatalomra került Pasinján ugyan veszített négy évvel ezelőtti támogatottságához képest, és messze van a kétharmadtól is (ennek még lehet jelentősége, akár a tágabb régió és a békekilátások szempontjából is), de messziről nézve kivételesnek hat, hogy újabb sima győzelmét az Azerbajdzsántól 2023-ban elszenvedett háborús vereség után volt képes hozni.

Akkor Örményország napok alatt vesztette el a kilencvenes évek eleje óta ellenőrzött Hegyi-Karabahot, és százezer örmény menekült érkezett a hárommilliós dél-kaukázusi országba (ezt a Fidesz a régió felszabadításának titulálta). Akkori papírforma szerint az örmény kormánynak ebbe bele kellett volna buknia, úgy is, ha más sem igazán tudott volna mit tenni ez ellen a helyükben – most mégis újabb négy évre kaptak felhatalmazást.

A gazdaságilag és katonailag is jóval erősebb Azerbajdzsán masszív török támogatással a háta mögött hosszú távon is súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentett Örményországra nézve (lásd erről korábbi helyszíni riportunkat a két ország vitatott határövezetéből), bármikor eszkalálható további területi követelésekkel. Ennek korábban az örmények, már amennyire lehetett, csak orosz biztonsági garanciák révén tudtak valamennyire ellenállni, a 2022 utáni új geopolitikai helyzetben azonban Moszkva már nem tudta és talán nem is akarta megvédeni őket.

Az örményeket hibáztató orosz passzivitás az egyik leglátványosabb jele volt annak, hogy az Ukrajna elleni invázió után hogyan romlottak a Kreml pozíciói a posztszovjet térségben.

Ennek eredményeként az ország egyre inkább elfordult az oroszoktól, ami miatt rendszeres fenyegetéseket kapott és kap Moszkvából. Ennek a mostani választás előtt számos jele volt az orosz befolyásolási kísérletek garmadájától és az állítólagos orosz finanszírozású szavazatvásárláson át az örmény export korlátozásáig. Oroszország nemrég a híres örmény konyak behozatalát is megtiltotta, és mivel közegészségügyi ürüggyel már az örmény virágokra is nemet mondtak, az ország utóbb dafke Ukrajnába kezdett vágott rózsákat exportálni. Más kérdés, hogy az ország gazdasági túlélése szempontjából az ennél azért nagyobb jelentőséggel bíró gázt továbbra is Oroszországból veszik vámmentesen – lehet, hogy csak idő kérdése, hogy a kedvezményes árú energiától mikor fogják őket elvágni.

A Kreml szerint Jerevánnak választania kell európai uniós csatlakozási céljai és az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió között. Nem titkolják, hogy szerintük Örményország nyugati törekvései alapvetően sértik az érdekeiket. Ezt időnként halálos fenyegetésekkel is igyekeznek az örmények tudtára adni. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök is jelezte már, hogy Pasinjánnak érdemes lenne jobban vigyáznia, de a szokásossá vált szereposztás szerint Dimtrij Medvegyev az, aki bármikor kész bárkit teljes megsemmisítéssel fenyegetni. Az orosz exelnök legutóbb finoman a jégcsákánnyal agyonvert Lev Trockij sorsára emlékeztette az örmény miniszterelnököt.

A Veszprém megyei rendőrség tiltott adatszerzés miatt kezdett nyomozni, miután tavaly márciusban rejtett kamerát találtak Balatonalmádi jegyzőjének irodájában. Bercsényi László polgármester számolt be arról, hogy a riasztórendszer kiépítése közben találták meg a kamerát, ami egy utp-kábelre volt bekötve. Az ügyben feljelentést tett. Majd a rendőrség egy korábban önkormányzati vezetői tisztséget betöltő férfit hallgatott ki az ügyben.

A Veszprémi Járásbíróság büntetővégzésével tiltott adatszerzés bűntette miatt kedden 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a város korábbi vezetőjét, aki polgármesteri ideje alatt bekameráztatta és megfigyelte a hivatalban lévő jegyző irodájában történteket. A büntetővégzés jogerős. A bírósági közleményből kiderül, hogy a volt polgármester a rejtett kamera által rögzített kép- és hangfelvételekhez távoli hozzáféréssel rendelkezett a telefonján keresztül. A rögzített felvételeket 2021. május 25. és 2022. március 16. közötti időszakban visszajátszotta, megtekintette, igaz, esetenként több hónap kihagyással, de számos alkalommal. Ezután a felvételeket már nem játszotta vissza, de az eszköz a 2025. március 28-i történt megtalálásáig rögzítette az irodában történteket.

Ebben az időszakban Balatonalmádit a Jobbik korábbi parlamenti képviselője, Kepli Lajos irányította, aki 2022-ben mondott le a polgármesterségről, mert úgy érezte, hogy lejáratókampány indult ellene.

A bíróság megállapította, hogy a volt polgármester hivatali ideje alatt megbízást adott kép- és hangrögzítésre is alkalmas rejtett kamera beszerzésére és telepítésére abból a célból, hogy a jegyzői irodában történteket titokban megfigyelhesse és rögzíthesse. Ezután egy kamerát és egy ismeretlen típusú mikrofont szereltek fel úgy, hogy a kameramodult, illetve a mikrofont a klímaberendezés kábelcsatornájába rejtették.

A rejtett kamera a kábelcsatorna két burkolati elemének találkozásánál található résen keresztül látott rá a jegyzői iroda bejárati ajtajára, részben a tárgyalóasztalra, valamint a bejárati ajtó mellett álló szekrénysorban elhelyezett páncélszekrényre. A kamerához tartozó videórögzítő eszközt és a rögzített felvételek tárolására szolgáló merevlemezt a hivatal azonos emeletén található tárgyalóteremben, a radiátor díszburkolata alá rejtve helyezték el. A szerelést végző szakembernek nem volt tudomása arról, hogy a rejtett kamera telepítésére a jegyző tudta és beleegyezése nélkül került sor.

A Debreceni Egyetem Kémia Épületének felújítási munkálatai során elektromos robbanás történt egy szerelés alatt álló transzformátoregységben – a Haon.hu szerint ezt az értesítést küldte ki a hallgatóknak nemrég a Debreceni Egyetem Neptun-rendszere. A tájékoztatás szerint a balesetben „az egyedi gyártású transzformátoregység gyakorlatilag megsemmisült, ezért jelenleg az épület egészében szünetel az elektromos áramellátás”.

A műszaki hiba elhárításáig és az áramellátás teljes körű helyreállításáig az épületben nem lehet dolgozni, ezért az érintetteknek otthoni munkavégzést rendeltek el. Azt egyelőre nem tudni, hogy a robbanásban bárki megsérült-e.

Az egyetem érintett intézetével a nem működő telefonok miatt az ügyintézés jelenleg csak emailben lehetséges.

A Debreceni Egyetem Kémiai Intézete a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) legnagyobb oktatási-kutatási egysége. 2006-ban alakult meg a Szerves Kémiai, a Fizikai Kémiai, a Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékek, továbbá az Alkalmazott Kémiai és a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszékek, illetve a Kémiai Szakmódszertani csoport részvételével.

Frissítés

A Debreceni Egyetem az alábbi közleménnyel reagált:

„A Kémia épület felújításához kapcsolódóan tervezett áramszünettel járó munkát végeztek hétfőn délután a kivitelező szakemberei, amikor elektromos zárlat miatt robbanásszerű ívkisülés történt. Az elektromos szekrényben a kábelek elégtek, a keletkezett füst nyomán bekapcsoltak az épület füstjelzői, az érintett szinten tartózkodók az egyetemi biztonsági szolgálat közreműködésével elhagyták az épületet. A helyszínre érkező tűzoltók kiszellőztették és átvizsgálták a területet, más beavatkozásra nem volt szükség, mivel a keletkezett elektromos tűz már a tűzoltók érkezése előtt, magától kialudt.

A baleset során a kivitelező dolgozója szenvedett égési sérülést, őt a mentőszolgálat a test 40 százalékára kiterjedő, II-III. fokú súlyos égési sérülésekkel szállította a DE Klinikai Központ Égési Centrumába. A beteg állapota stabil, ellátása szigorú szakmai felügyelet mellett folyamatosan történik.

Jelenleg a hibafeltárási és a műszaki javítási munkák folyamatban vannak, az épületbe meghirdetett vizsgákat az Egyetem téri campus más épületeibe helyezték át. A tervek szerint a héten befejezik a helyreállítást.”

Nagyjából három héttel a Mol tiszaújvárosi üzemében bekövetkezett robbanás után a cég kedden bejelentette: minden sérült munkavállalójuk hazatérhetett a kórházból. A sérültek „otthon folytathatják a rehabilitációs időszakot”, amiben a cég a gyógyulás teljes időtartama alatt támogatja őket. Két embernél ez a folyamat is véget ért már, ők ismét munkába álltak.

A közlemény szerint a tiszaújvárosi Olefin–1 üzem szénhidrogén-mentesítését befejezték, így „fokozatosan megkezdődhetnek a biztonságos helyreállításhoz szükséges munkálatok”. A helyreállítás következő szakaszában folytatják a sérült elemek elbontását, állványozást végeznek, „továbbá a szakértői csapat elindította a helyreállításhoz szükséges eszközök beszerzését”.

A baleset körülményeinek kivizsgálása továbbra is folyamatban van, a vállalat teljes körű együttműködésben dolgozik az illetékes hatóságokkal. A felállított vizsgáló bizottság a kormány által delegált szakértők segítségével folytatja a munkát, zárul a Mol közleménye. A robbanásnak egy halálos áldozata volt, heten súlyosan megsérültek.

Néhány órával azután, hogy kiderült, nem lehet ott a világbajnokságon a legjobb afrikai játékvezető – a szomáliai Omar Artannak hiába intéztek diplomata útlevelet, mivel az országa rajta van az USA bevándorlási feketelistáján, nem engedték belépni a miami reptéren –, az Iráni Labdarúgó Szövetség jelentett be egy elég méltatlan esetet. A szervezet szerint a világbajnokság kezdete előtt néhány nappal visszavonták a szurkolóiknak kiosztott jegyeket, írja a Reuters.

A FIFA szabályai értelmében minden, a vb-re kijutott ország szövetsége megkapta a belépőjegyek 8 százalékát a saját mérkőzéseire, amiket a saját szabályaik szerint oszthatnak szét. Ezeket az irániaknak adott belépőket érvénytelenítették most a világbajnokság szervezői. Holott az iráni szövetség, az FFIRI azokat már elkezdte értékesíteni, így számos szurkolójuk már túl van az amerikai utazáshoz és meccslátogatáshoz szükséges előkészületeken.

„Az iráni szurkolók megfosztása a törvényes és hivatalos jegyelosztástól ellentétes a nemzetközi versenyeket szabályozó szellemmel és a részt vevő országok közötti egyenlőség elvével. Ez a fejlemény komoly kérdéseket vet fel a nem sport jellegű és politikai megfontolások beavatkozásával kapcsolatban a világ legnagyobb labdarúgó-eseményének szervezésében” – áll az FFIRI közleményében.

A világbajnokság csütörtökön kezdődik, Irán az első két G csoportbeli mérkőzését Los Angelesben játssza, június 15-én Új-Zéland, június 21-én Belgium ellen, majd június 26-án Seattle-ben Egyiptommal csap össze. A dolgok mostani állása szerint iráni szurkolók nélkül.

A választás után nem sokkal, április 23. és 28. között megugrott Radnai Márk vagyona, a vagyonnyilatkozata szerint ugyanis ajándékba kapott egy 53 négyzetméteres budapesti társasházi lakást, illetve két BMW-t, egy 320D-t és egy 630D-t.

Megkérdeztük Radnai Márkot, illetve a párt sajtóosztályát, hogy kiktől kapta ezeket ajándékba, és az ajándékozás bármilyen összefüggésben áll-e a kampányban végzett politikai tevékenységével.

A sajtóosztály azt írta: Radnai Márk szülei a nagyszülők korábbi házának eladása után vették az ingatlant, ezt kapta ajándékba Radnai azzal, hogy az édesanyja haszonélvezete van rajta. A két autó pedig legalább 10 éves, azokat korábban ő használta, de most a szülei nevéről átkerültek az övére. Ebből következik, hogy az ajándékozás nem függ össze Radnai politikai tevékenységével. A vagyonnyilatkozatokról itt olvashat bővebben.

A drogkereskedő hálózatok gyorsan változtatják taktikáikat, hogy kijátsszák a bűnüldöző szerveket, ezért az európai hatóságoknak újra kell gondolniuk, hogyan veszik fel a harcot a szervezett bűnözéssel – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége. Lorraine Nolan, az ügynökség igazgatója egy sajtótájékoztatón azt mondta: a bűnözői csoportok egyre innovatívabbá válnak, miközben a rendőrség fokozza műveleteit a nagy európai kikötőkben.

A kábítószer-kereskedők ahelyett, hogy kizárólag a hagyományos csempészútvonalakra támaszkodnának, egyre inkább kisebb kikötők felé fordulnak, a tengeren rakodják át a szállítmányt, hogy elkerüljék a lebukást. Az ügynökség szerint a csempészek mind kifinomultabb módszereket is alkalmaznak, köztük nagy sebességű hajókat, félig merülő járműveket és drónokat.

A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor az európai hatóságok továbbra is rekordmértékű kábítószer-kereskedelemmel szembesülnek, különösen olyan nagy logisztikai csomópontokon keresztül, mint az Antwerpen–Bruges kikötő.

A tisztviselők szerint a következmények túlmutatnak a közegészségügyi aggályokon. Az illegális kábítószer-kereskedelem Európa-szerte hozzájárul a megfélemlítéshez, a szervezett bűnözéshez és a bandák közötti erőszakhoz is. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bűnözői csoportok aktívan toboroznak fiatalokat sérülékeny közösségekből” – mondta Magnus Brunner. Brunner szerint a hatóságoknak meg kell akadályozniuk, hogy veszélyes új szerek árasszák el az európai piacokat, és fel kell számolniuk a szervezett bűnözést fenntartó gazdasági modellt. A felderítés javítása érdekében az EU a korai előrejelző rendszerére támaszkodik, ami Európa-szerte riasztja a hatóságokat az új drogokról és a kialakulóban lévő kábítószer-kereskedelmi trendekről.

Az Európai Bizottság emellett erősíti az együttműködést az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között. Az ügynökség jelenleg 13 nemzetközi partnerséget tart fenn a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem céljából, köztük többet latin-amerikai országokkal, amelyek kulcsfontosságú forrásrégiói az Európába érkező kokainnak. A tisztviselők hangsúlyozták, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépéshez a teljes ellátási lánc mentén intézkedésekre van szükség, a termelő országoktól egészen a fogyasztói piacokig.

Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének keddi jelentése szerint a természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában.

2024-ben legalább 7600 túladagolásos haláleset történt az EU-ban, többnyire több kábítószer együttes használata miatt. A jelentés rámutat, hogy a kábítószerek egyre negatívabb hatással vannak az egészségügyi helyzetre és a biztonságra Európában, mivel a szerek egyre elérhetőbbé és változatosabbá váltak, miközben a kábítószerpiacot uraló szervezett bűnözői csoportok mind gyakrabban folyamodnak erőszakhoz területük védelmében.

Az új pszichoaktív anyagok (NPS) felderítési aránya továbbra is nagyjából heti egy anyag. 2025-ben 50 olyan új pszichoaktív anyag volt, amiről Európában először tettek bejelentést, és ezzel az EUDA által nyomon követett ilyen anyagok száma 1050-re emelkedett. Emellett Európában 2025 óta 95 új szintetikus opioidot derítettek fel, és csak 2025-ben hét új szintetikus opioidot jelentettek, köztük nitazéneket és orfinokat.

Egyre gyakoribbak a nitazéneket tartalmazó hamisított gyógyszerek, amik legálisan kapható vényköteles gyógyszerek, például az oxikodon vagy a diazepam utánzatai. 2024-ben tíz ország összesen több mint 50 ezer nitazéntartalmú tablettát foglalt le, szemben a 2023-as 23 ezer és a 2022-es 380 darabbal.

A fentanil földrajzi elterjedése egyelőre korlátozott, és csak kevés országot érint. 2024 és 2025 között Bulgáriában több mint 100 kábítószer okozta halálesetben játszott szerepet a fentanil, miközben több kilogramm fentaniltartalmú anyagot foglaltak le. 2024-ben Spanyolország és Hollandia négy lefoglalást jelentett a fentanil prekurzorának számító N-boc-4-piperidonból, összesen 30 kilogramm mennyiségben. Továbbra sem ismert, hogy a szállítmányokat uniós gyártóüzemekbe szánták-e, vagy azok nem uniós célállomások felé tartó tranzitszállítmányok voltak.

A nikotintartalmú termékek használatával járó e-cigarettázás mára az európai serdülők körében a szerhasználat egyik jellemző eleme lett. Az EU tagállamaiban egyéb anyagokat, például a kannabisz szintetikus és félszintetikus formáit tartalmazó e-cigarettákat foglaltak le, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy ezek más káros anyagok, köztük esetleg új szintetikus opioidok fogyasztásának eszközévé válhatnak.

A jelentés szerint Európában a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer: az elmúlt évben becslések szerint 24,9 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt használta. Európában a kábítószerek fogyasztása miatt kezelést kezdők egyharmadát (33 százalék) a kannabiszhasználók teszik ki, ami 2024-ben becslések szerint 104 ezer klienst jelentett. Közülük 62 ezren első alkalommal kaptak kezelést.

A kannabisztermékek hamisítása nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal és a félszintetikus kannabinoidok széles körű elérhetősége növeli az ártalmak kockázatát, ugyanis mindkettő elérhető e-cigarettákban és ehető termékekben is, ami az új és esetleg fiatalabb fogyasztók körében való elterjedésükkel kapcsolatos aggodalmakat vet fel.

Egyre nagyobb mennyiségű növényi kannabiszt csempésznek be Európán kívülről, elsősorban Kanadából és az Egyesült Államokból, valamint kisebb mértékben Thaiföldről. A túltermelés, az alacsonyabb árak és az erős verseny az észak-amerikai kannabiszpiacon oda vezetett, hogy többlet alakult ki az olcsóbb, nagyobb hatáserősségű termékekből. A Kanadából Európába érkező szállítmányokat általában tengeri szállítókonténerekben rejtik el, míg az Egyesült Államokból érkezőket leggyakrabban a postai küldemények között fedezik fel.

A jelentésből kiderült az is, hogy Európában továbbra is magas a kokainfogyasztás, a múlt évben körülbelül 4,3 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt fogyasztott kokaint. A települési szennyvíz elemzései azt mutatják, hogy 85 európai város közül 48 (57 százalék) esetében a kokain szermaradványainak mennyisége növekedett.

A kokainproblémák miatt kezelést igénylők száma folyamatosan emelkedik: 2024-ben a kokain volt a második leggyakoribb kábítószer azok körében (74 ezer ember), akik első alkalommal vettek igénybe szakellátást kábítószer-probléma miatt. Az Európában lefoglalt kokain mennyisége a 2023-as 419 tonnáról több mint 20 százalékkal csökkent 2024-ben, a szállítmányok leleplezésének száma azonban a 2023-as 95 ezerről 97 ezerre emelkedett.

A crack továbbra is látható és potenciálisan növekvő problémát jelent több európai városban, bár az egyenetlen monitorozás miatt nehéz megállapítani, hol terjed. A használat az erősen marginalizált csoportok körében koncentrálódik, különösen a hajléktalanoknál.

A ketamint is egyre gyakrabban használják pszichoaktív szerként Európában. Noha a szer fogyasztása továbbra is viszonylag alacsony, egyre elterjedtebbé vált az éjszakai szórakozóhelyeken, ahol általában por formájában szippantják fel. Az egészségügyi kockázatok az akut mérgezéstől a krónikus ártalmakig, például az intenzív használattal összefüggő súlyos húgyhólyag-károsodásig terjednek. Noha a ketaminnal összefüggő problémák miatt szakellátásra jelentkező személyek száma továbbra is alacsony, az elmúlt években megnégyszereződött: a 2019-es 413 esetről 2024-re 1796-ra emelkedett. (Brussels Times/MTI)

Megsebesített a medve három külföldi turistát hétfőn a Transzfogarasi úton, írja a Maszol. Az erdélyi magyar nyelvű portál szerint egy portugál házaspár egy autóból akarta lefotózni a medvét. Az út szélén megálltak a járművel, a nő lehúzta az ablakot, hogy fényképeket készíthessenek róla, amikor a medve hirtelen rájuk támadt. Mindketten megsebesültek, de az autóval el tudtak hajtani a kórházig.

Egy 18 éves lányra a korai esti órákban támadt rá a medve akkor, amikor az megpróbálta megetetni őt. „A 18 éves, eszméleténél lévő és együttműködő fiatal nőt a mentősök átvették és kórházba szállították” – írja a portál, ami felidézi: május végén egy bolgár turistára szintén akkor támadt rá egy medve (és szintén a Transzfogarasi úton), amikor az etetni próbálta. Azt a férfit utólag húszezer lejre bírságolták meg, mert szabadon élő medvéket etetett.

Jelenlegi tudásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat a jövő héten fizetésképtelenné fog válni – mondta a főpolgármester egy keddi szakmai fórumon az MTI tudósítása szerint. Karácsony Gergelynek ugyanakkor „nincs kétsége afelől, van politikai szándék arra, hogy ez ne következzen be”.

A Magyar Államkincstártól 60 nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási hozzájárulás befizetésére, de ez a haladék a jövő héten lejár. A jelenlegi tudásuk szerint nincs döntés arról, hogy ezt a haladékot meghosszabbítanák vagy más megoldás születne a kérdésben. A május közepén hivatalba lépett új kormány május 20-án jelentette be, hogy hatvan nap haladékot adott Budapestnek arra a szolidaritási hozzájárulás még 2025. decemberében 7,5 milliárd forintos részletének befizetésére. Magyar Péter miniszterelnök két nappal korábban, május 18-án jelentette be: bár a kormány párbeszédet kezdeményez az önkormányzatokkal a szolidaritási hozzájárulásról, addig azonban, míg annak eredménye nem lesz, „jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét

A főpolgármester arról is beszélt, a Budapestre az elmúlt években nehezedő pénzügyi nyomás brutális volt, „mi ezer sebből vérzünk”. A főváros cégeinél, az alapinfrastruktúrában brutális adósságot hordoznak, de úgy döntöttek, a pénzügyi problémák miatt a közszolgáltatásokat nem csökkentik, mondta Karácsony.

Lehűlés jön a hét második felére, illetve már szerdán az esti, késő esti órákban hevesebb zivatarok is kialakulhatnak a Dunántúl délnyugati részén. A HungaroMet Zrt. előrejelzése szerint szerdán napközben elsősorban a Dunától keletre alakulhatnak ki elszórtan zivatarok, majd estére azok „gyors megszaporodására, ezzel együtt rendszerbe szerveződésére van kilátás”.

Szerdán a késői órákban „már számottevő eséllyel fordulhat elő felhőszakadás, lokálisan akár 50 milliméternél is több csapadékkal, emellett főként a délnyugati, déli vidékeken heves zivatarokra is alkalmassá válnak a feltételek akár 2-4 centiméteres jéggel, és akár óránkénti 90-100 kilométeres széllökésekkel”.

A Met.hu-n olvasható előrejelzés szerint kedden még az esti órákig országszerte napos lesz az idő, a csúcshőmérséklet 29 és 34 fok között lehet, majd az esti órákra többfelé beborul. Szerdán már a reggeli órákban várható eső az ország északi és nyugati tájain, de napközben még 28-33 fokos csúcshőmérséklet várható. A hullámokban érkező enyhe hidegfront hatására csütörtöktől a hét végéig már csak 27-28 fokig melegszik fel a levegő, és végig felhős marad az idő, de számottevő eső péntektől már nem várható.

Magyar Péter még 2024 szeptemberében írt arról, hogy az Orbán-kormány teljes titokban menekülttábort akar építeni az osztrák határhoz közeli Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden. Mindezt a kormány akkor hevesen tagadta. Orbán Viktor is elmondta, hogy nem lesz a településen tábor. Gyopáros Alpár fideszes képviselő Orbán Viktorra hivatkozva mondta, hogy Magyar hazudik.

Magyar Péter kedden a parlamentben újra előhozta a témát, és bizonyítékokat ígért. „Önök konkrétan migránstábort akartak építeni Vitnyéden, az osztrák határ mellett milliárdos közpénzen. Megvan a titkos kormányhatározat, kedves Pócs János. Be fogjuk mutatni, és azt is, hogy miért faroltak ebből ki” - jelentette be a miniszterelnök az ellenzéki felszólalásokra reagálva. Azt mondta, az Orbán-kormány ezzel akart megfelelni a migránspaktumnak. Azt ígérte, nyilvánosságra hozzák az erről szóló kormányhatározatokat és a többi hivatalos dokumentumot.

Hosszú, bő húszperces videóban számolt be a közlekedési miniszter a „soha meg nem térülő” mohácsi híd építéséről, és a kivitelező Duna Aszfaltnak, Szíjj László cégének kiszórt tíz-, vagy inkább százmilliárdokról. „A Közlekedési és Beruházási Minisztérium legnagyobb beruházásainak egyike a mohácsi híd megépítése, amely összesen 451 milliárd forintért van folyamatban jelenleg is” – kezdte az összefoglalót a miniszter, aki számos, a beruházás körüli figyelemreméltóan pazarló és indokolatlan kormányzati döntést sorolt fel.

A híd elkészítésére 2024 júniusában szerződött le az akkor Lázár János vezette építési és közlekedési tárca az egykor Szijjártó Pétert is meghajókáztató NER-s oligarcha Szíjj cégével. A beruházás már akkor sem volt olcsó: tartalékkerettel együtt már az első ár „eleve 300 milliárd forint plusz áfa volt”, ami bruttóban körülbelül 382 milliárd forint. A pénzből ráadásul 20 százaléknyi, 59 milliárd forintos előleget nyomban ki is utaltak a cégnek „rögtön a szerződés megkötése után”.

Már ekkor kétszer kétsávos hidat terveztek; „amikor próbáltunk utána menni, mégis milyen számítások indokolták a kétszer két sávot. Erre az egyetlen dokumentum, ami rendelkezésünkre áll, az egy 2020. májusi, tehát a beruházás elindításához képest négy évvel korábbi úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány”. Ez „finoman szólva sem támasztja alá azt, hogy erre miért volt szükség” – fogalmazott a miniszter. Ez a tanulmány napi 6500-as úgynevezett egységjármű-forgalommal számolt, Vitézy megjegyzi: a fővárosban például a Petőfi híd, a Rákóczi hídnak vagy a Megyeri híd forgalma ennek körülbelül a tízszerese.

Szerinte nem az volt a baj, hogy híd épül ott – „a térségi kapcsolatok miatt akár indokolható is egy új Duna-híd létesítése Mohácsnál”, fogalmazott egy helyen –, hanem az, hogy ez kétszer kétsávos lesz. „Egy kétszer egysávos közúti híd biztosan nem került volna több mint 300 milliárd forintba ezen a helyszínen, tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt”, mondja a miniszter, hozzátéve: az elődjének azonban „még ezt is sikerült tetéznie”.

Ugyanis Lázár János 2024 végén, a két ünnep között úgy döntött, hogy nemcsak a hidat, „hanem végig tovább az alföldi oldalon az 57-es útig vezető szakaszt is kétszer két sávon kell kiépíteni”, az erről szóló döntést egy miniszteri utasításban tették közzé december 30-án. Vitézy felidézi, hogy mivel a mohácsi lakosság túlnyomó része a Duna jobb (nyugati) partján él, „soha fel nem merült korábban, hogy az alföldi oldalon, ahol tényleg alig van forgalom” szintén kétszer kétsávos legyen az út.

Miközben „a számítások szerint az 51-es útig vezető, tehát az új szakaszon, ami az eredeti szerződésben kétszer egy sáv volt, és úgy számolnak, hogy 2028-ban a csúcsórában 490 autó használja két irányban a szakaszt, egy egész nap alatt 5000, és 2045-ben a legoptimistább számítások szerint is ez fölmegy óránként 600-ra, napi 6200-ra”.

Idén tavaszra elkészült egy másik, „optimistább”, a majdani M9-es autópályával is számoló tanulmány, ami hatására „2026. március 13-án, kevesebb mint egy hónappal az országgyűlési választások előtt Orbán Viktor aláírásával egy nem nyilvános kormányhatározat születik (...) Arról hoz döntést a kormány, hogy kétszer két sávra bővítsék fel ezt a szakaszt”. Egyben előírja a kormány, hogy a kivitelezési szerződést március 31-ig módosítsák – tehát még a választások előtt bő tíz nappal. Ehhez a kormány átcsoportosított az állami tömegközlekedési cégtől, tehát a MÁV-tól és a Volánoktól (jogilag ez már egy társaság) 76 milliárd forintot, „ami nyilván majd ahogy az év halad, bár az új kormánynak, azaz nekünk fog problémát okozni” – mondja Vitézy, aki szerint ez is egy költségvetés kozmetikázás.

A szerződést át is írták március 30-án úgy, hogy „a korábbi díjra ráemelnek további 76,45 milliárd forintot áfával együtt, és így összességében a beruházás teljes költsége az nettó 355 milliárd forintra emelkedik, míg összességében a teljes beruházási költség 451 milliárd forint lesz”. Ráadásul az előlegről szóló részt is átírták: „úgy módosították a szerződést, hogy az előleg mértéke minden építési mérföldkőre 98 százalék”. És még ráadásabbul: miközben normál esetben az előlegekre van valamilyen garancia van – hogy ha mégse végzi el a kivitelező munkáját, akkor a megrendelő a pénzénél maradjon –, „itt ilyen garancia nincsen, nem áll bankgarancia a kifizetett tételek mögött”.

Mi lett ennek a vége? Rengeteg nulla a Lázár–Szíjj tengelyen. „A helyzet úgy néz ki, hogy összességében a Duna Aszfaltnak 155,8 milliárd forint előleget fizettek ki a korábbi 59 milliárdon felül”, majd „április 10-én a választások előtti pénteken utaltak ki 94,3 milliárd forint előleget”.

Vitézy azt mondta, még mindig nincsenek az átvilágítás végén, de „ez egy állatorvosi ló arra, hogyan szórták két kézzel a magyar adófizetők pénzét” a NER-hez közeli nagyvállalkozókhoz. Méghozzá úgy, hogy „közben megint meghamisították a magyar költségvetést”.

A következő napokban ismét tanúi lehetünk hazánk egyik legkülönlegesebb természeti csodájának, a tiszavirágzásnak. Az idei kedvező időjárási viszonyok miatt a rajzás a megszokottnál korábban kezdődött, közölte a police.hu.

Emlékeztetnek arra, hogy a tiszavirág hazánk egyik védett rovarfaja. Ez a nagy méretű kérész életének jelentős részét, akár három évet is, lárvaként tölti a folyó medrében, majd egyetlen napra emelkedik a víz felszínére, hogy párosodjon és biztosítsa a faj fennmaradását. Ezután rövid időn belül elpusztul.

Hozzáteszik, hogy a tiszavirág rendkívül érzékeny a víz minőségére, ezért jelenléte a folyók egészséges állapotának egyik fontos jelzője. Európa legtöbb vízfolyásából már eltűnt, napjainkban elsősorban a Tiszán, valamint néhány mellékfolyóján, így a Körösön és a Bodrogon található meg.

A védett faj állományát veszélyezteti a horgászati célú jogellenes gyűjtés és pusztítás. A tiszavirág természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint. A jogszabályok értelmében tilos a védett állatok élő vagy elhullott példányainak gyűjtése, befogása, elpusztítása, valamint a rajzás szándékos megzavarása. A jogsértők szabálysértési vagy akár büntetőeljárásra is számíthatnak. Különösen fontos, hogy a vízen közlekedők is körültekintően járjanak el. A rajzás szándékos megzavarása, például kisgéphajóval történő belehajtás a kérészek tömegébe, természetkárosításnak minősülhet.

A természeti érték megóvása érdekében a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együttműködve fokozott ellenőrzéseket végeznek a rajzás időszakában. „Vigyázzunk közösen erre a páratlan természeti kincsre, hogy még hosszú éveken át gyönyörködhessünk a varázslatos »virágzásban«!- írta a rendőrség közleménye.

Hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség az Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenccel szemben. A vádemelés tényét egy ma kiadott közleményben jelentették be, de a vádiratot már pénteken, június 5-én véglegesítették. Mindez annak fényében érdekes, hogy Biró vasárnap, június 7-én adott nyilatkozatot, amiben arról beszélt, az előző kormány idején hogyan próbálták őt presszionálni.

Szerinte például a feleségének valószínűleg nemzetbiztonsági részvétellel szándékosan okoztak egy koccanásos balesetet, hogy kiderüljön, az asszony vezeti az autót. Állítása szerint ez akkoriban történt, amikor többek között a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs költéseit kezdte vizsgálni az Integritás Hatóság.

A vádirat három olyan cselekményt sorol fel, amivel az ügyészség szerint Biró Ferenc és felesége törvényt sértett. Ezek röviden összefoglalva:

1. Azután, hogy az Integritás Hatóság két gépkocsivezetővel biztosított számára egy szolgálati személyautót, Biró Ferenc továbbra is fenntartotta egy luxus terepjáró hatóság által fizetett bérletét. „Annak használatát ugyanakkor teljesen átengedte feleségének, aki nemcsak jogosulatlanul használta az autót, de azt a hatóság számlájának terhére tankolta is, ezzel mintegy 21 milliós többletköltséget okozva a hatóságnak” – írja a KNYF.

Bár az elnök valóban jogosult személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, az a részére bérelt személyautóval biztosított volt. „Az elnököt személyében megillető jog indokolatlanul több autóra, illetve az elnök hozzátartozója gépjárműhasználatának milliós vagyoni hátrányt okozó finanszírozására nem terjed ki” – áll a közleményben.

Ennél a vádpontnál említik azt is, hogy az IH elnöke „a hivatali helyzetével visszaélve annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját (akik szintén pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett elnökhelyettesek) törvényes jogaik gyakorlásából kizárja,bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta”.

2. A hatóság elnökeként Biró „egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel összesen három olyan szerződést is kötött, melyek tartalmai összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal”. Az ügyészség úgy találta, hogy a szerződések „részben az elnök által Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselet felállításával voltak kapcsolatosak. E körben a vádirat tartalmazza, hogy Magyarország kizárólag mint ország létesíthet külképviseletet, erre a Hatóság nem volt jogosult”. A szerződések teljesítése során az Integritás Hatóság összesen több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra, a vádhatóság szerint szükségtelenül.

A vád kiterjed arra is, hogy az elnök „egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére. A vádirat szerint a hatóságnak valójában soha nem volt ott saját irodája. A vádlott ennek ellenére intézkedett arról, hogy a telephelyet bejegyezzék a közhiteles nyilvántartásba”.

Ennél a vádpontnál is van kiegészítő tétel is. Az ügyészség itt említi meg, hogy miközben Biró a külföldi kiküldetései során napidíjra volt jogosult – „többek között az élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítésére” –, és a jogosan neki járó összeget fel is vette, emellett „a Hatóság által rendelkezésére bocsájtott bankkártyával 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire, mellyel a Hatóságnak vagyoni hátrányt okozott”.

3. Az ügyészség további vádpontként említi azt, hogy Biró „2024-ben úgy alkalmazott egy családi barátot, hogy tisztában volt vele, a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, alkalmazása nem egyeztethető össze az Integritás Hatóság feladataival”. A vádhatóság szerint Biró egy úgynevezett „Integritás Akadémiát” tervezett működtetni , ennek keretei között ez a férfi olyan témakörökben tartott volna előadást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.”

A „családi barát” munkaviszonya végül a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel „kötelező ellenőrzése során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel”, írja a közlemény, hozzátéve: Biró a férfi foglalkoztatásával „11 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak”.

Összesítve a tételeket, az ügyészség azt állítja vádiratban, hogy Biró Ferenc „a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak”.

A közlemény a megszokottól eltérően az eljárás technikai részleteiről is adott információikat. Ezek szerint „az ügyészség a vádlottak és védők részére 2026 áprilisában megküldte az eljárási iratokat, azzal, hogy a vádemelés előtti egy hónapban megtehetik észrevételeiket és indítványaikat. A terjedelmes beadványok és bizonyítási indítványok 2026. május 19. és 22. napjain érkeztek, melyeket az ügyészség a vádemelés előtt értékelt. Ezt követően az ügyészség hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat” – áll a közleményben.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje. Emellett a gépkocsihasználat és a bankkártyás fizetések miatt – „mellyel a vádlott saját maga gazdagodott” – 23 millió forintnyi vagyonelkobzásra is indítványt tettek. Biró feleségét a gépkocsihasználat miatt, mint „a bűncselekményt bűnsegédként elkövető vádlottat” az ügyészség próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel büntetné.

Arról, hogy a hatósági vizsgálat százmilliós nagyságrendű hűtlen kezelés gyanújával folyik ellene, április végén már írtunk. Biró, aki a választás után nem sokkal még arról írt belsős levelet, hogy a kormányváltás új feladatokat és új felelősséget jelent számukra, akkor a Blikk megkeresésére ezt közölte: „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el. A nyomozó hatósággal továbbra is együttműködöm az eljárás során. Az ügyben korábban tett nyilatkozataimat fenntartom.”

Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét 2025 január közepén gyanúsították meg először jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel, utána a gyanúsítások száma egyre nőtt. A 444 írta meg, hogy Biró Ferenc 2023 júniusában törvénymódosításért lobbizott, amelynek részeként mentelmi jogot is kért magának. A cikk elején említett interjúban általa említett 2024. márciusi hármas találkozón – amin Biró mellett Tuzson Bence akkori igazságügyi és Bóka János akkori EU-ügyi miniszterek vettek részt – ismét téma volt többek között az IH elnökének mentelmi joga, erről Tuzson beszélt először, de aztán Biró is megerősítette.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal és a gyűlöletplakátok felszámolását tárgyaló keddi ülésnap ismét Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődött, aki azzal indított, hogy az áprilisi választásig az egész ország az Orbán-rendszer áldozata volt. Szerinte a keddi javaslatok célja az, hogy „soha többé ne fordulhasson elő az, hogy a nemzet vezetői szembefordulnak a saját nemzetükkel”.

„Ma, amikor a Szuverenitásvédelmi vagy SzuveNERitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről vitázunk, tárgyalunk, büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára.”

A miniszterelnök szerint ennek a hivatalnak annyi köze volt a szuverenitáshoz, mint az orwelli igazságügyi minisztériumnak az igazsághoz. „Ennek a hivatalnak az intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető. Magyarországot fenyegető veszélyt egyetlenegyet sem tudott leleplezni, az összes teljesítmény, amire képes volt közpénzmilliárdokból, hogy magyar állampolgárokat fenyegetett, falta a magyar emberek adóforintjait, és minden kreativitás vagy akár a központi üzenet egy vesszőjének megváltoztatása nélkül ismételgette ugyanazokat a bornírt, ostoba, káros szövegeket, amiket az azt létrehozó gazdák elvártak tőle.”

Magyar szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal „jelentésnek hívta azt, hogy PDF-ben mentett el valamit. Tanulmánynak, hogy lábjegyzeteket tett bele, és szuverenitásvédelemnek, hogy egy volt III/III-as ügynököt tett meg a kutatóintézete vezetőjének havi 4 millió forintos közpénzért”.

Felemlegette, hogy Lánczi Tamáséknak egy szava sem volt a külügyminisztériumba betörő orosz hackerekről, a kínai kapcsolatokról, a letelepedési kötvényes bizniszekről, a csádi misszióról, „a Magyarországon bujkáló külföldi, bűnöző politikusokról”, nemzetközi befolyásolási műveletekről. Ehelyett az Orbán-kormány a magyar szerkesztőségekben, helyi közösségekben, civil szervezetekben találta meg az ellenségeit, akikre rá lehetett uszítani a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Magyar Péter kiemelte, hogy Lánczi hivatala

„rászállt többek között az Átlátszóra, a 444-re, a gödi akkugyár ellen tiltakozó civilekre, egy dokumentumfilmes programra, egy ukrajnai háborúról tudósító újságíróra”.

Pedig a miniszterelnök szerint ezek a célba vett szereplők semmi mást nem csináltak, mint feltárták a bukott rendszer bűneit. „

„Én ugyan ideológiailag igen távol állok ezeknek a szerkesztőségeknek és civil szervezeteknek nem kis részétől, de számomra evidens, ami a bukott miniszterelnök számára elképzelhetetlen volt. Éppen ebből a távolságból következik, hogy elvárom, hogy ha kritikát fogalmaznak meg a kormányom teljesítményével szemben, azt szabadon és mindenki, félelem nélkül tehesse meg. Mindenki. Pont.”

A miniszterelnök kiemelte, hogy a szabad Magyarországon nincs helye olyan állami intézménynek, ami a mindenkori hatalom bírálatát szuverenitási kockázatként kezeli, és amelyik közpénzmilliárdokat költ arra, hogy listázza, melyik magyar állampolgár kritikája legitim, melyiké nemzetbiztonsági kockázat szerintük.

Emlékeztetett arra is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal éves költségvetése 6 milliárd forintra nőtt, Lánczi Tamás, a hivatal elnöke pedig havi 5,5 milliós fizetést kapott, ráadásul a vezetők javadalmazása a miniszterekét is meghaladta. „És mindezekért cserébe az ország nem kapott egyetlenegy olyan ügyet sem, amely igazolta volna ezt az apparátust, ezt a költséget, ezt a kivételezett státuszt. A magyar emberek arra költötte pénzt önök miatt (nagyon sokat), hogy legyen egy hivatalok, amely rájuk támad.”

A Habony Árpád mellett megedződött Lánczi Tamás és a Kádár-rendszer politikai rendőrségétől indult Horváth József hivatalának mentségére a hétfői bizottsági vitán még a fideszesek is csak két mondatot tudtak elmondani, ugyanakkor a keddi általános vitán még meglesz a lehetőségük egy hosszabb hattyúdalra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló tiszás javaslat indoklása szerint a 2024-ben létrejött hivatalt azért szüntetnék meg, mert tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozásának valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, újságokra, márpedig ez a tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciába.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett az elmúlt két napban Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke és Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter egy 2024. márciusi egyeztetésről, amin kettejük mellett Bóka János EU-ügyi miniszter vett részt.

Biró egy vasárnapi nyilatkozata szerint behívták az Igazságügyi Minisztériumba nem sokkal azután, hogy egyrészt volt javaslata, hogyan kellene bővíteni a hatékonyabb eljárások érdekében az Integritás Hatóság jogköreit, másrészt a munkatársai egy gyanús ügyben helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában. Az IH elnöke szerint mindkét miniszter arról beszélt: tőle azt várják, hogy igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges magyar mérföldkövek teljesülését, emellett határozottan kérték, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket.

Tuzson a 444 kérdésére elismerte, hogy volt ilyen egyeztetés, „viszont nem berendeltük, és olyan sem történt, hogy mi beleszóltunk volna abba, hogyan működjön a hatóság”. A volt miniszter azt mondta, a megbeszélés „a hatáskörökről szólt, annak az intézménynek a hatásköréről, amit ő vezet, illetve az ő igényeiről, hogy hogyan szeretné megváltoztatni ennek az intézménynek a hatásköreit”, elmondása szerint egy három pontból álló javaslatcsomaggal állt elő Biró.

Az Integritás Hatóság elnöke most a 24.hu-nak megerősítette, hogy ilyen javaslatai valóban voltak, de megismételte, hogy a volt miniszterek kezdeményezték a találkozót. Azt mondta, a tárgyaláson valóban beszélt arról, hogy egy korrupciót üldöző hatóság csak úgy lehet sikeres, ha van nyomozati jogköre. Nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy azok a korrupcióellenes intézmények sikeresek, amik „kellően széles mandátummal vannak ellátva, amelyek közé mindenféleképpen beletartoznak a nyomozati jogkörök is”.

Biró a vasárnapi nyilatkozatában „súlyos állításokat fogalmazott meg, amelyek alapján a hivatali visszaélés gyanúja is megállhatja a helyét” – írja a lap. Az IH elnöke ugyanakkor megerősítette, hogy az ügyben nem tett feljelentést. „Amit én mondtam, azt mind vállalom. Az ügyészség hivatalból üldözi a bűnt, amennyiben tudomást szerez egy bűncselekményről, megindítja a nyomozást” – nyilatkozta Biró.

Vádat emeltek két mentésirányító, egy betegszállítás felvevő és egy mentésvezető ellen, pénzbüntetést és foglakozástól eltiltást indítványozva – közölte kedden a Fővárosi Főügyészség. Bár a sajtóközleményben nem említették, a dátum és az eset körülményei alapján ez minden bizonnyal az az eset volt, amikor 2023. május 10-én reggel az akkor 74 éves Gálvölgyi János nagyon rosszul lett az otthonában. Az egyik lánya hívott érte mentőt, a telefonban elmondta, hogy az apja nem kap rendesen levegőt és félrebeszél. Végül, miután a mentő bő fél óra után sem indult el érte, a lányai vitték kórházba.

A vádiratot ismertető közlemény szerint az eset 2023. május 10-én történt, amikor „egy nő az édesapja nehézlégzése és egyéb panaszai miatt mentőt hívott egy budapesti címre”. A hívást egy vidéki szolgálati helyen dolgozó női mentésirányító fogadta – ő lett az egyik vádlott –, aki „beszélt még a rosszul levő sértett feleségével is telefonon”. A mentésirányító a hívás végén „mentőegység küldését ígérte, azonban ezt végül nem tette meg, az esetet nem kezelte a megfelelő sürgősségi szint szerint”. A nő beszélt egy fővárosi betegfelvevő kolléganőjével, de az „szintén nem intézkedett kellőképpen”, a mentésirányítót egyikük sem vonta be. Az ügyészség szerint ugyan „a mentésirányító férfi észlelte az esetet a rendszerbeli adatokból, azonban ő sem intézkedett mentő küldése iránt”.

Miután háromnegyed óra múlva sem érkezett mentő, a vádirat szerint a rosszul lévő férfi másik lánya is hívta a segélyhívót, őt egy másik vidéki mentésirányítóhoz kapcsolták (ő az ügy negyedik vádlottja). Ez a férfi a hívót arról tájékoztatta, hogy az adott címre még nem indítottak mentőegységet, majd a továbbiakban a beteg állapota felől érdeklődött. A hívó ekkor már nem adott további tájékoztatást, ezért a mentésirányító elköszönt és bontotta a vonalat.

Gálvölgyi lánya ezt akkor így idézte fel: „Megpróbált az úriember beszélni velem, hogy hogy érzi magát az édesapám, de elmondtam neki, hogy nem értek hozzá, hiszen nem vagyok orvos, azt látom, hogy nem kap rendesen levegőt és félrebeszél. Valóban emelt hangon mondtam mindezt. Ekkor közölte, hogy velem nincs mit beszélnie, és rám tette a telefont.”

Az ügyészségi közlemény szerint „a mentő iránti kérés kezelése során a vádlottak nem a tőlük elvárható gondossággal és körültekintéssel, valamint nem a munkaköri leírásuk, a szakmai szabályok és protokoll betartásával jártak el (…) A vádlottak mulasztásai miatt az életveszélyes állapotban lévő sértett mielőbbi szakszerű mentőellátása teljesen elmaradt”.

Az ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolta meg a két nőt és két férfit. Pénzbüntetést kért rájuk, valamint indítványozta, hogy tiltsák el őket határozott időre a foglakozásuk gyakorlásától. A vádirat azt is indítványozta, hogy a vádlottak fizessék meg a felmerült több mint 1 millió forintos bűnügyi költséget.

A mentőszolgálat egyébként már két nappal az eset után elismerte, hogy hibáztak Gálvölgyi János segélyhívásánál, az ügyet aztán belső vizsgálat is követte, ami a mentős diszpécser elmarasztalásával zárult.

A miniszterelnök, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára hétfő este mentette fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökét, Gaál Szabolcs Barnát. Ezután kedden Ruff Bálint nyílt pályázatot hirdetett a KEHI elnöki tisztségének betöltésére. A hivatal vezetését az átmeneti időszakban megbízott vezető látja el.

A kormány a váltást azzal indokolta, hogy az elmúlt évben a KEHI mindössze egyetlen korrupciógyanús ügyet vizsgált érdemben, és azt a mai napig nem zárta le, pedig a saját megállapításai szerint több milliárd forintnyi közpénzzel kapcsolatos visszaélés gyanúja merült fel.

„Ez nem a véletlen műve. Sem a Hivatal vezetése, sem az őt felügyelő kormányzat nem vette komolyan a közpénz védelmét. A feltárt szabálytalanságokat — a milliárdos kormányzati forráshiánytól a szabálytalan állami beszerzésekig — rendre az asztalfiókban hagyták, felelőst nem neveztek meg, a pénzt nem hajtották be, következmény nem lett.”

A Tisza-kormány tervei szerint a hivatal feladata a jövőben a kormányzati közpénzfelhasználás, az állami beruházások és vagyonkezelők vizsgálata, és nemcsak a visszaélések feltárása, hanem javaslataival a megelőzésük is, azoknak a „kiskapuknak” a bezárása, amiken eddig a közpénz kifolyt.

A pályázati felhívásban ismertetik, a kormány elkötelezett a közpénzek védelme és a korrupció elleni határozott fellépés mellett, s ennek egyik kulcsa egy erős, független és szakmailag felkészült Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a hivatal élére a lehető legkiválóbb szakembert találják meg, olyan vezetőt, aki hitelesen és eredményesen képes fellépni a közvagyont károsító visszaélésekkel szemben.

A pályázati feltételek között szerepel a magyar állampolgárság, az állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítés, valamint a kiemelkedő jogi vagy közgazdasági ismeretek és gyakorlati tapasztalat, legalább öt év vezetői tapasztalat, büntetlen előélet és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása.

Előnyt jelent az igazságügyi könyvszakértői, közbeszerzési vagy számvevői szakképesítés, számvevőszéki, ügyészségi/bűnügyi vagy nagy könyvvizsgálói tapasztalat, közvagyon-gazdálkodási és korrupcióellenes szakmai gyakorlat és az igazolható szakmai függetlenség. A pályázatot elektronikus úton június 20-án 14 óráig kell benyújtani.

Magyar Péter miniszterelnök kedden mentette fel tisztségéből Gaál Szabolcs Barnát, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi elnökét.

A közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI 2022-ben, a negyedik kétharmad után került Rogán Antal propagandaminisztériuma alá. 2024 februárjában Magyar Péter már arról beszélt a Partizánnak adott első interjújában, hogy a hivatalt politikai furkósbotként használják, amikor 2021-ben vizsgálatot indítottak az általa vezetett Diákhitel Központ ellen. Erről Magyar azt állította, hogy a hivatal közvetlenül azután kezdett kutakodni náluk, hogy megromlott a viszonya akkori feleségével, Varga Judittal, majd a Karmelitában visszautasította a válás zökkenőmentessége érdekében felkínált diplomáciai állást. Magyar azt is mondta akkor, hogy miután rendezte a kapcsolatát Varga Judittal, a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül lezárták.

Az elemzők várakozásától jócskán eltérően alakult májusban az infláció: a fogyasztói árak a KSH tájékoztatása szerint csak 1,8 százalékkal nőttek, vagyis lassult az áremelkedés dinamikája az áprilisi 2,1 százalékos infláció után. Havi alapon nem változtak a fogyasztói árak. Az éves maginfláció csak 2 százalékos, az éves nyugdíjasinfláció mindössze 1,5 százalékos volt.

A KSH jelentéséből kiderül, hogy éves összevetésben

• az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal nőtt, de a vendéglátás nélkül 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal mérséklődött.

• A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk ára 4,1 százalékkal nőtt.
• A háztartási energiáért 2 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5 százalékkal drágultak, a tankolás 2 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Havi alapon az infláció stagnált, ezen belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal (vendéglátás nélkül 0,6 százalékkal) csökkent, a szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, a háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a szeszes italok, dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, az üzemanyagárak az árszabályozás miatt stagnáltak, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek, mint áprilisban.

A friss adat azt jelenti, hogy az elemzők által várt inflációs nyomás még mindig nem érkezett meg a magyar gazdaságba, írja a Portfólió. A legnagyobb meglepetést a lap szerint talán az élelmiszerárak csökkenése okozta, az ugyanis éppen ellentétes az elemzők által várt gyorsuló dinamikával. az első termés megérkezése miatt ugyanis a szakértők általános várakozás a szezonális élelmiszer-drágulás volt.

Egy hétzenés kvarcóra óta nem volt karórám, így a csilliós óracsodák különösen nem tudtak soha lázba hozni. Nem úgy, mint Ziv Tamirt, aki luxustermékekkel foglalkozó tiktoker, és Miamiban járva kiszúrt egy baromira különleges és drága karórát egy szembejövő nő kezén.

Ez a nő Zimány Linda volt, vagyis dr. Zimány Linda, akiről a hír apropóján, némi netes kereséssel tudtam meg, hogy január óta nemcsak jogász, hanem egészségügyi szakjogász is. És azóta már egy európai gyógyszeripari cég alkalmazottja.

@itszivtamir BH!! What do you do for a living? Watch show! Kind lady is styling the Audemars Piguet “Mini” Frost in 18k Rose Gold! This watch is extremely desirable and very hard get, people often pay a premium to get it fast! #audemarspiguet #apmini #apminifrost #lawyerlife #luxurylife ♬ original sound - ItsZivTamir

A tiktoker megkérte, hogy mutassa meg az órát, amiről a poszt leírásának hála megtudtam, hogy egy Audemars Piguet „Mini” Frost márkájú csecsebecse, és amiért, szintén a poszt szövege szerint, az emberek gyakran felárat fizetnek, mert „rendkívül kívánatos, és nagyon nehéz beszerezni”. Az órának ez a típusa, ha jól azonosítottam be, gyors netes keresés szerint nagyjából 40 millió forintba kerül.

„Miből élsz?” – kérdezte Ziv Tamir, miután megdicsérte az órát. „Jogász vagyok”, felelte dr. Zimány Linda, „no way”, szakadt ki erre a tiktokerből. Ezután mondta el Zimány, hogy az európai gyógyszeriparban dolgozik. A sikere nyomán nem maradhatott ki Ziv Tamir kérdése arról sem, hogy mi a legjobb tanácsa az embereknek. A válasz egy ilyen sikeres karrierpálya fényében nem meglepő: tanuljanak sokat, mert azt senki nem veheti el tőlük.

Ráadásul, bár ezt nem tette hozzá, ha jól helyezkednek el, akkor nagyon gyorsan megkereshetnek egy csilivili órára valót is.

A kelet-ukrajnai Csuhujivban több ember meghalt, hatan pedig megsebesültek az orosz rakéta- és dróntámadások miatt, közölte a Harkivi Katonai Közigazgatás és a város vezetése. Az ukrán ügyészség arról számolt be, hogy a támadásban két férfi és egy 22 éves várandós nő halt meg. Halina Minajeva polgármester később hozzátette, hogy a halálos áldozatok száma ötre emelkedett. A városban tűz ütött ki, mintegy nyolc társasház és több mint tíz családi ház rongálódott meg.

Harkiv városát legalább 11 dróntalálat érte, lakóépületeket és üzleteket találtak el, az utcákon autók gyulladtak ki. 15-en sérültek meg , köztük két gyermek. (RBC/Pravda)

Irán és Izrael megállapodott, hogy felfüggesztik az egymás ellen irányuló csapásokat, de megtorlásra figyelmeztetnek, ha ismét megszegik a tűzszünetet, írja a BBC. A két állam azután tette a bejelentést, hogy vasárnap és hétfőn, az áprilisi tűzszüneti megállapodás óta először, lőtték egymást.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn azt mondta, országa „jelenleg” tűzszünetet tart, de az Irán és a Hezbollah elleni küzdelem nem ért véget. Nem sokkal korábban Teheránban jelentették be a fegyveres erők, hogy leállították a katonai műveleteket az Izraelnek adott „fájdalmas válasz” után. Teherán vasárnap rakétákat lőtt Izraelre válaszul a Bejrút elleni csapásra. Erre válaszul aztán Izrael hétfőn a kora reggeli órákban iráni katonai létesítményeket vett célba.

A Fehér Ház szerint Trump felhívta Netanjahut, hogy megvitassák a válságot. Egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy Izrael az amerikai elnök kérésére állította le a légicsapásokat. Arra a kérdésre, hogyan győzte meg Netanjahut Irán támadásának leállításáról, Trump így válaszolt, azt mondta, hogy most kell észnél lenni, mert nagyon közel vannak „egy nagyon erős, nagyon jó megállapodás aláírásához”.

Az elnök az Axios amerikai hírügynökségnek arról is beszélt, hogy Izrael miniszterelnökének megmondta, egyedül kell harcolnia, ha visszatér az Iránnal folytatott háborúba. „Azt mondtam: »Bibi, jobb, ha óvatos leszel, különben nagyon hamar magadra maradsz«” – idézte Trumpot az Axios.

Hétfői televíziós nyilatkozata szerint Netanjahu azt mondta Trumpnak, hogy „Izraelnek teljes joga van az önvédelemhez, és mi szükség esetén élni is fogunk ezzel a jogunkkal”.

A kosárlabda-rajongók hangos füttyszóval fogadták Donald Trump amerikai elnököt hétfőn, amikor a republikánus politikus – az első hivatalban lévő amerikai elnökként – kiment megnézni az NBA-döntő egy meccsét. Az eset a New York Knicks és a San Antonio Spurs közötti döntő 3. mérkőzésén történt, írja a Reuters.

Trump, aki James Dolan Knicks-elnök vendégeként vett részt az eseményen, egy luxuspáholyban állt a Madison Square Gardenben, vele volt Kai Trump nevű 19 éves unokája, valamint ott volt a társaságában Sean Duffy közlekedési és Doug Burgum belügyminiszter is.

A himnusz alatt mutatta őt a csarnok óriáskivetítőjének kamerája, a felbukkanása a jelenlévő szurkolók heves ellenszenvét váltotta ki. A teltházas csarnokban a tömeg gúnyolódott és fütyült, amíg csak látható volt a kivetítőn.

Trumpot mindez nem különösebben rázta meg. „Úgy érted, hogyan éreztem magam, amikor rajtam volt a kamera? Szerintem nagyon jó volt. Igazán lenyűgözőnek találtam” – mondta Trump az újságíróknak a meccs után, miközben a New York-i JFK repülőtérről készült elindulni.

A szurkolók egy része már akkorr kiborult, amikor kiderült, hogy az elnök kinn lesz a meccsen. Sokan a csarnok közelében lévő nyilvános meccsnézésen is pfujolták az elnököt, mások azon háborodtak fel, hogy Trump érkezése miatt olyan szigorú biztonsági protokollt rendeltek el, hogy hatalmas tömeg alakult ki a Madison Square Garden környékén, sokaknak órákat kellett várniuk a bejutásra.

Mindezt úgy, hogy mivel a New York 2-0-s előnnyel kezdte a San Antonio Spurs elleni hétmeccses sorozatot, a szurkolók ezer dollárokat is elköltöttek egy-egy jegyre, hogy láthassák a csapatukat. A továbbértékesített belépők piacán már hatezer dollárnál (1,8 millió forintnál) kezdődtek a felső szektorokba szóló árak, míg a pálya melletti VIP-helyeket jelenleg 75 ezerért (23,2 millió) árusították.

A meccset egyébként a Knicks 115-111-re elveszítette, így összesítésben 2:1-re vezet a Spurs ellen. Folytatás magyar idő szerint június 11-én hajnali fél háromkor, ismét New Yorkban.

Az Egyesült Államok több nagy kínai vállalat között az Alibabát és a BYD elektromosautó-gyártót is felvette azoknak a cégeknek a listájára, amikről úgy gondolják, hogy kapcsolatban állhatnak a kínai hadsereggel. A védelmi minisztérium listájának célja, hogy figyelmeztesse az amerikai szervezeteket a kínai cégekkel folytatott üzleti tevékenység kockázataira, de a listára kerülés nem jelenti azt, hogy az érintett vállalatokat azonnal szankciókkal sújtanák.

A kínai nagykövetség szerint a lista „diszkriminatív”, és azt mondta, hogy a kínai vállalatok szigorúan betartották a külföldi törvényeket. A BBC megkereste a BYD-t és a listán szereplő több más vállalatot is kommentárért. Az Alibaba képviselői külön azt közölték, hogy nincs alapja annak, hogy cégeik felkerültek a listára.

A Section 1260H néven ismert listát hétfőn, a Federal Registerben közzétett bejegyzésben jelentették be, és azon Kína néhány vezető vállalata is szerepel. A Pentagon listáján több mint 80 „kínai katonai vállalat” szerepel, amik közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtanak az Egyesült Államok számára. Ezeknek egy része közvetlenül versenyez nagy amerikai cégekkel olyan iparágakban, mint az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia. A BYD például az év elején megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójává vált.

A lista szerint az Alibaba, a BYD és a Baidu technológiai óriás is azon vállalatok között van, amiket azzal vádolnak, hogy katonai–polgári szereplőként hozzájárulnak a kínai védelmi műveletekhez.

A korábban felvett vállalatok – például a Tencent és a Huawei technológiai óriások, a DJI dróngyártó és a CATL akkumulátorgyártó – továbbra is szerepelnek a listán.

Washington 2019-ben nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy üzleti kapcsolatban álljanak a Huaweijel, Kína egyik legnagyobb vállalatával, ezek az aggályok a cég berendezéseihez kapcsolódtak. A Huawei tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint termékeinek használata biztonsági kockázatot jelentene, és azt állítja, hogy független a kínai kormánytól. (BBC)

Hétfőn a kormány honlapjára felkerült az oktatási miniszter egy nyilvános felhívása „közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő kiadványok, digitális tananyagok és speciális tanulástámogató tartalmak bevonására a 2026/2027. tanévi tankönyvellátásba” tárggyal. Olyan könyvkiadók jelentkezését várják, méghozzá szoros határidővel, a közzétételtől számított tíz napon belül, amelyek vállalják a köznevelésben alkalmazható közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő kiadványok, digitális tananyagok és speciális tanulástámogató tartalmak elkészítését.

A felhívás szerint „a minisztérium hosszabb távon tervezi a tankönyvellátás rendszerének átfogó felülvizsgálatát és reformját”, de a mostani kiírás „nem ezt a rendszerszintű átalakítást valósítja meg, hanem a 2026/2027. tanévi tankönyvellátás biztonságának megőrzése mellett, rövid távon teremt lehetőséget a tankönyvjegyzéki kínálat bővítésére és az iskolák választási lehetőségeinek szélesítésére”.

Nyomtatott vagy nyomtatható munkafüzetek, gyakorlófüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok és térképi eszközök, kislexikonok, szótárak, illetve egyéb tanulói segédletek, továbbá többek között digitális tananyagok, digitális feladatbankok, adaptív vagy differenciált gyakorlást támogató digitális tartalmak, online vagy offline használható interaktív eszközök és pedagógusok által szerkeszthető, kiosztható vagy értékelhető digitális feladatcsomagok készítése szerepel a minisztériumi felsorolásban. A pályázat minisztériumi honlapja itt található.

„Tudom, hogy sokan a teljesen szabad tankönyvválasztást tartanák ideálisnak. Ennek megteremtése időt és átgondolt szakmai munkát igényel. Addig sem szeretnénk egy helyben állni” – írta a felhívásról Lannert Judit oktatási miniszter a Facebook-oldalán. Ezért most megnyitják a lehetőséget „olyan minőségi kiadványok és digitális tartalmak előtt, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan voltak elérhetők az állami tankönyvellátás rendszerében”. A miniszter szerint ez „egy fontos első lépést tettünk a tankönyvellátás megújítása felé”. Az oktatási kormányzat célja az, hogy a pedagógusok több szakmai lehetőség közül választhassanak, illetve szeretnék, ha „a diákok olyan tanulást segítő eszközökhöz férhetnének hozzá, amelyek jobban igazodnak az eltérő igényekhez, képességekhez és tanulási utakhoz”.

Ezt is megértük: kedden az évi 6 milliárdból működő Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról tárgyal az Országgyűlés.

A Habony Árpád mellett megedződött Lánczi Tamás és a Kádár-rendszer politikai rendőrségétől indult Horváth József hivatalának mentségére a hétfői bizottsági vitán még a fideszesek is csak két mondatot tudtak elmondani, ugyanakkor a keddi általános vitán meg meglesz a lehetőségük egy hosszabb hattyúdalra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló tiszás javaslat indoklása szerint a 2024-ben létrejött hivatalt azért szüntetnék meg, mert tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozásának valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, újságokra, márpedig ez a tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciába.

Az indoklásban pedig így írták le Lánczi Tamásék működését: „A jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontossággal bír, hogy megszűnjenek az alkotmányos rezsimben mindazok az intézmények, amelyek semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, illetve a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tisztán politikai célból létrejött szervezet, amelynek semmilyen más feladata nem volt, mint hogy megfélemlítse az állampolgárokat, a sajtó munkatársait, illetve egyes szervezeteket, köztük kiemelten a civil szervezeteket, illetve az ellenzéki pártokat.

A koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenység állami szervek keretében történő támogatásának, illetve ilyen szervek fenntartásának semmilyen észszerű indoka nincsen egy alkotmányos demokráciában, sőt, az veszélyezteti a jogállamot, illetve akadályozza a polgárok részvételét a közéletben. Ezeken kívül a Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen tevékenységet nem végzett, és egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását, ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában. Éppen ezért sürgetően szükséges a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.”

Ezen kívül megvitatják a három tiszás képviselő által a parlamentnek beterjesztett, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot is.

Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence javaslata meghatározza a tiltott politikai reklámok körét, továbbá meghosszabbítja a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer működését, valamint ismét a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonába ad korábban államosított lakóingatlanokat. (MTI)

Omar Artannak, aki az első szomáliai játékvezető lett volna a világbajnokságok történetében, megtiltották a belépést az Egyesült Államokba. Artant tavaly választotta az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) az év játékvezetőjének, a FIFA azonban egy lépést sem tett azért, hogy az előzetes terveknek megfelelően részt vehessen a tornán a játékvezető, akit a Miami Nemzetközi Repülőtéren nem engedtek belépni az országba, hanem visszafordítottak Törökországba.

Miután egyeztetett az amerikai hatóságokkal, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy Artan kihagyja a tornát. „A FIFA megerősítheti, hogy Omar Abdulkadir Artan, a mérkőzésvezető nem tud edzeni és bíráskodni a 2026-os FIFA-világbajnokságon, miután megtiltották neki a belépést az Egyesült Államokba” – olvasható a BBC által idézett közleményben.

Az amerikai bevándorlási hatóságok nem adtak ki indoklást Artan hazatelepítésére, de Szomália egyike azon országoknak, amelyek Donald Trump elnök adminisztrációja által bevezetett utazási tilalomlistán szerepelnek. Pedig a játékvezetőnek diplomáciai útlevele is volt, amit egy szomáliai diplomata elmondása szerint kifejezetten azért állítottak ki, hogy megkönnyítsék a bejutását a tornára.

A szomáliai ifjúsági és sportminisztérium egyik vezető tanácsadója megerősítette a beléptetés megtagadását a BBC-nek, és elmondta, hogy Artan érvényes dokumentumokkal utazott. A Szomáliai Labdarúgó Szövetség (SFF) felvette a kapcsolatot a FIFA-val, hogy sürgős tisztázást kérjen. Az amerikai döntéshez a FIFA még annyit tett hozzá, hogy ők nem vesznek részt a fogadó ország „bevándorlási folyamataiban, beleértve a vízumügyintézést is… a korábbi FIFA-eseményekkel összhangban végső soron a fogadó kormány dönti el, hogy kit engednek be az országukba”.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb hétfői cikkekkel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Belföld

„Ez egy nagyon veszélyes találkozó, de bízom a csibészbecsületben” – egy hangfelvétel szerint Radnai Márk embere, Hanzel Henrik Tóth Péter volt Tisza-kampányfőnökre nézve terhelő információkról tárgyalt egy Mi Hazánk-politikussal az év elején.

Éjszaka feltöltötték a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait (a lényeget a versenyszférából érkező Tiszáról és a távozó Fideszről ebben a cikkben szedtük össze), Magyar Péter pedig felmentette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét. A miniszterelnök mostanra kifizette minden adósságát, Orbán Viktor és felesége pedig 4 millióval lett idén gazdagabb a tavalyinál. Kapitány István nem szegény, de Orbán Anita sem az, Kármán András pedig Airbnb-ből is szerez pénzt – de a Fidesz-frakció vagyonelemei is érdekesen változtak.

• Mitsubishivel és babaváró hitellel érkeztek a parlamentbe a legfiatalabb tiszások.

Magyar napirend előtt jelentette be a parlamentben: gyermekvédelmi vezetőket menesztett a kormány. Vita is volt a témában, a legerősebb pillanatokat össze is szedtük:

Tuzson Bence két mondatot szánt a Szuverenitásvédelmi Hivatal védelmére a parlament igazságügyi bizottságának ülésén, azt viszont elismerte, hogy volt hármas találkozója Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével.

Megszavazta a parlament a képviselői fizetések csökkentését, a Fidesz és a Mi Hazánk is igennel voksolt, ahogy a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztésével is mindenki egyetértett.

• Ruff Bálint a fideszes képviselőnek: „Van-e pártállam? 16 évnyi Fidesz után ön kérdezi ezt tőlem?!”
• Magyar visszautasította Toroczkai ajánlatát, nem éjszakázik Ásotthalmon.

Sulyok Tamásért tüntettek vasárnap: Huth Gergely mérges kishörcsögnek nevezte Magyart, Pócs János elmondta, a Fidesz „az ördöggel is cimborálni fog, hogy megőrizze a demokráciát”, Havasi Bertalan pedig amiatt szomorkodott, hogy a hírhamisításról elhíresült Papp Dániel lemondott – videós riport.

• Skrabski Fruzsina beszédét kifújolták a Sulyok Tamásért tüntetők.

Tovább dübörög a világ egyik nagy gazdasági csodája: újabb 1 milliárdos hasznot hozott Rogán Cecília és Sarka Kata közös médiacége, aminek olvasója alig akad, mégis kormányzati hirdetésekkel volt teletömve. És 6 milliárdos osztalékot termelt az elmúlt években.

Tízmilliárdos oktatási szerződéseket kötött a választások előtt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, de több egyetem szerint a digitális tananyagokra és az e-learning-platformra nincs igény. Tarr Zoltán kinevezte a közmédia miniszteri biztosát.

Hír volt még:

• Újra elérhető a Vonatinfó.
• Mecser Tamás az új országos rendőrfőkapitány.
• Darabonként 15,4 ezer forintért vette az előző kormány a nyuszimotorokat Balásy cégeitől.
• Varju László lett a DK új elnöke.

Külföld

Zelenszkij megerősítette, hogy Abramovics közvetített közte és Putyin között, ukrán dróncsapás ért egy személyvonatot a Krímben.

• Most először lőttek le egy lett légtérbe hatoló drónt.

Hír volt még:

• Izrael és Irán újra rakétázta egymást, Izrael katonai célpontokra támadt.
• Albin Kurti miniszterelnök pártja nyerte a koszovói választást.
• Elon Musk internetének hála hamarosan a Wizz Air járatain is lehet posztolgatni.

Még 2024. április 30-án alkotta meg az akkori agrárminiszter a „Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről” szóló rendeletet, amit egy tavaly szeptemberi posztjában dísznövényadóként emlegetett Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Bár maga a befizetendő összeg jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás” volt, nehezen lehetett vitatkozni azzal, hogy – Ruszin szavaival élve – „ostoba kormányzati döntés” volt.

Nagyjából 50 000 adózónak kellett ugyanis évi 8 millió árbevétel alatt 5000 forint (illetve ha a cégnek telephelye is van, akkor még telephelyenként 5000 forint), míg afölött 10 000 forint ilyen hozzájárulást fizetni. Vagyis kevesebbet, mint amennyit például egy-egy virágvásárláskor a boltban hagy az ember. A hozzájárulás megfizetésére kötelezett szervezeteknek – ezek köre igen széles volt, nemcsak a növénykölcsönzőknek, kül- vagy belterületi díszítéssel foglalkozó vállalkozóknak, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek kellett fizetniük, hanem például a sportpályáknak és a temetőknek is – több papírmunkát jelentett, mint tényleges költséget.

Mindeközben a szakmaközi szervezetnek 2024 májusa és 2025 május között mindössze 21,8 millió forintnyi bevétele származott a befizetésekből. Ráadásul a pénzből csak 3,4 milliót költöttek el, amiből mindössze 400 000 forint ment ténylegesen marketingre – alig több, mint amekkora összeget téves befizetés miatt visszautaltak –, a működésre viszont 2,1 milliót költöttek a tavaly május 31-i dátummal készített beszámoló szerint.

Az idei beszámolót nem találtam a 2025. május és 2026. május közötti tételekről, de már mindegy is. Az ebben a formában értelmetlen, és főleg csak adminisztrációs macerát okozó dísznövényadónak ugyanis mostantól már hivatalosan is vége: a hétfő éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg az az agrárminiszteri rendelet, ami többek között rendelkezik a már említett 2024. április 30-i jogszabály hatályon kívül helyezéséről. A jogszabály azt is előírja, hogy a 2026-os évre vonatkozó, „a Közösségi Marketing és Innovációs Alapba teljesített befizetések visszafizetésre kerülnek”.

Az új kormány megalakulásának velejárója – legyen szó rendszerváltásról, vagy se –, hogy a megválasztott parlamenti képviselők, valamint azok, akik már nem ülnek be a parlamentbe, vagyonnyilatkozatot készítenek. Noha a jelenlegi rendszer ezer sebből vérzik, mivel a Tisza-kormány váltotta az Orbán-kormányt, még a hibák ellenére is némi izgalommal szolgálhatnak ezek a dokumentumok. Hiszen az új kormány tagjai között sokan több tízmilliós vagyonnal álltak a köz szolgálatába, míg a fiatalok, vagyis a 28 év alatti kormánypártiak Volvók helyett Mitsubishuval vagy épp Ford Mondeóval, babaváró hitelekkel és a tartalékaikat is meghaladó adóssággal foglalták el helyüket az új munkahelyükön.

A Tisza-kormányban azonban nemcsak a fiatalok vagy a nők nagyobb aránya miatt tekinthető újítónak az Orbán-kormánnyal szemben, hanem azért is, mert számos olyan szakembert igazolt, akik eddig a versenyszférában futottak be nagy karriert. Mint például Fortshoffer Ágnes házelnök, akinek van rétje, gyümölcsöse, több tízmilliója kötvényekben és befektetési alapban. Mindezt úgy, hogy egy forint tartozása sincs.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője a Shell-részvényekre esküszik. Noha darabszámra nem lett több neki év elejéhez képest, értékét tekintve szép gyarapodás történt. Korábban az orosz-ukrán háború, idén viszont a február végén kirobbant iráni háború, valamint a Hormuzi-szoros lezárása volt az, ami megdobta az energiaárakat, ezzel párhuzamosan pedig a szektor részvényeinek árát is.

A Shellhez egy másik kormánytagnak, Kapitány Istvánnak is köze van, aki gazdasági és energetikai miniszter lett Magyar Péter kormányában. Ő A Shell globális alelnöke volt, és a vagyonnyilatkozatában azt is elárulta, hogy ezt a pozíciót havi bruttó 49 millió forintos fizetésért töltötte be. Nemzetközi karrierjének köszönhetően a vagyonnyilatkozata is rejtegetett pár ritkaságot: például egy Maseratit, egy Teslát, valamint egy malagai üdülőt.

Orbán Anita külügyminiszter ugyan fizetésként Kapitány korábbi fizetésének töredékéről, 7 millió forintról mondott le az új pozíció kedvéért, de az elmúlt években több mint 200 milliós megtakarítást gyűjtött össze. A részvényeket ő sem veti meg, de ő a Shell helyett a Vodafone-ból halmozott fel egy keveset, és egyebek mellett van még neki 2,92 millió cseh korona értékű Draslovka Group részvényopciója is.

A multik világából, pontosabban a bankszektorból érkezett a pénzügyminiszter, Kármán András is az új kormányba. Dolgozott magas pozícióban az Ersténél és az EBRD-nél is (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), így nem csoda, hogy több, a bankokhoz kötődő megtakarítása is van. Érdekesség az esetében, hogy még rövid távú szálláshely-szolgáltatásból is van rendszeres jövedelme. A vagyonnyilatkozata szerint egy havi 200 ezer és 500 ezer forint közé tehető összeg.

Orbán 4 millióval gyarapodott, Magyar kifizette minden tartozását

A volt és a jelenlegi miniszterelnök vagyonnyilatkozata merőben más képet mutat. Orbán Viktor ezúttal is tartotta magát az egyszerű, szerény jövedelmi helyzettel rendelkező vezető képéhez – mindezt a több mint havi 7 milliós fizetésével –, annyit viszont bevallott, hogy idén feleségével közös bankszámláján az év eleji állapotnál 4 millió forinttal több pénzzel rendelkezik. Ez az összeg azonban még így is csak 9 millió forint.

Magyar Péter bankszámláján ezzel szemben több mint 22 millió forint pihent, viszont ez nagyjából 10 millióval kevesebb, mint amit nemrég még európai parlamenti képviselőként leadott nyilatkozatában bevallott. Befektetéseiben, ingatlanvagyonában nem történt változás, viszont korábbi tartozásait sikerült maga mögött hagynia: visszafizette 3,4 milliós hitelkártya-tartozását, valamint 5,8 milliós, magánszemélyek felé fennálló adósságát.

Maradva a kormánypártnál…

Radnai Márk

Radnai Márk a Tisza alelnöke, egyben működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos már idén márciusban készült interjúnkban arról beszélt, hogy nyolcszor költözött az utóbbi két évben, azóta vagyonnyilatkozata szerint április végén kapott ajándékba egy 53 négyzetméteres budapesti lakást – ez időtájt kapott ajándékba egy BMW 320D-t és egy BMW 630D-t is.

A nyilatkozatból az is kiderül, hogy Radnai 4,8 millió forintot tart kriptoeszközben, 1,8 milliót készpénzben, van továbbá 17,5 millió forint banki számlakövetelése. Jövedelme volt rendezői munkából bruttó 200 ezer forint alatt, ügyvezetői pozíciójából bruttó 200 ezer és 500 ezer forint között, valamint operatív vezetőként keresett emellett még bruttó 1 és 5 millió forint közötti összeget.

Bódis Kriszta

Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos nem tüntetett fel sem ingatlant, sem nagy értékű ingóságot a vagyonnyilatkozatában, amiben megtakarítás sem szerepel, ahogy jelenlegi, éves szinten 2 milliót meghaladó adóköteles jövedelem sem – már az alapvető képviselői fizetésen túl. Az elmúlt három évben a Van Helyed Alapítvány szakmai vezetőjeként keresett bruttó 1 és 5 millió forint közötti összeget.

Hegedűs Zsolt

Az egészségügyi miniszternek jócskán van mit a tejbe aprítania, csak értékpapírban közel 89 millió forintnyi vagyona pihen, Budapest V. kerületében egy 78 négyzetméteres ingatlan felének tulaja, de van Siófokon is üdülője (ezt ajándékozás révén szerezte még 2021-ben), és egy balatonvilágosi családi ház egyhatodát is birtokolja. Ford S-max típusú autóját még 2015-ben szerezte, tavaly nyáron viszont szert tett egy Aprilia SR GT 125-re is, amit az internet tanúsága szerint “kalandrobogóként” kell elképzelni. Egy magánszemélynek tartozik 1 millió forinttal.

Tarr Zoltán

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter vagyonnyilatkozatából egyértelműen az egyéb ingóságok alpontot érdemes kiemelni, ahol a következőket vallotta be:

• vannak festményei, “különösebb érték nélkül” (családi örökség),
• kb. 2000 darab könyve(!), részben öröklött, részben vásárolt példányok,
• és 3 darab biedermeier bútora is, szintén családi örökségként, sajnos az nem derül ki, hogy pamlag, komód vagy szekreter-e a három antik darab.

Fideszesek, mint az új ellenzék

Túl nagy mozgás nem volt az év elején leadott vagyonnyilatkozatokhoz képest a Fidesz-frakció politikusainak körében, Orbán Balázs takarékbetétjéről elpárolgott 30 millió, Lázár János sem áll olyan jól, mint januárban, Szijjártó Péternek viszont sikerült még spórolnia a meglévőkhöz, így már 100 millióhoz közelít a vagyona. Ám a legérdekesebb kétségkívül a Parlamentbe frissen beülő, a kampányban önnön kisszerűségével kampányoló Németh Balázs vagyonnyilatkozata, amiből kiderül, hogy a propagandaüzenetek sulykolása azért elég jól fizet.

Itt gyűjtöttük össze az érdekesebb fideszes vagyonnyilatkozatokat.

A parlamentből kibukott fideszeseknél sem sok minden változott

Rogán Antal: minden ugyanúgy

Némileg furcsa módon betűre és számra ugyanolyan vagyonnyilatkozatot adott le Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt minisztere, mint amit január végén. Vagyis a feleségével közös értékpapír-számlán 750 millió forintot pihentetnek, közös bankszámlájukon ugyanúgy 105 millió forint van, mint év elején. A találmányhasznosítási díjból pedig ezúttal is havi bruttó 25 millió forintos jövedelmet tüntetett fel. A cég, vagyis a Mobilsign Kft. árbevétele tavaly egyébként 20 százalékkal visszaesett, 1,1 milliárd forintról 900 millióra. Mindenesetre Rogán így is jóval több pénzt kap a cégtől találmányhasznosítási díjként, mint együttvéve az összeg alkalmazott kap fizetésként.

Semjén Zsolt

A volt miniszterelnök-helyettes vagyonnyilatkozata sem rejt sok újdonságot a január végi állapothoz képest. Ingatlanjaiban nincs változás, két lakása van a II. kerületben, illetve Balatonhenyén az övé egy üdülő haszonélvezeti joga, és állampapírban továbbra is 10 millió forintot tart.

A készpénze viszont a felére csökkent, 10 millióról 5 millióra apadt, viszont a bankszámláján lévő összeg közel 13 millió forinttal növekedett.

Kövér László hitellel a nyakában távozott

A volt házelnök az év elejéhez képest változatlan jövedelmi helyzettel távozott a parlamentből. Minimális változás történt ugyanis a vagyonnyilatkozatában. Noha volt év elején 4 millió forintnyi követelése, az jó eséllyel a saját bankszámlájára kerülhetett, hiszen az itt lévő pénzösszeg 7,2 millióról 11,4 millióra emelkedett, vagyis pont annyival amennyi követelése volt „más szerződés alapján”. A hitelét ugyanakkor nem sikerült érdemben csökkentenie idén, hiszen az nagyjából 100 ezer forinttal alacsonyabb az év eleji szintnél, 8,3 millió forint. Emellett egyedül egy szigetszentmiklósi házat tudott beírni a záró vagyonnyilatkozatába.

A politikusok vagyonnyilatkozatairól szóló cikkeink itt vannak összegyűjtve.

Közzétették a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, lássuk tehát, hogyan élnek a jócskán megfogyatkozott és ellenzékbe került Fidesz-frakció egyes tagjai (a Parlamentbe már be sem ülő Orbán Viktorról itt írtunk bővebben).

Az egyik leghosszabb vagyonnyilatkozatot kétségkívül Lázár János teszi közzé rendre, ami nem csoda, 47 ingatlanja (közük szántó, erdő, legelő, kivett mocsár, stb.) önmagában is rengeteg oldalt elfoglal. Érdemi változás nála, hogy készpénzvagyona 40 millióról 25 millióra csökkent, és más szerződés alapján fennálló pénzkövetelése is feleződött 15 millióra, míg tartozásai (160 millió hitelintézetnek, 60 millió magánszemélyek felé) nem változott. Műtárgyait, festményeit folyamatosan adja-veszi, Gróf Széchenyi Zsigmond karosszéke azonban továbbra is megvan.

A kampányfeladatokban elhasaló Orbán Balázs takarékbetétjén a januári vagyonnyilatkozata alapján még volt 30 millió megtakarítás, erről a friss itinerben már szó sem esik. Tartozásai összege nem változott: a 40 milliós jelzáloghitelből, a 2,4 milliós szabad felhasználású hitelből és a 10 milliós Babaváró hitelből az elmúlt hónapokban nem sikerült törlesztenie. Orbán egyébként júliusban az Európai Parlamentbe emigrál, hogy nemzetközi kapcsolataival segítse a Fidesz megújulását, a helyére Szekeres Pál ül majd be.

A Fidesz volt frakcióvezetőjének, Kocsis Máténak ingatlanja, járműve és tartozása továbbra sincs, érdekesség, hogy míg tavaly folyószámlán és készpénzben 95,6 milliója volt, most 7,7 millió forintnyi készpénzt és folyószámlán 59,8 milliót vallott be, és lett 22,5 millió forintnyi pénzkövetelése „más szerződés alapján”, de nem derül ki, hogy ez mit takar pontosan (simán lehet, hogy kölcsönadott valakinek ennyit).

A Kocsis helyét a frakció élén átvevő Gulyás Gergelynél számottevőbb változás, hogy felvette a Babaváró hitelt (11 millió forint), illetve a bankszámláján 14,7 millióról 33,4 millióra nőtt az összeg, az ide vonatkozó megjegyzés szerint ennek oka, hogy két ingatlanából az egyiket épp eladja.

A mókázás elől soha el nem ugró Pócs Jánosnak az elmúlt hónapokban 2,6 millió forintot sikerült összespórolnia, takarékbetétjén így már 24,4 millió van, más érdemi változás a vagyonnyilatkozatában nincsen.

Szijjártó Péter nagyságrendekkel gazdálkodott, mint Pócs, a volt külügyminiszter ugyanis értékpapírban 3 millióval, bankszámláján 15 millióval gyarapodott, tartozása változatlanul 30 millió, így közel 98 milliója van, az 5 ingatlan mellett, amikben kisebb-nagyobb arányban tulajdonos változatlanul.

Vitályos Eszter egykori kormányszóvivőnek 400 ezer forintot sikerült az utóbbi hónapokban megtakarítania, de továbbra is van 3,5 millió forintnyi tartozása.

A Parlamentbe frissen beülő fideszesek közül mindenképpen érdemes megemlíteni Németh Balázst, aki unortodox módon azzal kampányolt, hogy rengetegen gyűlölik, egyéniben bukott is egy hatalmasat (micsoda meglepetés!), hogy aztán mégis beejtőernyőzzön az ország házába. Így legalább képet kaphatunk arról, hogy hogy tejel a propagandagépezet.

Németh vagyonnyilatkozata alapján ugyanis képviselősége előtt „újságíróként” havi bruttó 1 és 5 millió forint között keresett, de ugyanebbe a fizetési kategóriába esett a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt.vezérigazgatójaként is.

Sikerült spórolni? Sikerült. Némethnek csak értékpapírban több mint 80 milliója áll, igaz, lakáshitele (7.825.000) is van, és tartozik magánszemélyeknek is (összesen több mint 100 millióval).

És még csak nem is ő volt a legfurább bejutója a Fidesznek, Németh ugyanis listán a 47. helyet kapta, míg Radics Béla, aki eddig a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójában foglalt helyet, egyenesen a lista 158. helyről csípett meg egy parlamenti mandátumot. Radicsnak van családi háza, óragyűjteménye (5 millió körüli értékben), 37 millió forintnyi készpénze, bankszámlán forintban és dollárban kicsit több mint 5 milliója, és 4,5 millió forint tartozása.

A képviselők vagyonnyilatkozatairól szóló cikkeink itt vannak összegyűjtve.

Magyar Péter miniszterelnök felmentette tisztségéből Gaál Szabolcs Barnát, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökét - derül ki a Magyar Közlönyben hétfő este megjelent miniszterelnöki határozatból.

A hivatal elnökét a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára, keddi hatállyal mentette fel a kormányfő.

A közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI 2022-ben, a negyedik kétharmad után került az akkoriban kisgömböcként mindent maga alá gyűrő Rogán Antal minisztériuma alá, 2024 februárjában pedig az éppen akkor színre lépő Magyar Péter már arról beszélt a Partizánnak adott első interjújában, hogy a hivatalt politikai furkósbotként használják.

A KEHI még 2021-ben indított vizsgálatot a Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ ellen, erről Magyar az első interjújában azt állította, hogy a hivatal közvetlenül azután kezdett kutakodni náluk, hogy megromlott a viszonya akkori feleségével, Varga Judittal, majd a Karmelitában visszautasította a válás zökkenőmentessége érdekében felkínált diplomáciai állást. Magyar azt is mondta akkor, hogy miután rendezte a kapcsolatát Varga Judittal, a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül lezárták.

Ugyanakkor az Átlátszó 2024 októberében bemutatott egy 2021-es KEHi-jelentést, amiben a vizsgálók megállapították, hogy a Diákhitel Központ az évi 1 milliárdos anyagi ráfordításainak közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötte el. Azonban a jelentésben ezeket a kutatásokat, elemzéseket, tanulmányokat túlárazottnak értékelték: ezeknek a „díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással, előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításra jutottak”, illetve olyan cégeket kértek fel, amiknek a teljesítési képessége kétséges volt.

A túlárazott szerződésekről nem sokkal korábban már Hadházy Ákos független képviselő is írt: „Sajnos azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem csak a propagandasajtót finanszírozó szerződések hasznossága és/vagy ára volt megkérdőjelezhető. Amit láttam, az szerintem a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetheti százmilliós nagyságrendű, egyéb szerződéseknél is.” Amire Magyar azzal vádolta Hadházyt, hogy a rogáni propagandával karöltve próbálja megakadályozni a NER és az ellenzék leváltását.

A parlamenti összesítés alapján hat képviselő van, aki fiatalabb 28-nál, és ugyan nem mindenkinél találtunk pontos kort, az érettségik és az egyetem tervezett befejezésének dátuma alapján összeszedtünk hat fiatal tiszás vagyonnyilatkozatát, hogy megnézzük, milyen anyagi háttérrel érkeztek a parlamentbe.

A legfiatalabb képviselő a 21 éves Berki Ákos, aki idén májusban mondott le az adómentességéről. Vagyonnyilatkozatában nincs ingatlan feltüntetve, egy 2026-ban vett Mitsubishi Lancer azonban igen. Berkinek 1,8 millió forintja van készpénzben, egyéb megtakarítása nincs – van viszont egy közel 7 millió forintnyi (diákhitel), valamint 10,6 milliónyi (babaváró, adóstárs) hiteltartozása. A Tiszától kapott havi bruttó 200 és 500 ezer forint közötti összeget, más adóköteles jövedelmet a képviselői fizetésén túl azonban nem tüntetett fel.

2001-ben született Varga Lőrinc Mihály, akinek vagyonnyilatkozata szerint egyhatod tulajdona van egy 1052 négyzetméteres bonyhádi telekben és a rajta álló házban. Van emellett 3 hektár adásvételi úton szerzett szántóföldje is. Készpénzben 850 ezer forintja, banki számlakövetelésben 2 milliója van, tartozik viszont szintén a banknak 5 millió forinttal. Korábban bruttó 1 és 5 millió forintot keresett az Őstermelők Családi Gazdaságának tagjaként (ezt az összeget a nyilatkozat kitöltésének idején is kapta), valamint bruttó 500 ezer és 1 millió forintot regionális koordinátorként. 2025-ben vásárolt egy Volvo V90 Cross Country típusú autót, tehát valószínűleg még nem ezzel a járgánnyal kapták el ittas vezetés miatt.

Czipa András tavaly végzett jogi egyetemen, jó eséllyel ő is 28 alatt van. Vagyonnyilatkozata szerint résztulajdonos egy sajósenyei családi házban, van 1,5 millió forintnyi készpénze, jelenleg pedig a képviselői fizetésén túl nincs más jövedelme feltüntetve – korábban havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti összeget kapott az európai parlamenti asszisztensi állásáért.

Kincse Csongor kétezres születésű, ingatlanja nincs, Ford Mondeója viszont van a vagyonnyilatkozata alapján. Banki számlakövetelése 800 ezer forint, tartozása 37 ezer. Korábban rezidens orvosként havi bruttó 1 és 5 millió forint között keresett, most azonban nincs feltüntetve más adóköteles jövedelme a képviselői fizetésen felül.

Az 1999-es születésű Horváth Nándor Zsolt vagyonnyilatkozata szerint 2023-ban vásárolt hitelre egy csepeli 46 négyzetméteres lakást, van is 15,7 millió forintos tartozása, megtakarítása viszont semmi. Korábban pedagógusként havi bruttó 200 és 500 ezer forint között keresett, ami mellett volt bruttó 200 ezer forint alatti alkalmi és szállodai munkája. Kapott ezen túl bruttó 200 ezer forint alatt állami ösztöndíjat PHD-hallgatóként, amit a nyilatkozat kitöltésekor is kapott, más adóköteles jövedelme a képviselői fizetésén felül azonban nincs feltüntetve.

Vagyonnyilatkozata szerint Csontos Bence 1998-as születésű, 2023-ban ajándékozással jutott egy 82 négyzetméteres lakáshoz az első kerületben, majd 2025-ban ugyanígy egy 49 négyzetméteres 8. kerületi lakáshoz. Csontos egy Audi A6 Avanttal gurul, 822 eurója van ETF-ben. A képviselői fizetésén kívüli jelenlegi vagy korábbi adóköteles jövedelmet, illetve gazdasági érdekeltséget sem jelölt meg.

Bujdosó Andrea, a Tisza parlamenti frakcióvezetőjeként is benyújtotta vagyonnyilatkozatát, amit leginkább azzal érdemes összevetni, amit még év elején, fővárosi képviselőként és az ottani Tisza-frakció vezetőjeként tett közzé.

Bujdosónak van ugyanis 12.322 darab dolgozói részvénye, amik január végén 385.670 eurót értek, a mostani vagyonnyilatkozatában viszont már 437.883 eurót (aminek feltehetőleg az az oka, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt elszálltak az energiaárak), ami mintegy 18 millió forinttal több, mint amennyi néhány hónappal ezelőtt volt.

Érdekesség még, hogy míg a januári vagyonnyilatkozatában ingatlanként még csak egy ürömi társasház szerepelt, aminek 90 százalékos arányban tulajdonosa, a mostaniban már van egy 40 négyzetméteres garázs is, szintén Ürömön, amit egyébként ugyanakkor vett.

Értékpapírja akad jócskán, a fent említett Shell dolgozói részvényeken kívül a következőkkel rendelkezik még:

• K&H tartós befektetési számla (4.848 EUR),
• Metlife nyugdíjprogram (6.552.085 Ft),
• Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (11.670.629 Ft),
• K&H értékpapír portfólió (30.724 EUR).

Van emellett egy kicsit több mint 2 millió forintos tartozása, bankszámláin pedig összesen valamivel több mint 3,6 millió van forintban és devizában.

És van egy Toyota CHR-je.

Az új pénzügyminiszternek még rövid távú szálláshely-szolgáltatásból is van rendszeres jövedelme – derül ki a hétfőn éjjel leadott vagyonnyilatkozatából. Kármán Andrásnak a parlament honlapján közzétett dokumentum szerint havi szinten bruttó 200 ezer és 500 ezer forint közötti jövedelme származik ebből.

Emellett egyébként bevallott egy 320 négyzetméteres budaörsi ingatlant, ami felerészben az ő tulajdona; ehhez egyébként adásvétel útján jutott még 2021-ben. Emellett más ingatlanja nincs, tavaly augusztusban viszont vett egy Volkswagen Arteont.

4130 euró értékben rendelkezik Erste-részvényekkel Kármán András, valamivel több mint 16 milliója van Erste nyugdíjpénztári megtakarításban, viszont egykori munkaadója, az Erste Bank felé van még 6,8 milliós hiteltartozása is.

Ugyanakkor az Erste mellett az EBRD, vagyis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyugdíjcélú megtakarítási rendszerében is van több mint 58 millió forintnyi megtakarítása. Kármán 2011 és 2014 között az EBRD igazgatósági tagja volt.

A külügyminiszter vagyonnyilatkozata szerint két nagyobb ingatlant tudhat a magáénak: egy 151 négyzetméteres 11. kerületi lakást erkéllyel, garázzsal és tárolóval 2019 óta, valamint egy 362 négyzetméteres erdőt 1997 óta a hajdú-bihari Gáborjánban. Lakáskiadásból most is van bruttó 500 ezer és 1 millió forint közti jövedelme.

Az egykori Vodafone-vezérigazgató helyettes minisztersége előtt bruttó 7 milliót keresett, míg egy meg nem nevezett társaság igazgatótanácsi tagjaként további bruttó 1 és 5 millió forintos jövedelemtől vett búcsút. De nem kell aggódni, akad bőven megtakarítása.

A nyilatkozatában ugyanis a befektetések között 63 565 font névértékű Vodafone-részvény, 165 886 eurónyi Hold Euro befektetés, 256 818 dollárnyi Hold USD befektetés, 118 802 dollárnyi Erste USD befektetés, 5 546 eurónyi Erste Euro befektetés és 262 555 forintnyi Erste HUF befektetés szerepel. Emellett 2,92 millió cseh korona értékű Draslovka Group részvényopciót is feltüntetett. Van továbbá 17 millió forint banki számlakövetelése.

Ez több mint 237 millió forintnyi megtakarítás.

Rétje és gyümölcsöse is van Forsthoffer Ágnesnek - derül ki az Országgyűlés elnökének hétfő este közzétett vagyonnyilatkozatából.

A házelnök vasárnap este jelentette be a Facebookon, hogy benyújtotta a vagyonnyilatkozatát, egyben rá is csodálkozott a nyilvánvalóra, miszerint „az Országgyűlésről szóló törvény - legutóbb 2022-ben módosított - 1. számú mellékletében rögzített vagyonnyilatkozati adattartalom alkalmatlan bárki vagyoni helyzetének, vagy vagyongyarapodásának megállapítására”.

Ugyanebben a posztban az előző házelnökhöz (Kövér László, Fidesz) hasonló rigorózus hangvételben azt is megjegyezte, hogy „különösen az újságíróknak van személyes felelőssége” például abban, hogy „[s]enki ne vegye el senkitől a jóhírnévhez való jogát”, és hogy „[p]énzügyi ismeretek nélkül ne terjesszen senki megtévesztő információkat”, illetve azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni:

„Jó lenne azonban Magyarországon is eljutni odáig, hogy egy élet munkája, annak eredménye önfeledt büszkeséggel tölthesse el azt, aki becsülettel, lemondások és hatalmas kockázatvállalások közepette dolgozott meg érte, és ne attól kelljen tartania, hogy rosszindulattal azonnal korrupciót vagy bűncselekményt feltételeznek a siker hátterében.”

Ezen gondolatok mentén lássuk, mi mindent rögzített vagyonnyilatkozatában.

• Forsthoffer Ágnes tulajdonosa egy 2002-ben vett 22 hektáros mezőlaki rétnek, valamint egy 2011-ben vásárolt, 1938 négyzetméteres csopaki gyümölcsösnek és szőlőnek, amelyen egy 68 négyzetméteres gazdasági épület is található.
• Az Országgyűlés elnökének befektetési alapban 58 millió, kötvényekben 10 millió forintja van, ezenfelül 38 ezer forintnyi részvénnyel és egy 3,2 milliós biztosítással is rendelkezik.
• Forsthoffer Ágnes 2 millió forint készpénzt tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Számlakövetelése 6,3 millió forintban és 857 812 forint devizában, míg más szerződésből fakadóan 3,1 millió forint.
• A házelnöknek nincs semmilyen tartozása.
• Képviselői tiszteletdíja mellett még ügyvezetőként van rendszeres jövedelme, ami a vagyonnyilatkozati kategória szerint 200 és 500 ezer forint közötti havi bruttó bevételt jelent.

(MTI)

Kapitány István a versenyszférából érkezett a Tisza-kormányba, miután nemzetközi szinten is jelentős karriert futott be a korábbi években. Vagyonáról a most leadott nyilatkozatban kaphatunk először képet. Eszerint négy ingatlannal rendelkezik:

• a II. kerületben van egy 1112 négyzetméteres beépítetlen területe,
• Balatongyörökön egy 1882 négyzetméteres szintén beépítetlen területe egy bontandó házzal,
• ugyanitt rendelkezik egy 2233 négyzetméteres zártkerttel,
• illetve felerészben övé a spanyolországi Malagán egy 340 négyzetméteres üdülője, amit 2023-ban szerzett meg.

Ezek mellett van egy 2010-es Maserati Gran Tourismója, amit 2013-ban vett meg, és 2023-ban vett mellé még egy Tesla Model 3-at is.

Van összesen 8,4 millió eurója értékpapírszámlán, ugyanilyen megtakarítási formában még 58,7 milliója, részvényben pedig 8,74 millió euró pihentet. A bankszámláin forintban és devizában összesen több mint 87 milliója van, emellett bevallott még 1 millió forintnyi készpénzt is.

A vagyonnyilatkozatából kiderült még, hogy a Shell globális alelnökeként 2024-ben havi bruttó 49 millió forintért dolgozott.

A volt miniszterelnök, Orbán Viktor vagyonnyilatkozata a korábbi évekhez hasonlóan nem rejteget magában túl sok változást. Ezúttal annyi történt, hogy a feleségével közös bankszámláján lévő összeg az év elején leadott nyilatkozathoz képest majdnem megduplázódott: az akkori 5 millió forint helyett már 9 millió forintot tüntetett fel most a dokumentumban.

Mindezt úgy hozta össze, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként havi bruttó 5 millió forintos fizetést kapott, ami mellé felvette még a képviselőknek járó alapbért is, ami kicsivel több mint 2 millió forint volt.

Ami az ingatlanokat illeti, Orbán Viktor továbbra is felerészben tulajdonosa egy XII. kerületi ingatlannak, és egyedüli tulajdonosa egy felcsúti ingatlannak. Ugyanakkor egyéb tartozásról, ingóságról, követelésről nem számolt be.

Orbán Viktor a Fidesz-KDNP listavezetőjeként az áprilisi választáson szerzett mandátumáról lemondott, így 36 év képviselőség már nem tagja a május elején megalakult új Országgyűlésnek. (via MTI)

Magyar Péternek január végén még 3,4 millió forintos hitelkártya-tartozása és 5,8 milliós magánszemélyek felé fennlévő tartozása volt, amit mostanra törlesztett a miniszterelnök.

A kormányfő ingatlanjaiban nem történt változás. Vagyis továbbra is van egy 216 négyzetméteres lakóháza a XII. kerületben, ami a Varga Judittól történő válása után teljesen Magyar tulajdonába került, illetve van még egy 49 négyzetméteres lakása és egy 25 négyzetméteres garázsa szintén a XII. kerületben. Válása után az övé lett és a mai napig a birtokában van egy balatonhenyei kivett beépítetlen terület is.

Tulajdonában van egy Volvo XC60 és egy Yamaga pianínó, emellett van még két festménye is. Ezek mellett befektetésként többféle értékpapírt birtokol:

• az Accorde Abacus abszolút hozamú alapban 10 millió forint van,
• OTP Prémium befektetési jegyben 15 millió forint,
• OTP Optima tőkegarantált befektetési jegyben 10 millió forint,
• OTP euró rövid kötvényalapban 35 ezer euró (május 8-ai középárfolyamon 12 429 900 forint),
• Hold 2000 nyílt végű vegyes értékpapíralapban 35 ezer euró (ugyancsak 12 429 900 forint),
• valamint 4iG-részvényei is vannak.

A miniszterelnök januárhoz képest 3 millió forintról 5 millióra növelte készpénzállományát, a bankszámláján mintegy 2,4 millió forint és 54 767 euró, vagyis több 20,5 millió forint van. Ez közel 10 millióval kevesebb a januári állapotnál.

Magyar Péter továbbra is 100 százalékos tulajdonosa az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nek, ám a vezérigazgatói posztot már nem ő tölti be. Korábbi közlés szerint a vezetői tisztséget április végén átadta testvérének, Magyar Mártonnak. (via MTI)

Apró kis hírecske volt 2019-ben, hogy Rogán Antal akkori feleségének lett egy bulvároldala. Ki hitte volna akkor, hogy egy bámulatos gazdasági siker szemtanúi lehetünk nagy idők tanúiként.

És a sikeresorozat tavaly sem szakadt meg, sőt, derül ki a gazdasági csoda tavalyi évről szóló mérlegéből, amit a hvg vett észre.

2018 végén alapította Rogán Cecília többségi és Sarka Kata kisebbségi tulajdonos a Top News Hungary Kft.-t, ez vette meg Kasza Tibitől a TWN.hu bulvároldalt 2019 elején.

A gazdasági csoda egy kis lépéssel indult. 2019-ben 250 milliós bevétele volt a cégnek, ebből 150 millió volt a tiszta haszon. Imponáló, de semmiség ahhoz képest, ami ezután történt.

Mindezt úgy, hogy a cégnek kétmilliárdos követelése van.

Egy óvatosan fogalmazva is igen kevés látogatót vonzó, mostanra teljesen a földbe álló, a NER-ben mégis kormányzati hirdetésekkel teletömött twn.hu oldal kiadójának 7,8 milliárdos bevétele volt eddig összesen, ebből pedig 6,5 milliárdos hasznot termelt.

Ami felfoghatatlan csoda: Rogán Cecíliáék minden 100 befolyt forintól 83,2 forint tiszta nyereséget csináltak eddig.

És ebből minden évben tiszteséges osztalékot is kivettek, a tulajdoni aránynak megfelelően 4:1 arányban Rogán Cecília és Sarka Kata között megosztva. Rogán Cecília 5 milliárdos osztalékot vett ki eddig ebből a cégből, Sarka Kata 1,2 milliárdot.

A vagyonnyilatkozatok éjszakájára időzítve jelentette be Kapitány István gazdasági miniszter, hogy a teljes miniszteri fizetését felajánlja a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány részére.

Kapitány a több mint 2 perces videójában a bejelentésen túl nem indokolta, hogy miért pont ezt a szervezetet választotta, inkább arról beszélt, miért fogadta el a felkérést, mik a céljai, és hogy mennyit dolgozott az üzleti szférában.

Kapitány 37 éven át dolgozott a Shellnél, a cég globális alelnöke is volt, állítólag nagyon vagyonos. A parlament épp hétfőn szavazott a képviselői és miniszteri fizetések csökkentéséről.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Grósz Juditot miniszteri biztosnak nevezte ki, hogy összefogja a közmédia körüli teendőket, olvasható a miniszter hétfő esti Facebook-bejegyzésében.

Mint írja, a miniszteri biztos feladata a közmédia kiegyensúlyozott működésének előkészítése és majd az ehhez kapcsolódó szakmai, társadalmi egyeztetés koordinálása. Kiemelt feladat lesz a közmédia működési átvilágításának összefogása. Munkája során összefogja azt a folyamatot, amelyben az ideiglenes vezetés megszünteti a politikai propagandát, elindul a pénzügyi és működési audit, és megkezdődik az intézményi konszolidáció. Addig, amíg a nyilvános pályázaton megválasztott, független vezető átveszi a közmédia irányítását.

Grószról azt írja, több mint 25 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik a média, a telekommunikáció és a technológiai szektor területén. Az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettesi pozíciójában a hazai streamingpiacot átalakító digitális platformot épített fel, a Microsoft Hungary COO/CMO-jaként pedig egy komplex üzleti modellváltást vezetett.

Magyar Péter a múlt héten azt ígérte, hogy ezen a héten benyújtják a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Évekig folyó előkészületek dacára megbukott a harci repülőgépek közös fejlesztését célzó francia-német program (FCAS). Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök arra a közös következtetésre jutott, hogy a francia Dassault és az európai Airbus vállalatok nem tudnak egymásra találni a területen, közölték német kormányzati források Berlinben hétfőn.

A 100 milliárd eurósra tervezett FCAS-program keretében fejlesztendő gépek eredetileg a 2040-es évek közepére váltották volna le a német Eurofighter és a francia Rafale harci repülőket. A program egyben az amerikai védelmi ipari fejlesztésekre adott válaszként is szolgált volna. Ugyanakkor a Dassault és az Airbus nem tudott megegyezni a munkamegosztásról és az új fejlesztések szabadalmi jogairól.

Ezért a német kormány már régóta le akarta fújni a közös harci repülőgép fejlesztését, Macron azonban ragaszkodott hozzá. Az FCAS-nak ugyanis Európa legnagyobb közös hadiipari projektjévé kellett volna válnia, ezért nagy szimbolikus politikai jelentőséggel bírt.

A német kormánykörök szerint Merz és Macron az Európai Uniónak a montenegrói Tivatban tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozóján vitatta meg a kérdést. A két politikus előzőleg hasztalan próbálta az érintett vállaltokat megállapodásra ösztökélni. Jelen körülmények között így feltehetően két különböző harci repülőgépet fognak kifejleszteni. A Dassault tovább akarja fejleszteni a meglévő Rafale-t, az Airbus pedig a svéd Saab hadiipari vállalattal állhat össze, vagy pedig egy harci repülők fejlesztését szolgáló brit-japán-olasz projektbe szállhat be.

Merz korábban már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Németországnak a francia kormánytól eltérő követelményei vannak egy harci repülő iránt. Párizs szempontjából az új repülőnek képesnek kell lennie atomfegyverek hordozására, illetve arra, hogy repülőgép-hordozón le tudjon szállni.

A berlini kormánykörök hangsúlyozták egyben, hogy a mostani döntés nem jelenti a közös hadiipari együttműködések végét.

Az ügyre rálátással bíró egyik európai forrás szerint a felek továbbra is együttműködnek egy magasabb szintű rendszer kiépítésében, amelynek célja a repülőgépek és drónok fejlesztésének összekapcsolása. Ez utóbbi megtartaná az FCAS nevet is. A felek ezenkívül egy július közepére tervezett német-francia kormányülésen ütemtervet készülnek megvitatni további közös hadiipari projektekkel. (MTI)

A Tisza meg akarja szüntetni az egyetemeket is fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) - vagyis a NER párhuzamos valóságát -, de az ehhez szükséges Alaptörvény-módosítást átírják. A javaslatot a Fidesz azért is kritizálta, hogy az az alapítványok teljes államosításával járna, holott azok egy részében van magán- illetve céges vagyon is. A módosítás alapján ezt is orvosolhatják.

A hvg.hu azt írja, a Törvényalkotási Bizottság kedden az új szöveget tárgyalja. A módosításban – melyet általánosan a kormánypárti képviselők nevében nyújtottak be, - egyértelművé teszik, hogy a cél a KEKVA-rendszer alkotmányosan rendezett kivezetése.

Az eredeti javaslatban a többi között az állt, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.”

Ugyanez a mondat az új változatban úgy szól, hogy „az Alaptörvény tizenhatodik módosításának hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, e vagyon hozama, valamint ezek helyébe lépett vagyon tulajdonjoga, továbbá az alapítványnak biztosított vagyonkezelői jogok az államra az alapítvány megszűnésekor ingyenesen visszaszállnak.”

Vagyis a szövegben egyértelműsítik, hogy az állam által adott vagyonról van szó. Azt is beleírnák, hogy az alapítványok működését és megszüntetését egy külön törvényben határozzák meg, mint ahogy arról eredetileg is szó volt.

Az indoklás szerint elkerülnék azt a jogbizonytalanságot, hogy az Alaptörvény-módosítás hatályba lépésekor azonnal állami vagyonná váljon a működő alapítványok vagyona, és marad idő az átmenetre.

Az Alaptörvény-módosítás volt az egyik első tiszás javaslat, amihez egy módosító már befutott, az azt rendezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében ne kettő, hanem csak egy mondatot húzzanak ki az Alaptörvényből. A Fidesz ugyanis oda jutott, hogy a Tisza a migráció előtt akar utat nyitni.

A választási veresége óta először megy Brüsszelbe Orbán Viktor, ahol részt vesz a Patrióták Európáért vezetőinek csúcstalálkozóján.

Orbán június 17-én csatlakozik a Patrióták többi vezetőjéhez – köztük Andrej Babiš cseh miniszterelnökhöz – a csoport hagyományos találkozóján, amelyet a június 18–19-i Európai Tanács-csúcs előtt tartanak, közölte Havasi Bertalan, Orbán szóvivője az Euronewszal. A találkozó után sajtótájékoztatót is tart majd a volt miniszterelnök.

Az Európai Tanács csúcstalálkozóján Magyar Péter képviseli Magyarországot.

Első parlamenti felszólalásában ismét a gyász öt fázisáról beszélt és kiosztotta a Fideszt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A fideszes Panyi Miklós az azonnali kérdések órájában azt tudakolta Rufftól, hogy „ez már a pártállam-e”, hiszen szerinte a Tisza 53 százalékkal nyert, mégis „a választásokat követően azonnal megtámadták az összes, demokratikusan megválasztott alkotmányos szerv vezetőjét (a fideszes kétharmaddal kinevezettekről beszél, akiket Magyar Péter Orbán-bábnak tart, és felszólította őket lemondásra). Panyi szerint ezeket az embereket erőszakosan akarják eltávolítani, „ahogy ezt egy pártállamban szokás”, ahogy a népszerű polgármestereket is el akarják távolítani.

Megkérdezte, tényleg gondolkodik-e a Tisza abban, hogy a polgármesteri mandátumot is két ciklusban korlátozzák, miért párt-, magán- vagy céges mailekről kérnek be a kormányzatot érintő gazdasági és kormányzati anyagokat, illetve miért rúgnak ki 10 perc alatt 10-15 éve a közigazgatásban dolgozó egyszerű adminisztrátoroknak.

Ruff a válaszát azzal kezdte, hogy a Fideszre szavazó 2,5 millió embert tiszteli meg a válaszával – itt voltak közbekiabálások -, majd megismételte, amiről a miniszter-jelölti meghallgatásán beszélt: „a gyásznak vannak fázisai: tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. Ahogy látom, egy hónapja önök még a tagadás állapotában vannak, még mindig.”

Majd felkérdezte Panyit, hogy mégis mire kíváncsi tőle 16 év kétharmados kormányzás után, amiből 6 évig rendeletben kormányzott a Fidesz. Szerinte inkább el kellene gondolkodnia azon, mit műveltek az elmúlt 16 évben az országgal.

„Van-e pártállam? Ön kérdezi ezt? 16 évnyi Fidesz után ön kérdezi ezt tőlem?!”

A tiszások tapsoltak, Ruff folytatta: ilyet 2010-ben látott legutóbb, amikor az MSZP elvesztette a választást, és a nagy pártból kicsi lett. A miniszterek és államtitkárok ugyanúgy ültek be, mint most a fideszesek, egy kis frakcióba. „Vártak, néztek, fujjogtak a fideszesekre, hogy majd visszajövünk fél év múlva, úgyis meg fognak bukni. Ugyanezt csinálják önök. Ahhoz, hogy valamit kicsit változzanak, először nézzenek magukba, számoljanak el, hogy mit műveltek ezzel az országgal, 16 év alatt hogyan lopták fel, fosztották ki az országot, ha megvan és bocsánatot kértek, utána beszélgessünk tovább.”

Panyi a viszonválaszában próbálta kioktatni Ruffot, hogy nem válaszolt a három konkrét kérdésére, és azzal zárta a hozzászólást, hogy „a jelenről beszéljen, ne a múltról.” Mindezt úgy, hogy a Fidesz még akkor is „elmúltnyolcévezett” 2010 után, mikor már 8 éven túl is ők voltak hatalmon.

Ruff megint a gyásszal jött, de szerinte nem baj, hogy a Fidesz még mindig tagadásban van, annál kisebb lesz a frakciója. Közölte, hogy ő személy szerint nem rúgott ki senkit, a Miniszterelnökségen magasabb beosztásban is dolgoznak majd olyanok, akik a Fidesz alatt is állományban voltak. Senkit nem rúgnak ki politikai hovatartozás miatt, aki nem bűnöző. Itt is folyamatosan közbeszóltak a fideszesek, az alelnök már csengetett, hogy lejárt az idő, Ruff viszont még befejezte a gondolatot: hiába mond bármit a Fidesz, a hatalmi ágak szétválasztása érvényben van, hiába kenik rájuk, hogy ők ítélkeznek, annak megvannak a szervei. „Egy biztos: ha majd dolgozni fognak, akkor dolgozni fognak.”

Személyes érintettség okán kért szót Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója az azonnali kérdések legvégén. Indulatos felszólalását - itt lehet megnézni - azzal kezdte, hogy Magyar Péter „már sokadjára nevezi a teljes Fidesz-KDNP-frakciót bűnözőnek. Állandóan azt mondja, nézzen körül Gulyás Gergő, hogy bűnözők ülnek mellette. Itt ülök mellette. Arra szerettem volna kérni, hogy jöjjön ide, nézzen a szemembe és mondja a szemembe, hogy bűnöző vagyok”.

Csakhogy Magyar Péter ekkor már nem volt a teremben, így Tarr Zoltán és Pósfai Gábor minisztereket kérte meg ugyanerre.

Balla ezek után azzal folytatta, hogy mondják meg neki, hogy az 1998 óta folyamatosan elkészített vagyonnyilatkozatban mit találtak, ami arra utal, hogy ő bűnöző? Vagy akármelyik képviselőtársáéban. „Mi nem tetszett a vagyonnyilatkozatomban? Az 1970-ben épült lakóház, amit használtam vettem? Vagy a Toyota Yaris gépjármű? Mi alapján vagyok bűnöző? Mi alapján bűnöző bármelyik képviselőtársam, aki itt ül?” (Nem kifejezetten Balla vagyonnyilatkozatára vonatkozó megjegyzés, ámde ide tartozik: Ha politikusként lopsz a közpénzből, azt nem kell beírnod a vagyonnyilatkozatodba. És ezt nem is tette meg eddig senki, Ballának olyan volt képviselőtársai sem, akiket jogerősen elítéltek.)

Balla aztán arra szólította fel a minisztereket, hogy ne érjék be annyival, hogy bűnözőnek nevezik, jelentsék is fel. „Vállalja a hamis vád kockázatát. Mert akkor ön lesz a bűnöző.”

Majd ezzel zárta a felszólalását: „De ezt, hogy kollektíve mindenkit bűnözőzünk? Ezt be kéne fejezni elsősorban a miniszterelnöknek!"

Ballának aztán több frakciótársa is gratulált a felszólalása után.

Pósfai Gábor belügyminiszter később, egy másik ügyben neki feltett kérdésre válaszolva reagált Ballára. Azt mondta, hogy „majd az igazságszolgáltatás eldönti, hogy ki a bűnöző, és ki nem. De azért azt hadd jegyezzem meg, hogy bűnösök közt cinkos aki néma, és akinek nem inge, ne vegye magára.

„A fiú eszméleténél volt, fejsérülést szenvedett, belső sérülések gyanúja is felmerült. Fájdalom- és vérzéscsillapítás, teljes teströgzítés után szállították sürgősségi osztályra” - írta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a 24.hu kérdésére.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter sajtóközleményben írta meg, hogy vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium egyik diákja kizuhant a kollégium ötödik emeletéről. A fiú túlélte az esést. Miután a mentők stabilizálták az állapotát, kórházba szállították. A kollégium diákjai azonnali pszichológusi támogatást kaptak.

Az OMSZ személyiségi jogokra hivatkozva arról nem adott tájékoztatást, hogy mennyire súlyosak a fiú sérülései.

• Egy sor gyermekvédelmi vezetőt menesztett a kormány hétfőn, jelentette be napirend előtti felszólalásában Magyar Péter. A miniszterelnök szerint ők olyan vezetők voltak, akik nem a gyermekeket, hanem az orbáni hatalmat védték.
• Magyar felszólalása után a további napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlamenti ülés. A miniszterelnök szavaira reagált Gulyás Gergely, Toroczkai László és Bujdosó Andrea is.

Nagyon sok ügy kerül elő a Fidesz 16 évéből, ezek közül az egyik legindokoltabb a covid alatt beszerzett 17 ezer lélegeztetőgép beszerzése 300 milliárd forintért.

Az új kormány a múlt héten jelentette be, hogy felülvizsgálják a 2020-as szerződéseket. Több ok miatt is: irreálisan sok lélegeztetőt vásárolt a kormány, amelyek döntő többségét soha nem üzemelték be, továbbértékesíteni sem tudták. Ezek közül 12 ezer bontatlanul raktárban áll, csak a tárolásuk 2,3 milliárdba került eddig.

Havasi Bertalan érezte úgy, hogy ideje megvédeni a lélegeztetőgép-beszerzést a Fidesz nevében. Idézem a párt kommunikációs igazgatójának közleményét:

„A nemzeti kormány a Covid-válság kitörésekor az ország legkiválóbb koponyáit vonta be a járványkezelésbe. A szakértők véleménye szerint a járvány legrosszabb forgatókönyve esetén legalább 8 ezer működő lélegeztetőgépre, plusz tartalékokra lehetett volna szükség életveszélyben lévő betegek ellátására.

Az Orbán-kormány úgy döntött, egyetlen magyar ember élete sem kerülhet veszélybe lélegeztetőgép hiánya miatt. Ezért a szükséges pénzügyi és jogi feltételeket megteremtette, hogy a megfelelő mennyiségű eszköz folyamatosan rendelkezésre álljon. Ez a döntés helyes volt, és a magyar emberek biztonságát szolgálta. A beszerzés támadása helyett inkább elismerés illeti a beszerzést intéző döntéshozókat és szakembereket.”

Havasi nem tett említés a közvetítőcégek óriási hasznáról és több egyéb dologról sem. Az igaz, hogy valóban volt arról szó a kormányzati nagybevásárlás idején, hogy a koronavírus-járvány miatt szükség lehet a meglévő 2000 mellé további tartalék lélegeztetőkre. 16 ezerrel viszont a legrosszabb forgatókönyv sem kalkulált, Havasi is csak 8 ezerről ír, a meglévőkkel együtt. A külügy viszont valamiért az egekbe emelte a szakértők rémálmaiban szereplő legrosszabb számot. Ráadásul közben az állami kórházellátó is vásárolt majdnem 2500 lélegeztetőt, fele áron, mint a külügy. (Arról, hogy kikkel és mennyiért szerződött a külügy 300 milliárd forintra, itt írtunk bővebben.)

Azért is volt felesleges ennyi eszközt venni, mert ha sokkal többen kerültek volna súlyos állapotban kórházba, akkor kiszivárgott szakértői becslések szerint 3000 intenzíves ágynál többet a magyar egészségügy egyszerűen képtelen lett volna üzemeltetni. (Szondi Vanda, a Tisza-kormány szóvivője most azt mondta, hogy az egészségügyi háttéranyagok alapján világos lehetett az Orbán-kormány számára, hogy szakszerű személyzet egyidejűleg 800-1500 embert tud lélegeztetőgépen ápolni. Irreális mennyiségnek tűnik tehát a beszerzett gépek száma.)

A külügy akkor hamar elkezdte kommunikálni, hogy a felesleget majd eladják, és máris vannak érdeklődök az eszközökre. A minisztérium utasította is a magyar külképviseleteket, hogy próbáljanak meg eladni nyolcezer lélegeztetőgépet a raktárban lévő készletekből. Ez nem sikerült, a kormány csak elajándékozni tudott ezekből az eszközökből.

Menesztette a Tisza-kormány a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) éléről Horváth János Sándort, derül ki a leköszönő főigazgató Facebook-bejegyzéséből.

Horváth 2024 óta töltötte be a főigazgatói posztot, amelyre saját unokatestvére, Sztojka Attila belügyi államtitkár kérte fel. A több tízmilliárdos támogatásokról döntő Horváth azzal vonult be a köztudatba, hogy a tavaszi kampányhajrában Fideszes feliratú óriássonkatállal kívánt szép húsvétot.

A TEF főigazgatóját menesztettük. A roma esélyteremtés ügye túl fontos ahhoz, hogy pártpolitikai érdekek határozzák meg pártkatonáknak, látszatmunkáknak nincs helye.

– írta Horváth menesztésével kapcsolatban Kőszegi Krisztián tiszás parlamenti képviselő, az Országgyűlés első roma származású alelnöke.

A TEF a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot jelenti, a Belügyminisztérium alá tartozó intézmény évi több tízmilliárd forintot szórt ki roma támogatásokra. Hivatalos feladatuk a felzárkóztatás, a mélyszegénység megszüntetése, főleg képzések és mentorálás szervezése.

A gyakorlatban emellett az ő forrásaikból zajlott rengeteg roma nemzetiségi pályázat is, melyekből például hagyományőrzés címszóval adtak pénzt zenés rendezvényekre vagy főzőversenyekre is – ezek kampányidőszakban különösen megszaporodtak. (via hvg)

A leállósávban száguldott egy autós az M7-es autópályán, a terelés előtt még be tudott volna sorolni két kamion közé, de inkább megint kivágott, hogy eggyel előrébb jusson.

Ez nem sikerült: az autópálya forgalomfigyelő kamerája rögzítette, ahogy az autós fékezés nélkül letarolja a terelőoszlopokat, megpróbál bevágni a sorba, de nekicsapódik az egyik kamion hátuljának és kisodródik a másik irányba.

Az autópályákat üzemeltető MKIF azt írta, a baleset helyszínéről egy embert elvittek a mentők.

Már akkor sejteni lehetett, hogy valami jó következik a parlamentben, amikor az azonnali kérdések órájában a fideszes/megafonos Szűcs Gábor következett.

Az országgyűlési képviselő felrótta a miniszterelnöknek, hogy szerinte az elmúlt években Magyarországon növekedett legkevésbé a gazdaság az elmúlt években. Szerinte ez nem igaz, ennek illusztrálására statisztikákat és egy 2021-es Magyar Péter-idézetet hozott. A Diákhitel Központ vezetőjeként Magyar akkor arról beszélt, hogy soha ennyire nem volt jó fiatalnak lenni Magyarországon, soha nem támogatták így a fiatalokat. „A saját pártpolitikai céljain és a gyűlöletkeltésen kívül szolgál bármilyen más célt, hogy hazudik az ország állapotáról és a magyar emberek teljesítményéről?” – kérdezte.

Magyar nem jött zavarba, sőt, örömét fejezte ki, hogy megafonost végre szemtől szembe láthat, és „nem csak a Facebookot tudják teleokádni hazugságokkal a magyar emberek pénzén, hanem ide is eljönnek”. A miniszterelnök szerint 2021-ben igazak is voltak a szavai, elmondta már ezerszer, és visszakérdezett: „Ön személy szerint hány százmillió forintjába került a magyar embereknek?” Magyar 5-6 milliárd forintra tette a megafonos propaganda költségeit, de „minden ki fog derült, hogy hány milliárd forintból hazudtak reggel, délben, este”. Végül egy váratlan fordulattal országjárásra hívta Szűcsöt.

A fideszes képviselő viszonválaszában felrótta, hogy letiltotta a Facebookon. Kikérte azt is, hogy Magyar megafonosnak nevezte, de ha ő most és itt megafonos, akkor micsoda Magyar? „Felügyelőbizottsági tagként, igazgatósági tagként állami cégekben fideszes kormány alatt? Vagy esetleg focistafeleségként van jelen?”

És ekkor jött a Magyar Péterre egyáltalán nem jellemző fordulat: a miniszterelnök nem élt a viszontválasz lehetőségével.

Távozik posztjáról a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, Bedros J. Róbert.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfőn arról posztolt, hogy a kórházban tapasztalható problémákról tárgyalt két osztályvezető főorvossal, Járai Zoltánnal és Kerkovics Andrással. Azt írta, a kórházban komoly működési zavarok voltak – például a sürgősségi osztály működését veszélyeztető személyi állomány problémája, és a pszichiátriai osztály félbemaradt felújítása.

„A fenti okokból is indokolt az intézmény élén a vezetőváltás, valamint egy új, transzparens, a dolgozókat megtartani képes vezetési stílus kialakítása” – közölte Hegedűs. Bedros vezetési stílusára korábban a 444-nek is panaszkodtak a dolgozók, a vezetés perrel fenyegetett.

A miniszter szerint a kórház honlapján megjelent közleményből látszik, hogy a vezetőváltás szükségességével az eddigi főigazgató is egyetért, aki délután bejelentette a nyugdíjba vonulását. A közleményben viszont azt állítják, Bedros már korábban eldöntötte, hogy július 1-ével nyugdíjba vonul, a folyamatot hónapokkal korábban elindította. Bedros 5 éven át volt miniszterelnöki megbízott, aki a tervezett szuperkórház létrehozását irányította, amiből nem lett semmi.

Hegedűs bejelentette, hétfőtől Járai Zoltán lesz a kórház megbízott igazgatója, az orvosigazgató pedig Kerkovits András lesz. Nekik át kell világítaniuk az eddigi működést, és feltárni a hibákat.

A parlament egyhangúlag (183 igen) megszavazta az egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről szóló törvényjavaslatot.

A gyakorlatban ez azt jelenti: felfüggeszthetik a még folyamatban lévő devizahiteles pereket, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtásokat.

A tiszás Hantosi István és Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat több ezer családot érinthet.

Mind a polgári peres eljárások, mind a bírósági végrehajtási eljárások folytatására csak az érintett törvények felülvizsgálatát követően kerülhet majd sor.

A törvény meghatározza azokat a speciális eljárási cselekményeket, amelyeket a végrehajtási eljárásokban annak ellenére indokolt lehetővé tenni, hogy magát az eljárást leállították. Ingatlan árverése esetén indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az árverési vevő, ha még nem fizette meg a vételárat, ezt csak az eljárás folytatása esetén kelljen teljesítenie, illetve amennyiben a vételárat már megfizette, de az ingatlant még nem adták át neki, úgy a vételárat – az előleg kivételével – visszaigényelhesse. Ez esetben is csak az eljárás folytatásától függően válik esedékessé a vételár megfizetése. A törvény azt is biztosítja, hogy ha az adós maga továbbra is teljesíteni akar, ezt megtehesse.

A kétezres években sokan devizában vették fel lakáshitelüket, ezek az emberek a 2008-as gazdasági válság kitörése után adósságcsapdába kerületek. Ahogy a Gyurcsány- és a Bajnai-, úgy az Orbán-kormány sem oldotta meg a problémát, folyamatosan mentek tönkre családok, miközben egymásnak ellentmondó ítéletek születtek a legkülönfélébb bírósági fórumokon. Több közép-európai országban, így Horvátországban és Lengyelországban is kísért a devizahitelezés és annak következményei.

„Lentulai Krisztiánként bocsánatot kérek dr. Erőss Mónikától a személyét érintő, dr. Kocsis Máté által 2025. december 20-án elmondottak, általam december 23-án megosztott posztok miatt, melyek alkalmasak voltak arra, hogy becsületét, bírói reputációját sértsék. Bocsánatkérésem kiterjed a saját hozzáfűzött mondataimra is, melyek valótlanság sugallására voltak alkalmasak” - olvasható a Mandiner újságírójának hétfői Facebook-bejegyzésében.

Kocsis Máté tavaly kérdésnek álcázva azzal vádolta meg Erőss Mónika bírót, Magyar Péter édesanyját, hogy intézkedett a Tisza érdekében a bíróságon. Erőss ugyanilyen jellegű poszt miatt Deutsch Tamást is feljelentette rágalmazásért. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egy május végi ülésén úgy döntött, hogy nem függeszti fel Kocsis Máté mentelmi jogát, amelyre egy magánvádas bűncselekmény, rágalmazási ügyben érkezett kérés.

A NATO balti légi őrjáratában részt vevő francia légierő vadászgépei lelőttek egy drónt, amely behatolt a lett légtérbe – közölte a lett hadsereg.

Azt nem közölték, hogy milyen drónról van szó. A Delfi nevű balti hírportál szerint ez az első alkalom, hogy lelőttek egy lett légtérbe hatoló drónt.

Az érintett térség lakói riasztást kaptak a telefonjukra, hogy keressenek menedéket.

Az elmúlt hónapokban többször is behatoltak drónok Észtország, Litvánia és Lettország légterébe. A hatóságok szerint ezek ukrán drónok voltak, amelyek az orosz harcászati eszközök miatt tévedtek át. Oroszország viszont azzal vádolta a balti államokat, hogy engedélyezték az ukrán drónoknak, hogy a légterüket felhasználva támadásokat hajtsanak végre orosz területek ellen.

Május közepén összeomlott a lett kormány, miután nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok között arról, hogyan reagáljon a balti ország az orosz határ közelében, de lett területen lezuhant ukrán drónokra. A miniszterelnök elégedetlenségből menesztette a védelmi minisztert, válaszul annak pártja kilépett a koalícióból, a végén pedig a miniszterelnök is lemondott. (Meduza)

Civil ruhás rendőr segítségét kérte a Sulyok Tamás melletti tüntetést szervező KözTér című Youtube csatorna műsorvezetője, Kurucz Dániel, mert felszólítására a vadhajtátos Bede Zsolt nem hagyta abba az üvöltözést Gulyás Balázs újságíróval.

Kurucz vasárnap a Facebookon osztott meg egy videót arról, ahogy próbálja Bedét nyugtatni, és azt írta, „ha legközelebb Gulyás Balázzsal problémád van, légy olyan férfi és beszéljétek meg a saját rendezvényeden. A te stílusodban, de hozzánk ne gyere provokálni és a Vadhajtásoknak népszerűséget kunyerálni.” Erre a Vadhajtások is reagált, de a tartalom már nem elérhető.

Kurucz Dániel hétfőn részletesen leírta, hogy mi történt, és megszólította benne Bedét is. Megismételte, hogy Bede ne menjen el még egy általuk szervezett rendezvényre. A többi között azt írta, „értem, hogy büszke vagy a nem tudom mennyi követődre, és arra, hogy Orbán Viktor rendkívül szerencsétlen módon halálra sajtózott titeket, ám ez, amit csinálsz, nem nemzeti radikális. De nem ám. Ez egy önző proli-show, amivel sérted a nemzeti radikálisokat is.”

Az, hogy Bede újságírókkal üvöltözik, és újságírókat fenyeget, nem polgári és nem jobboldali. „Ezt csináld szépen otthon” – írta Kurucz.

Erre a Vadhajtások kiadott egy közleményt azzal, hogy „pár névtelen, langyos konzervatív megpróbálja kettészakítani a nemzeti oldalt”. Szerintük nem tudják megemészteni Orbán Viktor szavait, ők viszont „folytatják a munkát és kiállnak Orbán Viktor mellett.”

A Sulyok Tamás mellett rendezett tüntetésen felszólalt Skrabski Fruzsina is, akinek a beszédét kifújolták a tüntetők, amikor a barátja, Puzsér Róbert nevét kimondta.

Videóriportunk:

Hétfőn a Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium azonnali hatállyal felmondott a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.–nél beszerzési igazgatóként dolgozó Szabó Gábornak, aki a választások előtt Orbán Viktor országjárásán feltűnt a feketeruhások között, számolt be a Gulyáságyú Média.

A portál szerint Szabó Gábor volt az egyike azoknak, akik a győri gyűlésen a riporterüket lökdöste és provokálta. Orbán Viktor országjárásának állomásain többször feltűntek látszólag a Fidesz által odaszervezett fekete ruhás alakok, akik sorfalat álltak az ellentüntetők elé. A győri Széchenyi téren az eddigieknél nagyobb számban jelent meg a sokak által „feketeseregként” vagy verőemberekként emlegetett csoport. Először a térre vezető egyik szűkebb utcát zárták le, majd gyors átcsoportosítás után a tér egy másik bejáratánál is testükkel állták el az ellentüntetők útját. A csapatról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A portál szerint Szabó Gábor, aki állításuk szerint szakanyag- és általános anyag beszerzési igazgatóként dolgozott, vezető állású munkavállalónak számított, ezért a tárcának nem volt szükséges indokolnia a felmondást.

Takács Péter a valaha volt legrosszabb, leghazugabb, legkivagyibb, egyszóval fideszes egészségügyi államtitkár,

hangzott el a parlamentben Magyar Péter miniszterelnöktől a napirend előtti viszontválaszában, mire Takács Péter a következőképp reagált:

De ezzel még nem volt vége az akciónak, mert rögtön ezután Takács kétkezes puszit is küldött Magyar felé, amit képen nehéz visszaadni, de így indult:

És hogy mi váltotta ki mindezt?

A gyermekvédelem volt a fő téma napirend előtt, ezen belül a kórházban hagyott csecsemőkről is szó volt. Beszéltek erről a felszólalásukban fideszesek is, aztán amikor újra Magyar Péteré volt a szó, ő azt mondta, hogy az egészségügyi miniszter, „merthogy nálunk ilyen is van a kormányban”, Hegedűs Zsolt mutatott egy dokumentumot egy márciusi - azaz még választások előtti - kormányzati egyeztetésről, amelyben az áll, hogy felmerült javaslatként, hogy a több mint egy éve kórházakban lévő gyerekek ellátására forrást vonjanak be, (...) „és itt azt írják a hivatalos jegyzőkönyvben, hogy a BM parlamenti államtitkársága jelezte, hogy a Fidesz-frakció álláspontja szerint a külön finanszírozás nem időszerű”, mondta Magyar Péter.

Ennek a dokumentumnak az emlegetésekor vette elő Takács Pétert Magyar, mondván, ő „nyilvánvalóan tudja, miről beszélek”, és mondta róla a fentieket.

A szívecskeküldésre a jelek szerint mostanában eléggé rákaptak a politikusok: Magyar Péter a hétvégi migrációellenes tüntetésen mutatott szívet a neki beintő tüntetőknek az irodájának erkélyéről.

A hétvégi tüntetésről itt írtunk.

Jelentősen csökken a parlamenti képviselők fizetése, az erről szóló törvénymódosítást hétfői ülésén megszavazta a parlament. A tiszás javaslatra az ellenzéki pártok is igennel szavaztak, ahogy arra előzetesen ígéretet tett a Fidesz, illetve a Mi Hazánk is.

A törvénymódosítást több mint egy hét alatt átnyomta a parlamenten a Tisza, május 28-án számoltunk be arról, hogy benyújtották a tervezetet, amely azzal indokolta a képviselői juttatások csökkentésének szükségességét, hogy a jelenlegi, bruttó átlagkeresethez kötött automatikus növekedési rendszer igazságtalan, és teljesen elszakadt a magyar társadalom többségének valós anyagi helyzetétől. A javaslat célja, hogy a politikusok díjazása jobban tükrözze a gazdasági realitásokat, és véget vessen a kiváltságos bérnövekedésnek a közszférában - állt a tervezet (pdf) indokolásában.

Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogy az országgyűlési képviselők fizetése minden év március 1-jétől az előző évi, KSH által megállapított átlagkereset háromszorosa. Ez a háromszoros szorzó most 1,8-ra csökken, így az eddigi bruttó 2 182 488 forintról bruttó 1 309 493 forintra csökken az alapfizetés, erre jönnek rá a plusz pénzek különböző parlamenti tisztségekért és bizottsági helyekért.

Az új törvény emellett jelentősen, 30–52 százalékkal csökkenti a lakhatási, irodabérleti és asszisztensi kereteket, megszünteti a mobiltelefon-költségtérítést, a budapesti képviselők üzemanyag-támogatását. Tilos lesz ezentúl az a gyakorlat is, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át.

Az általános vitában Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a módosítás eredményeként az egy ciklusra elköltött összeg 50 milliárd forinttal fog csökkenni, és az új keretösszeg is úgy tekinthető, mint az igénybe vehető juttatások maximális összege, vagyis a képviselők dönthetnek úgy, hogy nem a teljes összeget hívják le. Hozzátette, hogy az 50 milliárd forintos megtakarítás a hiány egészéhez mérten nem jelentős, ugyanakkor kijelöli azt az elvet, hogy először az államnak és a politikai vezetésnek kell takarékoskodnia, és csak ezután várhat felelős magatartást másoktól.

A Tisza korábban beszélt a polgármesteri fizetések csökkentéséről is, de ez ebből a törvénymódosításból kimaradt. Az a terv bírálatokba is ütközött, például nem értett vele egyet Márki-Zay Péter, de a Mi Hazánk is azt mondta, hogy nem szavazná meg, mert a korrupciós kockázatokat növelné.

A polgármesterek fizetéscsökkentése a múlt hétfői parlamenti ülésen napirend előtt is előkerült, Magyar azt mondta, egyeztetések kellenek az érintettekkel, széttartóak az álláspontok egyelőre, de az egyeztetések után készítik majd el a tervezetet.

Frissítés: A rendszert üzemeltető Giro Zrt. arról tájékoztatott, hogy az InterGIRO2 szolgáltatásban a normál ügymenet helyreállt.

Nem mennek át az időzített és nagy összegű utalások, mert átmenetileg leállt az InterGiro2 (IG2), amely a nappali, nagyobb utalásokat számolja el óránként, írták a Telexnek olvasók. A probléma minden hazai bankot érint.

A rendszert működtető Giro Zrt. a hivatalos honlapján közölte, hogy észlelték „a rendes ügymenettől eltérő működést”, és jelenleg folyamatban van a rendes ügymenet helyreállítása.

„A GIRO elszámolási rendszer külső partneri hibája miatt más bankból nem érkeznek meg a nem azonnali fizetési rendszeren keresztül az OTP Bankba küldött átutalások. A hiba miatt a bank által indított tételeket a GIRO nem számolja el, azokat nem továbbítja a kedvezményezett bankjának. A hiba javítását azonnal megkezdték. Az ehhez hasonló problémák minden hazai bankot érintenek” - tájékoztatta az OTP Bank a Telexet.

Legutóbb május elején voltak problémák a Giro-rendszerrel, akkor is akadoztak a banki utalások.

Magyar Péter felszólalása után a a további napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlamenti ülés.

Toroczkai László (MI Hazánk) a migrációs paktumról kérdezett, sőt: meghívta Ásotthalomra a miniszterelnököt, akár egy éjszakát is ott tölthet, mondta. Magyar erre nevetve nemet mutatott, és innen már tényleg csak egy lépés volt, hogy a Mi Hazánk pártelnöke bejelentse: az idei Pride napján a Mi Hazánk a családi büszkeség napját rendezi meg.

Toroczkai szerint az EU azt akarja, hogy a migrációs paktum keretében menekülteket telepítsenek az országba, Magyar Péter erről szó sincs. „A kerítés megtekintéséhez nincs szükségem egy volt ásotthalmi polgármesterre” – szúrt oda egyet a volt ásotthalmi polgármesternek.

A migrációs vonalon haladt Juhász Hajnalka (KDNP) is, szerinte az illegális migránsok nem, de a legális migránsok megindulnak majd, bevándorlási kvóta lesz. Magyar szerint a szuverenitás ott kezdődik, hogy el kell indulni a választáson, utalva arra, hogy a KDNP a Fidesszel pártszövetségben, nem önállóan indul a választáson.

A fideszes Bóka János és előtte Juhász is szóba hozta az Ukrajnával kötött megállapodást. A múlt héten Magyar Péter jelentette be: teljes körű megállapodásra jutottunk Ukrajnával a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán. Ennek részeként az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai magyarok az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni.

Az ellenzéki képviselők szerint ez a megállapodás azon a 11 ponton alapszik, amit még az előző kormány kezdett el tárgyalni. Bóka szerint az ukránokban nincs hajlandóság a megegyezésre, a taktikájuk ugyanis régóta az, hogy vitatottá tesznek valamit, amit meg kellene tenniük. Emiatt arra volt kíváncsi, hogy ki és milyen garanciát adott arra, hogy Ukrajna végrehajtsa vállalásait.

Orbán Anita külügyminiszter szerint a 11 pont soha nem lett kitárgyalva, most szakértői szinten mindkét fél megegyezett a kárpátaljai kisebbségi magyar fél támogatásával. Az egyezmény betartása szerinte folyamatosan monitorozva lesz.

Schummer Orsolya (Tisza) a bajai elkerülő útról beszélt, amit 2007-ben már az MSZP, 2025-ben pedig a Lázár János is megígért. Ennek kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy mennyi mindent ígért az előző kormány az egészségügyben úgy, hogy nem lett belőle semmi. Takács Péter (Fidesz) volt egészségügyi államtitkár ügyrendi kérdésben szót kérve igazította ki a miniszterelnököt.

Egy éjszakára 4,3 millió forintért szállt meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf és egy másik, korábban a honvédelmi minisztériumban dolgozó államtitkár az isztambuli Four Seasons Hotelben még tavaly, tudta meg a HVG.

Tavaly decemberben utazott Orbán Viktor Isztambulba Recep Tayyip Erdoğan török elnök meghívására, ekkor tartott vele Szalay-Bobrovniczky volt honvédelmi miniszter is. A Magyar–Török Felsőszintű Stratégiai Együttműködési Tanács tartott akkor ülést, ahol Szalay-Bobrovniczky akkori bejegyzése szerint új lendületet adtak a 2023 óta tartó stratégiai partnerségnek.

A HVG azt nem írta meg, melyik államtitkárral utazott a miniszter, de névtelen forrásuktól úgy tudják, a hotelben egyikük a „Palace Bosphorus” elhelyezést választotta, a másikuk érte be az általános Four Seasons szobával. A Four Seasons honlapja szerint a Boszporusz-palota lakosztályt egy éjszakára közel 2,5 millió forintért lehet igénybe venni a king méretű ággyal, de létezik még nagyobb, két hálószobás Boszporusz-palota lakosztály is 2,8 millióért.

A lap megkereste a volt honvédelmi minisztert, aki nem tagadta a HVG információit, válaszukban mindössze annyit írtak:

„Az eseményt nem a Honvédelmi Minisztérium szervezte. A szállásköltségek egy részét a török vendéglátó fél, másik részét pedig a KKM (Külgazdasági és Külügyminisztérium) fizette.”

A végén nem maradt kihívója Varju Lászlónak a DK elnöki posztjára, így őt választották meg az online voksoláson - tudta meg a HVG. Ő eddig a párt alelnöke volt.

Az előző elnök, Dobrev Klára, és a párt teljes vezetése az április 12-i bukás után mondott le, miután a DK 1,1 százalékot ért el a választáson.

Az online szavazást június 3. és 7. között tartották, ezen hagyományosan csak az elnökre lehet szavazni. Az nem derült ki, hogy Varju Lászlót milyen arányban támogatták. A rendkívüli tisztújításon Varju mellett Bakk István és Nógrádi Róbert József is indult volna, de végül visszaléptek.

A párt további vezetőit a szombati kongresszuson választják majd meg. A mandátumuk 2027 februárjáig, a rendes tisztújításig tart.

Varju megválasztásáról sem az érintett, sem a DK nem számolt be egyelőre a Facebook-oldalukon. Frissítés: Fél 4 után a DK sajtóirodája kiküldött egy közleményt Varju megválasztásáról.

Háromszoros áron vették Balásy Gyula cégeitől a fideszes képviselők által osztogatott játékmotorokat - írja az Átlátszó, miután a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadta a részletes adatokat.

A 2025 novemberében bejelentett akció Koncz Zsófia államtitkár nevéhez kötődött, de valójában a Fidesz kampányát próbálták állami pénzből segíteni azzal, hogy politikusok adták át a vidéki bölcsődékben a kismotorokat, mindezt gondosan dokumentálva.

A motorokat osztogató Kulturális és Innovációs Minisztériumnál hiába próbálkozott a lap, közérdekű adatigénylésre sem árulták el, hogy mennyibe kerültek a játékok. A válaszukból csak annyit lehetett kideríteni tavaly év végén, hogy egy 2,8 milliárd forintos program részeként zajlik az akció.

Az új minisztérium viszont elárulta: 12 ezer műanyag motort vett az Orbán-kormány Balásy Gyula cégeitől csaknem 185,3 millió forintért. Darabonként tehát 15,4 ezer forint közpénzt fizettek ki a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek.

A lap azt írja, ez háromszoros túlárazás, hiszen egy ilyen játékmotor 5 ezer forint körül kapható a boltokban (az egyik játékbolt online felületén 5,5-6 ezer forint között voltak a legolcsóbb darabok).

Nemcsak a motorokat kellett kifizetni, hanem a felmatricázásukat is. Ez összesen 3 millió forintba került.

A moszkvai Mescsanszkij Kerületi Bíróság távollétében 10 év szabadságvesztésre ítélte Mihail Hodorkovszkijt az orosz hadseregről szóló „álhírek” ügyében. Az ügyészség 14 év szabadságvesztést kért rá.

Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember, vállalkozó, az egyik első olyan, klasszikus értelemben vett orosz oligarcha, akit Putyin eltávolított a környezetéből. Oroszország leggazdagabb embere, egyben a világ 16. leggazdagabbja volt, de 2003-ban letartóztatták, 2005 májusában pedig nyolc év börtönre ítélték, miután pénzmosás, sikkasztás és csalás vádjában bűnösnek találták. Váratlan elnöki kegyelemmel szabadult 2013-ban, jelenleg Londonban él, onnan szervez (és finanszíroz) emigráns orosz ellenzéki csoportokat.

Tavaly az orosz rezsim büntetőeljárást indított többek közt Hodorkovszkij ellen is, „hatalomátvételre irányuló kísérlet”, illetve „terrorista szervezet létrehozása vagy abban való részvétel” vádjával. Hodorkovszkijjal a 444 is nemrég csinált interjút.

A mostani ítélet alapját egy Twitter-bejegyzés és egy, Hodorkovszkij YouTube-csatornáján megjelent videó adta. 2022 szeptemberében Hodorkovszkij közzétette egy levél fényképét, amelyet állítólag Irina Okladnyikova pénzügyminiszter-helyettes küldött Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettesnek. A levélben az állt, hogy augusztus közepéig több mint 48 ezer orosz katona halt meg az ukrajnai háborúban.

A büntetőügyben szereplő videó 2024 júliusában jelent meg a politikus YouTube-csatornáján. Ebben Hodorkovszkij az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni orosz támadásról beszélt. (Meduza)

Egy sor gyermekvédelmi vezetőt menesztett a kormány hétfőn, jelentette be napirend előtti felszólalásában Magyar Péter. A miniszterelnök szerint ők olyan vezetők voltak, akik az orbáni hatalmat és nem a gyermekeket védték.

Menesztették a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatóját, a Kopp Mária Intézet igazgatóját, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság igazgatóját és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság igazgatóját és gazdasági igazgatóját.

A kormány egy kártérítési alap felállításáról is dönt a héten, valamint miniszteri biztost neveznek ki a területre.

Bicske a parlamentben

„Szabolcs idén lenne 29 éves. A helyét keresné a világban” – mondta immár szokásos napirend előtti felszólalását Magyar Péter a parlament hétfői ülésnapján.

Tíz évvel ezelőtt, a nagykorúság kapujában, Szabolcs véget vetett életének. Ő volt az, aki először mert beszélni a bicskei gyermekotthonban elszenvedett abúzusról, és aminek semmi következménye nem lett.

A miniszterelnök szerint ha a magyar állam elvégezte volna a dolgát, ha a gyerekeket védte volna a „pedofil rém igazgató” helyett, akkor Szabolcs ma is élne. A beszéd közben több fideszes képviselőt, így Tuzson Bencét és Szentkirályi Alexandrát, név szerint is említett.

Magyar szerint kétfajta gyermekvédelem volt. Az egyik a fideszes farizeus gyermekvédelem. A miniszterelnök a padsorokban ülő fideszes képviselőknek azt üzente: a Fidesz elmúlt években elkövetett bűneit nem felejtik.

A másik az, amivel Magyar találkozott az elmúlt években: emberséges nevelőkkel, akik nagy nehézségek között végezték munkájukat.

A kegyelmi ügy szerinte azért rázta meg az országot, mert a hazug patyomkini propagandával szembejött a valóság.

Újjáépítik a rendszert

A kegyelmi ügy aktáinak nyilvánosságra hozatala csak az első lépés. Neki akarnak kezdeni a földig rombolt rendszer újjáépítéséhez. A „bukott orbáni maffiának” kérdéseket fognak feltenni a felállítandó parlamenti vizsgálóbizottságban. Ki tudott a bűnökről, kik tudtak volna közbelépni, kik nem segítettek a gyerekeken, ki hagyta őket cserben – név szerint.

Magyar szerint a rendszer túlcsordult. Az egyre csökkenő gyerekszám mellett egyre többen kerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre nem volt pénz, mindezt a fideszesek, a most parlamentben ülők is, csöndben végignézték. A fideszes gyermekvédelmi rendszer kudarcot vallott.

A gyermekvédelemben dolgozók túlnyomó többsége maga is áldozat, nem voltak megbecsülve. A rendszerből jelenleg is kétezer nevelőszülő hiányzik.

A miniszterelnök szerint a fogyatékosságban élő gyermekek körében különösen súlyos a helyzet, pedig nekik lenne a legtöbb figyelemre, türelemre szükségük. Ma több ember vár családra, mint ahány család gyermekre, mondta. Az Orbán-kormány öröksége szerinte az, hogy a gyermekek félnek, a nevelők kimerültek, a vizsgálatok nem voltak elég hatékonyak, sokszor nem a gyermekek voltak az elsők.

A Magyar-kormány olyan államot akar építeni, amelyik megvédi a gyermekeket.

Rétvári és Gulyás is járt gyermekotthonban

Toroczkai László (Mi Hazánk) egyetértett a miniszterelnökkel, majd a migrációs paktumról beszélt hosszasan, de a házelnök figyelmeztette: eltért a tárgytól.

Rétvári Bence (KDNP) saját élményeiről beszélt, lakásotthonokban tett látogatásairól. A frakcióvezető elmondta, hogy idén 129 milliárd forint jutott gyermekvédelemre, ez az összeg 2010-ben 18 milliárd forint volt. Reméli, hogy a Magyar Péter vezette kormány ezt a növekedési ütemet tekinti példának. A nevelőszülők díjazása 15 ezerről 243 ezer forintra nőtt.

Gulyás Gergely (Fidesz) Rétvári szavaira reflektálva is mondta: Magyar vádbeszédet mondott a gyermekvédelem ürügyén, miközben nagyon sok minden történt az elmúlt 16 évben. Kiderült, Gulyás is járt gyermekotthonokban, sőt, ajándékot is vitt, de ezt, szemben a miniszterelnökkel, soha nem akarta nagydobra verni.

Bujdosó Andrea (Tisza) sajnálja, hogy nem lehet reagálni az ellenzéki felszólalásokra, mert tökéletesen művelik ezt: vádold azzal az ellenfeled, amit te magad követtél el.

Legrosszabb, legkivagyibb, egyszóval fideszes

Magyar – Gulyás szavaira reflektálva – viszontválaszában elmondta: kitüntetéseknél előfordulhatnak hibák, és ha lesz ilyen hiba a Tiszánál, akkor Magyar Péter lesz az első, aki feláll és bocsánatot kér. A miniszterelnök szerint a Fidesz túl büszke volt bocsánatot kérni. Magyar emlékeztetett a Fidesz kampányára is, amikor magyar gyerekeket a szüleik megölésével ijesztgettek.

Takács Pétert a „legrosszabb, legkivagyibb, egyszóval fideszes” államtitkárnak, Orbán Viktort pedig főleltárosnak nevezte a kormányfő. Név nélkül felemlegette azt az esetet is, amikor egy gyermekvédelmi intézménynél az általa kocsmai hőzöngőnek nevezett Menczer Tamás került vele szóváltásba.

A miniszterelnök szerint Gulyás és Rétvári úgy beszélt, mintha nem ők kormányoztak volna 16 évig. A Fidesz legnagyobb bűnének azt nevezte, hogy még azokat is akadályozták, akik segíteni szerettek volna.

A Wizz Air sajtóközleményt küldött ki, hogy közöljék, hivatalosan is véget vetnek annak a korszaknak, amiben „a repülés egyet jelentett a digitális detox-szal”, ugyanis a diszkont légitársaságok között elsőként fokozatosan elérhetővé teszik a Starlink műholdas internetet.

A szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el a Wizz Air flottáján, hogy – ahogy írják – „az utasok gyors és megbízható internetszolgáltatást kapjanak akár 10 kilométer magasságban is”.

Elon Musk Starlinkjének vállalati értékesítési alelnöke szerint ezt a technológiát „pontosan arra fejlesztették ki, amire most használni fogják”, vagyis „a személyzet és az utasok zavartalan internetszolgáltatására utazómagasságon”.

Mecser Tamás rendőr dandártábornokot, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét bízta meg a miniszterelnök az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetésével.

Pósfai Gábor belügyminiszter előterjesztésére Magyar Péter június 8-ai hatállyal visszavonja az ORFK-t eddig vezető Balogh János megbízását, és egyidejűleg megbízza Mecser Tamást. Balogh János felmentéséről már június 3-án olvasni lehetett.

A police.hu szerint Mecser Tamás 1988-ban kezdte karrierjét a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon nyomozóként. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Dolgozott az Edelényi és a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság vezetőjeként, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseként is.

Korábban megkapta a rendőrségi főtanácsos, valamint az Év Rendőre címet, és átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Kazincbarcika Önkormányzata 2024-ben Pro Urbe Kazincbarcika díjat adományozott Mecser Tamásnak. (via MTI)

Egy hozzánk eljutott hangfelvétel szerint Hanzel Henrik – aki egykor fontos pozícióban volt a Tisza Pártnál, és aki az utóbbi időben a párt alelnökének, Radnai Márknak a kampányát segítette – év elején a Mi Hazánk egy vidéki politikusával egyeztetett arról, hogy hozzájusson olyan információkhoz, amelyek terhelőek lehetnek Tóth Péterre, a Tisza akkori kampányfőnökére.

„Vagyunk így páran”

A hangfelvételen hárman beszélgetnek:

• Budai Balázs, egy budapesti Tisza-sziget alapítója,
• Hanzel Henrik, Radnai Márk kampánycsapatának tagja,
• Varga Tamás, a Mi Hazánk baranyai politikusa, a pécsi városi közgyűlés tagja.

A pontos időpont nehezen meghatározható, Hanzel többször elmondja, hogy hetven nap van hátra a választásokig, ez február 1-jére utal, de a hangfájl metaadataiból az derül ki, hogy az január 30-án jött létre. A helyszínről annyit tudni a felvétel alapján, hogy Hanzelék látogatták meg Vargát, így nagy valószínűség szerint Pécsen vagy a baranyai város környékén találkozhattak egy vendéglátóhelyen. A hangfelvétel minőségéből megállapítható, hogy olyan eszköz rögzítette, ami Vargánál volt elhelyezve.

A hozzánk vágatlanul került hangfelvétel minőségét feljavítottuk, a lényegtelen részeket kivágtuk, amit minden esetben jelöltünk egy felvillanással:

A beszélgetés elején elhangzik, hogy a találkozót Budai szervezte meg Varga és Hanzel között. Azzal kezdik, hogy Varga korábban szóban és egy dokumentum formájában is eljuttatott Hanzeléknek információkat, amelyek Tóth Péterre nézve „nem kellemesek”. Hanzel azt mondja, megkapta, feldolgozta ezeket. A találkozás célja is ekkor válik világossá: „Henrik az az ember, aki meg tud szervezni Márkkal egy találkozót” – mondja Radnai Márkra utalva Vargának Budai.

Ezután rátérnek arra, hogy a mihazánkos Vargának mi a motivációja, amiről ő maga így beszél: „Annyi, hogy a Tóth Péter-féle kommunistákat nem szabad sehova beengedni.” Mire Hanzel így válaszol: „Vagyunk így egy páran ezzel.” „Csak az a baj, hogy szerintem elaludtatok, és az a baj, hogy visszaengedtétek ezeket… Odakerültek újra ezek a Bajnai-féle mindenféle szarok” – folytatja Varga. „Azért ne ülj fel minden történetnek, mert azért itt is vannak éleslátású emberek, ha megengeded” – válaszolja a tiszás Hanzel.

„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon veszélyes találkozó, ezért megpróbálok nagyon óvatosan fogalmazni” – utal ekkor Hanzel arra, hogy kockázatosnak tartja, hogy ő egy mihazánkos politikussal találkozik. De, mondja, ennek ellenére bízik a „csibészbecsületben”.

Első ránézésre igazán kedvezően indított költségvetési szempontból a Tisza-kormány, május volt ugyanis már az első teljes hónapja az új kormánynak. A Pénzügyminisztérium gyorsjelentése szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya 3806,3 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben rögzített, 4218 milliárdos hiánycél 90,2 százalékának felel meg. Egy hónappal ezelőtt az éves hiánycél 91 százalékán állt a teljesülés, vagyis az Orbán-kormány komplett pénzügyi roncsot hagyott az új kormányra, miután igyekeztek minden mozdítható pénzt kiszórni vagy akár előrehozni bizonyos kifizetéseket, támogatásokat.

A 3806,3 milliárd forint egyébként az elmúlt évek legnagyobb május végi hiánya, az egy évvel korábbi állapotnál bő 1000 milliárd forinttal több.

Mindenesetre ehhez a 0,8 százalékpontos csökkenéshez az kellett, hogy csak május hónapban 43,5 milliárd forintos többletet hoztak össze. Vagyis a hó végén még ennyi maradt a kasszában a májusban befolyt bevételek és kiadások egyenlegeként.

Ezt azonban mégis nehéz az új kormány javára írni, hiszen az elmúlt években már szinte trendszerűen a május többletes hónappá vált, ahogy ez az alábbi ábrán is jól látható.

Májusban a bevételek alakulását egyébként érdemben befolyásolta, hogy az év végi elszámolásokhoz kapcsolódó befizetések határideje hétvégére esett, ezért a fizetések már június 1-re, egy hétfői napra tolódtak, írja közleményében a Pénzügyminisztérium.

Bár a részletes adatokat és mérleget majd csak két hét múlva teszik közzé, néhány főbb tételt elárultak:

• Nyugellátásokra 3699,2 milliárdot költöttek el, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1295 milliárdot.
• Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első öt hónapjában fordított, összesen 1191,7 milliárd forint kifizetés 144,5 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakánál. A teljesítési adatok előző évihez viszonyított magasabb összege a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából is fakad.
• Az állami beruházásokra 334,5 milliárd forint volt, mely számottevően nagyobb az előző év azonos időszakához képest. A fejezet kiadásait az egyes projektek előrehaladása határozza meg, az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák.
• Lakástámogatásokra pedig 209,6 milliárd ment el május végéig, aminek oka Vidéki Otthonfelújítási Program iránti növekvő érdeklődés, és az állami alkalmazottaknak nyújtott otthontámogatás.

Közel egy évvel a leállítása után újra elérhető a Vonatinfó, amin ismét valós időben, térképes formátumban lehet követni az országban közlekedő vonatok mozgását.

A Vonatinfó visszaállítását Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be a Facebookon. Azt írta, hogy elődje, Lázár János a Vonatinfó leállításával egyértelművé tette, hogy nem a magyar vasút problémáit akarja megoldani, hanem el akarja titkolni azokat. Az új kormány ezt a hozzáállását akarja megváltoztatni.

„A hatalmi gőgöt felváltja a munka, a titkolózást az átláthatóság, a beletörődést pedig az az ambíció, hogy a magyar vasutat újra fejlődési pályára állítsuk. Vasútrombolás helyett vasútfejlesztés, ez a célunk.”

Vitézy említette a május 27-én visszaállított, korábban szintén Lázár minisztersége idején leállított EMIG-rendszert is. Ez az a rendszer, amiben korábban az összes, Magyarországon közlekedő mozdony látszott, még azok is, amiket útközben átszámoztak.

A Vonatinfó-gate tavaly júniusban uralta napokig a közbeszédet. Miután leállították a MÁV hivatalos térképét, másnap megjelent a pótlására kifejlesztett Holavonat.hu, amibe Lázár páros lábbal szállt bele. Azt írta, az utastájékoztatásra „a politikai haszonért a magyar vasutat (és vasutasokat!) fikázó, fanatikus Tisza-aktivisták és a fanatikus hobbivasutasok vonatfigyelő oldala” a legveszélyesebb. Lázár támadása után nem sokkal leállították a Holavonat.hu-t, ám később több új alternatíva is megjelent.

Bár Lázár később arról beszélt, nincs szükség a térképre, mert akinek késik a vonata, az úgyis tud róla, tavaly decemberben mégis előállt a MÁV egy Vonatinfóhoz hasonló oldallal, a MÁVPlusszal.

Június 7-én vasárnap délután riasztották a rendőröket a budapesti Petőfi hídhoz, amiről valaki le akart ugrani. A police.hu közleménye szerint a BRFK Közrendvédelmi Főosztály két sheriff-egysége ért elsőként a helyszínre. Ők óvatosan, két oldalról közelítették meg a korláton lábbal kifelé ülő fiatalt, akit megpróbáltak folyamatosan szóval tartani, miközben lassan csökkentették a távolságot.

Amikor a fiatal egy rövid időre a másik irányba nézett, az egyik rendőr odaugrott, és elkapta az épp abban a pillanatban ugró fiatal nyakát, majd nadrágját. A másik rendőr is odarohant, majd ketten visszahúzták a kapálózó, küzdő fiatalt, akit kénytelenek voltak megbilincselni, hogy a mentők kórházba tudják vinni.

Mit tegyek, ha öngyilkossági gondolataim vannak?

S.O.S.- Ha azonnali segítségre van szüksége

„Valóban volt egy hármas találkozó az igazságügyi miniszterségem idején, amin Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, valamint Bóka János és Tuzson Bence miniszterek vettek részt. Ezt a találkozót valóban én kezdeményeztem, és az én irodámban tartottuk, viszont nem berendeltük, és olyan sem történt, hogy mi beleszóltunk volna abba, hogyan működjön a hatóság” – mondta a 444-nek Tuzson hétfő délelőtt. A volt igazságügyi minisztert azután kérdeztük, hogy egy vasárnap esti interjúban Biró azt mondta: 2024 márciusában behívták az Igazságügyi Minisztériumba.

Biró elmondása szerint ez nem sokkal azután történt, hogy egyrészt neki volt javaslata, hogyan kellene bővíteni a hatékonyabb eljárások érdekében az Integritás Hatóság jogköreit, másrészt a munkatársai egy gyanús ügyben helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában. A találkozón, amely során a miniszteri tárgyalóasztalon katonai technológiát alkalmazó, lehallgatás elleni, működő készülékeket látott, Tuzson mellett Bóka János akkori uniós ügyekért felelős miniszter vett még részt. Az IH elnöke szerint mindkét miniszter arról beszélt: tőle azt várják, hogy igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges magyar mérföldkövek teljesülését, emellett határozottan kérték, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket.

Tuzson kérdésünkre most azt állította: ilyenekről nem beszéltek. A volt miniszter, aki magától nem emlékezett, mikor történt ez a találkozó, csak a Biró-interjú őt érintő részei miatt tudta az időpontot, a kérdésünkre azt állította, hogy „nem arról szólt, hogy ne tartsanak helyszíni szemlét, hanem a hatáskörökről szólt, annak az intézménynek a hatásköréről, amit ő vezet, illetve az ő igényeiről, hogy hogyan szeretné megváltoztatni ennek az intézménynek a hatásköreit”.

A volt miniszter szerint az IH elnöke egy több pontból álló javaslatcsomaggal állt elő. „Az egyik eleme az volt, hogy legyen mentelmi joga az elnöknek, a másik az alelnökök megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazta, a harmadik eleme egy elég érdekes elem volt, amelyik a hatáskörének a megváltoztatására irányult (…) Eddig vizsgálati jellegű hatásköre volt, azt szerette volna, hogyha ez nyomozati hatáskörré alakul át” – mondta Tuzson.

Azt mondta, hogy ez utóbbit ők nem támogatták az egyébként „jó hangulatú és szigorúan szakmai alapú” egyeztetésen, mert egyrészt szerinte a hatóságnak „a jogszabályi keretek között is van jó pár lehetősége, amit egyébként addig még nem is merített ki”. Másrészt Tuzson szerint „abban az esetben, hogyha ő nyomozati jogköröket kap, akkor összecsúsznak Magyarországon a különböző hatáskörök”. (Magyarországon egyébként most is van nyomozati hatásköre az ügyészségnek, ami általában felügyeli a nyomozást, a rendőrségnek és bizonyos esetekben a NAV-nak is.)

A volt miniszter állítja, hogy az egyeztetésen csak erről volt szó, „általánosságban a hatáskörökről, meg az ő egyéb igényeiről szólt”. Tuzson szerint Bóka azt is elmondta, hogy „mi a magunk részéről ahhoz tartjuk magunkat, amit az európai uniós megállapodásban kötöttünk, és amit egyébként el is fogadott az unió, hiszen ennek alapján jött létre ez a hatóságok is”.

Arról, hogy a találkozón valójában miről vagy mikről volt szó, és mikről nem, hitelt érdemlő bizonyíték aligha fog előkerülni. A találkozóról ugyanis semmilyen feljegyzés vagy jegyzőkönyv, írásos, a résztvevők által szignózott dokumentum nem készült. „Ez egy beszélgetés volt közöttünk, erről külön feljegyzés, dokumentum nem született” – mondta kérdésünkre Tuzson Bence.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter sajtóközleményben írta meg, hogy vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium egyik diákja kizuhant a kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte az esést. Miután a mentők stabilizálták az állapotát, kórházba szállították. A kollégium diákjai azonnali pszichológusi támogatást kapnak.

Lannert azt írta, hogy a tragikus eset valamennyi érintettjével mélyen együttérez. Az érintett diáknak mielőbbi gyógyulást, családjának, diáktársainak és a kollégium közösségének pedig sok erőt kívánt.

„Az eset megerősíti azt, amiről az elmúlt hetekben többször is beszéltem: a gyermekek és fiatalok mentális állapota iránti érzékenység a korábbi oktatáspolitika számára nem volt kellően fontos terület. A korábbi években a minisztérium sokszor még az ilyen esetekre sem reagált, ami világos jelzése annak, hogyan gondolkodott a gyermekekről a belügy alá rendelt oktatásirányítás.”

Lannert szerint az eset is mutatja, hogy a korábbi, intézményközpontú gondolkodás helyébe a gyermekeket középpontba helyező szemléletet kell állítani. Vagyis többet és jobban kell foglalkozni a gyermekekkel.

Skrabski Fruzsina, Fidesz-közeli filmes, influenszer, aki Novák Katalin tanácsadója is volt, a vasárnapi, Sulyok Tamásért szervezett tüntetésen döbbent rá a magyarországi állapotokra. Felállt ugyanis a színpadra, ahol beszédet mondott, ám annál a résznél, ahol kiejtette száján Puzsér Róbert nevét, és közölte, hogy a barátja, a tüntetők fújolni és fütyülni kezdtek.

„Légy szíves! Nem! Ha nem lehet most azt megcsinálni, hogy elfogadják, hogy nekem ő a barátom, akkor én hogy állhatok így és beszélhetek így a normális közbeszédért?” – próbálta meg kifejteni beszéde közben bekiabált gondolatait Skrabski, majd folytatta beszédét, amit később Facebookon is közzétett. Ebben többek között azt is mondta: „A mi társadalmunk alapvetően nyugodt és udvarias.”

De nemcsak Skrabski kapta meg, hanem a vadhajtásokos Bede Zsolt is, akiről a Fidelitas volt budapesti elnöke, a KözTér YouTube-csatornát vezető Kurucz Dániel tett közzé videót. Ezen arra próbálják rávenni Bede Zsoltot, hogy menjen már el onnan.

Vasárnap délután a Sándor-palota előtti téren Ne féljetek! néven tartottak szimpátiatüntetést Sulyok Tamás köztársasági elnök és azon állami intézményvezetők mellett, akiket Magyar Péter lemondásra szólított fel. Az eseményen a 444 is ott volt:

Két erősen szimbolikus témával kezdte a hetet a parlament igazságügyi bizottsága. Hétfő reggeli ülésükön a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, továbbá az épületeken elhelyezett gigaplakátokról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről tárgyaltak (ez utóbbi salátatörvénynek a része a közszolgálati egyetem javára elvenni tervezett józsefvárosi bérlakások védelme is).

Azt lehetett várni a bizottsági üléstől, hogy azon elválik: harcosan kiáll-e a Fidesz a hivatalért – amit nem alaptalanul neveztünk néhány napja az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezetének –, vagy elengedték az ügyet, de legalábbis azt a lehetőséget, amit egy parlamenti bizottsági vita kínál. Amikor három perccel a bizottsági ülés kezdete előtt a bizottság három fideszes tagjából (Csuzda Gábor, Szűcs Gábor és Tuzson Bence) még egy sem volt a teremben, már sejthető volt a válasz. Bár Csuzda és valamivel az ülés kezdete után Tuzson is megérkezett, a Lánczi Tamás vezette hivatal semmilyen érdemi támogatást nem kapott a létrehozóitól.

Tuzson mindössze két mondatot szentelt a témának. Megismételte, hogy alapvetően nem értenek egyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével, mert „a szuverenitás kérdése nagyon fontos, a szuverenitásunk folyamatos támadás alatt áll”. Csuzda Gábor nem szólalt fel, a testület negyedik ellenzéki képviselője, a Mi Hazánk-os Apáti István igen, ő egyrészt arról beszélt, hogy nagyon drágán fenntartott hivatal volt, „lényegesen hatékonyabban lehetett volna a nagyon fontos magyar szuverenitás védelmén dolgozni”, egyben kérte, hogy a felszabaduló forrásokat a polgári titkosszolgálatok kapják meg. Másrészt elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy III/III-as múltú ember volt a szervezet egyik vezető pozíciójában.

Az előterjesztő álláspontja az, hogy a jogállamiság helyreállításához alapvetően fontos a hivatal megszüntetése. Amire elméletben létre akarták hozni, azt nem töltötte be, teljes mértékben kiszolgálta az előző hatalmat – indokolta a javaslatot Melléthei-Barna Márton előterjesztő, aki azzal zárta a beszédet, hogy a magyar szuverenitást a magyar állam intézményei védik, ennek a hivatalnak semmilyen létjogosultsága nincsen.

A bizottság végül 8 igen szavazattal – a tiszások és Apáti támogatásával – és 2 nemmel támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.

Hosszabb vitát hozott „A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” szóló törvényjavaslat. Tuzson Bence egyebek mellett azt tette szóvá, hogy ez egy olyan salátatörvény, amiről „széles körű egyeztetést célszerű lefolytatni” – az elmúlt tizenhat év, főleg a veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeleti kormányzás időszaka után ez a felismerés eléggé ironikus volt –, illetve megjegyezte azt is, hogy amikor politikai reklámokról volt szó, mint ebben a törvényben is, mindig voltak pártközi egyeztetések.

„Volt erről társadalmi egyeztetés, erről szólt a választási kampányunk nagy része” – válaszolt Melléthei-Barna, aki szerint nagyon nehéz elképzelni, hogy ne legyen társadalmi konszenzus a törvényjavaslat számos állításáról. Példaként említette, hogy a beterjesztett törvény tervezete tiltaná az olyan reklámot, ami „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”, illetve előírnák azt is, hogy politikai hirdetés keretében nem lehessen közzétehető „kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom”.

A törvényjavaslat tartalmi, technikai részeiről viszonylag kevés szó esett. A jogtechnikai kérdések mellett latin nyelvű Cicero-idézettel gazdagított vita politikai dimenziója a Fidesz választások előtti gyűlöletkeltő kampányáról, Orbán Viktor tavalyi júniusi MI-videós koporsós reklámjáról, a félelemkeltésről, az intézményekbe vetett bizalom elvesztéséről és a biztonságos kommunikációs terek fontosságáról volt szó.

A bizottság végül 7 igennel és az ellenzéki képviselők 3 tartózkodásával tárgysorozatba vette a napirendi javaslatot.

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Roman Abramovics volt az az orosz üzletember, aki Kijevben tárgyalt vele. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Abramovics mindenképpen a nyilvánosság tudta nélkül akart találkozni.

Zelenszkij szerint Abramovics üzenetet hozott Vlagyimir Putyintól, és azt akarta tudni, hogy az ukrán kormány mire hajlandó a béketárgyalásokkal kapcsolatban. Az ukrán elnök mondta neki, hogy nem hajlandóak átadni a Donbászt az oroszoknak. Emellett arról is beszélt, hogy kompromisszumokat csak tűzszünet esetén kötne Oroszországgal.

Abramovics közvetítő szerepéről Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki posztolt június 7-én. Putyin pár nappal korábban, a Szentpétervári Gazdasági Fórumon beszélt arról, hogy május elején az „üzleti körök egyik képviselője” közölte vele, hogy meghívást kapott Kijevbe. Az elnök által meg nem nevezett illető az ukrán fővárosban találkozott is Zelenszkijjel, aki állítólag azt az üzenetet küldte vele a Kremlbe, hogy kész személyesen találkozni az orosz elnökkel, hogy a tűzszünetről tárgyaljanak. Putyin a szentpétervári fórumon elutasította a Zelenszkijjel való találkozót.

Abramovics 2022-ben már részt vett az akkor megállapodás nélkül abbamaradt ukrán-orosz tárgyalásokon. Az üzletember ezután állítólag Putyin bizalmi embere lett, de Zelenszkij is arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ne léptessék életbe az Abramovics elleni szankciókat. (via Meduza)

A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) képviselő állami konzorcium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. (NIÜ) bruttó 7,1 milliárd forint értékben rendelt meg 100 darab felsőoktatási digitális tananyagot és bruttó 3,58 milliárdért egy zárt rendszerű, országos lefedettségű e-learning-platformot, közvetlenül az áprilisi választások előtt – írja a Magyar Hang.

Mindkét pályázat uniós forrásra épült, a leírás szerint pedig céljuk egy központosított digitális oktatási rendszer létrehozása. A kivitelezést két olyan cég nyerte el, amik közvetve a korábban a fideszes Palkovics László volt innovációs miniszterrel is üzletelő Fauszt Zoltánhoz köthető üzleti körhöz tartoznak, ami az elmúlt években több jelentős állami informatikai megbízáshoz jutott.

Az ELMS Informatika Zrt. 2024-ben bruttó 12 milliárd forintért vállalta szakképzésben használható 75 távoktatási segédanyag készítését és digitalizálását, míg 2022-ben, az Economx cikke szerint bruttó 5,7 milliárdos ajánlattal kapták meg 40 szakképzési tananyag teljes körű lefejlesztését. A Magyar Hang azt írja, Fauszt cége egy százoldalas kéziratot bruttó 6,4 millió forintért készíttet, míg egy kézirat digitalizálása és feldolgozása – a tananyag interaktivitási fokától függően – akár bruttó 12,5 millió forintba is kerülhet.

A NIÜ válasza szerint Fauszték az általuk már rég lefejlesztett, közoktatásban is használt Neptun-, illetve Nexius-szoftverekhez adaptálnák az új oktatási eszközöket. De a lap által megkérdezett felsőoktatási intézmények közül kettő is azt válaszolta, hogy többségük a saját berkeikben, saját oktatóik által fejlesztett segédanyagokat használ. Új e-learning-platformra sincs igazán szükségük, mert jellemzően a világszerte ismert, nyílt forráskódú Moodle felületét használják a digitális tanítás és tanulás során.

A lap szerint ez arra utal, hogy a beruházás inkább az uniós források gyors lehívásának szándékát tükrözi, nem pedig a felsőoktatási intézmények valós igényeit.

A projektek pénzügyi elszámolása még nem zárult le, így tényleges kifizetések sem történtek.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a szavazatok nagyjából 20 százalékának összeszámolása után bejelentette, hogy pártja „történelmi győzelmet” aratott a választáson. A részeredmények alapján a Polgári Szerződés nevű kormánypárt 54, az oroszbarát Erős Örményország pedig 23,5 százalékot szerezhet. A végeredmény későbbre várható.

Az extravagáns közösségi médiás jelenlétéről is ismert Pasinján 2018 óta kormányozza Örményországot, győzelmével a harmadik ciklusát kezdheti meg. A részeredmények publikálása után azt mondta, kormányával tovább haladnak a demokratikus reformok útján, a munkában pedig az Európai Unió lesz a legfőbb partnerük.

A választás kulcskérdése Örményország és Oroszország viszonya volt. A posztszovjet kaukázusi ország politikai irányvonalával kapcsolatos viták miatt az utóbbi időszakban megromlott a viszony a két ország között. Oroszország az örmények nyugati közeledését követően importtilalmat vezetett be az örmény virágokra és több élelmiszeripari termékre. Pasinján bukása annyira fontos volt az oroszoknak, hogy Vlagyimir Putyin elnök többször is megszólalt a témában, még az ukrajnai háborúra tett utalással is fenyegetőzött.

A választás előtti napon hat oroszbarát jelöltet vettek őrizetbe az örmény hatóságok. Az intézkedések okát nem közölték, csak azt, hogy az érintettek az Erős Örményország pártj jelöltjei.

A pártot Szamvel Karapetján oroszbarát oligarcha vezeti, aki azért van házi őrizetben, mert Pasinján kormányának megdöntésére szólított fel. Az ellene felhozott vádakat politikailag motiváltnak tartó Karapetján hatósági kísérettel mehetett el szavazni. Az urnánál azt nyilatkozta, hogy az örmények jó döntést hoznak majd, és az országnak végre legitim kormánya lesz.

Az örmény választás tétjéről ebben a cikkben írtunk bővebben. (via Politico)

Több rendbeli kiskorú veszélyeztetése és kényszerítés miatt emeltek vádat egy speciális gyermekotthon hat dolgozója ellen. A Telex azt írja a Soproni Járási Ügyészség közleménye alapján, hogy az érintett speciális gyermekotthon szakmai vezetője azt az elvet képviselte, a szigorú szabályok és rendfenntartás rideg fegyelme teremti meg a biztonságot a gyermekek és a munkatársak számára. Ezzel a módszerrel pedig egyetértettek a szakmai vezető gyermekfelügyelőként és nevelőként dolgozó vádlott társai is.

A közlemény szerint a vádlottak 2021 és 2022 között rendszeresen szidalmazták, bántalmazták, ételmegvonással, rossz minőségű étellel, éjszakába nyúló takarítással, órákig tartó sarokba állítással büntették a gyerekeket. Megfenyegették őket, hogy ha a nyomozás során nem állnak a nevelők mellé, akkor emiatt is bántalmazni fogják őket.

Az ügyészség szerint a vádlottak veszélyeztették a gyermekek erkölcsi, értelmi fejlődését. Indítványozták, hogy a vádlottakat végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék, tiltsák el őket a közügyek gyakorlásától, és minden olyan tevékenységtől, amelynek során tizennyolc év alatt gyerekekkel foglalkoznának.

A Moszkva-Szimferopol útvonalon közlekedő személyvonat mozdonyát érte ukrán dróncsapás, az előzetes információk szerint egy ember meghalt, egy pedig megsebesült – közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától elcsatolt Krím vezetője hétfőn. A Krímben közlekedő összes személyvonatot evakuálták, további nyolc szerelvényt megállítottak.

Dróntámadás érte a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötővárost is, egy átrakodókomplexum területén tűz ütött ki. Andrej Kravcsenko polgármester tájékoztatása szerint a Gelendzsik felé vezető utat ideiglenesen lezárták. A luhanszki régióban lévő Liszicsanszkban vasárnap éjjel megsebesült egy 14 és egy 15 éves fiatal.

Hétfőre virradóra felfüggesztették a járatok fogadását és indítását két moszkvai repülőtéren, valamint Jaroszlavlban, Kalugában, Nyizsnyij Novgorodban, Krasznodarban, Volgográdban és Szaratovban. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem 310 ukrán drónt semmisített meg 14 régió, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger fölött. (MTI)

Forsthoffer Ágnes szerint elengedhetetlen a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálata, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer „egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekét szolgálta”.

Az Országgyűlés elnöke azt írta a Facebookon, hogy a törvényben rögzített vagyonnyilatkozati adattartalom alkalmatlan bárki vagyoni helyzetének vagy vagyongyarapodásának megállapítására. Azért, mert az adatkérés elavult és hiányos, évről évre összehasonlíthatatlan, és a transzparenciát sem biztosítja.

Szerinte a felülvizsgálat nemcsak az átláthatóság és a közélet tisztaságának növelése, hanem az uniós források hazahozatala érdekében teljesítendő előírások miatt is elengedhetetlen. A Tisza Párt azon lesz, hogy az átalakítást határidőben megvalósítsák, és a következő, 2027. január 30-ig benyújtandó vagyonnyilatkozatok már egy új rendszerben készüljenek.

A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszeréről sokat elmond, hogy Orbán Viktor a sokmilliós miniszterelnöki fizetése ellenére is csak 5 millió forintos megtakarítással rendelkezett tavaly.

• Vasárnap délután a Sándor-palota előtti téren Ne féljetek! néven tartottak szimpátiatüntetést Sulyok Tamás köztársasági elnök és azon állami intézményvezetők mellett, akiket Magyar Péter lemondásra szólított fel.
• A tüntetés résztvevőit többek között arról kérdeztük, hogy jó köztársasági elnöknek tartják-e Sulyok Tamást, hogyan kezeli szerintük a Fidesz a választási vereséget, illetve szükségesnek tartják-e a párt megújulását.

Franciaországban több ezer gyászoló vett részt egy csendes felvonuláson annak a 11 éves kislánynak a tiszteletére, akinek meggyilkolásra hatalmas felháborodást váltott ki, miután kiderült, hogy a rendőrség elmulasztotta kihallgatni a gyilkosság feltételezett gyanúsítottját a korábbi, szintén gyerekek ellen elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt.

A gyászoló, fehérbe öltözött menetet a lány, Lyhanna szülei vezették a délnyugati Fleurance faluban, egy „Soha többé” feliratú molinót tartva maguk előtt. A Guardian beszámolója szerint a vonulók gyásza megdöbbenéssel és haraggal keveredett.

A gyilkosság nagy és heves vitát váltott ki Franciaországban az igazságszolgáltatási rendszer késedelmeiről és hiányosságairól. Kiderült, hogy a Lyhanna eltűnésével és meggyilkolásával kapcsolatban őrizetbe vett férfit már 2017 óta figyelte a rendőrség. Emmanuel Macron francia elnök elismerte, hogy „elfogadhatatlan” hiba történt a jogrendszerben.

Lyhannát május 29-én látták utoljára iskola után a délnyugat-franciaországi Gers megyében. Két nappal később Fleurance közelében, egy mezőgazdasági területen találták meg a holttestét. Az ügy fő gyanúsítottja egy 41 éves férfi, Jérome Barella, aki Lyhanna egyik barátjának apja, és két tanú szerint a lányt az eltűnése délutánján az ő autójában látták. Barella tagadta, hogy megölte volna a lányt, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodához vitte autójával.

Letartóztatása után kiderült, hogy tavaly augusztusban egy 10 éves kislány anyja a rendőrséghez fordult azzal a váddal, hogy Barella többször is megerőszakolta a lányát. Az előzetes nyomozás után az ügyet idén januárban továbbította a rendőrség az ügyészségnek azzal az utasítással, hogy hallgassák ki a gyanúsítottat.

A jelentések szerint azonban az ügyészség hetekig nem indított eljárást az ügyben, majd további hat hétbe telt, mire nyomozókat rendeltek ki. Barellát a Lyhanna elrablása és meggyilkolása előtti három hónapban még mindig nem keresték meg, és nem idézték be kihallgatásra.

De a férfival szemben más, hasonló vádak is felmerültek:

• 2017 decemberében egy anya jelentette, hogy 17 éves lánya kapcsolatban állt a férfival, de az ügyet 2018-ban ejtették, miután a lány azt mondta, hogy beleegyezett a kapcsolatba.
• 2021-ben azért bocsátották el állásából – egy iskolában takarított –, mert állítólag nem megfelelő módon viselkedett egy diáklánnyal online. Az nem derült ki, hogy ezt akkoriban jelentették-e a rendőrségnek.
• 2022 januárjában pedig azzal vádolták meg, hogy megerőszakolt egy hétéves gyereket délnyugat-franciaországi otthonában. Az ügyet átadták a helyi ügyésznek, de 2024-ben bizonyíték hiányában elutasították.

Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter közlése szerint jelenleg 3 millió rendőrségi feljelentés halmozódott fel, ezek közül 70 ezer nemi erőszakkal vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos. Darmanin, aki tavaly utasította a rendőrséget, hogy a szexuális bántalmazási ügyeket kezeljék kiemelten, „rémisztőnek” nevezte a helyzetet. „Nem tudtuk nyomon követni a feljelentéseket. Teljes felelősséget vállalok ezért. Felháborít ez a helyzet. Nem megyek nyaralni. Egy magas rangú bíró sem megy nyaralni, amíg nem találkozom egyenként az összes ügyésszel, hogy áttekintsük a helyzetet.”

(Guardian)

Albin Kurti miniszterelnök pártja, a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte a vasárnapi parlamenti választást Koszovóban. Kurti pártja 42,92 százalékot, a Koszovói Demokrata Párt 21 százalékot, a Koszovói Demokratikus Liga pedig 17 százalékot szerzett. Ez azt jelenti, hogy az Önrendelkezés csak koalíciós partnerrel alakíthat kormányt.

Az Önrendelkezés mostani eredménye kicsivel elmarad a legutóbbi, tavaly decemberi választáson szerzett 51 százaléktól. Koszovóban másfél év alatt a mostani volt a harmadik parlamenti választás. A választóknak azért kellett újra szavazniuk, mert a pártok nem tudták az alkotmányban előírt idő alatt megválasztani Vjosa Osmani köztársasági elnök utódját.

Bár Kurti pártjának megvolt a többsége a parlamentben, elnököt csak kétharmados támogatottsággal lehet választani. Mivel a miniszterelnök nem támogatta Osmani újrázását, az elnök a Koszovói Demokratikus Liga parlamenti listájára is felkerült.

A legutóbbi választás után több mint 100 embert tartóztattak le választási csalás gyanúja miatt. A koszovói legfőbb ügyész akkor azt mondta, az érintettek azért tudtak tömegesen csalni, mert a szavazatszámláló bizottságok pártok által delegált tagjai előre megegyeztek a csalásról, vagyis a négy legnagyobb párt együttműködhetett. (via Deutsche Welle)

Izrael hétfőn katonai célpontokat támadott meg Irán nyugati és középső részén – néhány órával azt követően, hogy Irán rakétatámadást hajtott végre Izrael ellen –, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök állítólag arra kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, tartózkodjon a további támadásoktól. Órákkal korábban Trump kijelentette, hogy Izrael és Irán újabb támadásai nem befolyásolják az amerikai kormány Teheránnal folytatott béketárgyalásait, amihez annyit hozzátett Netanjahúról: „Nem ő hozza a döntéseket”.

„Én hozom a döntéseket. Én hozom az összes döntést.”

Trump korábban megpróbált nyomást gyakorolni Izraelre, hogy állítsák le a libanoni támadásokat, és legyen megállapodás, ami véget vetne a háborúnak Iránnal, a múlt héten egy telefonbeszélgetés során pedig „kibaszott őrültnek” nevezte Netanjahut.

Izrael vasárnapi támadására Irán megtorlásul rakétasorozatot lőtt ki izraeli célpontokra, majd néhány órával később az izraeli védelmi erők bejelentették, hogy iráni katonai célpontokat támadtak meg. Az iráni Forradalmi Gárda szerint Izrael légi indítású ballisztikus rakétákat használt a támadások során.

Miközben Tel-Avivban megszólaltak a légiriadó szirénái, az izraeli hadsereg közlése szerint azonosítottak egy Jemenből indított rakétát is, ami aktiválta a légvédelmi rendszert. Így, ahogy a Reuters is írja, ez a támadás egyben az első támadás is Jemen részéről Izrael ellen az április 8-i fegyverszünet óta.

A vasárnap történtek miatt az olajárak hétfőn a kereskedés elején több mint 3 százalékkal emelkedtek, a Brent hordónkénti ára pedig újra meghaladta a 96 dollárt.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, egy kánikulával induló, de aztán majd hidegfrontot ígérő hét elején. Van másmilyen hírlevelünk is, itt lehet válogatni.

Az élet itthon

Vasárnap este jelent meg az interjú, melyben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke elmondta, hogyan gyakoroltak rá nyomást az Orbán-kormányból. A hétvégén felidéztük az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezetét: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a független sajtó lejáratására, majd vegzálására hozták létre, hogy aztán évi több milliárdból kommunista ügynökök terjeszthessék a Nyugat-ellenes propagandát. Orbán Viktor a napokban Schmidt Máriával és Orbán Gáspárral nézett meccset, mi meg felidéztük, a bukott miniszterelnök igeforrása addigis hogyan szállította a hétvégi híreket Orbánnak.

Első miniszteri interjúját a középiskolások által alapított Balzacnak adta Lannert Judit oktatási miniszter. Elég sok minden szóba került benne, és Gulyás Gergely valahogy épp az agresszív átalakítást hallotta ki belőle, pedig a miniszter éppen a fiatalokat bevonó társadalmi egyeztetést ígért. És ha már iskolák: az utóbbi években egyre több helyen tiltották be a mobiltelefonok használatát, és a nagy mintának köszönhetően ma már azt is meg tudjuk ítélni, hogy a tiltások mérlege pozitív, de aki csodát várt, annak csalódnia kellett.

És hír volt még itthonról, hogy

• a pénzügyminiszter szerint „mindenképpen örömhír”, hogy egyik hitelminősítő sem változtatott az adósságbesoroláson,
• Ruszin-Szendi új vizsgálatot rendelt el az újdörögdi kézigránátbaleset ügyében, és azt ígéri, hamarosan megnevezik a felelősöket,
• felülvizsgálja a politikai alapon adott menekültstátuszokat a Belügyminisztérium,
• az egészségügyi miniszter nem engedné, hogy dolgozhasson a hamis oltási igazolásokkal lebukó gyerekorvos, pedig ez történik,
• valamint hogy hazahozták Dubajból Radnai Lászlót, az ismert maffiózót.

Jelentkeztünk hadgyakorlati riporttal is, hiszen az évek óta megrendezett magyar-szerb-amerikai hadgyakorlatra ezúttal a független médiát is meghívták.

Világ

Egy szlovákiai magyar nő, Bartha Tünde az egyetlen ember, akire Andrej Babiš állítólag hallgat. Bartha a cseh kormányhivatal vezetője, akinek szerepe volt abban, hogy Babiš egy táborba sodródott Orbán Viktorral. Mostanra azonban a háttérember kénytelen kilépni a fényre, és komoly bírálatokat is kap.

A hétvégén részletesen foglalkoztunk azzal, hogy lejtmenetben az orosz elnök népszerűsége, és bár összeomlástól nem kell tartani, a gazdasági problémák, az internetkorlátozás miatti elégedetlenkedés és az ukrán drónok támadásai nem segítik Putyin helyzetét. Mindezek a gondok azonban nem gátolják abban, hogy fokozza az ukrán városok elleni átfogó légitámadásokat, sőt. A háborúhoz kapcsolódó hír volt, hogy orosz dróntámadás érte a kiégett fűtőelemek raktárát Csernobilban, és hogy állítólag Abramovics közvetíthet Putyin és Zelenszkij között.

Írtunk emellett arról, hogy oroszbarát ellenzéki jelölteket vettek őrizetbe a parlamenti választások előtt egy nappal Örményországban, és hogy az Egyesült Államok most épp parti radarokat lőtt Iránban, miközben Trump már abban van, hogy ő soha nem mondta, hogy nem kezd új háborúkat. És hír volt még, hogy

• Izrael lehallgathatta az amerikai-iráni tárgyalásokat,
• a normandiai partraszállás évfordulóján migrációs „invázióról” beszélt és Európát bírálta az amerikai védelmi miniszter,
• Leó pápa Ferenc üzenetét viszi tovább: Ismerjük fel Istent a bevándorlóban és a hajléktalanban,
• és hogy Irán a FIFA-hoz fordult, miután az Egyesült Államok megtagadta a vb-re érkező válogatott stábjának több tagjától a vízumot.

Szabadidő

Hogy mivel töltöttük 1983-ban? Elolvastuk az erről szóló, akkor kiadott könyvet, hogy nem csak azt tudhassuk meg, milyen gyógyszereket volt érdemes magunkkal vinni egy nyaralásra, de szájtátva olvashattuk „A nők társadalmi helyzete” című írást is.

És ha már szabadidő: ajánlottunk egy jó norvég krimit is a hétvégén.

Interjú

Nosztalgia és anarchia, Z generáció és a gondoskodás hiánya, diszkótragédia és foglalt ház. Regős Simon rendezővel beszélgettünk.

Podcast

Volt Borízű is persze, ma érkezik majd a rövidebb, nem előfizetői változat.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke részletesen beszélt a De! Akcióközösség vasárnap esti videóinterjújában arról, hogy hogyan gyakoroltak rá nyomást az Orbán-kormány alatt, amikor azt látták, hogy a hivatala valóban ellenőrizni próbálja azt, hogy mire költötték az uniós forrásokat Magyarországon. Biró szerint az előző politikai rendszer szereplői durván akadályozni próbálták a Hatóság korrupcióellenes munkáját, és szerinte ezért indították ellene a jelenleg is zajló rendőri eljárást.

Erről az eljárásról mi is többször beszámoltunk, az ügyészség vádemelésre készül, állításuk szerint Biró az Integritás Hatóság elnökeként a sajátja mellett béreltetett egy másik felső kategóriás hivatali autót is, amit átengedett a feleségének, amivel hivatali visszaélést követett el. A nyomozók gyanúja szerint hűtlen kezelést is elkövetett tanácsadói szerződésekkel és egy családi ismerős foglalkoztatása révén.

Biró az interjúban többek között arról beszélt, hogy valójában koncepciós, politikai jellegű eljárás zajlik ellene, azért, mert a hatóság elnökeként megpróbálta feltárni a NER több korrupciós ügyét.

Az Integritás Hatóság az EU és a magyar kormány 2022-es megállapodása nyomán jött létre, hogy valódibb legyen a korrupcióellenes ellenőrzés Magyarországon – a magyar kormány azt remélte, hogy ennek segítségével kevesebb uniós forrást fognak befagyasztani.

A hatóság elnöke Biró Ferenc lett, aki az elmondása szerint azzal akasztotta ki a magyar kormány képviselőit, hogy valóban végezni akarta a dolgát.

A De Akcióközösség! (ők szervezték az egyik legnagyobb hatású akciót április 12-re, a leproblémásabbnak gondolt településeken több ezer aktivista jelenlétével igyekeztek megakadályozni a választási csalásokat) vasárnap esti interjújában Biró arról beszélt, hogy hogyan próbálták ellehetetleníteni kormányzati szinten az általa vezetett hatóság munkáját. Arról, hogy miért csak most szólal meg, ezt mondta:

„Értelemszerűen április 12., azért ez egy nagy fordulópont mindannyiunk életében, most már szabadabban fogok tudni beszélni bizonyos dolgokról.”

Amikor pályázott az Integritás Hatóság élére, Birónak az állítása szerint nem voltak különösebben erős politikai kapcsolatai, és az volt a személyes motivációja, hogy miután vállalati vezetőként a csalásmegelőzés és -felderítés volt a szakterülete, a versenyszférát lecserélje a köz szolgálatára.

„Naiv voltam? Persze, hülye voltam, mondhatjuk így is. De ne már, hogy egyszer csak ott találjuk magunkat az '50-es években megint?”

A NER-ben, mint mondja, senki nem számított arra, hogy lesz, aki komolyan veszi azt, amire felesküdött. Biró szerint azt gondolták róla, ő is vagy megvehető, vagy megfélemlíthető lesz. Amikor pedig kiderült, hogy ez nála nem működik, személyében is megpróbálták ellehetetleníteni.

Ennek az egyik látványos pillanata az interjúban adott beszámolója szerint az volt, amikor 2024 márciusában behívták az Igazságügyi Minisztériumba.

Nem sokkal előtte volt egy javaslata, hogy hogyan kellene bővíteni a hatékonyabb eljárások érdekében az Integritás Hatóság jogköreit, a munkatársai pedig egy gyanús ügyben helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában.

Ezután hivatták be a minisztériumba, ahol, mint mondja, már azon megdöbbent, hogy a miniszteri tárgyaló asztalán katonai technológiát alkalmazó, lehallgatás elleni, aktívan sugárzó készülékek sorakoztak. Biróval szemben két miniszter ült: Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter várta őt.

„A hatóság ne csináljon ilyeneket”

– mondta Biró mostani beszámolója szerint Tuzson Bence, határozottan kérve, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket. Tuzson és Bóka arról is beszélt, hogy az Integritás Hatóság elnökétől azt várják, hogy ő maga igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges magyar mérföldkövek teljesülését.

Saját emlékei szerint ő erre berágott, és arról biztosította a minisztert, hogy ők a szabályok szerint fognak eljárni, nem tudja megfélemlíteni őket. „Ami még inkább meglepett, az a vitaképesség teljes hiánya volt. Tuzson minden érvemre ugyanazt ismételte.Egy visszakérdésre nem egy érvrendszer jött, hanem hogy hát csak hogy ne csinálja.”

„Egyébként meg akkor tudjam a helyem, és akkor menjek haza”

– emlékezett vissza Biró Ferenc a minisztériumi rapportra.

Miután az elmondása szerint nem volt hajlandó beadni a derekát, néhány héttel később miniszteri rendelet nehezítette meg a hatóság bejutását az állami intézményekbe. Biró szerint ennek egyetlen tényleges oka volt: az, hogy a korrupcióellenes hatóság valóban elkezdte végezni a munkáját.

Miután a hatóság elemezni kezdte a központi közbeszerzéseket, Biró azt mondja, hogy egészpályás letámadás indult ellene.

Ekkoriban többek között a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs költéseit kezdte vizsgálni az Integritás Hatóság, azt, amiből a választás után a cégeit sírva felajánló Balásy Gyula cégbirodalmát tömték ki százmilliárdokkal.

Ezt követően indítottak Biró ellen büntetőeljárást a hatósági autó használata miatt – szerinte egyértelműen politikai motivációból. Állítása szerint a feleségének valószínűleg nemzetbiztonsági részvétellel szándékosan okoztak egy koccanásos balesetet, amiből aztán rendőrségi ügy lett, hogy a felesége vezette az autót.

Egy reggel ötven rendőr jelent meg a hivatalában, és ezzel egy időben több mint egy tucat TEK-es az otthonában. A házkutatáson Biró elmondása szerint a feleségét és a gyermekét is falhoz állították, fegyveres kíséret mellett, miközben a lánya érettségire készült volna. A felesége telefonját nem adták vissza, így ügyvédet sem tudott hívni, és őt is bűnözőként kezelték.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– mondta az interjúban Biró Ferenc. Az Integritás Hatóság vezetője szerint szándékosan traumatizálták a családját, hogy ő megtörjön.

„Korrupcionális hatóságok vezetőivel kapcsolatos támadásoknak az az alapvetése, hogy egyrészt olyannal kell megvádolni vagy meggyanúsítani, aminek az ellenőrzését hivatott elvégezni, másrészt meg hát ugye tipikusan ezek az emberek kevéssé fantáziadúsak, tehát hogy azokat fogják hozni, amit ők maguk csinálnának adott helyzetben. Feleségemnek ajánlottak fel munkát, ahova nem kellett volna bejárnia, ahol nem kellett volna egyébként érdemi teljesítményt nyújtania. Ezt én nem fogadtam el, merthogy már akkor sem értettem egyet ezzel a gyakorlattal” – mondta.

„Én azt gondolom, hogy amit mi végigcsináltunk a családommal, meg a feleségemmel, az egyrészt embertelen, meg aki ilyen szenvedést tud és akar okozni, az is embertelen”

- mondta Biró Ferenc az eljárásról. Szerinte ezt nem lehetett volna megcsinálni, ha nincsen hozzá a legmagasabb szintről jövő politikai akarat.

Az Integritás Hatóság elnöke az interjú végefelé néhány konkrét ügyről is szót ejtett. Szerinte

• az állami propagandára is használt Gondosóra programra 1000 milliárd forintos nagyságrendben költhetett a kormány;
• a kommunikációs közbeszerzésekben kiszórt pénzeknek nagyjából a felét lophatták el: „1300 milliárd forint az, ami, hogy tudom szépen mondani, hogy ne legyen belőle komoly probléma, mondjuk ilyen korrupciós kockázatnak esett áldozatul” - fogalmazott.
• Biró arra is felhívta a figyelmet, hogy Mészáros Lőrinc nagy offshore lokációk környékén szeret vakációzni.

A Mészáros-birodalom felemelkedéséről azt mondta, hogy azt gyalázatosnak tartja:

„Lehetett volna ténylegesen felépíteni egy jól működő gazdaságot. Ehelyett van egy egyébként ténylegesen rengeteg embert foglalkoztató cégcsoport, ami gyakorlatilag az összes komoly vizsgálatában szerepel a Hatóságnak”

- mondta Mészáros Lőrinc érdekeltségeiről. „Egy nagyságrend fölött, fél évvel ezelőttig politikai támogatás nélkül nem gondolom, hogy lehetett Magyarországon nagy sikerszázalékkal komoly eredményt elérni támogatások megszerzése kapcsán.”

Rosszul lett és összeesett a pályán Christian Eriksen a Dánia–Ukrajna barátságos focimeccs 65. percében. Eriksen teljesen mozdulatlanul feküdt, a bíró megállította a játékot, a stadion csendben volt, majd tv2.dk szerint az ukrán játékosok elkezdték kiabálni, hogy „Eriksen, Eriksen, Eriksen!”.

A dán játékos végül saját lábán hagyta el a pályát, a mentőhöz felesége kísérte. A bíró lefújta a mérkőzést. A dán válogatott közlése szerint Eriksen eszméleténél van, és „a körülményekhez képest jól van”.

Christian Eriksennel nem először történt hasonló: 2021-ben a Dánia-Finnország Európa-bajnoki meccs 43. percében egy teljesen ártalmatlan szituációban megrogyott, majd pár lépés után arccal a földre esett. A pályán kellett újraéleszteni akkor a játékost.

A focistának azóta pacemakere van.

Kiadta a Pénzügyminisztérium az RTL adatigénylésére Nagy Márton miniszteri külföldi szállásköltségeit, amit a választás előtt még hiába kértek. Eszerint a Fidesz-kormány gazdasági minisztere a davosi Világgazdasági Fórumra például négy napra ment, és a szállás 5,1 millióba, a repülő pedig további 30 millióba került.

07/luxus-kozpenzen-nagy-marton-sokszor-otcsillagos-hotelekben-szallt-meg-kulfoldi-utjain

Az RTL érdekesnek találja, hogy Nagy Márton miniszterként több alkalommal is ötcsillagos hotelekben szállt meg a külföldi útjain. Ezeken alkalmanként több százezer, időnként pedig milliós napi áron volt a szállásköltség. Párizsban például egy napra 713 ezer forintért foglaltak neki szobát. Itt a magángéppel való utazása 14 millió forintból jött ki.

Amikor februárban Nagy Márton a minisztériuma államtitkáraival és osztályvezetőivel a Fertő tó osztrák partján találkozott volna egy wellnessezéssel egybekötött meetingre, a 444 megjelenésére végül a helyszínen lemondta az eseményt, és azt mondta, utólag magánpénzből fogják kifizetni a büntetést a szállodának.

A Győri Audi ETO KC 31-29-es legyőzésével a francia Metz nyerte meg a női kézilabda Bajnokok Ligáját.

A két magyarral, Albek Annával és Vámos Petrával felálló francia csapat története első európai kupacímét szerezte meg, és egyben az első francia klub lett, ami elhódította a legrangosabb európai kupasorozat trófeáját.

A Győr így nem tudta megvédeni címét, és hiába nyerte meg idén a magyar bajnokságot és a kupát is, a triplázás elmaradt. Pedig a négyes döntőig a szezonban egy néhány meccses hullámvölgyet leszámítva – ami nagyrészt a beállóik sérüléseinek volt köszönhető – hengereltek: 12 győzelemmel és két vereséggel megnyerték a BL-csoportjukat, a negyeddöntőben pedig a dán Odense HB-t búcsúztatták kiütéses kettős győzelemmel. A szombati elődöntőben egy idegőrlő, sok hibával tarkított meccsen győzték le a francia Brestet.

Vasárnap az MVM Dome-ban az a Metz volt az ellenfél, ami hiába jutott be korábban négyszer is a Final Fourba, az idei évig még csak meccset sem tudtak nyerni. A szombati elődöntőben megtört az átok, a CSM Bukarestet győzték le viszonylag simán.

A döntőt mindkét csapat nagy tempóban kezdte, hat perc alatt már kilenc gól esett. A Metz jól indult meg a labdaszerzések, védések után, de a Győr is hatékony volt támadásban. A tegnap hamar piros lapot kapó Bruna de Paula ezúttal nagyon elemében volt, még úgy is, hogy többször külön kiléptek rá, hogy ne tudjon egy az egyben megindulni. A Győrnek több jó védekezése is volt, a kapus Hatadou Sako pedig egy egész pályás gólt is szerzett, így a 10. percben 9–6-ra vezetett a Győr.

A Metz emberelőnyben vissza tudott jönni a meccsbe, majd két győri eladott labda után a 18. percben ki is egyenlített. A vezetést ekkor még nem tudták átvenni a franciák: jöttek Dione Housheer átlövései, Kristina Jörgensen pedig passzívnál lőtt nagy gólt, így a 20. percben még 15–13-ra vezetett a Győr. A félidő végére azonban becsúsztak a hibák támadásban, a védelem pedig nem nagyon tudott mit kezdeni a jövőre Győrbe igazoló beállóval, Sarah Bouktittal, és azzal, hogy hét a hat ellen játszott a Metz. A szünetben 18–17-re már a Metz vezetett.

A második félidő elején a Metz a két gyors győri kiállítást kihasználva kétgólosra növelte az előnyét, Léna Grandveau átlövése után pedig már három volt közte, a mintegy kétezer, létszámához képest nagy hangulatot teremtő francia szurkoló örömére. Ekkor mintha kicsit megroppant volna a magyar csapat: sorra jöttek az eladott labdák, a belemenések és a rontott lövések. Grandveau újabb gólja után, a 45. percben a Metz már hat góllal, 28–22-re vezetett.

A hét a hat elleni játékkal a Győr tíz perccel a vége előtt négy gólra zárkózott fel, majd egy kivédekezett francia támadás után szerzett góllal az 55. percben már csak kettő volt közte. A magyar csapat nagy hajrát indított, az utolsó percben azonban Jörgensen támadóhibája megpecsételte a sorsukat. A végeredmény 31–29 lett, a franciáknál Vámos Petra három, Albek Anna két gólt szerzett.

A bronzérmet a román CSM Bukarest nyerte, negyedik a francia Brest lett. Újdonság volt idén, hogy a vasárnapi helyosztók előtt, délelőtt a női ifjúsági BL döntőjét is az MVM Dome-ban rendezték meg, amit a debreceni akadémia csapata nyert meg.

Donald Trump az iráni háborút védve azt állította az NBC vasárnapi interjújában, hogy ő soha nem ígért korábban olyasmit, hogy nem kezd új háborúkat - bár az nem teljesen világos, hogy ezt miért tagadta, hiszen azon kívül, hogy elég sok videó van a kampánybeszédeiről, amelyekben pontosan ezt állította, ugyanebben az interjúban azt is közölte, hogy az iráni háború valójában nem is háború, tehát a szerinte soha el nem hangzó ígéretét nem is szeghette meg.

Trumppal Kristen Welker készített interjút az NBC Meet the Press című műsorában, és ennek egy nagyobb blokkja Iránról és a (Trump szerint nem is létező) háborúról szólt, aminek a befejezésével kapcsolatban egyre nagyobb a nyomás az amerikai elnökön.

„Először is, nem garantáltam, hogy nem lesz háború. Miért építettem volna fel különben a világ legerősebb hadseregét?”

– mondta a műsorban Trump, azt állítva, hogy az amerikai hadsereg is neki köszönhető, szerinte ugyanis ő egy szörnyű hadsereget örökölt. „Nem volt felszerelésünk. Semmink sem volt. Egy hatalmas hadsereget építettem. Amikor azt mondod, hogy megígértem, nem ígértem semmit” - fejtegette a műsorvezetőnek, majd áttért arra, hogy az iráni konfliktus - szemben például Vietnámmal, amit „hülye emberek csináltak” - csak néhány hónapról szól, különben is, az iráni fenyegetés mostanra nagyrészt már meg is szűnt, csak még azt kell megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

„Különben felrobbantanak benneteket. Nem lesz Kristen. Nem lesz NBC. Nem lesz »Meet the Press«.”

Az amerikai elnök végül azt is tagadta, hogy az Egyesült Államok háborúban állna Iránnal, azt mondta Welkernek, hogy nem tekinti a jelenlegi helyzetet háborúnak. Csak Putyinnak az Ukrajna elleni orosz invázióra kitalált „különleges katonai művelet” formuláját nem vette még át szó szerint.

Trump egyik állandó állítása volt egyébként az elnökválasztási kampányban, hogy ő már az első ciklusában sem indított egyetlen háborút sem, és a háborús héjákat ki fogja űzni az adminisztrációból. Ezt ígérte a második megválasztása utánra is, még a 2024-es győzelmi beszédében is, melyben így fogalmazott:

„Nem fogok háborút indítani. Meg fogom állítani a háborúkat.”

A Belügyminisztérium májusban elkezdte a politikai alapon megadott menekülti jogállások felülvizsgálatát - erről a minisztérium adott ki közleményt.

A menekültügyi hatóság erről már hivatalosan is értesítette az érintetteket, akiknek személyesen is meg kell jelenniük a hatóság előtt. "Ez a tényállás tisztázásának elengedhetetlen feltétele", máskülönben a távollétükben hoznak döntést írják.

A BM külön felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályok értelmében az eljárások részleteiről a nyilvánosság csak a menekültstátusz visszavonásáról való jogerős döntés után szerezhet tudomást. Mivel akár bíróságon is lehet jogorvoslatot kérni a döntés ellen, ez feltehetően nem lesz túl gyors - és fogalmilag akár az is benne van a pakliban, hogy máris van a menekültstátuszt felülbíráló határozat, csak erről még nem lehet tudni, mert nem jogerős.

Miközben Magyarország az Orbán-kormányok alatt gyakorlatilag egyáltalán nem fogadott be valódi menekülteket, bukott politikai szövetségeseinek könnyedén osztogatott politikai üldözésre hivatkozva menekültstátuszt.

Előbb a hazájában kilenc évre ítélt Nikola Gruevszki macedón miniszterelnököt menekítették magyar diplomatautókkal Budapestre, majd Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, végül pedig az ő főnöke, a Lengyelországban sok egyéb mellett bűnszervezet létrehozásával vádolt Zbigniew Ziobro exminiszter kapott menekültstátuszt a magyar kormánytól.

Magyar Péter a Tisza választási győzelme után azt mondta, hogy „Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye. Meg fogjuk találni a módját, hogy kiadjuk őket.” Azt ígérte, hogy ez még arra Gruevszkire is vonatkozik, aki időközben magyar állampolgárságot is kapott - ez jogilag jóval nehezebbnek tűnik, mint a két lengyel PiS-es vezetőnek adott menekültstátusz visszavonása. Romanowski és Zibro már amúgy sincs Magyarországon, Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása után azonnal elhagyták az országot.

• Afganisztántól Magyarországon át Ruandáig ugyanarra tart a világ: az utóbbi években egyre több helyen tiltották be a mobiltelefonok használatát az iskolákban.
• A nagy mintának köszönhetően ma már azt is meg tudjuk ítélni, hogy ezek a tiltások valójában mit értek el.
• A mérleg pozitív, de aki csodát várt, annak csalódnia kellett.
• A gyerekek kitiltása a közösségi médiából viszont jóval bonyolultabb ügynek tűnik.

Amerikai kutatók áprilisban publikálták a valaha volt legnagyobb szabású kutatást arról, hogy pontosan milyen hatással van az iskolákra, ha a diákok nem használhatják ott a mobiltelefonjaikat. A Stanford Egyetem munkatársai által irányított kutatás 4607 olyan amerikai iskolára terjedt ki, ahol a diákok a tantermekben nem használhatják a mobiltelefonjukat. Bár ezeket elvileg zárható kis tasakokba kellett helyezniük, a kutatók maguk is megfigyelték, hogy van, aki ezeket a szabályokat kijátssza, mert egyes telefonokat még az osztálytermekben is használtak.

Összességében azonban így is kijelenthető volt, hogy a tiltás működik: a mobiltelefonok használata a megfigyelt amerikai iskolákban, különösen pedig az osztálytermekben radikálisan csökkent. Ami viszont nem változott nemhogy radikálisan, hanem egyáltalán bármennyire, az a tanulmányi teljesítmény volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a középiskolások jegyei minimálisan javultak, különösen matematikából, az általános iskola felső tagozatában viszont inkább egy kicsit romlottak. De mindkét esetben olyan minimális változásokról van szó, hogy tényleg azt lehet mondani, a gyerekek mobil nélkül sem tanultak jobban, mint azzal.

Az amerikai kutatás szerint a mobilok elvételének nem volt hatása az iskolakerülés arányára, a netes bullying mértékere és az – önbevalláson alapuló – tantermi figyelemre. Volt viszont hatása a diákok jólétére, ráadásul egészen meglepő módon. A szintén a diákok önbevallásán alapuló mutató a mobilok betiltása utáni első évben romlott, utána viszont javulni kezdett, és túl is szárnyalta a tiltás előtti periódust. Ezzel párhuzamosan az első évben megszaporodtak a mindenféle fegyelmezést igénylő incidensek is az osztálytermekben, de később ezek is megszűntek.

Mindent összevetve az amerikai kutatás így arra jutott, hogy a tiltás a tanulmányi eredményre ugyan nem volt mérhető hatással, viszont a diákok, bár eleinte mintha szabályos elvonási tüneteket produkáltak volna, szépen lassan megszokták, és még élvezni is kezdték az új helyzetet.

Roman Abramovics lehet a közvetítő Putyin orosz és Zelenszkij ukrán elnök között - erről az ukrán ellenzéki Olekszij Honcsarenko posztolt a Telegramon.

Pénteken az orosz elit éves nagy összejövetelén, a Szentpétervári Gazdasági Fórumon beszélt Putyin arról, hogy három héttel ezelőtt az „üzleti körök egyik képviselője” közölte vele, hogy meghívást kapott Kijevbe. Putyin állítása szerint az illető, akit nem nevezette meg, kijevben találkozott is Zelenszkijjel, aki állítólag azt az üzenetet küldte vele a Kremlbe, hogy kész személyesen találkozni az orosz elnökkel, hogy a tűzszünetről tárgyaljanak.

Bár Putyin nem nevezte meg a közvetítőt, Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikájának egyik legfontosabb figurája azt mondta, egy meglehetősen ismert üzletemberről van szó. Olekszij Honcsarenko aztán már meg is nevezte az illetőt:

„Információim szerint valóban sor került egy ilyen találkozóra, és Roman Abramovics volt a szóban forgó személy. Ő volt az, aki Kijevbe érkezett, hogy találkozzon az elnökkel, és átadja az információkat tőle Putyinnak”

– mondta az ukrán ellenzéki képviselő.

Abramovics 2022-ben már részt vett az akkor megállapodás nélkül abbamaradt ukrán-orosz tárgyalásokon. Abramovics ezután állítólag Putyin bizalmi embere lett, de Zelenszkij is arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ne léptessék életbe az Abramovics elleni szankciókat.

Putyin egyébként Szentpéterváron megint elutasította a Zelenszkijjel való találkozót. Amikor arról kérdezték, hogy készen áll-e erre, az orosz elnök azt mondta, ennek jelenleg nem látja értelmét, és a folytatódó ukrán támadásokra hivatkozott.

„A kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra”

- írja posztjában Gulyás Gergely, azzal vádolva Lannert Judit oktatási minisztert, hogy meg akarja szüntetni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, „bizonytalanságba taszítva több tízezer diákot és családjaikat”.

Gulyás szerint, bár a Tisza Párt még egy hónapja sincs hatalmon, „máris agresszíven, érvek nélkül és ellenérveket nem tűrve kezdte meg a magyar politikai és társadalmi berendezkedés átalakítását, mindezt úgy, hogy az előző kormányon számonkért, ilyenkor a jogszabályok által is előírt társadalmi egyeztetéseket mellőzi és az érintett több tízezernyi család csak a Facebookról tájékozódhat ezekről a tervekről”.

Gulyás a jelek szerint Lannert Judit első interjújából hallotta ki az agresszív társadalmi-politikai átalakítási terveket, abból, amit az oktatási miniszter a valódi párbeszéd jegyében egy diákújságnak, a Balzacnak adott.

Ebben az oktatási rendszer egyéb problémái mellett a stresszes gimnáziumi felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ellentmondásos társadalmi hatásai is szóba kerültek.

Utóbbiról Lannert azt mondta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak nem a pedagógiai hozzáadott értéke olyan fantasztikus, inkább arról van szó, hogy eleve a jobb képességű, jellemzően kedvezőbb társadalmi helyzetű gyerekek közül válogathatnak.

„Megnéztük a kompetenciamérések alapján, és nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg: minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. Nem láttuk, hogy gyorsabban fejlődnének a gyerekek ezekben a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumokban. Magasabb szintről indulnak, mert ki lettek szelektálva, de ugyanolyan tempóban mennek. Az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát, hogy biztosítsa az ő pozícióját a társadalomban”

- foglalta össze a „kisgimnáziumok” összetételének egyébként közismert, kutatási adatokkal jól alátámasztott oktatásszociológiai hátterét Lannert.

Bár a beszélgetésben a két téma (felvételi és iskolatípusok) összekapcsolódott, a miniszter ezután már a gimnáziumi felvételi rendszerről mondta azt, hogy meg fogják vizsgálni a kérdést, és társadalmi egyeztetést tervez a témában, amibe a fiatalokat is be kívánja vonni. Vagyis Gulyás Gergely arra mondja, hogy a miniszter társadalmi egyeztetés nélkül akarja megszüntetni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, hogy egy másik témában (gimnáziumi felvételi rendszer) éppenhogy társadalmi egyeztetést javasolt.

1,2 millió katolikus előtt misézett Madrid belvárosában XIV. Leó pápa Úrnapján. A spanyolországi látogatása a pápa második európai útja Olaszország után; az első nap fiatalokkal, bevándorlókkal és hajléktalanokkal találkozott, a vasárnapi másodikon pedig utcai szentmisét tartott a Húsvét utáni második vasárnapra eső hagyományos ünnepen.

A madridi Plaza de Cibeles-en és a környező utcákon több mint 1,2 millióan hallgatták a szentmisét, a pápa pedig szentbeszédében - elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan - többször is a szegényekkel és bevándorlókkal való együttérzését fejezte ki.

„A Krisztus, aki a szentségmutatóban végigvonul az utcákon, ugyanaz a Krisztus, aki azonosul a szegényekkel, az elnyomottakkal, a magányosokkal és elhagyatottakkal”

- mondta a körmenet üzenetéről a pápa.

A pápa arra hívott mindenkit, hogy értsék és éljék meg az Úrnapja üzenetét: Isten arra kér, hogy ismerjük fel őt „a szenvedő testvérben, akinek nincs élelme vagy fedele, vagy aki migráns - mondta. Ebből a szempontból az egyház társadalmi jelentősége a szolgálatban rejlik: a legszegényebbek szükségleteinek kielégítésében, a megbékélés előmozdításában, a polarizáció leküzdésében, az igazságosságért való munkában és egy befogadóbb társadalom építésében” - mondta XIV. Leó.

A pápa spanyolországi látogatása egy hétig tart, elmegy Barcelonába és a Kanári-szigetekre is, ahol többek között afrikai menekültekkel fog találkozni.

Legalább 12 embert lőttek meg egy történelmi fesztiválon az Egyesült Államokban, az Ohio állam lévő Toledóban. Közülük ketten életveszélyes, tízen pedig stabil állapotban van, de az első közlések szerint mindannyian túlélhetik a támadást.

A lövöldözés a nevében vadnyugati, valójában eléggé eklektikus tematikájú helyi Old West End Fesztiválon történt szombat délután. A helyi sheriff-helyettes szerint ketten kezdtek el lövöldözni, és valószínűleg egynmásra lőttek - azt egyelőre nem tudni, hogy miért.

Az X-re kikerült egyik felvételen már emberek futnak és sikoltoznak, miközben lövéseket hallani:

Egy mások videón látszólag nyugodtan gyalogol egy vérző férfi, aki valószínűleg sokkos állapotba kerülhetett a támadás után, és maga sem észlelte, hogy milyen súlyosak a sérülései.

Egy orosz Sahed drón csapódott be a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására használt épületben Csernobilban - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap. A támadás idején az épületben nem voltak fűtőelemek, így csak az épület sérült meg és gyulladt ki - írja a Meduza.

A sugárzási szint sem nőtt meg - ezzel együtt Zelenszkij rendkívül aljas orosz támadásról beszél, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pedig arról posztolt, hogy „Oroszország nukleáris zsarolása és a nukleáris biztonságra irányuló fenyegetései rendszerszintűek, szándékosak és elfogadhatatlanok.”

A kiégett fűtőelemek szóbanforgó tárolója 14 kilométerre van magától a csernobili reaktortól, a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínétől. Ezt az épületet a többi ukrán atomerőműből származó kiégett nukleáris fűtőelemek hosszú távú tárolására alakították ki.

Az orosz drón becsapódása után nagyjából 40 négyzetméteren égett a tároló. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség illetékesei is a helyszínre tartanak, de ők is megerősítették, hogy nincs jele extrém sugárzásnak.

Oroszország egyelőre hivatalosan nem reagált, de a csernobili dróntámadás jelzés és burkolt nukleáris fenyegetés lehet. Szombaton Ukrajna a szentpétervári gazdasági fórum, az orosz gazdasági-politikai elit szokásos évi csúcstalálkozója közben támadta a Szentpétervár melletti Kronstadtot. A Kreml ezután azzal fenyegetőzött, hogy szisztematikus támadásokat indít kulcsfontosságú ukrán célpontok, köztük a döntéshozatali központok ellen.

„A Balázsékkal csúnyán beszéltünk” – idézte fel a Heti hetes stúdiójában Kovalcsik Ildikó, ismertebb nevén Lilu a huszonéve mindenkit izgalomban tartó Z+ zenetévés káromkodósdi történetét, mármint azt, hogy róla, Sebestyén Balázsról és Rákay Philipről is kiszivárogtak olyan, adásba nem került felvételek, amiken KÁROMKODNAK, és bunkón beszélnek. Erre az akkoriban szintén a Z+-nál dolgozó Vadon János álnaivan és vicceskedve visszakérdezett, hogy „Tényleg? Volt ilyen sztori?”, majd Thuróczy Szabolcs emlékeztetett mindenkit arra, hogy „a Rákay Philip is szépen beszélt ott”.

„Hát igen, de ugye volt egy, hogy csúnyán beszélünk, meg ott volt az, hogy alázás van...” – folytatta Lilu, majd elmondta, hogy az anyja sírva hívta fel. „Mert minden címlapon így álltam” – mondta, majd bemutatta két középső ujját, illusztrálva a lényeget, amit az alábbi archív felvételen meg lehet tekinteni.

„És oda volt írva, hogy »szopjatok le mind«… (....) Az összes címlapon, mindenhol ez volt, és akkor bocsánatot kellett kérnünk, ki kellett állnunk egyesével, mindenkinek a saját műsorában. Képzeld el azt, amikor mondtam, hogy »és szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől, mert azt mondtam, 'szopjatok le mind'«.”

„Szóval egyébként nem olyan nehéz dolog ám a bocsánatkérés” – tette hozzá, de hogy itt mi volt az alapsztori, ami miatt felidézte mindezt, nem derült ki, miután ez az RTL leírása szerint egy kivágott jelenete volt az egy héttel ezelőtti Heti hetesnek.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

RTL (@rtlmagyarorszag) által megosztott bejegyzés

Nyári meleg három napig, aztán két nap komoly lehűlés: a jövő héten szerdáig a harminc fokot is meghaladhatja a csúcshőmérséklet, hogy aztán tíz fokot zuhanjon egyik napról a másikra - írja az Időkép.

Eszerint hétfőn 26 és 32, kedden 28 és 33 fok közötti maximumok várhatók, előbb országszerte napos idővel, majd keddtől Nyugat felől egyre több gomolyfelhővel, záporral és zivatarokkal. A hét második napján viharos lökéseket is hozhat a délies szél, főleg a Dunántúlon és a Duna mentén.

Szerdán aztán megérkezik a hidegfront, de nagy területi kontrasztokkal: nyugaton alig lesz több 20 foknál, miközben az Alföldön még 32–33 fok lehet. Estétől aztán nagyobb területet érintő záporos, zivataros csapadék is érkezhet délnyugat felől.

A front csütörtökre átvonul az országon, megszűnik a csapadék, felszakadozik a felhőzet, viszont országszerte visszaesik a hőmérséklet: a legmelegebb délutáni órákban 21–26 fok vátható, amit az északnyugati szélben még egy kicsit hűvösebbnek is tűnik majd.

Új vizsgálatot rendel el az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, miután az ügyészség lezárta a nyomozást, és nem állapított meg büntetőjogi felelősséget.

„Az új vezérkari főnökkel egy új vizsgálatot fogok elrendelni, és valóban nyilvánosságra fogjuk hozni azt, hogy ha a katonák hibáztak, akkor ki hibázott és miért, és megkerülhetetlen lesz a politikai felelősségre vonás is” – mondta a miniszter egy Facebook-videójában.

Ruszin-Szendi azt is bejelentette, hogy a balesetben megsérült kormánytisztviselőnek a Honvédelmi Minisztériumban ajánlanak fel munkát. Szerinte a legfontosabb, hogy a nő a rehabilitációja után újra hasznosnak és fontosnak érezhesse magát.

A Központi Nyomozó Főügyészség pénteken közölte, hogy bár a vizsgálat több szabályszegést is feltárt, büntetőjogi felelősséget nem tudtak megállapítani, ezért a nyomozást megszüntették.

A baleset 2025 márciusában történt egy olyan önkéntes katonai felkészítő programon, amelyet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség indított államigazgatásban dolgozóknak. A háromnapos képzésen 71 kormánytisztviselő vett részt.

A később súlyosan megsérült, 29 éves nő a gyakorlógránátos feladatok során egyszer sem érte el az előírt 30 méteres dobótávolságot, ennek ellenére – ahogy a többi résztvevő is – megfelelt minősítést kapott, így részt vehetett az éles gránátdobáson.

A nyomozás szerint az éles gyakorlat során először nem tudta kihúzni a biztosítószeget, majd amikor ez sikerült, a biztosítókart idő előtt elengedte. Bár megpróbálta visszanyomni, a gránát működésbe lépett, és még a dobás előtt felrobbant.

A robbanás következtében a nő maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségkárosodással járó sérüléseket szenvedett, a mellette álló kiképző pedig súlyosan megsérült.

Az ügyészség kizárta a műszaki hibát, és arra jutott, hogy a baleset közvetlen oka egy önhibán kívüli fegyverkezelési hiba volt. Azt is megállapították ugyanakkor, hogy szabálytalanság történt, amikor a sérült a sikertelen gyakorlati teljesítmény ellenére is részt vehetett az éles dobáson, illetve hogy a „dobató” feladatát ellátó katona a szabályok szerint nem tölthette volna be ezt a szerepkört.

A nyomozó ügyészség szerint azonban ezek a hiányosságok nem álltak közvetlen ok-okozati kapcsolatban a robbanással, ezért senkit sem vontak felelősségre. A honvédséget ugyanakkor felszólították arra, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg.

A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón már bejelentették, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette minisztériumhoz kapcsolódó ügyben új vizsgálat indul.

Ruszin-Szendi később azt mondta, hogy átolvasta a katonák által készített jegyzőkönyveket, és azok alapján más következtetésre jutott, mint az ügyészség. Szerinte a kiképzést nem a katonák rendelték el, és annak lebonyolítását sem ők találták ki. Úgy fogalmazott, inkább a politikai vezetés helyezett nyomást a honvédségre, hogy a program résztvevőinek „akár kézigránátot is kell dobni”.

A miniszter bejelentésére a Fidesz is reagált. Az egykori kormánypárt szerint a Tisza Párt egyszerre akar jogalkotó, jogalkalmazó, igazságosztó és ítélet-végrehajtó lenni.

Közleményükben azt írták, hogy ez „a legsötétebb kommunista diktatúra idejét idézi meg”, és aggasztónak nevezték, hogy a honvédelmi miniszter szerintük „a vizsgálati eredményeket figyelmen kívül hagyva politikai boszorkányüldözést kíván folytatni”.

„Nem mondom, hogy most NER 2.0 épül” – mondta Donáth Anna Krug Emília Szinten túl című műsorában, ahol csaknem két évvel azután adott hosszú, személyes hangvételű interjút, hogy visszavonult a politika első vonalából. Azt mondta, inkább próbál lélekben felkészülni a lehetséges veszélyekre, mint hogy később meglepetés érje, mert szerinte a „NER is valahogy így kezdődött".

A Momentum korábbi elnöke az adásban felidézte, hogy az április 12-i választás után szorongással töltötte el a Tisza kétharmados felhatalmazása. Különösen nyugtalanította, hogy sok, általa nagyra tartott ember a parlamenti mandátumokat úgy számolgatta, mint egy focimeccsen a gólokat.

Az interjúban szóba került a kiégése, a Tisza-kormány első hónapjainak megítélése, valamint az is, Donáth szerinte milyen jövő várhat a Momentumra.

Donáth 2024 júniusában mondott le a párt éléről, miután a Momentum története legrosszabb eredményét érte el az európai parlamenti választáson: a párt egyetlen képviselőt sem tudott Brüsszelbe küldeni. A politikus ezután szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból, azóta alig adott interjút. (Donáth meglepő módon a The Guardian 2026-os parlamenti választások előtt készített magyarországi videóriportjában azért szerepelt, ahol a lap a magyar liberális politika egykori feltörekvő szereplőjeként mutatta be.)

Donáth szerint nem vonult ki a közéletből, egyszerűen megszűnt az a választott tisztsége, amely miatt az első sorban volt. „Nem tűntem el, hátrébb léptem.” Azt mondta, a civil szférában dolgozik, oktatási és állampolgári nevelési projekteken, emellett nemzetközi emberi jogi szervezeteknek segít eligazodni a brüsszeli intézményrendszerben.

A műsorban arról is beszélt, hogy a 2024-es választások után nem egyszerű fáradtságot, hanem valódi kiégést élt át. A kiégést úgy írta le, mint egy olyan állapotot, amikor az ember fizikailag rendben van, de teljesen elveszíti a motivációját. Azt mondta, hónapokkal a választások után sem volt kedve emberek közé menni, és sokat segített neki, hogy kisfia miatt akkor is volt napi rutinja, amikor saját bevallása szerint „végtelenül lent volt”.

Donáth Anna azt mondta, a kiégés és a nehéz időszak feldolgozásában sokat segített neki a momentumos közösség. Úgy fogalmazott, amíg létezik a párt, és „ég a villany egy olyan irodában, aminek a kirakatára az van írva, hogy Momentum”, addig ő is ott lesz, mert ezt a közösséget az élete egyik legfontosabb megtartó erejének tartja.

Krúg Emília a műsorban a Tisza Párt április 12-i, fölényes választási győzelméről is kérdezte Donáth Annát. A Momentum korábbi elnöke azt mondta, a választás másnapján Budapesten szinte tapintható volt a felszabadultság, őt mégis erős szorongás fogta el. Egyrészt a Tisza kétharmados felhatalmazásának „bebetonozottsága” aggasztotta, másrészt szerinte érdemes feltenni a kérdést, hogy valóban rendszerváltásnak nevezhető-e az, ami történt.

„Ez egy folyamat, amiről majd utólag fogjuk tudni azt mondani, hogy ez volt a rendszerváltás. A rendszerváltás nem egy pillanat, nem egy napnak az eredménye. Hanem egy hosszú-hosszú hónapokon-éveken át tartó politikai-társadalmi folyamatnak a vége.

Szerinte veszélyes, ha a politikai közösségek fekete-fehéren gondolkodnak, és az egyik oldalon csak rossz, a másikon csak jó szereplőket látnak, ezt a szélsőséges gondolkodást a trumpizmussal hozta összefüggésbe.

A Tisza kommunikációjáról azt mondta, érti, hogy a politika egyszerű üzenetekkel dolgozik, de szerinte a negatív érzelmekre építő politizálás hosszú távon veszélyes.

„Nekem nagyon hiányzik a mostani közéletből az árnyaltság. [...] Jelenleg a hatalmon lévőktől egyetlen megoldást kapunk: jogos a dühötök, legyetek dühösek, adjuk ki a frusztráltságot, ez most a mi időnk, hogy újat építsünk. Ez egy része az érzéseknek. De nekem ez nem egy pozitívabb, problémamegoldás felé vezető utasítás. Jogosan gondoljátok, hogy ti vagytok a többség, gyűlöljétek csak azt, aki nem ért veletek egyet. Ez nekem nagyon hasonló. Miért? Mert mind negatív érzelmekre épít."

- mondta.

Úgy látja, a düh önmagában nem lehet politikai program, és a vezetők felelőssége, hogy ne ösztönözzenek felelőtlen viselkedésre.

Donáth Anna azt mondta, korainak tartja megítélni, hogy a Tisza-kormány valóban beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Szerinte ahhoz évek kellenek, hogy kiderüljön, a szakmai felkészültség és az emberségesebb kormányzás ígérete valóban egy élhetőbb ország felé vezet-e.

A Momentum korábbi elnöke ugyanakkor óvatosságra intett azokkal a várakozásokkal kapcsolatban, hogy Magyarországon létrejöhet egy tisztán szakértői kabinet. „Nem hiszek a technokrata kormányzásban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden kormány politikai logika szerint működik, és a mostani sem lesz kivétel.

Szerinte önmagukban a kinevezett miniszterek nevei még keveset mondanak arról, mekkora mozgásterük lesz. A valódi erőviszonyokat majd az mutatja meg, hogy melyik tárca mekkora költségvetést kap. Ahogy fogalmazott, azoknak az ismerőseinek is ezt szokta mondani, akik érdeklődnek a politika iránt: várják meg a költségvetést, mert abból derül ki igazán, mely területeket tart fontosnak a kormány.

Donáth Anna szerint a Tisza és a Momentum sikereit nem érdemes közvetlenül összehasonlítani, mert „almát a körtével” vetnénk össze. Úgy látja, egy politikai mozgalom sikerét rengeteg tényező alakítja, a karizmatikus vezetőtől és az időzítéstől kezdve a társadalmi közhangulaton át a kommunikációig és az anyagi erőforrásokig.

A Momentum korábbi elnöke a legfontosabb különbségnek azt nevezte, hogy míg a Momentum egy „kiterjesztett baráti körből”, csapatként épült fel, addig a Tisza Magyar Péter személye köré szerveződött. A Momentum tudatosan kerülte az egyszemélyi vezetés modelljét, mert szerinte éppen azt akarták meghaladni, amit az Orbán-rendszer képvisel. Donáth úgy fogalmazott, hogy a párt működését sokszor kívülről bénázásnak látták, ő viszont ezt a belső demokrácia következményének tartja.

Szerinte legalább ennyire fontos volt az időzítés is. A Momentum a NER fénykorában jelent meg, amikor a választók még kevésbé bíztak egy teljesen kívülről érkező politikai formációban. Azt mondta, akkor még rendszeresen megkapták, hogy „ezek a gyerekek mit akarnak”, miközben ma ugyanezeket a kételyeket látja felbukkanni a Tiszával kapcsolatban is.

Donáth szerint a két párt között az is alapvető különbség, hogy a Momentum alapítói teljesen a rendszeren kívülről érkeztek. Többségük külföldön tanult vagy dolgozott, és saját elmondása szerint azért tértek haza, mert úgy érezték, felelősségük változtatni az országon. Magyar Péter ezzel szemben a rendszer belsejéből jött, és jelentős politikai tapasztalatot szerzett anélkül, hogy maga választott politikai szereplő lett volna.

Úgy látja, ez a bennfentesség végül politikai előnnyé vált. Míg korábban azt gondolta, a választók inkább olyanokra bízzák a változást, akiknek soha nem volt közük a NER-hez, végül az ellenkezője történt: sokan éppen azért szavaztak bizalmat Magyar Péternek, mert belülről ismeri a rendszert.

Donáth arról is beszélt, hogy a Tisza vezetője olyan politikai és hatalmi közeget ismert meg testközelből, amelyhez a Momentum alapítóinak nem volt hozzáférésük. Saját példáját felhozva azt mondta, ők a nulla kilométerkőről indultak, és sok olyan bizonytalanságot kellett leküzdeniük, amellyel Magyar Péternek nem kellett szembenéznie.

Egyetértett azzal a döntéssel, hogy a Momentum nem indul a választáson. Szerinte a párt ezzel is a kormányváltást szolgálta, még akkor is, ha ez rövid távon a saját politikai érdekei ellen hatott.

Donáth Anna az interjúban arról is beszélt, hogy a Momentum nem tűnt el a választás után, hanem tudatosan új szerepet választott magának. A párt a kampányban országjárásba kezdett, és bár egyes tagjai nyíltan a Tisza mellett kampányoltak, mások inkább általánosságban a kormányváltás ügyét támogatták.

A Momentum korábbi elnöke szerint a párt aktivistái érzelmileg is fel tudták dolgozni azt, hogy „tetőtől talpig lilába öltözve” kérték az embereket a kormányváltásra. Úgy látja, ennek a munkának meg is lett az eredménye: azt mondta, a választások óta rendszeresen odamennek hozzájuk az utcán emberek, akik megköszönik az országjárást, Bedő Dávid vagy Lőcsei Lajos munkáját, illetve azt, hogy momentumos aktivisták személyesen is felkeresték őket.

Donáth szerint ez fontosabb visszajelzés, mint a közvélemény-kutatások, amelyek jelenleg nem mérik erős szereplőnek a pártot. Azt mondta, a Momentum tudatos döntést hozott arról, hogy egy időre eltávolodik a hagyományos pártpolitikától, és inkább mozgalomként próbál tovább működni.

„A Momentum volt, a Momentum van és nem a Momentumon fog múlni, hogy lesz-e négy év múlva” - mondta.

A Momentumnak szerinte csak akkor lehet jövője, ha újra megtalálja a saját szerepét, és felvállalja az ellenzékiséget. Úgy látja, az elmúlt években a közbeszédből szinte teljesen kikopott az a gondolat, hogy egy demokráciában az ellenzéknek és a kisebb pártoknak is fontos feladata van.

A Momentum korábbi elnöke szerint korai lenne megmondani, valóban létrejön-e Magyarországon egy nyitottabb, demokratikusabb politikai verseny. Szerinte ezt az mutatja majd meg, hogyan alakul a választási rendszer, a pártfinanszírozás, illetve hogy a parlamenten kívüli politikai szereplőket bevonják-e az olyan fontos ügyekbe, mint az alkotmányozás vagy a szakpolitikai egyeztetések.

Donáth szerint ezekben a helyzetekben dől majd el, hogy a Momentum képes-e olyan ügyeket képviselni, amelyeket a társadalom is fontosnak tart. Szerinte a magyar közéletben egyre inkább az a szemlélet uralkodik, hogy csak a nagy, lehetőleg kétharmados többséggel rendelkező pártoknak van értelmük. Ezzel viszont a háttérbe szorul az a demokratikus alapelv, hogy a kisebb politikai közösségeknek és az ellenzéki hangoknak is helyük van a rendszerben.

Donáth Anna azt mondta, nem tudja úgy értelmezni a kérdést, hogy visszatér-e a politikába, mert szerinte a politika nem kizárólag párttisztségeket jelent. Úgy fogalmazott, a közügyekről való gondolkodás, beszéd és cselekvés továbbra is része az életének, ezért nem érzi úgy, hogy valaha is teljesen kilépett volna a politikából.

Azt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy jelenleg nem vállalna semmilyen vezető tisztséget a pártban. Azt mondta, három és fél éves fia mellett sem fizikailag, sem mentálisan nincs kapacitása újra pártot vagy mozgalmat építeni.

Irán azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy politikai alapon avatkozik bele a sportba, miután az amerikai hatóságok megtagadták a vízumot a labdarúgó-válogatott háttérstábjának több tagjától. Az ügy különösen érzékeny, mert a 2026-os világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendezi, és ez lesz az első olyan vb, amelynek egyik házigazdája háborúban áll egy részt vevő országgal, számolt be róla a BBC.

Az amerikai hatóságok pénteken közölték, hogy minden játékos és a „szükséges kisegítő személyzet” megkapta a beutazási engedélyt, így az iráni válogatott részt vehet a tornán. Hozzátették azonban, hogy nem fogják megengedni, hogy Irán „hamis ürüggyel terroristákat csempésszen be az Egyesült Államokba”.

Erre reagálva Irán törökországi nagykövetsége azzal vádolta Washingtont, hogy „politikailag elfogult módon avatkozik be a sportba”, mert a vezetői stáb és a technikai tanácsadók jelentős részétől megtagadta a vízumot.

Az iráni állami médiához köthető beszámolók szerint 15 tisztviselő nem utazhat be az Egyesült Államokba, köztük a futballszövetség elnöke, annak helyettese és a válogatott médiaigazgatója.

Az iráni fél szerint az amerikai bejelentés csak „kozmetikázás”, és Washington az iráni válogatottal szembeni „szándékos és diszkriminatív bánásmódot a legmagasabb szintre emelte”. Az iráni diplomaták a FIFA beavatkozását is kérték.

Az iráni válogatott szombaton indult el törökországi edzőtáborából Mexikóba, ahol a világbajnokság idején lesz a bázisa. A csapat várhatóan vasárnap hajnalban érkezik meg a több mint húszórás utazás után.

Irán mexikói nagykövete szerint a kiadott vízumok szigorú feltételeket tartalmaznak: a válogatottnak a mérkőzések napján kell belépnie az Egyesült Államokba, és még aznap el is kell hagynia az országot.

Irán első csoportmérkőzését június 15-én Los Angelesben játssza, majd Belgium ellen Kaliforniában, Egyiptom ellen pedig Seattle-ben lép pályára.

A 2026-os világbajnokság június 11-én kezdődik. Irán még 2025 márciusában, jóval a háború kitörése előtt biztosította a részvételét a selejtezők megnyerésével. A torna ugyanakkor történelmi helyzetet teremt: most először fordul elő, hogy egy rendező ország olyan állam válogatottját fogadja, amellyel háborúban áll.

A kialakult helyzet miatt Irán május végén az arizonai Tucson helyett Mexikóba helyezte át felkészülési központját.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium nem árulta el, hogy az iráni válogatott tagjaira és hivatalos küldöttségére milyen további korlátozások vonatkozhatnak a torna idején.

A BBC-nek küldött közleményükben ugyanakkor azt írták, hogy elsődleges céljuk „az amerikai emberek és a 2026-os FIFA-világbajnokság résztvevőinek biztonsága és védelme”, és teljes kormányzati együttműködésben dolgoznak a 11 amerikai rendező város biztosításán.

A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt is közölte, hogy az iráni futballdelegációban nem lehetnek olyan személyek, akik kapcsolatban állnak az Iszlám Forradalmi Gárdával, az iráni fegyveres erők egyik legbefolyásosabb alakulatával.

Ez azért is érzékeny kérdés, mert az iráni válogatott több játékosa a kötelező katonai szolgálatát ennél a szervezetnél teljesítette.

A normandiai partraszállás évfordulóján tartott megemlékezésen az európai migrációs politikát támadta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter. Szerinte ma már nem hadseregek, hanem „veszélyes ideológiák” ostromolják Európa partjait, és az európai vezetők nem tesznek eleget a bevándorlás megállításáért.

.@SECWAR “To the veterans who are here today—who served in France and around the globe:

Gentlemen, we love you. We owe you a debt of gratitude.” pic.twitter.com/qIZWPDDGe8

— DOW Rapid Response (@DOWResponse) June 6, 2026

Hegseth Normandiában, a partraszállás 82. évfordulóján mondott beszédet. A szövetséges csapatok 1944. június 6-án itt szálltak partra, hogy megkezdjék a náci megszállás alatt álló Nyugat-Európa felszabadítását.

„Sajnos ma más európai partokat más veszélyes ideológiák ostromolnak. Spanyolország, Olaszország, Görögország és Bulgária partjait. Csónakok és férfiak érkeznek. Mikor tesznek végre valamit az európai fővárosok ez ellen az invázió ellen?” – fogalmazott az amerikai védelmi miniszter.

A beszéd jól illeszkedik a Trump-kormányzat bevándorlásellenes politikájába, amely az elmúlt hónapokban egyre élesebben bírálta Európa migrációs gyakorlatát.

Pénteken JD Vance amerikai alelnök is hasonló hangot ütött meg. Egy tavalyi southamptoni késelésre utalva azt mondta, hogy a 18 éves brit diák, Henry Nowak halála a „migránsok tömeges inváziójának” következménye, és erre az „egyetlen helyes válasz a jogos felháborodás”.

A brit miniszterelnöki hivatal erre úgy reagált, hogy elítéli azokat, akik „megpróbálnak beavatkozni a brit demokráciába”. Hozzátették: a Nowak család egyértelműen kérte, hogy fiuk halálát ne használják fel újabb társadalmi megosztottság keltésére. A brit ügyészség emellett megerősítette, hogy az elkövető, Vickrum Digwa Nagy-Britanniában született.

Donald Trump korábban is rendszeresen bírálta az európai bevándorlási politikát. Tavaly az ENSZ-ben arról beszélt, hogy az európai országok az „ellenőrizetlen migráció” miatt „a pokolba tartanak”.

Keir Starmer brit miniszterelnök erre azt mondta, hogy Trump kijelentései „nem helytállóak”, ugyanakkor elismerte, hogy az illegális bevándorlás, különösen a La Manche csatornán kis csónakokkal érkezők megállítása komoly kihívás.

Hegseth beszédében a migráció mellett arról is beszélt, hogy Európa az elmúlt évtizedekben túlságosan elkényelmesedett.

„Azok a férfiak, akik itt harcoltak és haltak meg, visszaadták Európa szabadságát. Ezt a szabadságot a vezetők és a katonák mai nemzedékének kell megőriznie, különben mindaz, amiért harcoltak, csak átmeneti eredménynek bizonyul” – mondta.

A D-nap minden idők legnagyobb tengeri partraszállási hadművelete volt: brit, amerikai és kanadai katonák tízezrei szálltak partra egyszerre Normandia öt partszakaszán.

A tengeri migráció Európában 2015-ben érte el a csúcsát, amikor az ENSZ adatai szerint több mint egymillió ember kelt át a Földközi-tengeren. 2025 áprilisa és 2026 márciusa között az Egyesült Királyságban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Cipruson együttvéve 169 341 tengeri érkezést regisztráltak. Ezeknek nagyjából a negyede az Egyesült Királyságba irányult.

Az idei év első öt hónapjában 9142 ember érkezett kis csónakokkal Franciaországból a La Manche csatornán át Nagy-Britanniába, ami 38 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A Trump-kormányzat tavaly decemberben bemutatott új Nemzetbiztonsági Stratégiája szerint, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, Európa „20 éven belül vagy még hamarabb felismerhetetlenné válik”, és gazdasági gondjainál is nagyobb veszélyt jelenthet a „civilizációs eltűnés” kockázata.

Az Egyesült Államokban a bevándorlás elleni fellépés a Trump-kormányzat egyik központi politikai célja lett: a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ügynökei 2025 januárja óta több ezer embert vettek őrizetbe.

A Pentagon a legmagasabb szintre emelte az Izrael által jelentett elhárítási fenyegetés besorolását, miközben friss amerikai hírszerzési jelentések szerint az izraeli titkosszolgálatok megpróbálhatták lehallgatni az Egyesült Államok Iránnal folytatott tárgyalásait – írja a New York Times több jelenlegi és volt amerikai tisztviselőre hivatkozva.

A lap szerint Washingtonban nem az a meglepő, hogy Izrael kémkedik az Egyesült Államok után. A két ország régóta tudja és hallgatólagosan el is fogadja, hogy a másik fél hírszerzési műveleteket folytat ellene. Több amerikai tisztviselő szerint azonban az már egy új helyzet, hogy Izrael intenzíven próbálta feltérképezni az amerikai tárgyalási pozíciókat az Iránnal zajló egyeztetések során.

A jelentések szerint az izraeli hírszerzés Steve Witkoffot, Donald Trump vezető tárgyalóját, Elbridge A. Colbyt, a Pentagon legmagasabb rangú szakpolitikai tisztviselőjét, valamint annak helyettesét, Michael P. DiMino IV.-t is megfigyelhette.

A New York Times által ismertetett egyik jelentést a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) és több más katonai hírszerző szerv készítette. Eszerint az Izraelhez köthető elhárítási fenyegetés szintjét az elmúlt hetekben a „magas” kategóriából a legfelső, „kritikus” szintre emelték.

A dokumentum részletesen ismerteti azokat az eseteket, amikor izraeli szervek amerikai katonák és kormányzati tisztviselők után kémkedhettek. A jelentés elkészítésében részt vett a Defense Counterintelligence and Security Agency is.

A lap szerint a fenyegetettségi szint jelenleg magasabb, mint bármely más amerikai szövetséges ország esetében, sőt még néhány ellenséges államénál is. Amerikai tisztviselők szerint a szövetségesek közül csak Dél-Korea megítélése közelíti meg ezt a szintet.

Az egyik magas rangú amerikai tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az izraeli hírszerzés aktivitása a második Trump-kormányzat alatt „elszabadult”.

A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai együttműködése még soha nem volt olyan szoros, mint most. Izraeli tisztek amerikai kollégáikkal együtt dolgoznak az amerikai Középső Parancsnokságon (CENTCOM), és az amerikai hadsereg jelentős mennyiségű taktikai és hadműveleti információt oszt meg velük.

A New York Times forrásai szerint Izraelt ugyanakkor nemcsak a közös katonai műveletek érdeklik, hanem Donald Trump Iránnal kapcsolatos stratégiája és a béketárgyalások során változó amerikai álláspont is.

Ez a bizalmatlanság a katonai együttműködést is érintheti. A lap szerint a Pentagon akár korlátozhatja is az izraeli tisztekkel megosztott információk körét.

A jelentés szerint az elhárítási incidensek száma 2024 végén kezdett növekedni, amikor a Biden-kormányzat arra próbálta rávenni Izraelt, hogy mérsékelje a Gáza elleni hadműveleteit. A folyamat 2025-ben is folytatódott, amikor a Trump-kormányzat különböző Irán elleni katonai forgatókönyveket mérlegelt.

A dokumentum több korábbi esetet is felidéz. Eszerint 2021-ben izraeli katonai hírszerző tiszteket értek tetten, amikor lehallgató eszközöket helyeztek el a DIA központjában. Tavaly pedig a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat emberei állítólag megpróbáltak lehallgató készüléket elhelyezni az amerikai Secret Service egyik járművében.

A jelentés egy olyan incidens után készült, amikor Izraelben szolgáló amerikai védelmi alkalmazottak azt észlelték, hogy telefonjaikra titokban kommunikáció-lehallgató szoftvert telepítettek.

A lap szerint az amerikai személyi állomány már korábban is tisztában volt az izraeli elhárítási kockázatokkal, ezért különböző biztonsági protokollokat alkalmaznak elektronikus eszközeik védelmére, főleg izraeli tartózkodásuk alatt.

Egy volt magas rangú amerikai tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a második Trump-kormányzat több vezető szereplője maga is megkönnyítette a hírszerző szolgálatok dolgát. Többen magánrepülőgéppel utaznak, személyes mobiltelefonjaikon intéznek nemzetbiztonsági ügyeket, és külföldön nem mindig veszik igénybe az amerikai nagykövetségek támogatását.

Más jelenlegi tisztviselők is elismerték, hogy a vezető amerikai döntéshozók személyes telefonhasználata könnyű célponttá teheti őket a lehallgatások számára.

A New York Times szerint az iráni háború kezdetén az Egyesült Államok és Izrael még nagyjából ugyanazt akarta: Trump támogatta Benjamin Netanjahu régi célját, hogy meggyengítsék vagy akár megdöntsék az iráni teokratikus rendszert.

A háborús célok azonban idővel eltávolodtak egymástól. Washington egyre inkább Irán katonai képességeinek gyengítésére és a tárgyalásokon kicsikarható engedményekre koncentrált, míg Izrael azt remélte, hogy a keményvonalas iráni vezetés elveszíti a hatalmát.

A lap szerint nem teljesen világos, hogy Elbridge Colby miért vált az izraeli hírszerzés érdeklődésének célpontjává, de az amerikai kormányzatban ő a visszafogottabb külpolitika egyik legismertebb képviselője. Michael P. DiMino pedig a Pentagon közel-keleti politikájáért felel, így természetes módon fontos szereplő Izrael számára.

A Védelmi Minisztérium nem kommentálta az értesüléseket. A Fehér Ház egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője hamisnak nevezte a beszámolót, a washingtoni izraeli nagykövetség pedig közölte: Izrael nem kémkedik amerikai tisztviselők vagy intézmények után.

Újabb engedélyt kapott a Mol az amerikai hatóságoktól arra, hogy folytassa a tárgyalásokat a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról – jelentette be a társaság szombat este a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A magyar olajvállalat közlése szerint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) 2026. június 16-ig hosszabbította meg a tárgyalási engedélyt. A Mol szerint a korábbi, május 22-én kiadott hosszabbítás óta jelentősen előrehaladtak az egyeztetések, az újabb 10 nap pedig lehetővé teheti a tranzakciós dokumentumok véglegesítését.

Az előző engedély szombaton járt le, ezért a Mol újabb haladékot kért az amerikai hatóságtól, hogy lezárhassa a tárgyalásokat a NIS orosz többségi tulajdonosával, a Gazpromnyefttel.

A felvásárlás azért különösen érzékeny ügy, mert a NIS az orosz tulajdonosi háttér miatt amerikai szankciók alatt áll. Az Egyesült Államok 2025 októberében vezetett be korlátozásokat a szerb olajcég ellen, a helyzetet pedig az oldhatná meg, ha az orosz tulajdonrész egy olyan befektetőhöz kerülne, akit az orosz, a szerb és az amerikai fél is elfogad.

Januárban jelentették be Belgrádban, hogy ez a befektető a Mol lehet. A korábbi bejelentések szerint a magyar vállalat az oroszok 56,15 százalékos részesedését vásárolná meg, a vételár pedig megközelítheti az egymilliárd eurót. Az eredeti tervek szerint az orosz tulajdon egy kisebb része az Egyesült Arab Emírségekbe kerülne, a szerb állam pedig egy ötszázalékos csomag megvásárlásával növelhetné a részesedését.

Jelenleg a NIS-ben a Gazpromnak 11,3 százalékos, leányvállalatának, a Gazpromnyeftnek pedig 44,9 százalékos tulajdonrésze van. A szerb állam 29,87 százalékot birtokol, a fennmaradó rész kisrészvényesek kezében van.

A Mol korábban azt közölte a 444-gyel, hogy a tárgyalások a januárban aláírt kötelező érvényű keretmegállapodás alapján zajlanak, ugyanakkor a tranzakció lezárásához az adásvételi szerződés aláírásán túl további jóváhagyásokra is szükség lesz, többek között az OFAC és a szerb hatóságok részéről.

A felvásárlásnak nemcsak gazdasági, hanem komoly geopolitikai jelentősége is van. Korábban Misa Brkics ismert szerb gazdasági újságíró és elemző arról beszélt, hogy a NIS sorsáról hosszú ideig lényegében Alekszandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök döntött. Szerinte az Orbán-kormány távozása után Moszkvában is felmerülhetett a kérdés, hogy továbbra is a Mol legyen-e az orosz tulajdonrész vevője.

Az újabb amerikai engedély alapján azonban a felek legalább június közepéig folytathatják a tárgyalásokat, és a Mol szerint ez elegendő lehet a tranzakció véglegesítéséhez. (via MTI)

• Oroszország az elmúlt hetekben ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal átfogó támadáshullámokat indított Ukrajna ellen. Kijevet most érték a legsúlyosabb csapások a teljeskörű invázió óta.
• Vlagyimir Putyin népszerűsége csökken, ez most már Oroszország határain innen és túl is egyértelművé vált.
• Mindezzel együtt a szakértők szerint Putyin ukrajnai céljai változatlanok maradnak: még mindig a Donbaszt akarja minden áron, belső köreinek arról beszélt, hogy szerinte év végéig ezt el is foglalhatják.
• Az viszont továbbra sem világos, hogy az orosz katonai és biztonsági szolgálatok milyen mértékben festenek túlzottan optimista képet Putyin elé.
• De mi a bajuk az oroszoknak Putyinnal? És miért erősödtek fel az ukrán városok elleni légitámadások?

Elegük lett az oroszoknak Putyinból?

A fenti kérdésre badarság lenne határozott igennel felelni. Az látszik inkább, hogy az elnök népszerűsége csökkenő tendenciát mutat, persze nem mindegy, honnan hova süllyednek a mutatók, a béka feneke beláthatatlanul távol van.

A Kreml kutatásainak zömét készítő Közvélemény-kutató Alapítvány (FOM) szerint a válaszadók 73 százaléka szerint Putyin „meglehetősen jó” munkát végez, ez 2022 óta a legalacsonyabb érték. A független, ennek megfelelően külföldi ügynöknek minősített Levada Központ május 30-án közölte, hogy Putyin népszerűsége hat hónapja folyamatosan csökken, áprilisban elérte a 79 százalékot, a teljes körű invázió megindítása óta először esett 80 százalék alá. A Kreml által működtetett VTsIOM pedig áprilisban adott ki közleményt arról, hogy Putyin támogatottsága hét héten át folyamatosan csökkent, és „mindössze” 65,6 százalékra esett vissza.

Ezek nyugati mércével a csökkenés ellenére is elképesztő számok (erről beszélt a 444-nek adott interjújában Mihail Hodorkovszkij is), gondoljunk csak arra, hogy a német kancellár népszerűsége 19 százalékos volt májusban, Emmanuel Macroné még ennél is alacsonyabb, 18 százalékos, Trumpé 35 százalékos. Oroszország azonban egészen másképp működik, mint a nyugati demokráciák, így a vezető népszerűsége is mást jelent, mint egy demokratikusan megválasztott elnök/miniszterelnök esetében.Putyin népszerűsége ugyanis Oroszország politikai stabilitásának fontos mutatója is, aminek növelésén a kormányzat minden szintjén fáradoznak. Egyetlen politikus sem lehet népszerűbb Putyinnál, ez az alapszabály, ha valaki megelőzi az elnököt, cselekedni kell: amikor például Szergej Furgal, a habarovszki régió kormányzójának népszerűsége meghaladta Putyiné, börtönbe került.

Ahogy Putyin népszerűsége csökken, és ahogy a gazdaságra egyre nagyobb nyomás nehezedik, nemcsak az úgynevezett elit körében figyelhető meg hangulatváltozás, hanem még azok a Kreml-párti bloggerek is, akik eddig ritkán kritizálták az elnököt, kezdenek hangot adni véleményüknek. A Guardian forrásai szerint azt azért senki nem hiszi, hogy egyik napról a másikra minden összeomlana, de „egyre inkább tudatosul, hogy folyamatosan teljesen értelmetlen, önpusztító döntéseket hoznak. Azok az emberek, akik egykor Putyint védték, már nem teszik ezt”.

Miért csökken Putyin népszerűsége?

A párt elnökségével abban állapodtunk meg, hogy a Tisza szigetek közösségének szervezését és a széles körű társadalmi egyeztetések rendszerét külön kell választanunk – írja Facebook-oldalán Radnai Márk, a Tisza párt alelnöke. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem ő koordinálja majd a szigetek működését.

Radnait Magyar Péter kormánybiztosnak nevezte ki, amikor bejelentette a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozását. Az intézet működési ideje öt évre szól; feladata kifejezetten elemző, javaslattevő és módszertani jellegű, írta akkor Magyar. Az intézet működésének feltételeit a kormány fogja biztosítani, „valamint a kormányzati kapcsolattartás érdekében kinevezi Radnai Márkot működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztosnak”.

„Éppen ezért arra jutottunk, hogy nem lenne helyes, ha a TISZA Szigetek közössége és ez a társadalmi egyeztetési rendszer ugyanahhoz a vezetőhöz tartozna” – írja erről most Radnai, és hozzáteszi, „ez nem a TISZA Szigetek jelentőségének csökkenését jelenti. Éppen ellenkezőleg. A Szigetek voltak a változás motorjai. Több tízezer ember munkája, hite és kitartása nélkül nem jutottunk volna el idáig.”

Egyelőre nem jelentették be, hogy ki felel majd a Tisza hátországát adó közösség szervezéséért, erről annyit ír Radnai, hogy „olyan vezetőt szeretnénk kijelölni, aki teljes figyelmével, minden energiájával a Szigetek építésére, fejlesztésére és támogatására tud koncentrálni”.

A Győri Audi ETO KC 31-30-ra legyőzte a francia Brestet a női kézilabda Bajnokok Ligája Final Fourjának szombati elődöntőjében, így a magyar csapat vasárnap ismét az aranyéremért játszhat a budapesti MVM Dome-ban.

A hétszeres Bajnokok Ligája-győztes, kétszeres címvédő Győr tizenegyedszer jutott be a BL budapesti négyes döntőjébe. Eddig a találkozóig a szezonban egy néhány meccses hullámvölgyet leszámítva – ami nagyrészt a beállóik sérüléseinek volt köszönhető – hengereltek, 12 győzelemmel és két vereséggel megnyerték a BL-csoportjukat, a negyeddöntőben pedig a dán Odense HB-t búcsúztatták kiütéses kettős győzelemmel. A magyar bajnokságot és a kupát is megnyerték a rivális Ferencváros előtt, vagyis triplázhatnak, ami legutóbb 2019-ben sikerült a klubnak.

Az ellenfél Brest 2021 után jutott be újra a négyes döntőbe, akkor a francia klub az elődöntőben pont a Győrt győzte le, majd a döntőben kikapott a Vipers Kristiansandtól. A Brest a BL-ben megnyerte a B csoportot, a negyeddöntőben pedig a román Gloria Bistrițát verte. Érdekesség, hogy a csapatot az a Raphaelle Tervel irányítja, aki korábban a Győr játékosa és másodedzője is volt. A két csapat eddig 13-szor játszott egymással, a kisalföldi csapat hétszer nyert, hat meccs döntetlen lett.

Az elődöntőt két gyors góllal kezdte a Brest, de a Győr Veronica Kristiansen vezérletével hamar fordítani tudott. Ezt követően fej fej mellett haladtak a csapatok, a Győr először a 14. percben lépett el két, majd három góllal (10–7). A játékot sok technikai hiba, lépéshiba, kapufa és eladott labda jellemezte, amit a Brest ki is használt, a 20. percre egyenlíteni tudtak a franciák. (10–10).

A félidő végére elég parázs hangulatúvá vált a meccs, két kemény szabálytalanság miatt – videózások után – egy-egy piros lapot is kiosztottak a bírók: a franciák a csapatkapitányukat, Onacia Ondondót, a győriek pedig talán a legfontosabb játékosukat, Bruno de Paulát vesztették el. Az emberelőnyös, -hátrányos rohanás a győrieknek feküdt jobban egy góllal, a félidőben 17-16 volt az állás.

Finoman szólva sem vettek vissza a tempóból a csapatok a második félidőben: két és fél perc alatt összesen hat gólt láthatott a közel telt házas, többségében győri szurkolókból álló közönség. A franciák többször is utolérték a Győrt, de a vezetést sokáig nem tudták átvenni. A fordítás végül a 42. percben jött össze nekik: Kristine Breistøl eladott labdája után Annika Lott robogott végig a pályán, és 24-25-re alakította az állást. Az ellenfél lendületben maradt, a 47. percben már kettővel vezetett, de a Győr nem szakadt le, és az utolsó tíz percnek döntetlenről futottak neki a csapatok (28-28).

Szemerey nem tudott sokat hozzátenni a kapuban, ezért a győri edző, Per Johansson Hatadou Sakót küldte be, aki rögtön két védéssel kezdett.

A Győr több fontos támadást is elrontott, de amikor a legnagyobb szükség volt rá – 30-30-as állásnál, az 59. percben –, összeszedték magukat.

Előbb nagyot védekeztek, majd a következő támadásból Kelly Dulfer beállóból be is talált, így 47 másodperccel a vége előtt ismét a magyar csapat vezetett. A francia időkérés után a mindent eldöntő akciót is sikerült kivédekezni, a vége 31-30 lett.

Fordulatos, végletekig kiélezett meccset nyert meg a Győr, amely a vasárnapi döntőben a Vámos Petrával és Albek Annával felálló Metz ellen játszik majd 18 órától.

„Nincs szabadidőm. A második műszaknak a közlekedést, a bevásárlást, a harmadiknak a házi munkát tekintem. Rám hárul az egész főzés, mosás, takarítás. A férjem rengeteget vállal házon kívül, a gyerekeket meg túlterheli az iskola. Férjem egyre ritkább közeledését már csak kötelességnek, negyedik műszaknak tekintem. Két éve egy SZOT-üdülőben nyaraltunk. Remek volt, de sajnos nagyon gyorsan letelt...”

Egy 38 éves családanyától származó idézettel indít az 1983-ban a Medicina könyvkiadó Sportszerkesztősége által kiadott Szabadidő könyv, ami azt ígéri, „írók és újságírók, orvosok és szexológusok, alpinisták és barlangászok, kertészek és mezőgazdák, divattervezők és kártyások, játszó emberek, kiváló fényképészek és rajzolók” közreműködésével segít és nyújt számunkra „cselekvési mintákat”, hogy úgy töltsük el szabadidőnket, ahogyan azt kell.

Az első ránézésre irtó viccesnek ígérkező – majd később váratlan meglepetéseket rejtő – könyv nemrég akadt a kezembe egy pince kipakolása közben. Egyből tudtam, hogy nemcsak rendkívül szórakoztató perceket fog okozni a lapozgatása, de ebből cikk fog születni.

A kiégés mélységes mély poklában tocsogó 38 éves családanya mellett még panaszkodnak páran a bevezetőben, például egy 16 éves lány, aki azt mondja, ha van is szabadideje – általában hétvégente –, a barátaival megy el moziba vagy diszkóba, esetleg kirándulni, aztán kiszakad belőle: „Eléggé unom az egészet.”

Egy 67 éves nyugdíjas megszólaló ha teheti, csak az új színes tévéjét nézi, de ha nincs adás, unatkozik, egy 47 éves klinikai főorvos régen teniszezett, de már nincs ideje, egy 25 éves „népszerű színésznő” pedig annyira elfoglalt, hogy egyáltalán nincs szabadideje. Mindezt így összegzi a könyv:

„És így tovább! Ötlettelenség... Pénzhajsza... Karriertörekvések... Hibás megszokások... Lustaság... De tényleg ilyenek lennénk? A valóban legfontosabb társadalmi tevékenység, a munka után és a biológiailag feltétlenül szükséges alvás előtt lehetséges, hogy nem tudunk élni a szabadidőnkkel?”

A maga korában ez egy meglepően felvilágosult könyv lehetett, sőt, sok esetben még ma is annak mondható – a kornak megfelelő modorossága és enyhébb debilségei ellenére is. Már rögtön az elején közlik velünk, hogy ezt a kiadványt „az ifjaknak és a felnőtteknek” szánják. „Tőlük függ ugyanis elsősorban a család örömszerző szabadidejének a megszervezése. Nekik szól a néhány korábbi, hallgatólagos tabut felrúgó Szexrovat is. Felfogásunk szerint a szex a szabadidő eltöltésének nagyon lényeges, örömszerző része.”

Igen, ilyen mondatok szerepelnek a könyvben. Sőt, ilyenebbek is!

A dunavarsányi doktornőt és asszisztensét februárban tartóztatták le, mert a gyanú szerint pénzért hamisan igazolták kötelező védőoltások beadását. Az orvost azóta már kiengedték, és bár az eljárás még zajlik ellene, újra dolgozik Pest megyében, mert nincs elég gyerekorvos.

„Az orvosi praxisok Pest megyében olyan szinten betöltetlenek, hogy nagyjából az a választás áll az emberek előtt, hogy a meglévő orvosokat engedik praktizálni, vagy pedig nem lesz orvos a feladatellátásra” – nyilatkozta a Híradónak a doktornő ügyvédje.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az RTL Híradónak azt mondta: „nagyon izgalmas és érdekes kérdés, hogy vajon egy ellátásbiztonság felülírhatja egy nagyon súlyos morális és szakmai etikai vádat”, de szerinte nem. Bár hozzátette: „jelen szituációban természetesen mérlegelni kéne az etikai helyzetet, illetve pontosan kéne találkozni a kolléganővel megbeszélni, hogy milyen helyzet volt, milyen bizonyítékok vannak mellette, illetve ellene”. Hegedűs szerint etikai eljárást is kellett volna indítani az ügyben, hibának tartja, hogy ez nem történt meg.

Az orvosi kamara korábban azt mondta az RTL-nek, hogy a szülőknek nem kell aggódniuk, mert az orvos oltásokat nem adhat be, más miatt pedig nem panaszkodtak rá korábban.

Az amerikai erők szombaton iráni parti radarálomásokat támadtak, miután lelőtték az Irán által a Hormuzi-szoros felé indított drónokat – közölte az amerikai hadsereg. A négy iráni drón a regionális tengeri forgalmat vette célba – mondta egy amerikai tisztviselő a Reutersnek. Ezután mértek csapást Irán megfigyelő állomásaira Gorukban és a Kesm-szigeten, amelyek mind a Hormuzi-szorosnál találhatók.

Az iráni külügyminisztérium szerint az amerikai akció megsértette az április 8-i tűzszünetet, hozzátéve, hogy az ismétlődő jogsértések azt mutatják: Washingtonnak esze ágában sincs mérsékelni a feszültséget.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy az amerikai csapásokra válaszul megtámadta a kuvaiti és bahreini amerikai támaszpontokat, és tüzet nyitott négy tartályhajóra, amelyek az engedély nélkül próbáltak áthaladni a szoroson.

A kuvaiti hadsereg szombaton közölte, hogy hét ballisztikus rakétát hárítottak el, amelyek kora reggel léptek be az ország légterébe, és több lakóövezet felett is elhaladtak, ami némi törmelék hullásához vezetett. A hadsereg hozzátette, hogy az iráni támadás anyagi kárt okozott, de áldozatok nem voltak. Bahreinben megszólaltak a szirénák, és a lakosságot arra kérték, hogy keressenek óvóhelyet.

Kuvait és Bahrein elítélte a csapásokat. A kuvaiti külügyminisztérium az iráni támadásokat – köztük a legutóbbi, szombati esetet is – „égbekiáltó” agressziónak minősítette, amely fenyegeti az állampolgárokat, a lakosokat és a regionális biztonságot. Irán később azt közölte, hogy mindkét országban ballisztikus rakétákkal talált el amerikai bázisokat, de az amerikai hadsereg szerint hat rakétát elfogtak, a hetedik pedig nem érte el a célját. Négy napja dróntámadás érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret.

Az Egyesült Arab Emírségekben elfogták, és június 6-án Magyarországra szállították a szabadságvesztés elől elszökött, 2025-ben befolyással üzérkedés miatt elítélt R. Lászlót – közölte honlapján szombaton a rendőrség. A hazahozataláról egy videót is közzétettek, amit a rendőrség csatornáján ezen a linken lehet megnézni.

Radnait befolyással üzérkedés miatt 2025-ben jogerősen elítélték, de nem vonult be a börtönbe, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Radnai Dubajba menekült.

A Telexnek nemrég azt mondta, úgy döntött, önként vállalja a kiadatását, mert állítása szerint nagyon leromlott az egészségügyi állapota. Radnai egyik családtagja pénteken arról tájékoztatta a lapot, hogy a férfit hamarosan Magyarországra szállíthatják.

Radnai László a 90-es évek alvilágának ismert alakja volt, 2006-ban 12 év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben. Idő előtt szabadult, 2012-ben kegyelmet adott neki a köztársasági elnök. Szbadlátbra helyezését hivatalosan az egészségi állapotával magyarázták, de ahogy a Telex írja, már akkor nyílt titok volt, hogy azért jöhetett ki a börtönből, mert terhelő vallomást tett a kilencvenes évek – sokáig felderítetlen – gyilkosságaival, egyebek mellett Prisztás József, Domák Ferenc és Seres Zoltán meggyilkolásával, valamint a Fenyő-gyilkossággal és az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban.

Sokunkkal előfordul, hogy időről időre hülyéskedünk a munkahelyünkön. Így tettek most az Eurac Research Múmiakutató Intézetének kutatói is. Először felfedezték ugyanis, hogy Ötziben, az 1991-ben megtalált 5000 éves múmia testében más mikroorganizmusok mellett élesztőtörzsek is fellelhetők. És ekkor jött az ötlet: mi lenne, ha ebből az élesztőből kenyeret sütnének?

„Végül egy teljesen normális tésztát kaptunk, amely 24 óra alatt megkelt, alapvetően pont úgy, ahogy a hagyományos élesztő esetében. Igazán jó tésztát készítettünk vele” – nyilatkozta Mohamed Sarhan mikrobiológus az Eurac Research weboldalán közzétett közleményében.

„Soha korábban nem sütöttem kenyeret és ez meg is látszott. Szóval az eredményen határozottan volt mit javítani. De ahogy mondtam, ezek voltak a legelső kísérleteink” – tette hozzá Sarhan.

A bolondozást pedig folytatnák: „Szeretnénk ezt tovább folytatni, és bevonni a folyamatba az élelmiszeripar specializált kutatócsoportjait is. A kenyér jelenleg az egyik kézenfekvő alkalmazása az Ötziben talált élesztőnek; a másik a sör és erről már egyeztettünk a Weihenstephan sörfőzde szakértőivel is” – mondta.

A kinyert élesztőgombák csak hideg körülmények között élnek meg, így vélhetően valamikor Ötzi halála után kerültek a testébe. A genetikai elemzések arra utalnak, hogy viszonylag nem sokkal a halála után jutottak a szervezetébe. (Guardian)

Hat oroszbarát ellenzéki jelöltet vettek őrizetbe az örmény állami sajtó tájékoztatása szerint szombaton, egy nappal a parlamenti választások előtt. Az intézkedések okát nem közölték, csak azt, hogy Szamvel Karapetján oroszbarát oligarcha Erős Örményország pártjának jelöltjeiről van szó. Az Armenpress hírügynökség szerint az ország központi választási bizottsága adott engedélyt a nyomozóhatóságoknak, hogy büntetőeljárást indítsanak a hat jelölttel szemben.

Egyelőre sem a Moszkva és Jereván gazdasági és politikai kapcsolatainak fenntartásával kampányoló Erős Örményország, sem az örmény hatóságok nem reagáltak az ügyben. Az orosz-örmény kettős állampolgár Karapetján házi őrizetben van, miután Nikol Pasinján miniszterelnök kormányának megdöntésére szólított fel. Karapetján szerint politikai indíttatású vádakkal támadják.

A mostani választás egyik kulcskérdése Örményország és Oroszország viszonya lett, ahogy erről az összefoglaló anyagunkban mi is írtunk. Az ország politikai irányvonalával kapcsolatos viták miatt az utóbbi időszakban megromlott a viszony Moszkva és Jereván között. Oroszország Jereván nyugati közeledését követően importtilalmat vezetett be az örmény virágokra és több élelmiszeripari termékre.

Közvélemény-kutatások szerint az Erős Örményország a választók 6-11 százalékának támogatására számíthat és ezzel a második helyen végezhet Pasinján Polgári Egyezség pártja mögött, amely 24-32 százalék közötti eredményt érhet el.

Örmény civil csoportok a választások előtt az orosz állam által fizetett félretájékoztatási kampányok veszélyére figyelmeztettek. Az örmény belügyminisztérium a héten közölte, hogy legalább 78 bűncselekményt azonosítottak a választási kampánnyal összefüggésben, és 44 személyt vettek őrizetbe. Moszkva tagadja, hogy beavatkozna más államok belügyeibe.

Az örmény központi választási bizottság péntek esti rendkívüli ülésén elutasította egy másik ellenzéki párt azon kezdeményezését, hogy zárják ki a választásokról az Erős Örményországot illegális kampányfinanszírozás és szavazatvásárlás címén. (MTI)

A MÁV „finomhangolt” menetrenddel készül a balatoni nyárra – jelentette be Hegyi Zsolt vezérigazgató a Facebook-oldalán.

• Például az északi parton a Kék Hullám InterCityk egységesen Budapest és Tapolca között járnak majd.
• A déli part felé továbbra is kétóránként indulnak a Balaton InterCityk Keszthelyre, étkezőkocsival.
• A Tópart járatok FLIRT motorvonatokkal, expresszvonatként közlekednek.

A vidéki közvetlen kapcsolatok idén is megmaradnak: az Alföldről, Kelet-Magyarországról és a Dunántúl több nagyvárosából közvetlen járatokkal lehet eljutni a Balatonhoz. Tavaly közel negyedmillió utas választotta ezeket a vonatokat – írja Hegyi Zsolt.

A kerékpárosok számára továbbra is kötelező a kerékpárhelyjegy váltása, ugyanakkor számos járaton jelentős biciklis kapacitás áll rendelkezésre. A gyorsabb beszállást több állomáson és egyes vonatokon diákmunkások is segítik majd.

A nyári menetrend adatai folyamatosan kerülnek be az elektronikus rendszerekbe, így az elkövetkező napokban a MÁVPlusz alkalmazásban is elérhetővé válnak.

• Egy szlovákiai magyar nő, Bartha Tünde az egyetlen ember, akire Andrej Babiš állítólag hallgat.
• Bartha a cseh kormányhivatal vezetője, akinek szerepe volt abban, hogy Babiš egy táborba sodródott Orbán Viktorral.
• Mostanra azonban a háttérember kénytelen kilépni a fényre, és komoly bírálatokat is kap.

A cseh politika legbefolyásosabb nőjének jelenleg egy szlovákiai magyar nő számít. Bartha Tünde több mint egy évtizede Andrej Babiš jobbkeze, és a politikus tavalyi választási győzelme után is természetes volt, hogy újra őt nevezi ki a kormányhivatal (a Miniszterelnökség cseh megfelelője) élére. Az inkább cégvezető típusú politikusként jellemezhető Babiš sosem csinált titkot belőle, hogy bizalmatlan a hagyományos politikusokkal és a bürokratákkal szemben, és elsősorban a hatékonyságot tekinti kulcsnak. Ezért egy operatív, lojális menedzserre van szüksége, aki összefogja és napi szinten irányítja a kormányzati gépezetet, a kampányokat és a stratégiai döntések végrehajtását.

Ő Bartha Tünde, aki nem csupán adminisztratív végrehajtó, hanem politikai stratéga is: ő vezette Babiš 2023-as elnökválasztási kampányát, és jelentős szerepet játszott abban, hogy pártja, az ANO egyre határozottabban tolódott a jobboldali, szuverenista irányba, közelebb az orbáni modellhez. Míg Babiš üzletemberi ösztönökkel és pragmatizmussal közelít a politikához, Bartha a technokrata precizitást ötvözi a politikai ösztönnel – pontosan ezért vált nélkülözhetetlenné a milliárdos-politikus számára. Ez a felállás magyarázza azt is, miért került mostanra a középpontba az egyébként háttérembernek tartott Bartha, sokan ugyanis őt tartják a nemrég bejelentett centralizáló lépések fő motorjának. Emiatt azzal is vádolják, hogy az orbáni hatalomkoncentráció elemeit ülteti át a cseh politikába.

Az egyetlen ember, akire Babiš hallgat

Bartha Tünde a kelet-szlovákiai Királyhelmecen született, magyar családban, de él rokonsága Magyarországon is. Ő azonban inkább Prágába ment egyetemre (bár egy évet járt az ELTE-re is), majd ugyancsak a cseh fővárosban kezdte karrierjét: kezdetben utazási irodákban dolgozott, majd a nagy ugrás 2010-ben jött el, amikor a milliárdos Zdeněk Bakala titkárnőjeként és irodavezetőjeként helyezkedett el. Barthát 2015-ben egy ugyancsak Prágában élő, szlovákiai magyar újságíró, Lékó István mutatta be Babišnak, akit Bartha ettől kezdve több szerepkörben is elkísért: Babiš pénzügyminisztersége idején már Bartha vezette a kabinetjét, majd első miniszterelnökségekor is magával vitte a kormányhivatalba, melynek 2018-tól a vezetője is lett, egészen főnöke 2021-es választási vereségéig.

Bartha az elnökválasztás után dolgozott egy ideig Babiš cégében, az Agrofertben is, végül tavaly decemberben visszatért a kormányhivatal élére. Ez persze csak egy poszt, Bartha és Babiš viszonya viszont láthatóan nincs pozíciókhoz kötve. A Seznam Zprávy hírportál portréja odáig megy, hogy Bartha talán az egyetlen ember, akiben Babiš megbízik és akire hallgat:

„Ez annak is köszönhető, hogy az ANO vezetőjét más vezető politikusokhoz képest nem annyira ideológiák vezérlik, és inkább pragmatista. Sokan megemlítik, hogy ebben az összefüggésben fontos, hogy ki beszél utoljára Babišsal. És ez mindig Bartha Tünde. Valójában szinte minden nap ő az első, aki beszél vele. Nemrégiben Průhonicébe is költözött emiatt, ahol a miniszterelnök lakik. Néha ott találkoznak a reggeli torna során a helyi edzőteremben, néha fél órát töltenek együtt az autóban úton az irodába”

– jellemzik viszonyuk szorosságát.

Lovagkereszt a cseh-magyar kapcsolatok fejlesztéséért

Június 1-ével elrendelték a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, derül ki a cégadatokból. A bírósági bejegyzés szerint a hitelezőknek 120 napja van bejelenteni a követeléseiket

Ez az az agrárcég, ami meglehetősen szokatlan és furcsa üzletpolitikát folytatott. Olcsóbban kombájnoltak, alacsony áron adták az inputokat, a tőzsdei áraknál drágábban vásároltak és mindenkinél olcsóbban adtak el. Ennek eredménye az lett, hogy egyre több gazdálkodó szerződött velük. Számíthattak arra, hogy gyorsan nő a forgalom majd, a nagy cégméretre tekintettel pedig majd nagy összegek folynak be agrártámogatások címén, de valami mégis megborult. 2026 januárjában fizetésképtelenné vált, miután a finanszírozó MBH Bank kiszállási kísérlete és az ezt kísérő átvilágítás során kiderült, hogy az áru és a pénz is hiányzik. Nagyságrendileg 100 ezer tonna gabona tűnt el. A kialakult kárt 7-10 milliárd forintra, vagy annál is magasabbra becsülték.

A helyzet nagyon széles kört érintett, köztük gazdálkodókat, gabonakereskedőket, integrátorokat, valamint takarmány- és etanolgyárakat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) aggodalmát fejezte ki a hazai gabonapiac befagyása és a jelentős bizalomvesztés miatt. A MOSZ a történteket a Keleti Agrár Kft. 2022-es, hasonló károkat okozó bedőléséhez hasonlította.

A kormány február 4-én stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a vállalat felszámolását. Február 28-ára lezárult a károsult kis- és középvállalkozások állami kárrendezése. Ennek keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 581 pozitív döntést hozott, összesen 6 milliárd 531 millió forint értékben. Ebből a Magyar Államkincstár másfél hónap leforgása alatt 6 milliárd 21 millió forintot folyósított az érintetteknek. Ezen felül Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a munkavállalók elmaradt béreinek kifizetését is kezdeményezi a bérgarancia alapból. Február 11-én pedig a bíróság letartóztatta a cég sikkasztással gyanúsított vezérigazgatóját.

Később, április folyamán megjelent sajtóhírek szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében már előzetesen tudtak a cég problémáiról. Bár fontolóra vették a vállalat átvételét, végül kihátráltak és nem mentették meg a társaságot.

A társaság, amit 2018-ban kft.-ként hoztak létre, majd átalakult zrt.-vé, sok szálon kötődik Kósa Lajoshoz, a Fidesz kelet-magyarországi erős emberéhez, a párt volt alelnökéhez. Kezdetben tulajdonos volt benne, sőt, a maga negyven százalékával a legnagyobb tulajdonosnak számított Kósa Karolina Éva, aki a politikus testvére, de egy időben egy cégen keresztül tulajdonos volt benne Kósa édesanyja is (aki korábban egy sertéstelep tulajdonosaként, valamint a „csengeri örökösnő”, Marika állítólagos megajándékozottjaként is szerepelt a hírekben). A társaság jogi ügyeit pedig annak a Fiák Istvánnak az ügyvédi társulása intézte, aki Kósa ügyvédjeként dolgozott, illetve az övé volt a 2023-ban recski földomlást okozó andezitbánya. A 2018-ban mindössze 5 milliós tőkével alakult cég már néhány hónappal később több százmilliós silórendszert kezdett építeni, amihez, mint a 24.hu akkor megtudta, 500 millió forintos állami hitel nyújtott segítséget.

Noha a Bászna Gabonából már évekkel ezelőtt kiszállt Kósa testvére és anyja is, a cég ügyeit egy ideig még Fiák intézte, írja most a 24.hu, amely azt is feltárta, hogy a Bászna Gabona, ha jóval közvetettebben is, de máig kötődik Kósához. A mostani kizárólagos tulajdonos, akinek Kósa Karolina is eladta a tulajdonrészét 2021-ben, az a Szilágyi Gábor, aki távoli rokona a fideszes politikusnak. Kósa Lajos nagynénjének, a már elhunyt Kósa Vilmának a férje, Debreczeni Tibor drámapedagógus írta le még 2016-ben, hogy a Kósa család rokonságban áll Szilágyi János, Mátészalkán élő mezőgazdásszal, akinek a cégadatokból kikövetkeztethetően Szilágyi Gábor a fia (Szilágyi János feleségének és Szilágyi Gábor anyjának megegyezik a neve). Nem véletlen, hogy Kósa nemcsak az egyik Ferrarijába ült be, de együtt is hajóztak, ahogy azt az Átlátszó bemutatta.

Németh Balázs és Toroczkai László részvételével tartottak tegnap pártpolitika-mentesnek nevezett, jobboldali influenszerek által szervezett kisebb tüntetést a migrációs paktum ellen. A demonstráció idején az Alkotmány utcában, a miniszterelnökségi épület erkélyére egy időre kiállt Magyar Péter miniszterelnök és több tiszás politikus, köztük Tarr Zoltán kulturális miniszter és Radnai Márk országgyűlési képviselő. Magyar már egy pénteki posztjában is foglalkozott az eseménnyel, majd a szombaton ennek apropóján Magyar-Orbán-Magyar üzengetés kezdődött.

„Ismételten felszólítom Orbán Viktort, hogy állítsa le a Fidesz dezinformációs kampányát és a propagandája által használt gyűlöletbeszédet” – délután egy körüli közleményében ezzel indított a miniszterelnök. Magyar Péter szerint „a kormánnyal szembeni kritika minden esetben megengedett. Még akkor is, ha olyan döntést támad valaki, amilyen döntést a kormány soha nem hozott”, de hozzátette: nem hiszi, hogy „ez a fajta trágár kommunikáció bármilyen helyzetben elfogadható lenne” – és ide belinkelt egy képernyőképet a náci Bede Zsolt oldalának, a Vadhajtásoknak (Orbán állítólagos egyik „igeforrásának”) az egyik cikkéről, aminek a címében három szó is szerepelt, amik miatt örökre letiltaná az embert a Facebook vagy bármilyen civilizált társaság.

Orbán nem sokkal három óra után szintén Facebook-posztban válaszolt, és szintén felszólította a másik oldalt. Méghozzá arra: „haladéktalanul jelentsék be, hogy a június 12-én hatályba lépő brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogja végrehajtani!” (A pénteki tüntetésnek is az volt az egyik témája, hogy a kormány az uniós források fejében „eladta Magyarország szuverenitását, vállalta a migrációs paktum végrehajtását, és majd migránsok árasztják el az országot.

Aki mondja másnak, az mondja magának – felelte erre Magyar Péter, aki már 24 perccel Orbán bejegyzése után ismét posztolt (na jó, az ő szokásos reakcióidejéből kiindulva nem már 24, hanem csak 24 perc múlva). Szó szerint persze nem ezt írta, hanem azt: „A bukott miniszterelnök a migrációs paktumról kérdez. A magyaroknak is lenne egy kérdése: miért nem akadályozta meg Orbán Viktor a paktum elfogadását az Európai Unióban?”

Itt tartunk most, a cikk élesítésekor Orbán Viktor válaszára várunk. Ha érkezik újabb csavaros fordulat az ügyben, természetesen beszámolunk róla.

Medvetámadás halálos áldozata lett szombaton egy fiatalember az erdélyi Küküllőprod (Prod) falunál, Segesvár közelében – írja az Agerpres hírügynökség alapján az MTI. A Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőséghez a 112-es segélyhívón érkezett szombat reggel riasztás arról, hogy egy férfi súlyosan megsérült. A helyszínre érkezett rohammentősök azonban már csak a 34 éves férfi halálát tudták megállapítani, akinek testén medvetámadás nyomai látszódtak.

Nicolae Lazar, a régiós központ Holdvilág (Hoghilag) polgármestere az Adevarul hírportálnak elmondta: egyre gyakrabban fordulnak elő medvetámadások a térségben, a hatóságok pedig csak egyedi beavatkozásokkal próbálják megoldani a problémát anélkül, hogy hosszú távú stratégiát dolgoznának ki a megelőzésre. Az erdészmérnöki végzettségű elöljáró szerint a medvepopuláció szabályozására van szükség az állatok élőhelyeinek és táplálkozási területeinek tényleges kapacitása alapján. A jelenlegi medvepopuláció jelentősen meghaladja azon területek kapacitását, ahol a medvék élnek és táplálkoznak - vélekedett a polgármester.

Májusban a Beszterce-Naszód megyei Telcs (Telciu) határában sebesített halálra egy medve egy 53 éves asszonyt, a székelyföldi Farkaslaka közelében egy 65 éves, a vadonban egyedül élő férfi holttestét találták meg, akiről a külsérelmi nyomok alapján szintén azt feltételezték a hatóságok, hogy medvetámadás áldozata lehetett.

Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne. A településekre bejáró vadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben emberekre is rátámadtak, és ezek közül több mint tíz halállal végződött.

A román törvényhozás áprilisban a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázásáról döntött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal, a jogszabály kihirdetése helyett azonban az államfő alkotmányossági óvást emelt. (A borítókép illusztráció - AFP)

A kerékpárversenyzők vizeletürítési praktikái területén is rendkívüli kompetenciát mutató, talán a szokásosnál is szakavatottabb műsorunk a magyar lárvagyáripar szerkezeti problémáinak nyomában.

• 00:00 Tartalomjegyzék. Hiláriusz pátriárka közelebb került a kokainhoz.
• 02:55 Futballpercek. Indul a vébé! Ki közvetíti jövőre a magyar focit? A G7 cikke.
• 08:05 Magyarországi focisták a vébén. Az NSO cikke Lenny Josephről. Hiláriusz buvóhelye. Mészáros & Mészáros NBII.
• 13:20 Uj Péter perifériákat köt össze.
• 21:00 Winkler Róbert Tényeket néz.
• 27:16 Forradalmi újítások biciklis pisilésben. Victor Campanaerts elmagyarázza. A francia gyalogló, aki beszart. Peter Sagan segget fogdos. Ügyességi verseny biciklis futároknak. Lineker az írek ellen 1990-ben.
• 34:40 Rendszerváltás Bedééknél. Magyar Fórum vs. Kuruc.info vs. Vadhajtások.
• 39:48 Elég az aeroszolos dezodorokból!
• 44:12 Rogán Antal nem tudta elintézni, hogy megverjék.
• 46:14 Áder János mint podcaster. Csődbe ment a lárvagyár. Giliszták az erkélyen, rigók a koszorúban. Drágul a tücsök, öregszik a pók.
• 53:29 Bede Márton kivételesen felidegesíti magát. Murányi András az Indexben.
• 58:25 Az Index menthetetlennek tűnik.

A Borízű hangot és a 444-et is az olvasók/hallgatók (ELŐFIZETŐK!) tartják el. A paywall után következő új epizódot még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai hallgathatják. A rövidebb, ingyenes változatot egy nap múlva közöljük. Fizessen elő a 444-re, mert előbb és hosszabban hallgathat, mi pedig működhetünk szépen tovább!

(Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

A szabályváltozásra minden bizonnyal okot adott egy 2024 decemberi eset, amikor a fóti és egy harmadik kerületi gyermekotthonnál próbált adományokat átadni Magyar Péter a Legyél a változás nevű civil egyesület nevében.

A harmadik kerületi Szilágyi Erzsébet Gyermekotthonhoz érve az intézmény igazgatója azt mondta, a kerületi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) igazgatója szólt neki, hogy nem vehetik át az ajándékokat. Erre Magyar azt mondta, hogy hetek óta próbálják elérni az SZGYF-nél, hogy hivatalosan átadhassák az adományokat, de előző nap jogszabályi indoklás nélkül visszautasították a szerződésajánlatukat.

Nem sokkal később megjelent személyesen Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, aki elmondta, hogy ha gyermekvédelmi szociális szervezetnek egy civil szervezet adományt szeretne átadni, akkor a fenntartóval kell megállapodnia. Időközben az intézményvezető is megjelent, aki azt mondta, hogy amúgy szívesen átvennék az adományokat. Fülöp itt megjegyezte, hogy láthatóan Magyar és az intézményvezető régóta ismerik egymást, amit utóbbi kikért magának. Magyarék egy ponton elkezdték behordani a játékokat az épületbe, de Fótón, ahol Fülöp már nem volt jelen, az intézményvezető nem vette át az adományokat. (A borítókép illusztráció - MTI)

Szoboszlai Dominik Arsenal elleni lenyűgöző szabadrúgását választották a Liverpool csapatánál a 2025–26-os szezon góljának. A magyar játékos nagyjából 30 méterről talált be az Arsenal kapujába tavaly augusztus végén, amivel el is döntötte a meccset, hisz 1:0 lett a végeredmény a Vörösöknek a későbbi bajnokcsapat ellen.

Szoboszlainak nyolc gólját is jelölték a szezon gólja díjra, a második helyet is megszerezte a Manchester City elleni hazai találatával. A helyezéseket a csapat hivatalos honlapján szurkolói szavazással döntötték el. Két napja írtuk meg, hogy a szezon játékosának is Szoboszlait választották meg a Liverpoolnál. (via Telex)

Péntek éjjel véget ért Magyarország vizsgája a hitelminősítőknél: három egymást követő héten mondott véleményt az ország szuverén adósságbesorolásáról a három nagy hitelminősítő, előbb a Moody's, aztán a Standard & Poor's, végül tegnap a Fitch Ratings. Ahogy előre sejthető volt, nagyjából egy hónappal az új kormány megalakulása után egyik hitelminősítő sem változtatott sem a besoroláson, sem a kilátáson, erre legkorábban fél év múlva, a november végi, decemberi eleji körben lehet majd esély.

Kármán András pénzügyminiszter szombaton a Facebookon úgy értékelt: „az eddigi tendencia alapján ez mindenképpen örömhír”. Ugyanis az elmúlt években, ha változás volt, akkor „vagy a besorolás, vagy a kilátás romlott az egyik vagy másik, de jellemzően mindhárom hitelminősítőnél” – magyarázta. Arról is írt, hogy mindhárom cég munkatársaival személyesen egyeztetett, „ezeken a megbeszéléseken részletesen ismertettem az új kormány gazdaságpolitikai prioritásait, és azt a munkát, amelyet a költségvetés rendbetétele érdekében már megkezdtünk”.

Megismételte, amit a kormányzati átadás-átvétel óta az új kormány köreiben rendszeresen elmondanak: a Tisza „rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt (…) a leköszönő kormány a költségvetést a valóságosnál jóval kedvezőbb képet mutatva hagyta hátra. A hiány már most jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét, miközben az elmúlt évek pazarló és átláthatatlan gazdálkodása komoly kihívások elé állította az országot”. Hogy milyen pénzügyi romhalmazt hagyott után az Orbán-kormány Nagy Márton vezette gazdasági csúcsminisztériuma, arról itt írtunk bővebben.

A kormány korábban azt ígérte, hogy augusztus végére elkészítik az idei költségvetés módosítását. A pótköltségvetés készítésére azért van szükség, mert a távozó kormány elérte a szinte a teljes éves hiánycélt, a többszöri módosítás után GDP-arányosan 5 százalékosra mondott deficit így aligha lesz elérhető. Az új kabinet szerint már a távozó kormány is 7 százalék körüli hiánnyal kalkulált nem nyilvános számításokban.

Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Szentpétervár ellen, egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin ugyanott elmondott beszédében elutasította Volodimir Zelenszkij felhívását a személyes tárgyalásra.

Szombat hajnalban Ukrajna több száz drónt indított Oroszország ellen. Leginkább Szentpétervár környéki célpontokat találtak el, miközben a gazdasági fórum továbbra is zajlott. A támadások orosz haditengerészeti fegyverraktárakat és a Szentpétervártól nyugatra fekvő Kronstadt városában található haditengerészeti bázist vették célba. Az orosz hatóságok szerint a támadások infrastrukturális károkat okoztak – részleteket azonban nem közöltek –, valamint sérültek is vannak, de halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. Az orosz állami média szerint Oroszország ideiglenesen lezárta a tengeri hozzáférést Kronstadthoz.

Alekszandr Drozdenko, Leningrád megye kormányzója arról számolt be, hogy a térség fölött több mint 140 drónt semmisítettek meg, Szentpétervár fölött 72-t. A város kormányzója felszólította a lakosokat, ne hagyják el otthonaikat, a Szentpétervár melletti Pulkovo nemzetközi repülőtéren a reggeli órákban egy rövid időre leállították a forgalmat.

Az ukrán támadások néhány napon belül már másodszor vették célba Szentpétervárt. Szerdán ukrán drónok a gazdasági fórum helyszínének közelében csapódtak be annak nyitónapján.

Az éjszaka folyamán más orosz városokat érő támadások további infrastrukturális károkat okoztak, megrongálódott például egy olajtároló létesítmény Krasznodar város közelében. A Moszkvától 177 kilométerre lévő Tver hatóságai azt közölték, hogy a lehulló törmelékek egy gépjárműre zuhantak, amelynek sofőrje életét vesztette (WSJ, MTI)

Idén Sándorfalván tartották meg a Neighbours 2026 hadgyakorlatot, amelynek egy részére hosszú idő után először a független sajtó is meghívást kapott.

A Neighbours (szomszédok) gyakorlatok története hosszú évekre nyúlik vissza, 2009-ben állapodtak meg róla az illetékesek, és 2010-ben volt az első, a helyszín pedig évente változott, egyszer Szerbiában, egyszer Magyarországon.

A szomszédokat ebben az esetben érdemes extrém tágan értelmezni, a magyar és a szerb hadsereg mellett ugyanis különböző szinteken és formában az Ohioi Nemzeti Gárda is részt vesz. Így volt ez idén is, ez indokolta azt, hogy a gyakorlat egy részét a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Caroline Savage is megtekintette. Az egyhetes hadgyakorlat utolsó napján a feladat árokharc volt, ahol a szerb-amerikai-magyar csapatoknak árkokat kellett megtisztítaniuk a vásárosnaményi katonák által játszott „ellentől”, illetve elfogniuk a tökéletes Macskafogó-szereplőként kinéző „bandavezért”. Nem hiába röpködtek a vaktöltények és a gyakorlógránátok, a siker teljes lett. Árok: megtisztítva, bandavezér: leterperve, vállak: megveregetve.

De szavak helyett beszéljenek a képek:

Aki Woodruff vezérőrnagyot nem csak képen, hanem videón is megtekintené, annak ajánlom figyelmébe Ruszin-Szendi Romolusz videóját.

Pénteken a finnek ellen játszott barátságos meccset a világbajnokságról lemaradó magyar válogatott (és nyert 2-1-re). A meccset megtekintette - a belvárosi tüntetést kiszervező - Orbán Viktor is, de akárcsak a Bajnokok Ligája-döntőjében, már most sem a dísztribünről. De azért páholyból, Schmidt Mária társaságában.

Családi program volt, ott ült a páholyban Orbán Gáspár és Orbán Sára is.

Első miniszteri interjúját a középiskolások által alapított Balzacnak adta adta Lannert Judit oktatási miniszter. Az interjúban arról is kérdezték, érez-e hátrányt amiatt, hogy korábban oktatáskutatóként dolgozott, de konkrét tanítási tapasztalata nincsen. Lannert szerint néha inkább előny, hogy távolabbról tud a dolgokra tekinteni, a kutatásai miatt amúgy elég sok időt töltött iskolákban, nem ismeretlen neki a terep, pályája elején ráadásul nevelőtanárként dolgozott egy gyermekotthonban.

Lannert arról beszélt az interjúban, hogy a 21. századi iskola olyan, amilyenné tesszük, de a lényeg a tanulási folyamat középpontba helyezése, hogy A-ból B-be sikerüljünk eljutni, nem az ismeretek műveltségi versenyszerű listázása.

Az AI-hoz fel kell nőni, akkor tudjuk jól használni, ha magas szintű a szövegértés és a logikai gondolkodás képessége. Nem csak az ember-ember közti együttműködést, hanem az ember-AI közti együttműködést hangsúlyozta. A fiatalok közösségi média és telefonhasználatának korlátozását nem tartja ördögtől valónak, szerinte ez kell ahhoz hogy a fókusztáltság megfelelő szintre tudjon fejlődni. Középiskolában már elképzelhetőnek tartja az AI oktatási használatát is, de előtte az offline létet preferálja. Az AI használatának oktatása az iskola feladata is, horizontálisan kell megjeleníteni az oktatásban.

Az érettségit Lannert meghagyná, szép hagyománynak tartja, de megreformálná, hogy 21. századi kompetenciákat is lehessen vele mérni.

A romák oktatási felzárkóztatásával foglalkozni kell, a PISA teszteken rendszeresen Magyarországon a legerősebb a kapcsolat a tanulási eredmény és a családi háttér között. Nem tanultunk meg együttélni egymással, ezt nem egy törvény fogja megváltoztatni, ennél mélyebb és lassabb folyamatra van szükség, változtást csak a helyiek és érintettek bevonásával lehet elérni. Ehhez pedig forrásokat és eszközöket kell allokálni, anélkül nem fog menni.

Lannertet kérdezték arról is, miben fog a következő 8 évben mást kapni az a diák, aki most kezdi az iskolát: több szabadságot, több bátorítást, hogy merjen kérdezni, hibázni, több ideje lesz arra, amit szerez. Az oktatási miniszter reméli, hogy bizakodóbbak lesznek, és jobban fognak örülni az életnek.

Szó volt az elsősorban Budapesten koncentrálódott diáktüntetésekről is, amelyek kapcsán Lannert reméli, hogy a jövőben vidéken és a szakképzésben is látnak majd ilyen jeleket. Ha a felmérések szerint a magyar gyerekek tanulnak (időben) az egyik legtöbbet Európában, mégis közepes eredményeket érnek el a teszteken, „akkor hihetetlen hibákat követünk el, vagy akár bűnöket is a gyerekekkel szemben, mert felesleges munkára kényszerítjük őket, aminek nincsen értelme”.

Az órszámból vagy az iskola utáni tanulásból kéne visszavenni, kérdezték a Balzacosok. Lannert szerint mindkettő sok. Az iskolai autonómia azt jelenti, hogy a pedagógusok helyben látják, hogy milyenek a gyerekek és mit lehet velük csinálni. Rugalmasabb, és a gyerekek szempontjait figyelembe vevő megközelítésre van szükség.

A felsőoktatásról is szó esett, Lannert szerint az alapítványi működés nem ördögtől való, rugalmasságot biztosít a 21. században, de a KEKVÁ-kat nem erre használták. Várhatóan kétlépcsős folyamatban rendezi a helyzetet, első lépésben a kuratóriumokat változtatják meg, második lépésben ki kell találni az egyetemekkel együtt egy jól működő finanszírozási rendszert, ehhez nem csak a rektorokkal, hanem az oktatókkal és a hallgatókkal is egyeztetni kell. Az egyetemeken jelenleg használt teljesítményértékelést (indikátorokat, ől. publikációs mutatók) is meg kell viszgálni, ha valaki sokat publikál, még nem jelenti azt, hogy hallgatóközpontú oktatást tudna kialakítani. Lannert szerint a finanszírozást túlságosan összekötötték az indikátorokkal, pedig ezekkel nem mindent lehet megfelelően mérni.

A tanárszakma prezstízsét nem csak a fizetésemeléssel lehet megnövelni,a. felkészültség és az autonómia is fontos, utóbbiak most még hiányoznak Lannert szerint.

Tüntetést tartottak pénteken a migrációspaktum ellen, ahol felszólalt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és lelkesen élőzte Németh Balázs, a Parlamentbe beernyőzetett fideszes képviselő is.

A menet az Alkotmány utcán keresztül haladt el a Kossuth térre. A Karmelita helyett ebbe az utcába költözött a Miniszterelnökség, Magyar Péter pedig az erkélyről nézte a vonulást. A tüntetők, akik között ott volt Bede Zsolt, aztán mocskos buzizással és mocskos patkányozással köszöntötték a nekik zászlót magyar lengető, tapsoló és végül szívecskét mutogató miniszterelnököt.

Orbán Viktor eközben a magyar-finn meccset nézte a Puskás Arénában. Így minden bizonnyal az igeforrásából, a Vadhajtásokból tájékozódott a tüntetésről. Ezt olvashatta az újfideszes sajtóban:

Gyere le te faszszopó hazaáruló, szétbasszuk a fejedet!!! Videón ahogy Magyar Péter hergeli a tömeget!

Magyar Péter üzent: hangosabban szidjátok a kurva anyámat, mert nem hallom

Poloska hergeli a tömeget - új videó - moslék geci, baszd szájba a kommunista kurva anyádat

Érdekes fejlemény, hogy amikor Orbán Viktor a Vadhajtásokat nevezte az igeforrásának, Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője még kiborult Orbánra. Most már a Pesti Srácok munkatársai együtt vonultak Bede Zsolttal. Sőt, hogy hangulatba hozzák a tüntetőket, a lap elterjesztette, hogy legalább 50 migráns érkezett a kecskeméti reptérre, bár semmi sem támasztja alá az értesülésüket.

Orbán másik kedvenc lapjában, a Nemzeti Sportban a meccsről írtak.

A rendszerváltás egyik csúcspillanata, hogy a Tisza-frakció ilyen tisztán fogalmazta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH) alaptörvényi szinten megszüntető törvényjavaslatot:

Ez nemcsak a sajtónak, hanem minden magyarnak nagyszerű hír, ugyanis túlzás nélkül állítható, hogy az SZH volt az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezete. Már a felmerülése előtt lehetett tudni, hogy orosz mintára kizárólag a kormánykritikus hangok elfojtására hozzák létre, és a hivatal alig több mint 2 éves történetét végignézve bárki beláthatja: jó, hogy vége van ennek a szarnak.

2023 őszén, mielőtt tíz évnyi külföldiügynöközés után elfogadták volna az SZH-t létrehozó törvényt – amit decemberben még Novák Katalin írt alá államfőként –, a magyar civilek és a sajtó mellett Dunja Mijatović európai emberi jogi biztos is arra figyelmeztetett, a szuverenitásvédelmi törvénycsomag fegyver lehet bárki ellen. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, hogy a törvény nem érinti a sajtószabadságot.

A hivatal elnöke – akit a miniszterelnök nevezett ki – havi 5 milliós fizetést és mentelmi jogot kapott. A régi orbánista egykori Századvég-vezető Lánczi András fiára, Lánczi Tamásra esett a választás, aki volt már Habony Árpád jobbkeze, államtitkár, Századvég- és XXI. Század Intézet-igazgató, a „Soros-ügynököket” listázó Figyelő főszerkesztője és (havi 2,5 millióért) a közmédia online igazgatója is. Róla írt portrénkban akkor azt írtuk: „Lánczi Tamásban saját elvtársai sem igen bíznak, és egyetlen általa irányított szervezet sem húzta sokáig.”

Donald Trump felvázolta az újonnan kinevezni tervezett hírszerzési igazgató, Bill Pulte számára a feladatokat: belezze ki a hírszerzést.

Trump szerint ugyanis a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság túl nagyra nőtt, és Pulte-t, aki a férje betegsége miatt lemondó Tulsi Gabbard helyét veszi át, megbízta a létszámleépítés felügyeletével. „Szeretném, ha kisebb lenne. Úgy gondolom, sokan vannak ott, akiknek nem lenne szabad ott lenniük”.

A Wall Street Journal szerint Trump azt javasolta Pulte-nak, hogy elsősorban azokat bocsássa el, akik a Biden- és az Obama-kormány idején szolgáltak.

A lépés a republikánusokat sem tölti el egyöntetűen örömmel, Trump ugyanis megint egy olyan egy közeli szövetségesé nevezné ki a hírszerzési információk megosztását irányító szervezet élére, aki egyáltalán nem rendelkezik nemzetbiztonsági tapasztalattal. Trump egyébként nem is csinál úgy, mintha nem lenne tisztában Pulte nemzetbiztonsági tapasztalatának hiányával, de viszonylag lazán kezeli azt: „Bill olyan ember, aki nagyon gyorsan rá fog jönni a dolgokra”.

A Trump-hívő Pulte tervek szerint meg fogja tartani a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség igazgatói posztját is. Az elnök iránti elkötelezettségét amúgy mi sem bizonyítja jobban, mint hogy korábban azt javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium indítson jelzálogcsalási nyomozást Trump néhány politikai ellenfele ellen.

Az elnök hangsúlyozta, hogy Pulte kinevezése ideiglenes lesz, és hogy más jelölteket is fontolgat a poszt állandó betöltésére. Trump szerint az ideiglenes megbízatás „több hatalmat ad” ahhoz, hogy végrehajtsa azokat a átfogó változásokat, amelyeket bevezetni szeretne. Trump elmondta, hogy elvárja a Gabbard utódjaként kinevezett személytől, hogy folytassa a létszámleépítést, amelynek megkezdésére most Pulte-t kérte fel.

Trump azt is elmondta, hogy szeretné, ha Pulte a 2020-as elnökválasztással kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalára koncentrálna, amelyről Trump rendszeresen és hamisan állítja, hogy elcsalták, és azért veszített. (Politico)

Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét nagyobb-fontosabb anyagaival. Lesz itt minden, cikkektől podcastokon át videóig, ha pedig valakit a további hírleveleink érdeklik, ide érdemes kattintania.

Az élet itthon

Jelentőségét tekintve a hét legnagyobb sztorija az Óbudáról indult, de több budapesti kerületet is érintő korrupciós ügy volt, melynek feltárása során fideszes és óellenzéki politikusokat is lekapcsolt az ügyészség, többeket le is tartóztattak. Írtunk arról, hogy kiknek neve merült fel eddig az ügyben, megírtuk, hogy a kulcsfigura Z. Zsolt lehet, aki minden politikai oldallal jó viszonyt ápolt, hogy az ügyészség most egy konkrét ügyben erősítette meg azt a régi pletykát, hogy a mindenkori hatalom és ellenzéke 70–30 arányban osztotta fel egymás közt a lenyúlt pénzeket, valamint hogy a botrány pécsi szála elárulja, hogy a Bánki Erikkel is hírbe hozott Hungast fizethetett kenőpénzeket az ügyészség szerint.

Reakciókat tekintve a hét legnagyobb sztorija Szoboszlai Dominik outfitje volt, amivel persze részletesen, divatszakmai szakértőket bevonva foglalkoztunk. Történt azért más is a héten: megtudtuk újabb neveket, akik valamiért diplomata útlevelet kaptak Szijjártóéktól, ott voltunk, amikor az egyetemi élet szereplői összeültek megosztani a Fidesz-kormány alapítványosításából fakadó traumáikat, megírtuk, hogy Takaró Mihály a Karmelitából járt zsidózni az egri egyetemre, majd a sztori folytatásaként azt is, hogy a professzorok nekimentek az egyházi és a fideszes kontrollnak Egerben, és feltettük a kérdést, hogy mi legyen a Kossuth-díjjal.

A választások előtt rengeteg fiatal lány kezdett politikai tartalmakat gyártani a TikTokra. Sokan közülük arra számítottak, a választások után csökken a pörgés – aztán jött a Netflix-kormányzás, és most már miniszteri meghallgatásokat játszanak újra.

Videó

2024-ben még arról érdeklődtünk, tudják-e az emberek, ki a köztársasági elnök. Mivel most már ez talán kevésbé kérdés, ezúttal arra voltunk kíváncsiak, ki mit gondol, le kéne-e mondania Sulyoknak.

Pénzek

Foglalkoztunk azzal a héten, hogy nagyon kell sietnie a kormánynak, ha a Magyar Péter által bejelentett uniós források egészét le akarja hívni, és hogy jogalkotási rohamtempó és kreatív megoldások is szükségesek lehetnek majd. Írtunk arról, hogy Mészáros Lőrincé lett az egyik Orbán-bánya, bemutattuk, hogy tavaly brutális veszteséget hoztak össze a hazai akkugyárak, és hogy sok milliárd forint folyt át tavaly a fideszes kampány kulcscégein: volt, ahol közel 2 millió volt a havi átlagos bérköltség.

A magyar gazdaság két évtizede követett modellje már 2019-re kifulladt, azóta egy helyben toporgunk. Merre indulhatnak a következő években a magyar vállalatok? Hogyan tudják növelni a termelékenységüket? Stúdiónkban Uj Péter Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners ügyvezető partnerével beszélgetett.

Világ

Ukrajnában élőben néztük meg, mit tudnak azok az elfogódrónok, amikért a fél világ sorban áll, felidéztük, hogy hiába próbálják kicsinálni az oroszok az örmény miniszterelnököt, csak segíteni tudnak neki a választások előtt, írtunk arról, hogy országos botrány lett Angliában abból, hogy nem a tettest, hanem az áldozatot bilincselték meg a rendőrök, előrevetítettük, hogy a kínai túltermelés miatt feszültebb időszak jöhet Brüsszel és Peking között, részletesen foglalkoztunk Elon Musk gigantikusra tervezett tőzsdére lépésével, és bemutattuk izraeli katonák beszámolóit a gázai és dél-libanoni háborúról.

Biodóm

Tudtad, hogy Németh Szilárd megevett egy egész dinoszauruszt és a Városligetben hagyta a bőrét? És még nem is ez volt a legnagyobb felfedezésünk Magyarország legnagyobb félkész épületének bejárásán. Még 4 hét és te is megnézheted, mi épült a pénzedből.

Irodalom

Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk, és immár a Nem rossz könyvek podcastban is hallgatható.

Jövő héten benyújtjuk az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A cél a kiegyensúlyozott tájékoztatás. “A hír szent, a vélemény szabad.”

- jelentette be a Facebookon Magyar Péter miniszterelnök.

Nem mindenki várja azonban meg a nagy átalakítást: Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója munkaviszonya megszüntetését kezdeményezte Koltay Andrásnál, az NMHH Médiatanácsának elnökénél mint a munkáltatói jogok gyakorlójánál.

„A felmondást a vezérigazgató arra hivatkozásul nyújtotta be, hogy az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása”

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter először a pünkösd utáni hétre ígérte a törvényjavaslat beterjesztését. Tarr néhány nappal ezelőtt arról posztolt szintén a Facebookon, hogy két lépésben alakítják át a közmédiát, ennek részeként társadalmi egyeztetést is indítanak arról, mi az emberek szerint a közmédia dolga, feladata.

Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú távú államadóskockázati besorolását az eddigi BBB szinten a Fitch Ratings. A BBB egyébként a befektetésre nem ajánlott, tehát a bóvli kategória fölötti sáv.

A Fitch a döntés indoklásában kiemelte: az osztályzat továbbra is érvényben hagyott negatív kilátása azt tükrözi, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt a vártnál nagyobb mértékben romlott a magyar közfinanszírozás állapota, a költségvetési politika kiszámíthatósága alacsony szintű volt és a magyar gazdaság gyenge növekedési teljesítményt nyújtott.

Az új kormány középtávon az államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célként, de ennek stratégiáját már meglévő, magas kiadási kötelezettségvállalások, a választások előtti időszakból örökölt kiadási ígéretek és a bizonytalan globális helyzet környezetében kell kidolgoznia.

A Fitch értékelése szerint Tisza kormányra kerülése mérsékelte az intézményi konfliktusok kockázatát. Magyarország és az Európai Bizottság május végén politikai megállapodást kötött 16,4 milliárd eurónyi – a magyar GDP 5,9 százalékát kitevő – forrás feloldásáról, bár a kifizetések továbbra is reformok végrehajtásához kötöttek.

A hitelminősítő előrejelzése szerint az év eleje óta bejelentett, választások előtti költségvetési lazítások a költségvetési hiányt 2026-ban a GDP 6,4 százalékára emelik, ami jelentősen meghaladja a decemberi felülvizsgálat során jelzett 5,6 százalékos várakozást. Az elsődleges hiány a 2025-ös 0,9 százékról 2026-ra várhatóan 2,6 százalékra emelkedik. A Fitch a kedvezőtlen kiinduló helyzet, a választási ígéretek és a 14. havi nyugdíj bevezetése miatt csak fokozatos kiigazítással számol, még 2027-ben is 5,9%-os deficitet várnak. A bruttó államadósság a 2025-ös 74,6 százalékról 2027 végére a GDP 76,2 százalékára emelkedhet. A Fitch 2027-re 2,5 százalékos gazdasági növekedést vetít előre a 2025-ös 0,5 százalék után. (Portfólió, MTI)

Ilyen jó hírekkel érdemes kezdeni egy nyári hétvégét: kapibara kölykök születtek a debreceni állatkertben. Az állatkert Facebook-oldalán jelentette be a születésüket, valamint azt, hogy „a kicsik már most tele vannak energiával, hol a szárazföldi pihenőhelyet fedezik fel, hol a pancsolóba ugranak be anyukájuk nyomában”

De a szavak helyett álljon itt ez a minden kétséget kizáróan gyógyító erejű videó a debreceni állatkert Dél-Amerika kifutóját felfedező kis kapibarákról:

Az óriási tengerimalacra hasonlító, Dél-Amerikában őshonos kapibara egyébként a világ legnagyobb rágcsálója, amit más néven vízidisznónak is neveznek. Gyorsan futnak,egymással pedig szagokkal (!) és hangokkal kommunikálnak, ugatnak, függyögnek, röfögnek, kattognak.

A kifejlett példányok testhossza 106–134 centi, marmagassága 50-62 centi, súlya 35-66 kilogramm, de a rekord ennél jóval nagyobb: a legnagyobb talált hím 73,5 kilogramm, a legnagyobb talált nőstény pedig 91 kiló volt. Persze a debreceni állatkertben frissen született társaik még távol vannak ettől.

A mai nappal megszűnik a rendőri jelenlét a gyerekotthonokban - jelentette be pénteki videójában Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter. A Szőlő utcai ügyekre tavaly decemberben reagált ezzel a szakmai indokokkal nehezen alátámasztható döntéssel az előző kormány. Először a javító- és nevelőintézeteket helyezték a büntetés-végrehajtás felügyelete alá, január 1-jétől pedig nem csak oda, hanem minden gyerekvédelmi intézménybe rendőröket küldtek.

Kátai-Németh szerint viszont a gyermekotthonokban szakértelemre, nem rendőrségre van szükség.

A Szőlő utcai szörnyűségekről írt cikkeinket itt olvashatják.

„Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket”

- mondta az egri egyetemen a Professzorok Tanácsa ülésén Pap József történész arról, hogy mint megírtuk, Takaró Mihály szinte szabadon garázdálkodhatott a katolikus fenntartású egri egyetemen: Orbán Viktor magát irodalomtörténésznek gondoló tanácsadója, miután szabad kezet kapott saját nemzeties mániái kiélésére a Nemzeti Alaptanterv és tankönyvfejlesztés kapcsán, a tanárképzést is megpróbálta újrahuzalozni. Ennek Egerben az volt az eredménye, hogy antiszemita megjegyzésekkel tarkított előadásokat tartott az oktatóknak és a hallgatóknak, átnézte a tanterveket, vizsgákra akart beülni, és tantárgyakat törölt, ha nem tetszettek neki a címük. Az oktatók helyes ideológiai álláspontja iránt is erősen érdeklődött.

„Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és az ilyen jellegű politikai nyomást vissza kellett volna utasítani”

- mondta a mostani vitán Pap József, arra utalva, hogy az egyetemi vezetés sem állt ellen Takaró fellépésének.

Pajtókné Tari Ilona rektor (a fideszes Pajtók Gábor képviselő felesége) a 444 kérdésére utólag sem látott problémát Takaró egri megjelenéseiben, állítása szerint pedig az antiszemita szövegekről nem volt tudomása - noha erről széles körben beszéltek az egyetemen.

Tudomásunk szerint ugyanakkor az egri egyetemen már alulról elindult egy belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály fellépései kapcsán.

Mint egyetemi forrásaink alapján megírtuk, április 12. óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen forrnak az indulatok. Az oktatók egy része úgy érzi, most van esély valódi autonómiát kiharcolni az elmúlt években azt korlátozó fenntartó (az egri érsekség) és Pajtókné Tari Ilona rektor által megtestesített egyetemi vezetéssel szemben.

Ennek érdekében a történészek indítottak is egy kezdeményezést, az elmúlt években ugyanis Egerben súlyosan sérült szerintük az egyetemi szabadság. Több között

• a szenátus jogköreit annyira leépítették, hogy az egyház jóváhagyása nélkül még a saját napirendjéről sem dönthet;
• a kinevezéseknél a szakmai, vezetői kompetenciák helyett a felekezeti hovatartozásnak van időnként jelentősége;
• persze a bérhelyzet itt is siralmas, és az életpályamodellt sem léptette életbe az egyetem;
• és erre jött az a Hankó- és Takaró-féle átalakított tanárképzés, aminek Eger az egyik kísérleti helyszíne, és ami az oktatók szerint katasztrofális hatásokkal járt.

A rektor és az érsekség a választás után úgy érezhette, hogy inkább nem akadályozza erőből az autonómiára irányuló kezdeményezést, és végül az egyetemi vezetés is ott volt a Professzorok Tanácsa ennek szentelt ülésén. Itt pedig minden pontban az egyetemi autonómia visszaszerzése és a Fidesz-közeli tanárképzés ellenében döntöttek, vagyis az eddigi, NER-hez kötődő egyetemi vezetéssel és az egyházi fenntartóval szemben maguk az egyetemi tanárok álltak ki a reformok mellett.

„Szerencsére, egyértelműen véget ért az elmúlt másfél évtized kórosan tudás és tudományellenes, tudomány, oktatás és felsőoktatáspolitikai gyakorlata. A rektor asszony a mi javaslatainkhoz fűzött reflexióban ugyan valamiféle virágkorként értelmezte ezt a korszakot, ám a tények ezt egyáltalán nem támasztják alá”

- mondta az egri vitán Pap József, az egyetemi átalakulás egyik kezdeményezője, azt hangsúlyozva, hogy most ki lehet használni az újrakezdés előnyeit az egyetem javára.

„A józan ész uralma mentes a szélsőségektől. A magyar autokrata rezsim másfél évtizede nem törekedett semmiféle egyensúlyra, szembement a józan ész elveivel, viszont kizárólagosságra törekedett az élet minden területén. Ennek vége – s erre éppen az egyetem polgársága zömét adó fiatal generáció mondott érzelemdús nemet”

- mondta a vitán Rainer M. János, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Ő „új egyetemi alkotmányt", új kezdetet javasolt, ami „megteremti a fenntartó és az egyetem egyenrangúságon és akadémiai szabadságon alapuló partneri viszonyát ”.

• A Professzorok Tanácsa végül egyhangú szavazással úgy döntött, hogy külön bizottságot állítanak fel az egyetem új szervezeti és működési rendjének kidolgozására - különös tekintettel az egyetemi autonómia érvényesítésére.
• És felülvizsgálják azt a tanárképzési programot is, amelyet Hankó Balázs és Takaró Mihály erőltetett Egerre. Az a javaslat, hogy az új évfolyamoknál már most júniusban térjenek vissza a korábbi mintatarvekhez. A tudományos minőség és teljesítményelv megvalósulására vonatkozó terveket szintén támogatták.

Az elkészülő javaslatokat az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói fórumain is megvitatják majd, már ha az egyetemi vezetés hagyja - ők most a beszámolók szerint konstruktívan és nyitottan álltak hozzá a vitához.

Elég élesen jöttek viszont elő a belső egyetemi konfliktusok a beszámolók szerint, többek között a Hankó Balázs-Takaró Mihály féle irányítás beavatkozási kísérletei és „Takaró Mihály kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásai az EKKE-én, amelyek az egyetemi autonómia súlyos megsértését jelentették”. Amikor közvetlenül rákérdeztek nála, Pajtókné Tari Ilona rektor végül kijelentette, hogy az egyetemen nem lehet helye semmiféle kirekesztő megnyilvánulásnak.

Felmerült a nyilvánosság kérdésköre, több hozzászóló is azt hangsúlyozta, hogy egy jól működő egyetemnek nincs takargatnivalója a sajtó előtt - a 444 akkreditációs kérelmét erre a vitára ugyanakkor az egyetemi vezetés elutasította.

Az is hangsúlyt kapott, hogy „törekedni kell az egyetem politikai semlegességének az újrateremtésére”, és hogy sem az egyetem vezetői, sem munkatársai nem vehetnek egyetemi minőségükben részt politikai párt kampányában, „ahogy ezt több egyetemi vezető is megtette a közelmúltban, mert az súlyos etikai vétséget jelent”. Bár nem nevesítették, de a kampányban maga a rekror, Pajtókné Tari Ilona volt az, aki két fideszes DPK-nak is alapítótagjaként vett részt, és tartott előadást „hit és tudomány viszonyáról”.

„Ennyi maradt az egykori több milliós polgári oldalból: Bede Zsolt, Németh Balázs, Toroczkai László nagykoalíció, ezerfős »tömeggel«. Felhergelt, artikulálatlanul kiabáló, kivégzéssel fenyegetőző polgártársak óriási kereszttel és magyar zászlóval tüntettek a magyaroknak járó 6 ezer milliárd forintos uniós forrás ellen…” – ezzel kommentálta közösségi oldalán Magyar Péter miniszterelnök azt a budapesti demonstrációt, amelyet jobboldali influenszerek szerveztek Budapestre.

Az Európai Unió migrációs paktumának elutasítását követelték tüntetők jobboldali influenszerek által szervezett demonstráción – írta az eseményről az MTI. A hírügynökség tudósítása szerint a tüntetők – akik többek között „kitartásra” biztatták Sulyok Tamás köztársasági elnököt, illetve Orbán Viktor volt miniszterelnököt éltették – a Kodály köröndön gyülekeztek, majd az Andrássy úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán keresztül a Kossuth térre, az Országház elé vonultak.

Az Alkotmány utcában a Miniszterelnökségnek helyet adó épület erkélyére egy időre kiállt Magyar Péter miniszterelnök és több tiszás politikus, köztük Tarr Zoltán kulturális miniszter és Radnai Márk országgyűlési képviselő. A kormányfő integetett a tömegnek és nemzeti színű zászlót lengetett, amire a demonstrálók a „hazaáruló” rigmus skandálásával reagáltak.

A szervezők pártpolitikától mentes rendezvényként hirdették meg az eseményt, amelyen azonban feltűnt többek között Toroczkai László Mi Hazánk-elnök és Németh Balázs, a Fidesz parlamenti képviselője is, utóbbi a közösségi oldalán tudósított az eseményekről.

A demonstráción az MTI szerint szónokok azt hangoztatták, hogy a magyar kormány „6000 milliárd forintért, vagyis az uniós forrásokért cserébe eladta Magyarország szuverenitását, vállalta a migrációs paktum végrehajtását, aminek az lesz a következménye, hogy migránsok árasztják el Magyarországot. A magyar kormány pedig nem a magyar nemzetet, hanem Brüsszelt szolgálja.”

Több újoncot is avatott a napokon belül kezdődő labdarúgó-világbajnokságról lemaradt válogatottak budapesti meccsén a magyar nemzeti csapat. A telt házas Puskás Aréna közönsége előtt elbúcsúztatott Szappanos Péter helyére beküldött Yaakoboshvili Áron kapus éppúgy először lépett pályára az együttesben, mint Csinger Márk vagy Kovács Bendegúz.

A több bravúrt bemutató Yaakoboshvili az első gólját is megkapta a 71. percben, ám ekkor Magyarország már 2-0-ra vezetett. Mind a két hazai találatot Varga Barnabás jegyezte, még az első félidőben: a 25. percben szokás szerint fejjel talált be, a 44.-ben viszont a tizenhatoson kívülről volt eredményes. Az utolsó negyed órában a finneknek volt néhány komoly helyzetük az egyenlítéshez, de maradt a 2-1 ide.

Marco Rossi csapata jövő kedden még Kazahsztánnal is játszik Debrecenben, a foci-vb pedig – nélkülünk – csütörtökön, június 11-én kezdődik.

Lelocsolta benzinnel és felgyújtotta egy rendőr autóját Gödöllőn egy férfi, közvetlenül a városi kapitányság előtt. Az RTL riportja szerint a tettes nem sokkal korábban már járt a kapitányságon részegen, ahol feljelentést akart tenni, de mivel ez nem sikerült neki, mérges lett.

Éjszakai látogatásakor Kenese Attila, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője szerint a rendőrök nem tudták megállapítani, hogy a férfi pontosan mit szeretne. Az autó tulajdonosa, egy rendőr zászlós szolgálatban lehetett az RTL szerint, amikor a járműve kigyulladt és teljesen kiégett.

A 44 éves férfi elmenekült, másnap fogták el Budapesten. Mint kiderült, eddig 7 alkalommal állt bíróság előtt, többek közt ittas vezetés, garázdaság és más erőszakos bűncselekmények miatt, és jelenleg is 11 büntetőeljárás van ellene folyamatban. A gyanúsított tagadja, hogy gyújtogatott volna, ennek ellenére egy hónapra elrendelték előzetes letartóztatását. (via RTL)

A Bánki-tóba fulladt egy 15 éves fiú, a Rétsági Rendőrkapitányság büntetőeljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit, olvasható a Nógrád megyei rendőrség közösségi oldalán.

A beszámoló szerint pénteken 15:30 perc körül az iskolai kiránduláson részt vevő, a tó szabadstrandján fürdőző fiatalok közül egy 15 éves fiú elmerült. A csoport kísérői értesítették a hatóságokat, a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem munkatársai, valamint az Ipoly-völgyi Különleges Mentő, Önkéntes Tűzoltó, Környezet- és Természetvédelmi Egyesület búvárai rövid időn belül megkezdték a keresését a tóban.

A búvárok azonban csak több mint egy órával később 16:50 körül tudták megtalálni a fiút, ekkor már nem lehetett megmenteni az életét. (via Police.hu)

• Elmosódó fegyverhasználati szabályokról, civil házak lerombolásáról, fosztogatásról, emberi pajzsként használt palesztinokról és a katonák fokozódó érzéketlenségéről szólnak a Gázában és Dél-Libanonban szolgáló katonák beszámolói.
• Többen arról beszéltek, hogy a háború után bűntudattal, szégyennel, traumával vagy PTSD-vel küzdenek.
• Az izraeli hadsereg szerint a műveleteik megfelelnek a nemzetközi jognak.
• Miközben a hadsereg több fronton túlterhelt, az ultraortodox férfiak katonai szolgálata körüli vita már Benjamin Netanjahu koalícióját is megrengette, és előrehozott választásokhoz vezethet.

Jonathan a gyalogságnál teljesített sorkatonai szolgálatot, amikor a Hamász 2023. október 7-én áttört a Gázai övezetet körülvevő kerítésen, a terroristák 1195 embert megöltek, és több mint 200 túszt ejtettek. A katona egységét az egyik kibuc biztosítására vezényelték, miután a Hamász fegyvereseit már kiszorították onnan. Látta az utcán heverő terroristák holttesteit, a kiégett házakat, a szétlőtt falakat, „az egész szörnyű, véres utóhatást”. „Nagyon felkavaró volt” – mondta. „Barátokat vesztettünk el, és láttuk, mi történt a kibucokban. Ez nagyon mély nyomokat hagyott bennünk.”

Az álnéven nyilatkozó katonával az Economist Tel-Avivban, a volt katonatisztek által alapított Breaking the Silence irodájában készített interjút. A szervezet izraeli katonák ciszjordániai és gázai visszaélésekről szóló vallomásait gyűjti.

Talált a zsebében némi csokoládét, jeget is rágcsált, ezzel magyarázta a világsajtóban Dawa Sherpa néven emlegetett nepáli serpa, hogy élve került elő az Everestről, hat nappal azután, hogy utoljára látták. A BBC által megszólaltatott hegyi vezető állítja, szó sincs róla, hogy eltűnt volna, de kénytelen volt lemaradni a többiektől, mivel a csúcs megmászása után, lefelé jövet elfogyott az oxigénje. A családja is halottnak hitte és már a gyászszertartásra készült Katmanduban, Nepál fővárosában, amikor egy takarítócsapat felfigyelt rá, hogy ereszkedik az alaptábor felé.

Dawát ezután helikopterrel egy katmandui kórházba szállították, ahol fagyási és csontsérülések, illetve kiszáradás miatt kezelik. „Nem gondoltam volna, hogy életben maradok, azt hittem, ott fogok elpusztulni” – mondta a BBC Nepalinak.

Chris Thrall brit hegymászó volt az utolsó, aki „eltűnése” előtt élve látta a serpát. Elmondása szerint az 57 éves férfi a hátizsákján ült, a 3-as tábor fölött, nagyjából 7500 méteren, hogy rövid pihenőt tartson, „ahogy több százszor is tette korábban”.

Dawa elbeszélése alapján miután elfogyott az oxigénje, kezdetben járni sem tudott. Két napon át semmit sem evett, utána kezdett jeget rágni, és talált némi csokoládét is a zsebében. Lassan megindult lefelé, de egy hasadékba is belecsúszott, onnan csak hosszabb idő után sikerült kikecmeregnie, majd leereszkednie a táborig.

Dawa serpa megmenekülése csodaszámba megy. Az idei szezonban eddig 5 ember vesztette életét az Everesten, míg a feljegyzések 1920-as évekbeli kezdete óta több mint 300-an haltak meg itt. (BBC)

„A napokban kiderült, hogy több alkotó is volt, akiket azért támogatott a leköszönt kormány, hogy a saját választási kampányát segítse ezzel. A Novo Studium Kft. az egyik ilyen. A Mága Zoltán vezetésével működő kft. több mint 500 millió forintot kapott, amelynek az elszámolásából, beszámolóiból és magából a pályázati anyagból is világosan kiderül, hogy a pályázat, illetve a támogatás egyetlen célja a Fidesz–KDNP kampányának a segítése volt.”

Ezzel a felvezetéssel jelentette be a közösségi médiában publikált videójában Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, hogy jóváhagyta a szóban forgó félmilliárd forint visszavonását. Tarr arról is beszélt, hogy mindenki, aki hasonló támogatást kapott, és úgy sejti, hogy hasonló célokból kapta, utalja vissza az összegeket, addig, amíg ezt kamatmentesen megteheti. Ha nem teszik, a miniszter szerint intézkedni fognak a források visszaszerzéséről. „Fontos, hogy egyszer és mindenkorra mindenki megértse, hogy a közpénznek a köz javát kell szolgálnia” – írta a videóhoz mellékelt szövegben Tarr.

Mint korábban kiderült, a hegedűs Mága Zoltán turnézásra, külföldi fellépésekre és a szokásos újévi arénás koncertjeire csak 2022 és 2026 között összességében közel 3,3 milliárd forintot kapott csak a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Ezen belül a tavaly szeptemberben alapított Novo Studium Kft. az NKA-tól jutott több mint 500 millióhoz egy pályázattal, ezt a pénzt veszi vissza most a minisztérium. A vállalkozásnak papíron nincs köze Mága Zoltánhoz, ám a Telex és a Népszava több személyi kapcsolatot is feltárt Auer Éva, a cég tulajdonosa és a prímás között.

Az „Országos közösségi és jótékonysági koncertsorozat a nemzeti összetartozásért és a 2026-os választások sikeréért” címet viselő, Hankó Balázs miniszternek címzett pályázati szöveg nem titkolta, mire kell a pénz. A dokumentum szerint „a 2026-os választások tétje történelmi”, ezért „a kultúra és a közösség ereje stratégiai jelentőségű”. A pályázat azt is állította, hogy „a baloldal tudatosan próbálja megnyerni magának a művésztársadalmat”, és ha „nem lépünk időben, művészeinket az ellenzék saját céljaira állítja”.

Erre hivatkozva vetették fel egy országos koncertsorozat megszervezését, amelynek célja a „magyar vidék – különösen a hátrányos helyzetű térségek és falvak – megszólítása és megerősítése közösségi élményeken keresztül” volt.

„A levél szerzője helyett a katonáink felé kell fordulnom. Az egész ország figyelme rátok irányul. Dolgozzatok, testvéreim” – mondta a Meduza összefoglalója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a szentpétervári világgazdasági fórumon, amikor annak a levélnek a tartalmára reagált, melyet ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hozott nyilvánosságra csütörtökön.

Zelenszkij, ahogy arról a 444 is beszámolt, nyílt levelében az orosz–ukrán háború lezárását szorgalmazta, és személyes találkozót kezdeményezett Putyinnal. Többek között azt írta, „mi Ukrajnában nem akarunk állandó háborút. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború nélküli élet mérhetetlenül jobb. És ezt el akarjuk érni.”

Az ukrán elnök a levelében megemlítette, nem hagyják, hogy sikerrel járjanak, akik megpróbálják az Oroszország elleni szankciókat jelentősen enyhíteni. Itt Orbán Viktor áprilisi választási bukásával is példálózott: „Orbán példája jól mutatja, hogy azoknak, akik segítik Oroszországot a velünk folytatott háborújában, milyen szégyenteljes lesz a végük” – közölte.

Levele több pontján ironikusan fogalmazott, szóba hozva, hogy az idősödő Putyin milyen hosszú ideje áll országa élén, és emellett azt is, hogy az orosz elnök számára oly fontos szentpétervári fórum nyitónapján az ukrán drónok képesek voltak támadni a várost. „Nagy hatótávolságú drónjaink ellátogattak szentpétervári fórumuk megnyitójára, több mint 1000 kilométeres távolságot megtéve. Mint ön is nagyon jól tudja, ez a távolság nem a képességeink határa” – fogalmazott.

Reakciójában Putyin visszautasította a személyes találkozóra vonatkozó kezdeményezést, mondván, ennek nem látja értelmét. Ahogy korábban is rendre, most is arra utalt, hogy előbb a megállapodást kell kidolgozni. Ahogy az utóbbi hetekben mindig, ezúttal is felhozta a sztarobelszki kollégium elleni dróntámadást, amit bűncselekménynek nevezett.

Az orosz elnök értelmezésében Zelenszkij elutasítja Donald Trump amerikai elnök közvetítő szerepét – és az anchorage-i megállapodásokat mint kiindulópontot –, de közben egyúttal fegyvereket „követel” az Egyesült Államoktól. Puytin több ponton kifogásolta Zelenszkij „modorát”, amin szerinte „van mit javítani”. Itt utalt az amerikai és az ukrán elnök korábbi washingtoni vitájára, mondván, „láttuk, hogyan próbálta megnevelni Donald a világ szeme láttára a levél szerzőjét”.

Egyúttal megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását is, mondván: „A szerző említette a koromat. A korával mindenkinek tisztában kell lennie, de a legfontosabb a cselekvőképesség. Felhívta a figyelmet a hatalomban töltött időre is. Ez is fontos. Ha a hatalmat az alkotmányon túlmutató módon gyakoroljuk, az bitorlásnak nevezik, és bűncselekmény. Mindenkinek azt tanácsolom, ne féljen indulni választásokon.”

Mint ismert, Volodimir Zelenszkij mandátuma 2024-ben lejárt, de a hadiállapot miatt nem rendeznek választásokat Ukrajnában. Az elnök legitimitásának megkérdőjelezése visszatérő gyakorlat az oroszok részéről. Ám a most zajló gazdasági fórumon Putyin újságírói kérdésekre válaszolva nem zárta ki korábban, hogy egy majdani megállapodás hitelességét akkor is elfogadnák, ha Zelenszkij írná alá. Ugyanakkor Szenpéterváron is világossá tették: a békekötés kiindulópontjaként elvárnák, hogy az ukrán hadsereg hagyja el a Donbasz teljes területét.

Ezt Ukrajna önszántából nem fogja megtenni. Főként annak tükrében, hiába „dolgoznak” az orosz elnök biztatásának megfelelően a katonák a térségben, előrenyomulásuk az utóbbi hetekben-hónapokban egyértelműen elakadt.

Frissítés

Volodimir Zelenszkij pénteken este reagált Putyin reakciójára. Így: „Mindenki hallotta a választ, Oroszország sajnos ismét a háborút választotta. Ez gyenge válasz. Egyszerűen nem akarja befejezni a háborút. Gondolom, sokaknak csalódást okozott. De nem akar semmin se változtatni, és nem akarja elismerni, hogy a háborúja csak neki tetszik, és azoknak, akik pénzt húznak ki belőle – ők ma sokat mosolyogtak. Ez azt jelenti, hogy Oroszországnak kevesebb lesz a pénze, a rá nehezedő nyomás pedig nőni fog. Köszönöm mindenkinek, aki segít nekünk. Köszönöm azoknak, akik Ukrajnával vannak, és akik valóságos békét akarnak.”

• Május 30-án tartottuk a 444 választás utáni gőzkieresztő programját, az Euforikus 444 gólyabált. Eddigi legnagyobb eseményünkön már délutántól változatos programokkal vártuk a 444 olvasóit, estére pedig teljesen megtöltöttük a Gólyát.
• Tartottunk beszélgetést az újságírás helyzetéről, ahol kérdezni is lehetett szerzőinktől, majd közösen izgultuk végig a BL-döntőt.
• Az esti bulit a 444-es és telexes médiamunkásokból álló Newsroom nyitotta, őket követte a 444-es szerzők szédületes YouTube-diszkója. Főfellépőnk, gatter yankee a létező legdilinyósabb energiákat szabadította rá az eufóriamámorban lebegő közönségre, hogy zárásképp DJ Wobe búcsúztassa az örmömkönnyeikkel küszködő gólyabálozókat.

Kedden robbant ki a több fővárosi kerületi önkormányzatot érintő korrupciós óriásbotrány, ami miatt a Fideszhez, az MSZP-hez és a Momentumhoz köthető politikusok ellen indult eljárás. Péntekre már nyolc embert le is tartóztattak, és bár a bíróság neveket nem sorolt, a korábbi ügyészségi tájékoztatás alapján okkal feltételezhető, hogy köztük van Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, Molnár Zsolt volt MSZP-s pártigazgató és Puskás Péter óbudai Fidesz-elnök, volt alpolgármester is.

Az ügy eredetileg parkfenntartással kapcsolatos korrupciós botrányként indult, de előbb Péterffy Attila pécsi polgármester egy csütörtök esti Facebook-posztja, majd a pénteki törvényszéki közlemény világossá tette, hogy közétkeztetési szerződések ügyében is folyik a nyomozás. A bíróság erről pénteken úgy fogalmazott: egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegetett meg hivatalos személyeket a cégcsoportja szerződéseinek biztosításáért.

Hogy melyik cégről lehet szó, arra már erősen utalt Péterffy posztja, de véglegesen az a válasz tette biztossá, amit pénteken kaptunk a pécsi városházáról. A polgármester ugyanis azt írta, hogy a nyomozásban részt vevő hatóságok „közétkeztetésre kötött szerződéseket kértek a Pécsi Ellátó Központ (PEK) dolgozóitól a 2014-es évet követő időszakból”. Már ez a Hungast-csoportra utalt – velük 2012-ben kötöttek tíz évre szóló szerződést a PEK alá tartozó intézmények, majd 2015-ben a szintén a város tulajdonában lévő, akkor Vári Attila későbbi fideszes polgármesterjelölt vezette Pécsi Sport Nonprofit Zrt. is egy Hungast-céggel, a Hungast Mecsek Kft.-vel kötött szerződést (pdf-ben itt). Pénteken aztán az önkormányzat írásban meg is erősítette a gyanút, amikor ezt írta: „a pécsi önkormányzat közétkeztetési feladatot ellátó intézményének 2012 óta csak a Hungast-csoporttal van élő szerződése közétkeztetési feladatokra”.

A korrupciós ügyben érintett Hungastot megnevezte egy péntek reggeli posztjában Hadházy Ákos is, aki részben korábbi zuglói parlamenti képviselőként ismeri a céget – a XIV. kerületben is ők végzik a közétkeztetést –, részben pedig a dél-dunántúli szálak és Bánki Erik korábbi nagyhatalmú baranyai fideszes politikus miatt. Bánkit ugyanis már a 2010-es évek elején úgy emlegették, hogy a Hungast az ő érdekeltségi köreihez köthető. Bár a fideszes politikus állítja, hogy semmi köze nincs a Hungasthoz, Hadházy 2024 nyarán felfedezte, hogy Bánki olyan autót használ, amit a Hungast lízingel (emellett a fideszes politikus az Ábel nevű fia révén is kötődik Gy. üzleti köreihez, erre később visszatérek).

A céget, illetve Enyedi Csabát, a Hungast kommunikációs igazgatóját természetesen többször is próbáltuk elérni csütörtökön, majd pénteken is, de hiába. Azon a mobilszámon, amin elvileg Enyedit lehetne elérni, egy munkatársa vette fel, aki csütörtökön még csak azt mondta, továbbítja a megkeresést Enyedinek, pénteken viszont már arról tájékoztatott, hogy a „kommunikációs igazgató úr tegnap óta szabadságon van”. Enyedinek írtam Messengeren is, de nem látta az üzenetemet, míg a Hungast központi vonalas számán pénteken egész nap hiába próbáltam bárkit elérni.

Egyelőre azt lehet biztosan tudni, hogy a vádhatóság korábbi közleménye szerint a parkfenntartási ügyek miatt kirobbant korrupciós botrányban érintett vállalkozó segítségével „egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegette a cégcsoport szerződéseinek biztosításáért a korábban megjelölt önkormányzati vezetőket. A cégcsoport képviselője a vállalkozó közreműködésével ugyanilyen okból Kőhegyi István pécsi vezető politikusnak is juttatott pénzt Molnár Zsolton keresztül”. Magyarán a Hungasthoz köthető két üzletember a gyanú szerint egy közvetítőn keresztül kenőpénzt adott II. kerületi, III. kerületi politikusoknak – illetve egy pécsi politikusnak –, hogy ők a cégcsoportnak kedvező szerződéseket kössenek velük.

A HVG egyébként csütörtökön arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb hazai közétkeztetési cég tulajdonosát, Gy. Tamást is előállították a több önkormányzatot érintő, és már négy szálon futó, kiterjedt korrupciós ügyben. A lap szerint Gy.-t, valamint a cégcsoport ügyvezetőjét, H. Csabát egyaránt önkormányzatokkal bonyolított ügyletek miatt vették elő. Bár neveket nem írhatunk le, a Hungast többségi tulajdonosát történetesen Gy. Tamásnak hívják, és van a cégnél olyan Csaba keresztnevű vezető, akinek H-val kezdődik a vezetékneve.

A cégcsoport egyébként a 2010-es évektől dinamikusan növekvő és mára meghatározó szereplővé vált a közétkeztetésben, holott a kezdeti éveiben elég komoly botrányok részese volt. A Pest megyei önkormányzat például milliárdos tartozásokat halmozott fel vele szemben, erre a cég lezárta a konyháit, mire a megye 2011 nyarán feltörte azokat. Esztergomban 2011 végén, szintén a megrendelő önkormányzat tartozására hivatkozva, szintén megszüntették a közétkeztetési ellátást.

A Közbeszerzési Értesítő 122 találatot adott ki a Hungast, mint nyertes keresőszóra, a megbízóik között nemcsak önkormányzatok vannak, hanem, mint ezen a legutolsó tizenkét szerződést mutató képen látszik, a pécsi egyetem, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is.

Valamint, bár ez már nem szerepel a képen, a Telex gyűjtése szerint a II. és III. kerületi önkormányzattal, illetve, ahogy írtuk, Péccsel is van átfogó szerződésük. A II. kerület közétkeztetési közbeszerzését 2022-ben nyerte a Hungast Vital Kft., a III. kerülettel 2023 júliusában később szerződtek 2+2 évre (a Hungast Vital Kft., valamint a zuglói közétkeztető Hungast 14. Kft. konzorciuma), míg Pécsen 2022-ben járt le az előző, még 2012 nyarán kötött szerződés, de a Pécsi Ellátó Központ 2023 nyarán is kötött egy szerződést a Hungast Mecsekkel.

A Hungast-csoport egy összetett céges konstrukcióval, az OrganX nevű holdingcégen keresztül tartozik Gy. Tamás érdekeltségébe, de a kisebb tulajdonosok között felbukkan Gy. két testvére is. Gy.-nek közvetlenül vagy az OrganX-en keresztül nagyjából harminc cégben van érdekeltsége. A Gy., illetve családtagjai érdekeltségébe tartozó cégek között vannak olyan baranyai székhelyű vállalkozások – ilyen a villányi S-Agro Kft. vagy SOIL Kft. –, amelyekben tulajdonosként felbukkan a 2002-ben született Bánki Ábel Bálint is, aki a fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik fia.

Bánki és Gy. üzleti kapcsolata, ha nem is túl szoros, elég régre nyúlik vissza, ezt a HVG 2012-ben mutatta be. Gy. a cikk szerint korábban „a jobboldali önkormányzatok első számú fürdőépítőjében, az Aquaplus Kft.-ben volt érdekelt, amely annak az Aquaholdingnak volt az alapítója, amelyben 2010 nyaráig Bánki Erik, a Fidesz volt dél-dunántúli pártigazgatója is tulajdonos volt” (a céget később Gy. egy rokona vásárolta meg). A HVG fel is idézte, hogy a hungastos üzletember fürdőépítő cége milyen komoly politikai hátszéllel építkezhetett Baranyában: Bánki például 2009 végén regionális pártigazgatóként feloszlatta az Aquaplushoz kötődő siklósi gyógyfürdő-beruházás ellen tiltakozó helyi Fidesz-csoportot.

Bánki és Gy. útjai 2020-ban is összeértek – legalábbis nyilvánosan csak akkor –, méghozzá a pécsi focibizniszben. A fideszes politikus volt az előterjesztője annak a törvényjavaslatnak, ami aztán lex PMFC néven került be a köztudatba, mert azért született, hogy lehetővé tegye a pécsi profi futball újjáépítését (ezt a parlamenti vitában még a KDNP-s Nacsa Lőrinc sem titkolta: „Nyilvánvalóan köztudott, hogy ez a törvénymódosítás most első helyen a pécsi focit fogja tudni megmenteni”). És amint a parlament elfogadta, a PMFC tulajdonosának nyomban be is jelentkezett Gy. Tamás, miután a Hungast akkor már mezszponzora is volt a pécsi csapatnak. A csapatot végül 2021-ben meg is vette a GVC nevű cégén keresztül, de 2024-ben ki is szállt belőle.

A Hungast esetleges érintettségéről megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, ám a KNYF csak a korábban kiadott, cégnevet nem tartalmazó közleménye linkjét küldte el. A Hungasthoz hasonló nem sikerült elérnünk Bánki Eriket sem, a Telexnek viszont igen. A fideszes politikus azt írta a lap munkatársának: „Az Ön által említett ügyben nem keresett sem nyomozó, sem bármilyen más hatóság. Az ügyről annyit tudok, amennyit a sajtóban olvashat bárki.”

Ukrajna és Oroszország pénteken újabb hadifogolycserét hajtott végre, mindkét fél 185 katonát adott át a másiknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hazatért ukrán katonák többsége 2022 óta volt orosz fogságban. Közülük többen részt vettek a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében is. A csere részeként egy civilt is visszaadtak Ukrajnának, őt szintén 2022 óta tartották fogva Oroszországban.

Moszkva is megerősítette, hogy hazatért 185 orosz hadifogoly. Ők jelenleg Fehéroroszországban vannak, ahol orvosi és pszichológiai ellátást kapnak.

A mostani csere a második volt annak a megállapodásnak a keretében, ami szerint a két ország 1000-1000 hadifoglyot ad át egymásnak. A megállapodás a május elején, amerikai közvetítéssel létrejött háromnapos tűzszüneti egyezség része volt. A pénteki fogolycsere lebonyolításában az Egyesült Arab Emírségek is közreműködött, ahogy a korábbi cserék esetében is. (Reuters, Kyiv Independent)

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója munkaviszonya megszüntetését kezdeményezte Koltay Andrásnál, az NMHH Médiatanácsának elnökénél mint a munkáltatói jogok gyakorlójánál – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája pénteken az MTI-vel.

„A felmondást a vezérigazgató arra hivatkozásul nyújtotta be, hogy az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása”

– írta a közlemény, hozzátéve, hogy Papp a felmondási ideje alatt ellátja feladatait.

Pappot 2018-ban nevezték ki, a pozícióban Vaszily Miklóst váltotta. Karrierje 2014 óta töretlenül ívelt felfelé a közmédiában, annak ellenére, hogy konkrét hírhamisítási ügyek is kapcsolódnak a nevéhez. A legismertebb eset az volt, amikor úgy vágták meg a zöldpárti EP-képviselővel, Daniel Cohn-Bendittel készített interjút, mintha a politikus Papp kérdése miatt menekült volna el. Az Index akkor hírhamisítónak nevezte Pappot, aki emiatt perelt, de veszített.

Magyar Péter részéről visszatérő ígéret volt, hogy a Tisza hatalomra kerülése után felfüggeszti a közmédia hírszolgáltatását; ez azonban még nem történt meg. Május végén ugyanakkor távozásra szólította fel Papp mellett Altorjai Anitát, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját is, miután kiderült, hogy a vezetők utasítására készültek a közmédiában a Tiszát lejárató anyagok.

Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere nemrég arról írt, hogy két lépésben alakítják át a közmédiát. Ennek részeként társadalmi egyeztetést is indítanak arról, hogy „mi az emberek szerint a közmédia dolga, feladata”.

„Az egyik első döntés, amelynek az előkészítését fontosnak tartottam, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) felülvizsgálata” – posztolta a Facebookra Lannert Judit oktatási miniszter azután, hogy a pénteki sajtótájékoztatón bejelentették: a kormány szeptembertől eltörli a jelenlegi értékelési rendszert.

Lannert szerint a TÉR hosszú ideje viták tárgya a szakmában, a jelenlegi formája túlzott adminisztrációval jár, jelentős energiákat köt le, és nem nyújt konstruktív szakmai visszajelzést. „Ezért megkezdtük a rendszer átfogó felülvizsgálatának előkészítését mind a közoktatás mind a szakképzés területén. Az idei tanévben a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget felfüggesztjük” – írta, hozzátéve, hogy a változás senkit nem érint hátrányosan, a korábban elért teljesítményértékelési illetmények megmaradnak. Szerinte a döntés nem elvesz valamit, hanem könnyít a mindennapokon.

„Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, amely valódi szakmai értéket teremt, és nem felesleges adminisztrációval terheli az iskolákat. Ugyanakkor fontosnak tartom a visszajelzés kultúráját. Mindannyiunknak fontos tudni, miben vagyunk sikeresek, és hol tudunk fejlődni. Egy jó értékelési rendszer azonban nem félelmet vagy szorongást kelt, hanem támogatást, megerősítést és fejlődési lehetőséget nyújt”

– fogalmazott. Bejegyzését azzal zárta, hogy a következő tanévben szakmai egyeztetést indítanak pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, szakértőkkel, és közösen alakítják ki az új rendszert.

Lannert korábban bejelentett már változásokat az oktatás területén, egyrészt az iskolaigazgatói pályázatoknál kikérik majd a tantestület véleményét, másrészt létrehoznak egy ifjúsági részvételi csoportot, ahol „a gyerekek és fiatalok rendszeresen elmondhatják a véleményüket az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a jövőjükről szóló kérdésekről – és ahol ez a vélemény valóban számítani fog.”

„Ha indokoltnak látjuk majd, akkor ki fogunk lépni” – ezzel reagált Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével kapcsolatos felvetésre egy kampányvitában. Aki „felkérdezte”, az a legismertebb kihívója, Narek Karapetjan, az Erős Örményország párt vezetője volt. Karapetjan azt kifogásolta, hogy a Pasinján vezette örmény kormány lényegében leállította részvételét az Oroszország által dominált szervezetben, és tagdíjat sem fizet, de egyelőre a kilépéséről sem döntött.

Örményországban június 7-én, vasárnap tartanak országgyűlési választásokat, és a második ciklusa végéhez közeledő Pasinján szeretne belekezdeni a harmadikba is. Az esélyei finoman szólva sem rosszak. A legfrissebb felmérések szerint a székében példátlanul hosszú ideje, 2018. május 8. óta üldögélő miniszterelnök pártja, a Polgári Szerződés a szavazatok 65 százalékát is megszerezheti, ez fölényes győzelmet, magabiztos parlamenti többséget eredményezne. Annál inkább, hogy ha a közvélemény-kutatók adatai nagyjából helytállóak, szóra sem érdemes kihívói közül egyetlen erő támogatottsága sem haladja meg a 12 százalékot, köztük Karapetjan pártja sem.

Ebből többek közt az következik, hogy az extrevagáns közösségi médiás jelenlétéről is ismert Pasinján megkapná a kellő felhatalmazást ahhoz, hogy az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Uniótól (EGU) elfordulva folytassa országa közelítését az Európai Unióhoz. Arról nem beszélve, hogy a tényleges örmény–azeri megbékélés sanszai is újabb löketet kaphatnának, amennyiben a nagy többség birtokában nyilván meglenne a kormányzat ereje ahhoz, hogy véglegesítse a Hegyi-Karabah-ügyi békemegállapodást.

Hogy ennek nyomán a stabilitás vagy a bizonytalanság növekedne a dél-kaukázusi térségben, érdekes kérdés.

Felháborodást váltott ki Franciaországban egy 11 éves kislány meggyilkolása, miután nyilvánosságra került, hogy a gyanúsított neve korábban több, gyerekeket érintő visszaélési ügyben is felmerült – írja a BBC.

Lyhanna egy hete tűnt el iskola után a délnyugat-franciaországi Gers megyében. Csütörtökön Fleurance közelében, egy mezőgazdasági területen találtak egy holttestet, amelyről feltételezik, hogy az eltűnt kislányé. Az ügy fő gyanúsítottja egy 41 éves férfi, Jérome B., aki hétfő óta őrizetben van. A férfi Lyhanna egyik barátjának apja, és két tanú szerint a lányt az eltűnése délutánján az ő autójában látták.

A gyilkosság azért váltott ki különösen nagy felháborodást, mert a hatóságok szerint Jérome B. neve az elmúlt években négy, fiatal lányokat érintő ügyben is felmerült.

Ezek közül kettőt bizonyíték hiányában lezártak, egy harmadik miatt pedig elbocsátották abból a középiskolából, ahol karbantartóként dolgozott, mert kifogásolhatóan viselkedett egy tinédzserrel.

A legsúlyosabb ügy tavaly augusztusban indult, amikor egy 10 éves lány, Rosa édesanyja feljelentést tett ellene, azt állítva, hogy a férfi többször megerőszakolta a gyerekét. Bár az orvosi vizsgálat alátámasztotta a kislány állításait, a férfit kilenc hónap alatt egyszer sem hallgatták ki a nyomozók.

A francia közvéleményt megdöbbentette, hogy a hatóságok a több figyelmeztető jel ellenére sem léptek időben. A BBC azt írja, a francia igazságszolgáltatás lassúsága közismert, de a késedelmet ebben az esetben tovább súlyosbította, hogy az ügyet egyik illetékességi területről egy másikra kellett áthelyezni.

Az eset gyorsan politikai üggyé vált. A jobboldali és szélsőjobboldali politikusok az igazságszolgáltatás működésképtelenségéről, engedékenységéről és alulfinanszírozottságáról beszélnek, míg a baloldalon azt hangsúlyozzák, hogy a rendszer képtelen megfelelően kezelni a szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeket. Emmanuel Macron elnök szerint „egyértelmű”, hogy mulasztások történtek. Mint írta:

„Ez elfogadhatatlan. Nem nézhetünk Lyhanna családjának a szemébe, és nem mondhatjuk azt, hogy ezt az ügyet megfelelően kezelték.”

Gérald Darmanin igazságügyi minisztert „megrémítették” a történtek. „Jogos a kérdés, miért nem tartottak távol a fiataloktól egy olyan embert, akivel kapcsolatban ennyire nyilvánvalóan felmerültek a gyanúk. Miért nem lépett senki, miközben hónapok óta panaszok voltak ellene?” – írta. Sébastien Lecornu miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, és 15 napon belül jelentést kért arról, hogy mi ment félre.

Felrobbant egy tengeri drón a romániai Konstanca kikötőjében, egy olajterminál és a román tengeri életmentő szolgálat, az ARSVOM székhelyének közvetlen közelében. Az esetnek nincsenek áldozatai és sérültjei – közölte a román védelmi minisztérium.

A robbanás azután történt, hogy a hatóságok már lezárták a környéket, és a drónt a Román Hírszerző Szolgálat, a parti őrség és a védelmi minisztérium szakemberei vizsgálták. A tárca cáfolta azt a feltételezést, hogy a drón valamelyik romániai hadgyakorlatról került volna a kikötőbe. A minisztérium szerint az ukrajnai háborúban használt távirányítású szerkezetekhez hasonló drónról van szó, ami azután robbant fel, hogy az önmegsemmisítő rendszere működésbe lépett.

A maritime drone exploded at the port of Constanța in Romania

Romanian authorities say it is the type used in the war in Ukraine pic.twitter.com/w1wmocDguJ

— Daily Romania (@daily_romania) June 5, 2026

A kikötőt a hatóságok lezárták. Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi államtitkára közölte, hogy a robbanás után figyelmeztető üzenetet küldtek a lakosság mobiltelefonjaira. Ebben arra kérték az embereket, hogy hagyják el a környéket, és újabb robbanás esetén vonuljanak fedezékbe. A rohammentő szolgálat két helikopterét is a helyszínre küldték, hogy átvizsgálják a kikötő környékét, abból a feltételezésből kiindulva, hogy „ha volt egy drón, több is lehet”.

A helyi média beszámolói szerint a kikötőben megfeneklett, mintegy 7-8 méter hosszú drónt hajnalban fedezték fel az ARSVOM munkatársai, a robbanás pedig 10:30-kor történt. A szerkezet az olajtermináltól alig 500 méterre feneklett meg. A fotók alapján katonai szakértők azt valószínűsítették, hogy GPS-szel irányított, ukrán gyártmányú eszközről lehet szó.

Azt a román tisztviselők nem közölték, hogy a drón ukrán vagy orosz eredetű volt-e. Ukrajna viszont péntek délután elismerte, hogy a felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Kijev szerint a drón felett az orosz elektronikai zavarás miatt elvesztették az irányítást.

„A polgári lakosság veszélyeztetésének elkerülése érdekében a szükséges információkat átadtuk a román haditengerészetnek”

– írták közleményükben.

Nicușor Dan román államfő Facebook-bejegyzésében azt írta, a hatóságok elsődleges célja a személyi sérülések megelőzése volt, ami a jelek szerint sikerült. A másik fő feladat a kikötői infrastruktúra biztonságának megóvása volt. Az elnök kiemelte: ez már a második jelentős biztonsági incidens a héten, miután szerdán tengeri akna sodródott a román tengerpartra, a múlt héten pedig egy orosz drón csapódott be egy lakóépületbe Galacon.

„Mivel Románia szomszédságában háború zajlik, a biztonsági helyzet érzékeny, ezért továbbra is éberek maradunk. Az ilyen súlyos incidensek közvetlenül összefüggnek Oroszország Ukrajna elleni háborújával. A NATO fekete-tengeri tagállamaként továbbra is együttműködünk szövetségeseinkkel, és mindent megteszünk állampolgáraink és nemzeti érdekeink védelmében.”

– írta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en arról írt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja egyre inkább közvetlen fenyegetést jelent Európa keleti határán fekvő országokra.

A NATO- és EU-tag Románia 650 kilométeres határon osztozik Ukrajnával, és azóta, hogy Oroszország támadja az ukrán dunai kikötőket, többször is megsértették a légterét. A román védelmi minisztérium szerint orosz drónok eddig 28 alkalommal repültek be az ország légterébe, dróndarabokat pedig 47 esetben találtak Románia területén. (MTI, Reuters)

Ugyan feltárt szabálytalanságokat, büntetőjogi felelősséget nem tudtott megállapítani a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség annak a kormánytisztviselőnek az ügyében, akinek a kezében gránát robbant Újgörödön, egy önkéntes katonai felkészítő programon – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.

A felkészítő programon 71 államigazgatásban dolgozó személy vett részt Újgöröön, 2025 március 17-től kezdve. A harmadik napon elméleti és gyakorlati felkészítését is kaptak a kézigránátos gyakorlat teljesítéséhez, ekkor már dobtak gyakorlógránáttal is. A sértett kormánytisztviselő egyik dobása sem érte el a minimum előírt 30 méteres távolságot, de mint minden résztvevő esetében, az ő neve mellé is bekerült a „megfelelt” értékelés (az ügyészség hozzáteszi, hogy a baleset nem emiatt történt).

Az éles dobógyakorlat másnap volt, a részvétel nem volt kötelező, azonban az alapkiképzés teljesítéséhez szükség volt rá. A nyomozás során arra jutottak, hogy a kormánytisztviselő először nem tudta kihúzni a gránátból a sasszeget (ez még nem volt baj), viszont miután sikerült, a biztosítókart felengedte (pedig ezt csak közvetlenül a dobás pillanatában szabad felengedni), és hiába nyomta vissza újra.

A kormánybiztos észlelte, hogy valami nincs rendben, meg is kérdezte az őt segítő „dobatót”, hogy „ez így jó?”. A gránát a biztosítókar felengedése után 3,94 másodperccel, az előírt időtartamon belül robbant, épp amikor a „dobató” a gránátért nyúlt.

Mint a közleményben írják, „a robbanás következtében a kormánytisztviselő sértett maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó sérüléseket, míg a mellette álló lőgyakorlatvezető sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett”.

A nyomozás során a hatóságok a műszaki hibát kizárták. Érvelésük szerint a kormánytisztviselő „önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából fakadt, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a veszélyhelyzet kialakulásával és a baleset bekövetkezésével. Büntetőjogi felelősség – szándékosság és gondatlanság hiányában – ugyanakkor nem terheli.”

Hozzáteszik, hogy a dobató sem sértett szabályt, a feladatát ellátta, ugyanakkor „a szabályok szerint csak tiszt vagy altiszt lehetett volna lőgyakorlatvezető, a sértett dobató viszont legénységi állományban volt, így ezt a feladatkört nem tölthette volna be”.

„A nyomozás során a nyomozó ügyészség tehát feltárt szabályszegéseket, ugyanakkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye” miatt csak akkor vonhattak volna felelősségre bárkit is, ha ezek valamelyike bizonyíthatóan vezetett volna a balesethez. Mivel ez nem történt meg, a nyomozást megszüntették.

Az ügyészség közleménye hozzáteszi, hogy „a feltárt hiányosságok és szabályszegések miatt az ügyészség” jelezte a honvédség felé, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte 8 személy letartóztatását „egy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban”.

Azt már csütörtökön megírtuk, hogy elrendelték Láng Zsolt, Őrsi Gergely és Molnár Zsolt, valamint további öt politikus és cégvezető letartóztatását. A törvényszék pénteki közleményében az újdonság az, hogy egy hónapig bent is tartják őket, miután „hat terhelt esetében a bűnismétlés, kettőre vonatkozóan pedig a szökés, elrejtőzés veszélye” is fennáll.

Ahogy a Törvényszék közleményében is írják, a megalapozott gyanú szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget ténylegesen irányító vállalkozó az érdekeltségébe és érdekkörébe tartozó cégek részére a szerződések folyamatos biztosítása és a szerződéses jogviszonyok zavartalan fenntartása, kedvezőbb szerződési feltételek elérése érdekében korrupciós céllal rendszeresen több tízmillió forint összegű jogtalan előnyt adott át, illetve juttatott hivatalos személyeknek. Ezen felül egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegetett meg hivatalos személyeket a cégcsoportja szerződéseinek biztosításáért.

Az ügyészség többek között vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és befolyás vásárlásának bűntette megalapozott gyanúját közölte a terheltekkel.

A bíróság arra jutott, hogy ha a gyanúsítottak szabadlábon távozhatnának, „a büntetőeljárásban részt vevő más személyt jogellenesen befolyásolnának, vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítenének, meghamisítanának, elrejtenének”.

A közlemény szerint az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak több évre visszamenően építettek ki korrupciós kapcsolatot több önkormányzatot és többféle közszolgáltatást érintően, és „a gyanú szerinti bűncselekmények időben elhúzódóak, nagy fokú szervezettség és konspiráció jegyeit mutatják”.

Hogy mi ez az egész, és mi az a parkfenntartó biznisz, azt ebben a cikkünkben foglaltuk össze szerdán. A nyilvánosság akkor értesülhetett róla, amikor egy évvel voltunk a budapesti ellenzéki győzelmet hozó 2019-es önkormányzati választás után. A szabad európás Kerényi György kíváncsi volt: a politikai fordulat érintette-e az addigi önkormányzati közbeszerzéseken taroló cégeket. Így bukkant rá a kertészeti bizniszre, amit – hiába változott többször is a politikai széljárás – az ezredforduló óta egy cégcsoport uralt. A cégek hol egyedül indultak, hol konzorciumként, de mindig ők nyertek. (A háromrészes cikksorozat itt, itt és itt.)

A parkfenntartó biznisz ügye volt az, aminek vádiratát a 444 januárban elsőként közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusukon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították.

A hatóságok már 2024 márciusában, majd közvetlenül az az évi önkormányzati választások után is vizsgálódtak az óbudai önkormányzatnál. Az önkormányzat erre nyilvánosságra hozta, milyen iratokat kért be tőlük az ügyészség, a felsorolásban ott voltak a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft.-vel kapcsolatos iratok is. Ez egyike volt annak a négy cégnek, amiről a Szabad Európa megírta, hogy Budapest több kerületében választási eredményektől függetlenül nyerik a parkfenntartási és kertészeti tendereket. A lap kiderítette, hogy ezek a cégek valójában nem függetlenek egymástól, hanem egyetlen céghálót alkotnak, a tulajdonosi kör is sokszor átfedi egymást, így a profit a körön belül marad.

A tagállamok belügyminiszterei között támogatottságot élvez a javaslat, ami kizárná a hadköteles korú ukrán férfiakat az európai védelmi rendszerből – mondta Johan Forssell svéd migrációs miniszter a Politico szerint. Forssell szerint kulcsfontosságú, hogy az európai országok védelmet nyújtsanak az ukránoknak, „ugyanakkor a háborút meg kell vívni”, amihez „elengedhetetlen, hogy több férfi maradjon Ukrajnában harcolni”.

A rendszerben jelenleg nagyjából 4 millió, Ukrajnából menekült ember kapott jogot az európai országokban való tartózkodásra, oktatásra és munkavégzésre. Az erről szóló irányelvet már többször is meghosszabbították, mostani állapotában 2027 márciusában jár le.

Az európai belügyminiszterek arról tárgyalnak, hogy a rendszerből kizárnák azokat a 23 és 60 év közötti férfiakat, akiket az ukrán állam behívhatna katonai szolgálatra. Forssell miniszter szerint közel egyhangú a javaslat támogatottsága. Forssell arra számít, hogy az elképzelést az Európai Bizottság beépíti a meghosszabbításról szóló közelgő javaslatába.

„Az ukránok is azt szeretnék, ha így tennénk” – mondta Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa, aki szerint a javaslatot a következő hetekben terjeszthetik elő. (via Guardian)

„Úgy döntöttem, hogy hazamegyek” – ezt mondta hetekkel ezelőtt a Telex újságírójával akkor kapcsolatba lépő Radnai László, aki koronatanúként segítette a rendőrséget a kilencvenes évek megoldatlan emberölési ügyeiben, vallomásai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy Portik Tamás börtönbe kerüljön.

Radnait befolyással üzérkedés miatt 2025-ben jogerősen elítélték, de nem vonult be a börtönbe, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Radnai Dubajba menekült.

A Telexnek nemrég azt mondta, úgy döntött, önként vállalja a kiadatását, mert állítása szerint nagyon leromlott az egészségügyi állapota. Radnai egyik családtagja pénteken arról tájékoztatta a lapot, hogy a férfit hamarosan Magyarországra szállíthatják.

Radnai László a 90-es évek alvilágának ismert alakja volt, 2006-ban 12 év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben. Idő előtt szabadult, 2012-ben kegyelmet adott neki a köztársasági elnök. Szbadlátbra helyezését hivatalosan az egészségi állapotával magyarázták, de ahogy a Telex írja, már akkor nyílt titok volt, hogy azért jöhetett ki a börtönből, mert terhelő vallomást tett a kilencvenes évek – sokáig felderítetlen – gyilkosságaival, egyebek mellett Prisztás József, Domák Ferenc és Seres Zoltán meggyilkolásával, valamint a Fenyő-gyilkossággal és az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban.

Olyan, részletesen kibővített kisebbségi jogi keret jöhet létre a kárpátaljai magyarság számára Magyar Péter ukrán megállapodása alapján, amely a korábbinál erősebb intézményi és területi garanciákat vezet be – erről Fedinec Csilla Ukrajna-kutató ír a Jelenben.

Magyar Brüsszelben, Berlinben, majd Párizsban is beszélt arról, hogy több körben is zajlanak a kormányváltás óta a tárgyalások Magyarország és Ukrajna között, sőt, sikerült megállapodni is. Ahhoz, hogy az új magyar kormány hozzájáruljon az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásához, amit Orbánék elutasítottak, erősebb kisebbségi jogi garanciákat kérnek Ukrajnától, és ez Magyar szerint sikerre vezetett:

„Áttörést értünk el az ukrán tárgyalópartnerekkel kárpátaljai honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén” - mondta a miniszterelnök. A tervezett megállapodás pontjait Magyar bejelentése szerint jóváhagyták a kárpátaljai magyar közösség képviselői is – ez feltehetően a Fidesz-közeli KMKSZ-t és a másik magyar szervezetet, az ÚMDSZ-t is jelenti.

Bár a megállapodás szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azt Magyar bejelentette, hogy egy 11 pontos javaslatról van szó - ez pedig azt jelenti, hogy az a szintén 11 pontos tervezet jelenti a kiindulópontot, amit még Szijjártó Péter nyújtott át az ukrán félnek 2024-ben.

Akkor látszólag hasonló volt a körítés: a magyar kormány a kisebbségi, oktatási, nyelvi és politikai jogokról való új megállapodást szabta feltételül Ukrajna tágabb támogatásához. Valójában azonban, mint Fedinec Csilla is írja, a kisebbségi kártyát akkor csak arra használták, hogy blokkolják Ukrajna EU-s törekvéseit, “a magyar fél részéről a „11 ponton” felüli újabb és újabb felvetések a tárgyalások folyamán azt jelezték, hogy nem törekszik valós megállapodásra”, majd pedig végső megállapodás nélkül lezárták az egyeztetéseket.

Magyar Péter most ehhez a Fidesztől megörökölt 11 ponthoz nyúl vissza, ugyanezeknek a teljesítését kéri Ukrajnától, annak ellenére, hogy azok egy része már idáig is adott volt - miközben a megállapodás kapcsán Trianon emlegetésével láthatólag továbbra is inkább a hazai közönségének játszik, a területi háborút vívó ukrán érzékenységekkel kevésbé törődve.

Bejelentése „azt a benyomást keltheti, hogy bizonyos jogok újonnan jöttek létre vagy érdemben bővültek, miközben azok egy része a gyakorlatban korábban is létezett” - írja Fedinec Csilla arról, hogy Magyar Péter a bejelentése során használt retorikával most a már meglévő jogok egy részét is saját eredményeként igyekszik feltüntetni.

A 11 pontos megállapodás azonban így is valódi előrelépést, erősebb ukrán garanciavállalást jelenthet több területen - egyelőre csak ezt, hiszen a konkrét jogszabály-módosításokra még idő sem volt. Az ügyet pedig, miközben a pontok nagyjából ugyanazok, mint a Fidesz idején voltak, a Tisza-kormány éppen ellenkező célra használja, mint a Szijjártó-féle külpolitika.

Míg Orbán alatt a témát arra használták, hogy újabb és újabb követelések bedobásával a megállapodás aktuálisan mindig lehetetlenné váljon, és Ukrajna támogatását erre hivatkozva blokkolhassák tetszőleges ideig, most éppen az a hír, hogy három héttel az új kormány felállását követően máris sikerült megállapodni arról, amiről Orbánék nem tudtak.

Ez alapján az új magyar kormány kész hozzájárulni az ukrán csatlakozási fejezetek megnyitásához - más kérdés, hogy ennek kapcsán Magyar Péter 10-15 éves időtávról beszél, miközben az ukránok sokkal gyorsabb csatlakozást szeretnének, igaz, ennek az európai támogatása (lásd például Friedrich Merz német kancellár ezzel kapcsolatos kijelentéseit) is gyorsan elillant.

Arról, hogy konkrétan milyen pontokat tartalmazhat a Magyar Péter által belengetett magyar-ukrán megállapodás, Fedinec Csilla írt először részletesen. Bár a szöveg még nem nyilvános, eszerint annak egyszerre lehetnek a nyelvi jogok erősebb garanciájával, a magyar kisebbségi oktatási intézmények helyzetével és a magyar közösség nemzeti szimbólumainak szabad használatával kapcsolatos részei, de még a kijevi parlamentben való magyar képviselet lehetősége is belekerült, amire pozitív diszkrimináció nélkül a már csak legfeljebb százezres kárpátaljai magyarságnak nem lenne reális esélye.

Magyar Péter a magyar feltételekről azt mondta, hogy a kárpátaljai magyar közösség széles körű nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak intézményes garanciát kell kapniuk, és ezek az uniós értékelési és ellenőrzési mechanizmusokban is megjelenjenek. A szavai szerint az ukrán fél átfogó vállalásokat tett a nemzetiségi iskolák rendszerének megerősítésére, a magyar nyelv szélesebb körű használatának biztosítására az oktatásban és a közéletben, valamint a kulturális önazonosság szabad gyakorlásának garantálására.

A korábbi 11 pont alapján Fedinec Csilla szerint nagyjából ezek lehetnek a megállapodás főbb elemei az oktatásban:

• a magyar nyelvű oktatás intézményi garanciáinak megerősítése; a magyar nyelv teljes körű használata az oktatási folyamatban;

• a magyar tannyelvű intézmények jogállásának visszaállítása; újra külön kategóriába tartozhatnak a „nemzetiségi iskolák”;

• az egyetemeken és a szakképzésben a tanítási nyelv szabadabb megválasztása (ez a gyakorlatban idáig is megvalósult nagyjából);

• érettségi és felvételi vizsgák magyar nyelven;

• szigoríthatják az oktatási intézmények átalakításának és bezárásának feltételeit.

A nyelvhasználatban, területi kérdésekben:

• bár az ukrán államnyelv kötelező alapnyelv marad, a kisebbségi nyelvek „párhuzamos használati nyelvvé” válhatnak egy csomó helyi és közszolgáltatási szituációban. Ez főleg a helyi önkormányzatoknál, ügyintézésben, tájékoztatásban, választási kommunikációban és bizonyos közéleti eseményeken hozhat előrelépést;

• az erősebb nyelvhasználati jogosultságokat idáig nagyobb (nagyjából a magyar járáshoz hasonló) területi egységekhez kötötték. Ha ott nem volt meg az elegendő nemzetiségi arány, ez több helyen kedvezőtlen volt a magyaroknak - ezen most változtatnának, újra településszinten dőlne el a kérdés;

• a „hagyományosan nemzeti kisebbségek által lakott közigazgatási-területi egység” fogalmához viszonylag alacsony, 10–15%-os küszöböket vezetnének be, efölött járnának az extra nyelvi jogok, például a helyi közigazgatásban.

Kulturális autonómia és politikai képviselet:

• A kulturális önazonosság területén explicit módon rögzítik a kisebbségi szimbólumok, nemzeti jelképek használatának jogát, a kulturális intézmények létrehozását, valamint a hagyományok és ünnepek szabad gyakorlását;

• a kisebbségi nyelv szabad használata a politikai életben és választási folyamatokban, a nyelvi kompetencia-követelmények enyhítése (magyarul: például kell-e egy polgármesternek tudnia az ukrán államnyelvet);

• A javaslatcsomag felveti a kisebbségek parlamenti képviseletének garantálását is, de ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség Ukrajnában, így ez csak elvi lehetőségként szerepel.

A kormány jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek azt az átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amivel a kormány teljesítené a befagyasztott uniós milliárdok feloldásának egyik követelményét – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón, amit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter indított.

Vitézy a kormány és az Európai Bizottság közti politikai megállapodás sikeréről és arról beszélt, hogy a helyreállítási alap forrásainak feloldásához még a nyáron be kell vezetni a reformokat, valamint a pénzek egy részét fel kell használni.

Arról, hogy nagyon kell sietnie a kormánynak, ha a Magyar Péter által Ursula von der Leyen mellett bejelentett uniós források egészét le akarja hívni, és hogy vannak tételek, amikről még nem is sikerült megállapodni, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mire költenék a pénzt?

A több mint 10 milliárd euróból másfél milliárdot az elektromos hálózat fejlesztésére költenének. Augusztus 31-ig tőkeemelést hajt végre a kormány a Magyar Fejlesztési Bankban, ezután majd az áramszolgáltatókkal együtt használják fel az összeget, amiben Kapitány István gazdasági minisztériuma is szerepet vállal majd.

2 milliárd eurós tőkeemelésen keresztül támogatnák a kis- és középvállalkozásokat egy új támogatási programmal, de bérlakás- és kollégiumfejlesztési programmal is készülnek. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni. 2,2 milliárdból újítanák fel a HÉV- és a vasúti állományt.

A befagyasztott pénzek másik részéről, a kohéziós alap 4,2 milliárd eurójáról azt mondta, ezt 2029-ig kell felhasználni, konkrét projekteket még nem készítettek elő, de ebből lehetne közösségi közlekedésre, környezetvédelemre költeni, vagy épp az aszály ellen védekezni.

Vitézy szerint a 10 milliárd eurós helyreállítási alapból 2,6 milliárd beruházás már megvalósult saját finanszírozásból, ehhez most megkaphatja a pénzt a magyar költségvetés. Az előző kormány azonban a helyreállítási terv 75 százalékának esetében el sem kezdte a beruházásokat, úgyhogy lesz mit csinálnia az új kormánynak augusztus végéig.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (röviden: KEKVA) ügyében bár az Európai Bizottság szigorú fellépést várt el, Vitézy szerint végül abban állapodtak meg, hogy az alapítványok vagyona visszakerül az állam kezébe. Az egyetemi alapítványok esetében többlépcsős ütemtervet javasoltak a tanévkezdés miatt: az átláthatósági szabályokat már most kiterjesztik az egyetemi kekvákra, de a működési forma átalakítását csak 2027. augusztus 31-ig rendelik el. A nem egyetemi kekvák esetében azonban már idén augusztus legvégén visszakerülnek a vagyonok az államhoz (mármint csak azok a vagyonok, amik eleve az államtól kerültek oda).

Átvizsgálják

Vitézy vizsgálatot és nyilvánosságot ígért a Budapest–Belgrád-vasútvonal körüli beruházások kapcsán, meg azt is, hogy visszaállítják azokat a jogokat, amelyekkel be lehet tekinteni az építési engedélyezési eljárásokba.

A miniszter után Köböl Anita szóvivő jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziót, és részletes jelentést kér a monopolhelyzetbe került Mohutól.

Azt ígérték, átvizsgálják a magyar akkumulátoripari létesítményeket is, a hónap végére pedig előkészítenek egy új szabályozási tervet. Tervben van emellett egy új környezetvédelmi rendszer kialakítása is, jobban érvényesítenék a „szennyező fizet” elvet, ami az akkuiparon túl a vegyiparra és a hulladékgazdálkodásra is kiterjed majd.

Magyar Éva kormányszóvivő arról beszélt, hogy folyamatosan zajlik az előző kormány minisztériumainak átvilágítása, amiről majd nyilvános jelentéseket is közzé akarnak tenni, de addig is szeretnék tájékoztatni a fejleményekről a nyilvánosságot. Mint mondta, mindent nem tud felsorolni egyszerre, ezért új rovatot vezetnek be a sajtótájékoztatókra „Igazságtétel” címmel. Ezúttal a Honvédelmi Minisztérium vizsgálat alatt álló ügyeit sorolta: kézigránátos baleset, a Kecskemétről eltűnt vadászgép alkatrészei, védelmi beszerzések. A Balásy Gyula cégeivel kötött 75 milliárd forintos keretszerződést is vizsgálják.

Változtatások

Aránytalan adminisztratív tehernek tartják, ezért a kormány szeptembertől eltörli a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét – bár korábban ettől függtek a tanároknak adott juttatások, a szóvivők hozzátették, hogy a munkáltató ugyanúgy emelhet bért. Tervben van, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetnek be, ami ígéretük szerint nem jelent majd adminisztratív terhet.

Egy hónappal azután, hogy Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója megerősítette a 444-nek, hogy vége a Tényeknek, és a csatorna majd hírműsorral folytatja, a „TV2 Híradó”, valamint a „TV2 Hírek” kifejezésekre adtak be védjegykérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

A HVG azt írja, a TV2 új hírműsorának lehetséges címeire utaló védjegykérelmeket május 27-én a TV2 Média Csoport Zrt. nevében adta be annak jogi képviselője.

Hogy kik lesznek a híradósok, azt nem tudni, ami biztos, hogy Marsi Anikó és Gönczi Gábor nem sokkal a választás után lekerült a TV2 képernyőjéről.

Elrendelték Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester letartóztatását, és szintén letartóztatták Molnár Zsolt volt MSZP-s pártigazgatót és parlamenti képviselőt, továbbá Puskás Péter óbudai Fidesz-elnököt, valamint két momentumos politikust (a korábban nyilvánosságra került nevek alapján vélhetően Szkaliczki Tündét és Matisz Károly pártigazgatót), illetve két cégvezetőt is.

A Központi Nyomozó Főügyészségnek az ügyben kiadott közleményében ez áll:

„Kezdetben a vállalkozó a budapesti III. kerületi önkormányzatnál Puskás Péter (Fidesz) alpolgármesternek fizetett rendszeresen korrupciós pénzt, aki azon, az ellentétes politikai oldalak közötti zavartalan együttműködés érdekében 70-30 %-os arányban osztozott Ceglédy Gergő (MSZP) önkormányzati képviselővel. Az önkormányzat vezetésében történt politikai fordulat után ezen arányt megfordították. Puskás és Ceglédy a parkfenntartási szerződést rendszeresen támadó Szkaliczki Tünde (Momentum) önkormányzati képviselőnek – a vállalkozó és Matisz Károly (Momentum) pártigazgató közreműködésével – e támadások befejezéséért szintén juttatott a pénzből, illetve a vállalkozó Matiszt külön is vesztegette a pártjába tartozó más képviselők befolyásolásáért.”

A 70–30 százalékos korrupciós elosztásról egy régóta, főleg 2010 előtt keringő pletyka szólt: ennek értelmében a Fidesz és az MSZP a 2010-es rendszerváltás előtt, minimum 1998 óta úgy állapodott meg, hogy a kormányzatilag lezsírozott mutyikban a kormányoldali fél 70, az ellenzéki 30 százalékban részesüljön a lenyúlt pénzekből.

A libanoni polgári védelem jelentése szerint az izraeli hadsereg ismét csapásokat intézett a dél-libanoni Türosz ellen, a műveletben heten meghaltak. A tájékoztatás szerint az egyik csapásban, ami egy kórház környékét érte négyen haltak meg és további heten megsebesültek, valamint könnyebben megrongálódott a kórház épülete is. A másik csapást egy bank közeléből jelentették.

Mindeközben már közel 250 aláírásnál tart a Türoszban élők petíciója, amiben azt követelik, hogy a hadseregen kívül minden fegyveres jelenlétet vonjanak ki a területről, amely egyébként a Hezbollah libanoni síita mozgalom egyik bázisának számít. Hasonló petícióról számolt be a sajtó a szintén dél-libanoni, a harcok miatt gyakorlatilag lakatlanná vált Nabatíjéből és Szúrból is. A petíciókban felhívják a figyelmet a városok történelmi örökségére, és azt kérik a hatóságoktól, minősítsék azokat nyílt várossá. A síita többségű Dél-Libanonban hagyományosan erős Hezbollah bírálta a kezdeményezést és azt vetette az aláírók szemére, hogy az (Izraellel vívott) fegyveres ellenállást akarják megakadályozni. A kritikák hatására az utóbbi napokban többen visszavonták aláírásukat.

A Hezbollah és az izraeli hadsereg közötti összecsapások miatt március óta már több mint egymillióan menekültek el otthonaikból Libanonban. (MTI)

A Dabasi Járási Ügyészség kifosztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki egy Dabas környéki településen sorozatos lopásokat követett el. Egy esetben, 2025 januárjában például bement egy házba, ahol egy férfi tévézett – és épp elaludt –, a besurranó tolvaj pedig kivette a kezéből a telefonját, majd kihúzta a konnektorból a tévét, amit felkapott és kiszaladt a házból.

Más házakba is betört, lopott el többek között hosszabbítókábelt, műanyag nyelű kést, kültéri padot, kukát és lavórt is. Hat embertől összesen 500 ezer forint értékben lopott el dolgokat, amik közül többet megtalált a rendőrség és visszaadta azokat a tulajdonosaiknak.

A vádlott bűnösségéről a Dabasi Járásbíróság fog dönteni.

„Furcsa dolgokat” talált Pintér Bence győri polgármester, amikor az óbudai korrupciós ügy fejleményei miatt csapatával nekiállt átvizsgálni a győri parkfenntartási szerződéseket – derül ki Pintér posztjából. A polgármester szerint „ugyanaz a cégháló szerződött Győrben, 2025-ben a parkfenntartási, zöldfelület-kezelési feladatokra, mint ami a büntetőeljárásban érintett budapesti önkormányzatoknál”.

Íme a polgármester által felfejtett kapcsolati rendszer: „A korrupciós ügyben érintett Pannon Park Forest Kft. egy Umbrella-Holding Kft. nevezetű vagyonkezelő cég tulajdona, amelyhez – egy bizonyos ZÖFE Kft.-n keresztül – a Lián Kertészeti Kft. is tartozik.” Ez a cég „2025 júliusában 12 hónapra a győri önkormányzat tulajdonában álló városüzemeltetési cég, a Győr-Szol Zrt. fűnyírás fókuszú városüzemeltetési közbeszerzésének mind a 6 részét összesen 531,2 millió forintért megnyerte.”

Mindezt úgy, hogy „a Lián győri fióktelepe csak a közbeszerzés megnyerése, 2025 júliusa után, 2025 novemberében jött létre”, ráadásul „a szakmai alkalmassági feltételt valójában nem a Lián, hanem egy alvállalkozója teljesíti”. Ja, és Pintér szerint ez az alvállalkozó is kötődik az óbudai korrupciós ügyben érintett céghálóhoz: „Az Umbrella-Holding Kft.-nek van egy másik cége, aminek van egy vezető tisztségviselője, akinek van egy székesfehérvári kertészeti cége; és ez a kertészeti cég a referenciaként megjelölt alvállalkozó.”

Összesítve: „Van a győri önkormányzat, amelynek van egy főként városüzemeltetésre – például fűnyírásra – létrehozott, 100 százalékos tulajdonában álló cége, a Győr-Szol Zrt. A Győr-Szol nem látja el saját erőből azt a feladatot, aminek az ellátására az önkormányzat létrehozta, hanem alvállalkozót alkalmaz fűnyírásra, a közbeszerzés mind a 6 részét megnyerő Lián Kertészeti Kft.-t, amely egyébként egy olyan céghálónak a része, ami korrupciós ügyben érintett. A Lián azonban szintén nem látja el saját erőből azt a feladatot, amire szerződik, hanem alvállalkozókat alkalmaz.”

Hogy a polgármester miért csak most értesül erről az egészről? Állítása szerint csak most tudták átvilágítani az önkormányzati cégeket, „mert a 2026. április 24-ei közgyűlésen visszakaptam egy átvilágítás erejéig a testülettől az adatbetekintési jogosultságomat, amit még 2024. szeptember 24-én vont el tőlem sok más jogkörrel együtt a Fidesz-frakció.”

Pintér szerint a pártokon átívelő ügy arra is rávilágít, „hogy Győrben miért nem csendes, konfliktusoktól mentes a közélet. Mi, a Tiszta Szívvel a Városért közössége, nem kérünk a 70-30-as paktumok világából, nem fogadjuk el a nokiás dobozt, a gyanús ügyeket pedig a nyilvánosság és a hatóságok elé tárjuk. Így múlik el a következmények nélküli világ.”

Mi ez az egész óbudai korrupciós ügy?

A héten a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) egy akció során meggyanúsított egy rakás politikust azzal, hogy szerepük volt egy parkfenntartási korrupciós ügyben. A gyanú szerint érintett lehet Puskás Péter (Fidesz), Ceglédy Gergő (MSZP), Szkaliczki Tünde (Momentum), Matisz Károly (Momentum), Láng Zsolt (Fidesz), Őrsi Gergely (MSZP), Gór Csaba (Fidesz) és Molnár Zsolt (MSZP).

Hogy mi az a parkfenntartó biznisz, azt ebben a cikkünkben foglaltuk össze szerdán. A nyilvánosság akkor értesülhetett róla, amikor egy évvel voltunk a budapesti ellenzéki győzelmet hozó 2019-es önkormányzati választás után. A szabad európás Kerényi György kíváncsi volt: a politikai fordulat érintette-e az addigi önkormányzati közbeszerzéseken taroló cégeket. Így bukkant rá a kertészeti bizniszre, amit – hiába változott többször is a politikai széljárás – az ezredforduló óta egy cégcsoport uralt. A cégek hol egyedül indultak, hol konzorciumként, de mindig ők nyertek. (A háromrészes cikksorozat itt, itt és itt.)

A parkfenntartó biznisz ügye volt az, aminek vádiratát a 444 januárban elsőként közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusokon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították.

A hatóságok már 2024 márciusában, majd közvetlenül az az évi önkormányzati választások után is vizsgálódtak az óbudai önkormányzatnál. Az önkormányzat erre nyilvánosságra hozta, milyen iratokat kért be tőlük az ügyészség, a felsorolásban ott voltak a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképító Kft.-vel kapcsolatos iratok is. Ez egyike volt annak a négy cégnek, amiről a Szabad Európa megírta, hogy Budapest több kerületében választási eredményektől függetlenül nyerik a parkfenntartási és kertészeti tendereket. A lap kiderítette, hogy ezek a cégek valójában nem függetlenek egymástól, hanem egyetlen céghálót alkotnak, a tulajdonosi körök is sokszor átfedik egymást, így a profit a körön belül marad.

Egy felső-bajorországi kastélyban házasodott össze Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul a bajor származású férfi kedvesével – írja a tz.de, ami meg is szólaltatta Tordai-Lejkót, aki 2024-ben, mindössze két évvel ezelőtt szerepelt a Fidesz EP-listáján.

„Már korábban kinéztem a gyűrűt, és nagyon szerettem volna megkapni. Az aukciós ház vezetője azonban azt mondta, hogy a gyűrű sajnos már elkelt. Nem tudtam, ki vette meg, egészen addig, amíg Fabian fel nem húzta az ujjamra” – mesélte a romantikus eljegyzés történetét Tordai-Lejkó a lapnak.

Kedvese 2023-ban – egy évvel azelőtt, hogy Tordai-Lejkó a Fidesz EP-listáján szerepelt volna –, Míkonoszon kérte meg a kezét, két évvel később pedig Thaiföldön tartottak egy esküvőt 30 közeli barátjuk részvelével. Most Bajorországban is tartottak egy esküvőt: múlt szombaton házasodtak össze a Tüßlingi kastélyban, a ceremóniát pedig Stephanie von Pfuel grófnő vezette le, aki „Tüßling újraválasztott polgármestereként örömmel vállalta el ezt a feladatot”.

„Amikor felhívtam és megkérdeztem, hogy összeadna-e minket, azonnal igent mondott” – mondta a bajorországi magyar főkonzul.

A cikk szerint egyébként a Fidesz két évvel ezelőtti EP-listáján szereplő Tordai-Lejkó Gábor és férje szándékosan úgy választották ki az esküvő dátumát, hogy az május elején, a magyarországi kormányváltás utánra essen.

A cikkben kitérnek arra is, hogy az elmúlt 16 évben kormányon lévő Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök az azonos neműek házasságát „problémásnak tartotta”, illetve hogy 2025-ben a budapesti Pride-ot is betiltották, amit ennek ellenére sikerült megtartani, méghozzá rekod számú résztvevővel.

Halleluja, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) kitiltotta a vuvuzela nevű dél-afrikai kürtöt a jövő héten kezdődő világbajnokság stadionjaiból.

A 2010-es vébén valószínűleg tömegeket traumatizált a vuvuzela monoton, zümmögő hangja, ha valaki elfelejtette volna, tessék, itt lehet nosztalgiázni, egy órában:

Hogy az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezendő tornán miért tűnnének fel tömegével a dél-afrikai kürtök, azt nem tudni. Mindenesetre a FIFA biztosra ment, és a vuvuzela mellett kitiltotta a sípokat, a légkürtöket, és egyéb túlzottan hangos zajkeltő eszközöket, továbbá a lézersugarakat is a torna mint a 16 helyszínéről.

Tilos továbbá a meztelenkedés, a magatartási kódex pedig kimondja, hogy a testfestés és a tetoválás nem minősül ruházatnak. A FIFA korábban biztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a műanyag vizes palackok bevitelét is, ezt a szurkolók erősen sérelmezték (kérdés, a vuvuzela tiltása miatti felháborodásában indít-e bárki petíciót).

A szabályokat megszegő nézőktől megtagadhatják a belépést, vagy eltávolíthatják őket a stadionból. A torna jövő csütörtökön kezdődik és július 19-ig tart.

„Az ártatlanság vélelme mindenkinek jár: Az MSZP leszögezi, hogy a demokratikus jogállam egyik legfontosabb alapelve az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a független magyar bíróság jogerős határozatában meg nem állapítja. A politikai boszorkányüldözést és a sajtóban zajló idő előtti ítélkezést határozottan elutasítjuk” – kezdi az MSZP elnöksége állásfoglalását „a korrupciós vádakkal és a közélet tisztaságával kapcsolatban”, amit azután adtak ki, hogy csütörtökön elrendelték Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt és további öt politikus, cégvezető letartóztatását.

Azt írják, hogy „a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulása óta elkötelezett a jogállamiság, a közélet tisztasága és a transzparencia mellett”, és számukra „a közpénzek védelme és a választók bizalma mindennél előbbre való”.

Úgy fogalmaznak, hogy „a törvények előtt mindenki egyenlő”, ugyanakkor „az MSZP elvi éllel támogatja, hogy a hatóságok teljes körűen, részrehajlás nélkül és a jogszabályok szigorú betartásával vizsgáljanak ki minden korrupciógyanús ügyet, függetlenül az érintettek pártállásától”.

Állásfoglalásukat és közleményüket azzal zárják, hogy a párt közösségének és politikai hitelének védelme érdekében „az MSZP Elnöksége elvárja minden olyan politikusától, aki korrupciós ügyben eljárás alanyává válik, hogy mutasson szolidaritást a politikai közösségével”, és az Elnökség „felkéri az érintett tisztségviselőket és tagokat, hogy a vizsgálatok és a jogi eljárások teljes körű lezárásáig párttagságukat függesszék fel”.

Szerintük ezzel a lépéssel biztosítható, hogy az érintettek a jogi védelmükre koncentrálhassanak, miközben megóvják a párt közösségét a politikai támadásoktól.

A márciusi kiugróan jó teljesítmény után áprilisra jócskán visszafogottabb lett a magyar ipar teljesítménye. A KSH péntek reggeli közlése szerint az ipari termelés volumene a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint is egyaránt 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Míg az előző hónaphoz képest 1,1 százalékos volt a növekedés mértéke. Az összehasonlítás kedvéért márciusban az ágazat több éves rekordnak megfelelő teljesítményt hozott össze, ennek mértéke az alábbi ábrán is jól látható.

Ezzel enyhén megtört a lendület, amivel az ipar az elmúlt hónapokban elkezdett kimászni a gödörből. A 2021-es év havi átlagához mérten ugyanis most 94,9 százalékos volt az ágazat teljesítménye.

Ugyan a statisztikai hivatal majd csak egy hét múlva közli a részletes adatokat, annyit viszont elárult, hogy „a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be”.

Vagyis a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás ezúttal is képes volt valamilyen mértékben húzni az ipar teljesítményét. Az Orbán-kormány csodafegyverének szánt akkugyártásban viszont a jelek szerint elfogyott a lendület. Idén eddig ugyanis negyedével, ötödével nőtt az alágazat teljesítménye az előző évhez képest, igaz, ez nagyban volt köszönhető a bázishatásnak, vagyis annak, hogy egy évvel korábban nagyon mélyen volt a hazai akkugyártás. Alacsony értékről pedig mindig könnyebb nagyot növekedni. Ma már egyébként az is tudható, hogy az alágazat ritka pocsék tavalyi teljesítménye a három régebb óta működő hazai akkugyár gazdálkodásán is meglátszott. Összesen brutális veszteséget hoztak össze, ráadásul 2025 során több mint 1500 dolgozótól is megváltak ezek a gyárak.

Címlapkép: Németh Dániel/444

2021 óta zajlik a várnegyedben a József főhercegi palota újraépítése. A többihez hasonlóan ez is egy vasbeton szerkezetű álműemlék, és ahogy a 24.hu is írja, a beruházás mostanra közel 100 milliárd forintos projektté nőtt.

A lap adatigénylésére még a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) küldött választ, így derül ki, hogy a negyedik ütem ára bruttó 13,5 milliárd forint, amiből csak a „reprezentatív terek előkészítő kivitelezése” valósul meg. Vagyis ebből még nem lesz kész a palota történelmi hatású belső tereinek látványos része, mindössze egy olyan műszaki készültségi szintet érnek el, amire később felkerülhetnek a végleges burkolatok, festések.

Az ÉKM válasza alapján a József főhercegi palota, a neoreneszánsz kert és az istálló újjáépítésére jóváhagyott hivatalos keretösszeg jelenleg bruttó 96,5 milliárd forint. A 24.hu szerint viszont 2021-ben még 56 milliárd forint szerepelt az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolójában. Ez több mint 40 milliárd forintos drágulást jelent.

A beruházás befejezését 2028-ra ígérik, ám a végső költség, illetve az épület funkciója továbbra sincs meg.

Elütött egy embert a Keleti pályaudvarra tartó vonat Kál-Kápolna állomáson, a miskolci fővonalon a baleset miatt kisebb késésekre kell számítani a reggeli, kora délelőtti órákban – közölte a Mávinform pénteken. A közlemény szerint a helyszínelés végéig Nagyút és Kál-Kápolna között csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok.

Az érintett vonat hajnal hatkor indult Szerencsről a Keleti pályaudvarra, az utasokat a következő, Egerből Budapestre tartó Agria InterRégióra szállították át.

„Megvan a CÖF–CÖKA új iránya” címmel jelent meg cikk a Magyar Nemzetben, ami azért vicces, mert a fideszes álcivil szervezet új vezetői arról beszélnek benne, hogy az előző vezető, azaz „a Csizmadia László által fémjelzett irányvonal nem változik”.

A békemeneteket is szervező Civil Összefogás Fórum éléről májusban váltották le Csizmadiát, aki a választás másnapján ezzel a megfejtéssel állt elő az összeesküvés-elméletekben utazó Bogár László és Boros Imre társaságában:

„Akik itt ülünk, nagyszülők, szülők, azoknak tudni kell és érezni kell, hogy talán nem mindig tettük meg azt, hogy a fiataljainkat a hazafias nevelésre már az óvodában elkezdjük, mert ha ott nem kezdjük el, és ha csak avval törődünk, hogy gyűjtögetünk, mint annak idején őseink, akkor a fiatalok sérülhetnek, mert a gonosz, az mindig ott van a hátunk mögött, és nagyon gyorsan elő tud lépni, hogyha van alkalmas lehetősége.”

Ezt a vonalat tehát nem kell félteni, az új elnök, a korábbi sajtószóvivő ifj. Lomnici Zoltán szerint a szervezet továbbra is a nemzeti szuverenitás és a zsidó–keresztény kulturális értékek mentén kívánja folytatni közéleti tevékenységét. Lomnici azt ígérte, folytatják a Civil Akadémiák szervezését, a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolattartást, a CÖF-klubok üzemeltetését, valamint az újabb Békemenetek lebonyolítását.

A CÖF 2024-ben 1,26 milliárd forintos bevételt könyvelt el, amelyből 1,25 milliárd adomány és támogatás formájában érkezett hozzájuk. A pénzügyi beszámolóba mindössze annyit írtak, hogy az 1.257.782.000 forint kapott támogatásból 1. 256.003.000 forint adomány volt. Semmilyen pontos információt nem tudni arról, hogy kik finanszírozták ezt az elképesztő összeget.

Ukrajna támogatásáról és Oroszország elleni új szankciókról szól az a javaslatcsomag, amit az amerikai Képviselőházban szavaztak meg csütörtökön – írja a Reuters. A több törvényből álló javaslatcsomag hónapokig porosodott a fiókban, elfogadása lehetetlennek tűnt, 18 republikánus politikus azonban szembement a Donald Trump elnökhöz hűséges többséggel, és a demokratákkal együtt megszavazta.

A javaslatcsomag Ukrajna háború utáni újjáépítését támogatná 8 milliárd dollárral közvetlen hitel formájában, valamint további 1 milliárddal egyéb formában. Emellett a törvényhozók szigorú szankciókkal és exportkorlátozásokkal büntetnék Oroszországot – ezek érintenék a pénzintézeteket, az olajágazatot, a bányászatot, valamint orosz tisztségviselőket.

A csomag sorsa azonban bizonytalan, mivel még a Donald Trump véleményét kiváró Szenátusnak is el kell fogadnia, de maga az elnök is vétózhat. Márpedig Trump 2025-ös visszatérése óta egyre kevésbé szívleli Ukrajnát – kormánya alatt az amerikai támogatások mértéke jelentősen megcsappant.

Az ausztrál hatóságok több mint 100 ezer illegálisan tartott egzotikus csótányt foglaltak egy új-dél-walesi kereskedelmi tenyésztőtől. A 200 ezer ausztrál dollárnyi illegális rovar között madagaszkári sziszegő csótányok és dubia csótányok is voltak. Mindkét csótányfajta behozatala, tartása, tenyésztése és értékesítése is tilos Ausztráliában. Ezek a rovarok betegségeket terjeszthetnek, egyben károsíthatják az őshonos vadvilágot és a mezőgazdaságot.

A hatóságok szerint soha nem volt még ekkora, illegális és egzotikus gerinctelen állatokból álló lefoglalás.

A most lefoglalt csótányokat – amiket általában háziasított hüllőknek adnak táplálékul – a hatóságok fogják ártalmatlanítani. És kell is őket, mert ezek közül több akkora, mint egy ember tenyere. És sziszegnek is. Hallhatóan.

Nagyjából tucatnyi olyan, az előző kormánnyal üzleti vagy más módon kapcsolatban álló személyről tudta meg a 444, hogy a korábban megjelentekhez hasonlóan diplomata útlevelet kaptak a volt Külügyi és Külgazdasági Minisztériumtól (KKM).

Az érintettekről megkérdeztük a frissen felállt Külügyminisztériumot. Megerősítették az értesülésünket, és a korábban nyilvánosságra kerültekhez hasonlóan a jelenlegi vezetés kezdeményezi az okmányok bevonását.

Diplomata útlevelet kapott például a Mega Logistic Zrt. felső vezetésének több tagja, köztük értesüléseink szerint Lóki Géza tulajdonos és szintén IT-tag felesége is.

A Mega Logistic nagyon közel állt a Szijjártó Péter vezette KKM-hez, ahol a diplomata útlevelekre vonatkozó kérelmeket elbírálták.

2019 óta a Mega Logistic látta el központilag a különböző külképviseletek és diplomáciai egységek karbantartását és műszaki üzemeltetését. (Korábban ezeket a munkákat a külképviseletek saját hatáskörben végezték el.) Mint azt a Telex megírta, néhány héttel a 2026-os választások előtt a Mega Logistic négy éves, 8 milliárd forintos keretszerződést kötött a KKM-mel. Ami tehát elvileg jelenleg is él.

Újabb szankciókat jelentett be az Egyesült Államok Kuba elnöke, családtagjai, valamint a Castro család tagjai ellen csütörtökön – írja a Guardian. Az Egyesült Államok évtizedek óta szankciókat tart fenn a szigetországgal szemben, de Donald Trump elnök az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyomást gyakorolt Kuba vezetésén.

A szankciók érintik a volt elnök Raúl Castrót, fiát és unokáját egyaránt. Castro ugyan 2018 óta nem elnök, továbbra is jelentős befolyással bír az ország jövőjére. De érintett a szankciókban Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök, a felesége és mostohafia is, akárcsak a forradalmi fegyveres erők minisztériuma számos más szervezettel együtt.

„Bárki, aki szolgáltatásokat nyújt ezeknek a szereplőknek, maga is a szankciókat kockáztatja. A külföldi bankoknak és más vállalatoknak, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak ezeknek a szerveknek, be kell fagyasztaniuk ezeket a tevékenységeiket” – írta Marco Rubio amerikai külügyminiszter X-en.

Rubio szerint a szankciókkal az Egyesült Államok „Kuba felforgató és radikális műveleteinek” finanszírozását igyekszik megállítani. Indoklása szerint az Egyesült Államok „többé nem tűri a radikális marxista rezsimeket”, amelyek „mérgező és gonosz forradalmukat” exportálják az USA-ba és más országokba.

A kubai hátterű Rubio már az év elején figyelmeztette Kuba vezetőit, mondván, a venezuelai elnök, Nicolás Maduro amerikai elrablása után a helyükben elkezdene aggódni. Trump elnök azóta többször is jelezte, hogy Kuba lehet a következő célpontja egy hasonló akciónak, amennyiben a vezetők nem engednek az amerikai nyomásnak.

Májusban pedig Rubio már nemzetbiztonsági fenyegetésként említette Kubát, a békés megállapodást pedig már-már esélytelennek nevezte. Ez közvetlenül azután történt, hogy az Egyesült Államok gyilkossággal, összeesküvéssel és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg Raúl Castrót, Kuba volt elnökét a Kuba és Florida között még 1996-ban lelőtt repülőgép ügyével összefüggésben.

A hetekben nyilvánosságra hozott ügyben Castro mellett öt másik személyt is megvádoltak a kubai-amerikai Brothers to the Rescue csoport repülőgépének lelövésével és négy ember, köztük három amerikai megölésével. A most 94 éves Castro akkoriban az ország fegyveres erőinek vezetője volt, és a katasztrófa miatt nemzetközi elítéléssel kellett szembenéznie.

Miguel Díaz-Canel elnök viszont a vádakat „politikai manővernek, mindenféle jogi alapot nélkülözőnek” nevezte. Szerinte a Castro elleni vádemelést arra használják, hogy „igazolják a Kuba elleni katonai agresszió ostobaságát”, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy eltorzítja a repülőgép lelövésével kapcsolatos tényeket. Azt állította, hogy Kuba „jogos önvédelemből cselekedett a joghatósága alá tartozó vizeken belül”.

Kuba jelenleg üzemanyagválságban szenved, elhúzódó áramszünetekkel és élelmiszerhiánnyal súlyosbítva, amit tovább nehezít az amerikai olajblokád, miközben a Trump-adminisztráción is egyre nagyobb a nyomás, hogy megállapodás születhessen.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt nap legfontosabb-érdekesebb híreivel, anyagaival. Akad másmilyen hírlevelünk is, itt lehet köztük válogatni.

Az élet itthon

Csütörtökön elrendelték Láng Zsolt, Őrsi Gergely és Molnár Zsolt, valamint további öt politikus és cégvezető letartóztatását a több budapesti kerületet is érintő korrupciós ügyben, és mint aznap írtuk is, elképesztő listát ad ki a kilenc politikus, akiket most megnevezett a KNYF az ügy gyanúsítottjai közül. Őrsi azt üzente meg, hogy felháborítja és elszomorítja, hogy sarokba szorított emberek szavára történhet letartóztatás, és írtunk arról is, hogy egy közétkeztetős vállalkozót is előállítottak.

Miután tegnap Sulyok Tamás bejelentette, hogy sürgős eljárás keretében vizsgálja az elmozdításának szándékát a Velencei Bizottság, majd Magyar Péter közölte, hogy Sulyok méltósággal távozhatott volna, de valószínűleg Orbán Viktor nyomására nem élt a lehetőséggel, mi közzétettük videónkat, amiben ezúttal már nem azt kérdeztük elsősorban, hogy tudják-e az emberek, ki a köztársasági elnök, hanem hogy le kéne-e mondania.

Magyar Péter szerdai bejelentése után az EU is megerősítette, hogy Magyarország zöld utat adott, így kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Diplomáciai jellegű hír volt, hogy három európai országból is visszahívta a nagykövetet a kormány, és hogy 17,5 millió forintot keresett az Alapjogokért Központnál a Lengyelországban körözött Marcin Romanowski.

Ott voltunk az eseményen, ahol az egyetemi élet szereplői összeültek megosztani a Fidesz-kormány alapítványosításából fakadó traumáikat, miközben a Tisza-kormány reformokkal készül az EU-s milliárdokért, és hír volt még tegnap, hogy

• vége lett a Budapest Pride-ügynek, ejtették a vádat Karácsony Gergellyel szemben az esemény megszervezése miatt, ahogy aztán a Pécs Pride szervezőjével szemben is,
• a Hírkereső tulajdonosa azt állítja, a TV2 vezetője ingyen akart bekerülni a cégébe,
• az Indexnél lesz felelős szerkesztő az a Murányi András, aki 2020-ban úgy gondolta: mindenki „hiteltelen és aljadék”, aki szerepet játszott a lap Fidesz kezére játszásában,
• az összes munkavállalóját kirúghatja a Balásy Gyula-féle Visual Europe Group,
• minden múzeumtól bekérték a tőlük kikölcsönzött műtárgyak listáját,
• és hogy házi sertések között pusztító afrikai sertéspestis bukkant fel Szabolcsban.

Biodóm

Tudtad, hogy Németh Szilárd megevett egy egész dinoszauruszt és a Városligetben hagyta a bőrét? És még nem is ez volt a legnagyobb felfedezésünk Magyarország legnagyobb félkész épületének bejárásán. Még 4 hét és te is megnézheted, mi épült a pénzedből.

Világ

Tegnap reggeli cikkünk arról szólt, hogy évek óta ismert probléma, hogy a kínai gazdaság túltermelése hogyan gyengítheti tovább az európai ipart, de az érdemi fellépés eddig elmaradt. Most már a németek sem várnának tovább a válasszal, amire szinte biztosan érkezhet kínai retorzió is.

Beszámoltunk arról, ahogy megrázta Nagy-Britanniát a 18 éves Henry Nowak meggyilkolása. A szélsőjobb fehérellenes elfogultsággal vádolja a rendőrséget, míg a kormány szerint csak megpróbálják saját céljaikra felhasználni a tragikus történetet. És írtunk emellett arról, hogy

• Zelenszkij egy szégyenteljes Orbán-bukást emlegető nyílt levélben kezdeményezett személyes találkozót Putyinnal
• Oroszország évtizedeken keresztül háborúzni fog az egykori szovjet–orosz szuperkém szerint,
• visszafordítottak egy szerb repülőt Montenegróból, mert tele volt „közbiztonsági szempontból kockázatos” utassal, akiket Vučić magánhadseregeként emlegettek,
• egyre nagyobb a tiltakozás Albániában Donald Trump vejének tengerparti luxusprojektje miatt,
• halottnak hitt idegenvezetőt találtak meg élve az Everesten,
• és hogy ha minden a tervek szerint alakul a tőzsdére lépéssel, Musk lehet a világ első dollárbilliomosa.

Podcast

Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk, ez jelent most meg a Nem rossz könyvek podcastban.

„Úgy véljük, hogy rendkívül intelligens” – ezt sikerült nyilatkoznia Fukushima polgármesterének arról a medvéről, akiről a BBC is írt, és nem véletlenül. Ez a medve ugyanis kedd este behatolt egy fukushimai acélgyárba, ott megtámadott négy embert, majd átment a közeli elektronikai gyárba, ahol nyugtatólövedékekkel próbálták megbénítani, de ez nem sikerült. Az ételes csapdák is hatástalanok voltak, a medve simán megette a gyümölcs- és mézcsalikat anélkül, hogy csapdába esett volna.

A BBC konkrétan úgy fogalmaz, hogy a medve elbarikádozta magát a gyárban, hogy elkerülje a befogást, majd az éj leple alatt végül megszökött, méghozzá egy ablakon keresztül, amit ő nyitott ki. Nem betört, kinyitott.

A medvét a helyi hatóságok azóta is keresik, az iskolákban online tanításra álltak át.

Japánban egyre több a medvetámadás: tavaly hét ember vesztette életét. A támadások száma hagyományosan ősszel szokott megnőni, közvetlenül azelőtt, hogy a medvék elvonulnának téli álmot aludni.

A FIFA az utolsó pillanatban módosított egyet a világbajnokság mérkőzéseinek látogatására vonatkozó szabályzaton: a döntés szerint a szurkolók nem vihetnek be magukkal újratölthető műanyag palackokat a világbajnokság stadionjaiba.

A Sky News azt írja, a szurkolók természetesen bírálták a döntést, már csak azért is, mert a világbajnokság ideje alatt egyes helyszíneken bőven 30 fok körül lehet a hőmérséklet. A Free Lions angol szurkolói csoport például így nyilatkozott: „Mi lesz a következő? Betiltják a naptejet, és a szurkolók kénytelenek lesznek azt a stadionokban megvásárolni?”

A FIFA szerint a döntést „a játékosok és a nézők kockázatának és sérüléseinek megelőzése” érdekében hozták. Biztonsági okokból, több helyszínen már eddig is tilos volt a stadionon kívül megvásárolt palackok behozatala, a FIFA most szimplán csak kiterjeszti ezt a szabályt a bajnokság összes stadionjára.

Az Athletic, ami elsőként számolt be a változásról, közölte, hogy a palackozott víz ára 4–6 dollár (1200-1800 forint) között mozgott a tavaly nyári, Egyesült Államokban rendezett Klubvilágbajnokságon.

Az amerikai National Public Radio a héten számolt be arról, hogy a világbajnokság mérkőzéseinek több mint egyharmada veszélyesen magas hőmérsékletű és párás körülmények között zajlik majd.

A Free Lions az X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy korábban minden stadionban volt ingyenesen elérhető víz, és a FIFA korábban biztosította őket, hogy ez most is így lesz és mindenki viheti magával a vizespalackját. Szerintük a mostani döntés alapján a szurkolók egyértelműen arra gondolnak, hogy „ez csak egy újabb pénzszerzési kísérlet”, és remélik, hogy „a stadionokban a vízforrások továbbra is ingyenesek lesznek, és remélhetőleg nem kell fizetni”.

Megrázta az Egyesült Királyságot a 18 éves Henry Nowak meggyilkolása: a fiatalt tavaly decemberben ölte meg a 23 éves Vikrum Digwa, és mint a bírósági eljárás során kiderült, a rendőrök a helyszínre érve nem a gyilkost, hanem a súlyosan megsérült, vérző Nowakot bilincselték meg, aki aztán nem sokkal később meg is halt.

A szikh fiatalt, aki maga is az Egyesült Királyságban született és nőtt fel, a hét elején életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, amiből leghamarabb 21 év után szabadulhat. Az ítélet viszont nemhogy nem nyugtatta meg a kedélyeket, hanem épp ellenkezőleg, az indulatok csak ezután szabadultak el igazán – sokan ugyanis ekkor ismerték meg a helyszínre érkező rendőrök testkamerája által rögzített felvételeket. Nowak meggyilkolásának körülményeire lecsapott az amúgy is felfutóban lévő brit szélsőjobb, amely azzal vádolja a rendőrséget, hogy túlságosan elnéző a nem fehér bőrszínű emberekkel szemben.

A két fiatal férfi tavaly decemberben vitatkozott össze az utcán Southampton városában, majd Digwa többször is megszúrta Nowakot. Digwa testvére ekkor felhívta a rendőrséget, úgy, hogy azt Digwa is hallotta, és azt állította, hogy a testvérét rasszista támadás érte. Amikor a Hampshire-i rendőrök kiértek, a két szikh fiatal továbbra is úgy adta elő a történteket, mintha Digwa lenne az áldozat, a rendőrök pedig nem foglalkoztak azzal, hogy Nowak közben sérüléseire panaszkodik. A rendőrségi testkamerás felvételekből kiderült, hogy amikor megbilincselték a megkéselt, fekvő fiatalt, hiába mondta, hogy nem kap levegőt, a rendőrök lekezelően reagáltak.

Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján a budapesti Kossuth téren elmondott beszédében azt mondta:

„Magyarország a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”.

Majd kifejtette, hogy a minket körülvevő országokkal jó viszonyra van szükségünk, főleg, hogy az elmúlt években megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel.

A kiemelt mondat volt az, ami nagyon nem tetszett Juraj Blanár, szlovák külügyminiszternek.

„Visszautasítom az ilyen történelemszemléletet. Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke! Az önök és így a mi határaink is világosan ki vannak jelölve az első világháborút követő trianoni béketárgyalásoknak köszönhetően, és megerősítve a második világháború után, amikor mellesleg Magyarország a legyőzöttek oldalán állt” – reagált a szlovák külügyminiszter.

A külügyminiszter egyúttal hangsúlyozta: visszautasítja a határoknak, illetve Szlovákia területi egységének és szuverenitásának bármiféle kétségbevonását. „Amennyiben folytatódniuk kell a baráti és konstruktív kapcsolatoknak Szlovákia és Magyarország között, akkor az csak hamis és irredenta tónusok, valamint a történelem kétségbevonása nélkül történhet” – tette hozzá. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – írja az MTI az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség nyomán. „Ukrajna javasolja a köztünk dúló háború rendezését, ezért találkozót javaslok Önnek” – hangsúlyozta Zelenszkij az elnöki hivatal honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatában.

Az ukrán elnök azzal kezdi a levelét, hogy amikor 26 éve Putyin hatalomra került Moszkvában, sokan pozitívan értékelték. „De ez mára elmúlt. Most az ukránok túlnyomó többsége azt értékeli pozitívan, hogy nagy hatótávolságú drónjaink ellátogattak a szentpétervári fórumuk megnyitójára, több mint 1000 kilométeres távolságot megtéve. Mint Ön is nagyon jól tudja, ez a távolság nem a képességeink határa” – folytatja a nyílt levelet.

„De mi Ukrajnában nem akarunk állandó háborút. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború nélküli élet mérhetetlenül jobb. És ezt el akarjuk érni” – írja Zelenszkij a folytatásban, hozzátéve: a több mint négy éve tartó teljes körű háború után az országok legfőbb vezetőinek kell meghozniuk a béke szempontjából kulcsfontosságú döntéseket. Szerinte a Kremlnek nem szabad félnie a háborúból kivezető utat választani, „ez a legfontosabb dolog, amit most elvárnak” szerinte Putyintól az oroszok.

Az ukrán elnök arról is ír, nem hagyják, hogy sikerrel járjanak azok, akik megpróbálják az Oroszország elleni szankciókat jelentősen enyhíteni. Zelenszkij az oroszpárti Orbán Viktor áprilisi választási bukásával példálózik: „Orbán példája jól mutatja, hogy azoknak, akik segítik Oroszországot a velünk folytatott háborújában, milyen szégyenteljes lesz a végük.”

Ezért azt javasolta, hogy

„jelöljünk ki egy világos tárgyalási időpontot egy harmadik ország területén”.

Lehetséges helyszínként említette többek között Svájcot, Törökországot, illetve az arab világ egyes országait. Hogy miért nem a két ország egyikében, arra világos választ adott: „mindenki hallhatta, ahogy képviselőik mosolyogva azt mondták, hogy eljöhetnék Moszkvába. De ilyen 26 év után az ukrán vezetőnek az önök fővárosában, akárcsak az orosz vezetőnek Kijevben, nincs mit keresniük”.

„Kedden a hatóságok a pécsi önkormányzat közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó intézményénél nyomoztak. Az intézmény vezetőjétől kapott tájékoztatás alapján egészen pontosan iratokat, közétkeztetésre kötött szerződéseket kértek a Pécsi Ellátó Központ (PEK) dolgozóitól a 2014-es évet követő időszakból” – ezt közölte csütörtökön kora este a Facebook-oldalán Péterffy Attila pécsi polgármester.

A várost 2019 óta vezető politikus szavai szerint „a PEK mindenben együttműködött a nyomozókkal”, és minden, a nyomozók által kért iratot át is adtak nekik. Azt is hozzátette, hogy magát a városvezetést és Pécs önkormányzatát eddig nem keresték a hatóságok, de ha keresni fogják, „természetesen mi is minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük majd a nyomozást”.

A „2014-es évet követő időszakban”, amiről Péterffy írt, a pécsi polgármester a fideszes Páva Zsolt volt (egy 2009-es időközi választáson került a város élére, miután elődje, Tasnádi Péter elhunyt). A város 2012 júliusában kötött tíz évre szóló közétkeztetési szerződést a mára az ország legnagyobb közétkeztető cégcsoportjává vált Hungast egyik vállalatával, a Hungast Dél-Magyarország Kft.-vel. Az esetről a szerződéskötés előtt részletesen írt a HVG, amely akkor a Hungastot úgy jellemezte, hogy az „Bánki Erik, a Fidesz volt regionális pártigazgatójának érdekeltségi köréhez köthető” (majd 2024-ben Hadházy Ákos fedezte fel, hogy Bánki egy Hungast-cégtől bérelt sportautót, bár akkor is állította, hogy neki semmi köze a társasághoz).

Emellett tanúsítja a szerződéskötés tényét a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet 2017. január 1-jétől hatályos szabályzata is (pdf-ben itt). Az önkormányzati beszerzésekért felelős Pécsi Ellátó Központ mellett 2015-ben a szintén a város tulajdonában lévő, akkor Vári Attila későbbi fideszes polgármesterjelölt vezette Pécsi Sport Nonprofit Zrt. is egy Hungast-céggel, a Hungast Mecsek Kft.-vel kötött szerződést (pdf-ben itt). Hogy a 2014 utáni években még milyen pécsi, önkormányzathoz köthető szerződéseket szerzett a Hungast, azt nem tudjuk, de abból, hogy Péterffy többes számban említett dokumentumokat, arra lehet következtetni, hogy voltak más megállapodásaik is.

A HVG egyébként csütörtökön arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb hazai közétkeztetési cég tulajdonosát, Gy. Tamást is előállították a több önkormányzatot érintő, és már négy szálon futó, kiterjedt korrupciós ügyben. A lap szerint Gy.-t, valamint a cégcsoport ügyvezetőjét, H. Csabát egyaránt önkormányzatokkal bonyolított ügyletek miatt vették elő a lap értesülései szerint. A HVG úgy tudja, hogy a nagyszabású korrupciós botrány egyik szála számlagyárakkal és költségvetési csalással volt összefüggésben, és szintén Pécshez kötődött.

Göd Fidesz-támogatással megválasztott polgármestere, Kammerer Zoltán Gajdos László élő környezetért felelős minisztertől kért segítséget, mivel az önkormányzat mérése szerint a Samsung-gyár zajkibocsátása a város több pontján is meghaladja a határértéket.

Az RTL Híradó riportja szerint a polgármesternek eddig is tudnia kellett a zajszennyezésről, mivel a Göd-Ért Egyesület az általuk végzett mérések eredményeit és jegyzőkönyveit Kammerer hivatalba lépése után az első fogadóórán elvitte neki, és azóta is folyamatosan kapja másolatban a kormányhivatalhoz benyújtott lakossági panaszokat.

A bejátszott lakossági fórumon a riport szerint az is elhangzott, hogy „olyan zaj van éjjelente Gödön, hogy még a halottak is felébrednek”.

Az RTL Híradó kereste Kammerer Zoltán az ügyben, ám ő csak annyit reagált, hogy csak az önkormányzat által készített mérésekkel tud dolgozni.

Újabb ausztriai kőbányáról, a rohonci (rechnitzi) bányáról derült ki Németh Martin büki önkormányzati képviselő adatigénylése nyomán, hogy onnan azbeszttel szennyezett kőzúzalékot szállítottak Magyarországra. A NAV-tól megszerzett adatok alapján Rohoncról összesen 493 451 tonna ilyen anyag érkezett Magyarországra. A szállítmányok döntő többsége, 432 130 tonnányi Vas megyébe került, míg Győr-Moson-Sopron vármegyébe 53 745 tonnát szállítottak. Ezek mellett kisebb mennyiségekkel Baranya, Somogy, Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém megye is szerepel a célterületek között.

A Pénzcentrum összesítése szerint a rohonci bányából érkező szállítmányok összesen 187 magyar települést és 8 megyét érintettek. Eddig négy osztrák bánya, a badersdorfi, a bernsteini, a pilgersdorfi és a rumpersdorfi magyarországi szállítmányairól lehetett tudni. Azokról a helyekről nagyjából 250 magyarországi településre érkezett szennyezett kő. A képviselő honlapján elérhető kumulált szállítási térkép azt mutatja, hogy a nyugat-magyarországi megyékbe nagyon nagy mennyiségű ilyen kőzúzalékot szállították, de jutott az azbeszttel szennyezett kőből Budapestre és Pest megyébe is.

A közös piac szinte teljesen átformálta az uniós országok mezőgazdaságát. Gyakran nehéz hazai zöldséget és gyümölcsöt találni a boltokban – ennek pedig így kevés köze van a fenntarthatósághoz. Ezzel a problémával küzd Lengyelország is, ahol csökken a kisgazdaságok száma. Szerencsére még nincs minden veszve: egy ökológiai népfőiskolán egyre népszerűbb a biogazdálkodó-képzés, ahol a hallgatók több mint fele nő. A Deutsche Welle riportja.

Megszűnik a román eMAG-csoporthoz tartozó Sameday magyarországi üzletága, a Delivery Solutions Zrt., miután a román tulajdonos nem tudta értékesíteni a céget. A társaságot az osztrák postavállalat magyarországi csomagszállító cége, az Express One szerette volna megvenni, de az üzletet blokkolta az Orbán-kormány.

A Forbes úgy tudja, hogy a románok úgy döntöttek, a Sameday futárcég kivonul a magyar piacról, felmond az itthoni alkalmazottaknak, és elszállítja az Easybox-hálózat több mint ezer csomagautomatáját is, utóbbiakat hazaviszik Romániába. A döntést a Sameday elismerte a lap megkeresésére.

A lap felidézi: a januárban bejelentett felvásárlási megállapodásra viszonylag gyorsan, már február végén rábólintott a versenyhivatal. Csakhogy az üzlet mégsem jött létre, mert az előző kormány idején a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium nem adott engedélyt a tranzakcióra. Tavaly az ukrán háború ürügyén elfogadtak egy olyan jogszabályt – „a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekre vonatkozó átmeneti szabályok” néven –, ami értelmében a kormány blokkolhatott minden olyan tranzakciót, amikor magyarországi gazdasági társaságot külföldi kézbe adtak volna).

A Forbes forrásai szerint Orbánék valójában az állami MPL piaci pozícióját féltették a Sameday és a szintén állami főtulajdonban álló Osztrák Posta futárcégének egyesülésétől. Ezt egyik érintett sem erősítette meg, de nem is cáfolta a lapnak.

A Portfólió azt írja, hogy a kivonulási folyamat már megkezdődött; a Sameday csomagszállító szolgáltatása és az Easybox automaták várhatóan még három-négy hónapig üzemelnek Magyarországon. A Delivery Solutions Zrt. évek óta csúnyán veszteséges volt, adózott eredménye a 2022-23-as mínusz 2,5-3 milliárd forint után 2024-ben már mínusz 6,1 milliárd forint volt.

• 2024-ben arról érdeklődtünk: tudják-e az emberek, ki a köztársasági elnök.
• Azóta sok minden történt, például lett egy új miniszterelnök, aki lemondatná Sulyok Tamást.
• Így újra elmentünk megkérdezni: mit szólnak ehhez az utcán, és mostanra ismerik-e már az államfőt.

A II. kerület polgármestere azután jelentkezett a Facebook-oldalán a védőügyvédje közvetítésével, hogy csütörtökön elrendelték Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt és további öt politikus, cégvezető letartóztatását. Őrsi a bejegyzésében felháborítónak és elszomorítónak nevezte a vele történteket. Mint írja:

„Felháborít és egyben elszomorít, hogy sarokba szorított ember/emberek szavára alapozva történhet letartóztatás, de ez nem változtat azon, hogy az igazság ki fog derülni. Sajnálatos módon ennek a magyar igazságszolgáltatás szervei egyelőre bedőltek”.

Hozzátette: a vele szemben közölt gyanúsítás teljes egészében megalapozatlan, sem ténybeli, sem jogi alapokon nem állja meg a helyét.

Őrsi bejegyzésében megjegyzi, a II. kerületi önkormányzat jelen helyzetben minden feladatot zökkenőmentesen tud ellátni. Ő pedig minden körülmények között tartotta magát az esküjéhez és a vállalásához, és, hogy számára a kerület fejlődése a legfontosabb, mindig a törvényeknek megfelelően járt el.

A II. kerületi polgármestert azután tartóztatták le, hogy kedden több önkormányzatnál is akcióztak a hatóságok, iratokat foglaltak le az úgynevezett parkfenntartói biznisszel kapcsolatban. Azt, hogy mi az a parkfenntartó biznisz, ebben a cikkünkben foglaltuk össze szerdán.

Az egyik legnagyobb hazai közétkeztetési cég tulajdonosát, Gy. Tamást is előállították a több fővárosi kerületre kiterjedő korrupciós ügyben – értesült a HVG. Őt, valamint a cégcsoport ügyvezetőjét, H. Csabát egyaránt önkormányzatokkal bonyolított ügyletek miatt vették elő a lap értesülései szerint.

A lap információi szerint több érintettel megállapodást, vádalkut köthetett a Központi Nyomozó Főügyészség, emellett számos lehallgatás segítette a nyomozást a botrányban, aminek már négy szála lehet:

• Az egyik a már ismert parkfenntartási ügy: a gyanú szerint több önkormányzatnál ugyanazt a több cégből álló hálózatot bíztak meg a kertészeti feladatok ellátásával, akár kormánypárti, akár ellenzéki vezetésű volt a kerület.
• A Központi Nyomozó Főügyészség szerint emellett egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegette a cégcsoport szerződéseinek biztosításáért az önkormányzati vezetőket, írja a lap.
• Emellett, miután a korrupcióval megszerzett pénzt valahogyan tisztára kellett mosni, számlagyárak és költségvetési csalás is felbukkant az ügyben. Ez egy pécsi szál, amiben a lap szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön eljárást folytat.
• A HVG-nek olyan információi is vannak, hogy egyes önkormányzati döntéshozókat a helyi építési szabályzat módosítása érdekében is lefizettek, hogy így egyes vállalkozók beruházásai kedvezőbb körülmények között valósuljanak meg.

A pénzmosási ügyben a pécsi szál azért érdekes, mert úgy tudni, hogy a közétkeztetési cégnek szintén vannak baranyai kapcsolatai.

Az eljárás során többféle csalási módszerrel találkoztak. Előfordult például, hogy pályázaton választották ki a munkákat elvégző vállalkozót, aki később a nyereségből visszaosztott valamekkora részt. Arra is volt példa a HVG szerint, hogy kifejezetten egy cégre írták ki a tendert, de olyan esetet is találtak, hogy a megbízás mögött semmilyen teljesítés nem történt, csak a pénzt vették fel utána.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön kiadott tájékoztatása szerint eddig nyolc ember letartóztatását rendelték el, köztük Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármestert, Molnár Zsolt volt MSZP-pártigazgatót, továbbá Puskás Péter óbudai Fidesz-elnököt, volt alpolgármestert.

A frankfurti repülőtéren szokatlan jelenetek zajlottak csütörtökön, a Lufthansa által üzemeltetett, mindössze négy hónapos Boeing 787-9-esnek váratlanul összecsuklott az orrfutóművel parkolás közben.

A törzs így megbillent, a pilótafülke pedig a földnek csapódott. A repülőtér üzemeltetőjének szóvivője szerint a baleset idején nem tartózkodtak utasok a gépen, viszont beszálláshoz készülődtek, hiszen a híd már a géphez volt rögzítve. A személyzet tagjai viszont a fedélzeten voltak, így több alkalmazott megsérült, nekik orvosi ellátásra volt szükségük.

A FlightRadar24 szerint a gép Frankfurtból ment volna Los Angelesbe. A gépet egyébként 2025-ben gyártották és csak idén februárban állt szolgálatba. Az egyelőre nem világos a baleset oka. A Lufthansa szóvivője szerint a körülményeket az illetékes hatóságokkal közösen vizsgálják. (Bild)

Medve támadott meg egy erdei munkást a szlovákiai Szentanna (Liptovská Anna) település közelében csütörtökön délelőtt, a vállsérülést szenvedett férfi kórházi ellátásra szorult. A támadás a liptószentmiklósi (Liptovsky Mikulás) járásban lévő településhez közeli erdőben történt. A munkás azt mondta, hogy egy száz kilogramm körüli barnamedve rontott rá, miközben ő az erdőben dolgozott.

„Nem sokkal reggel kilenc óra előtt elsősegélycsapatot küldtünk ki a 37 éves sérült férfihoz, akit a mentők az elsődleges ellátást követően, vállsérüléssel a liptószentmiklósi kórházba szállítottak” – nyilatkozta a mentőszolgálat szóvivője a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

Az incidens után a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) helyszínre kiküldött csapata hőkamerás műszaki eszközökkel próbálta megtalálni a medvét, de az állatot már nem találták a környéken. Mivel a támadás egy nehezen hozzáférhető, összefüggő növényzettel borított erdei terepen történt, a nemzeti park munkatársai rendkívüli óvatosságot ajánlanak az ilyen terepen mozgó személyek számára. (MTI)

Május elején jelent meg kollégánk, Urfi Péter első könyve, a Sansz – Járvány, agyrák, napsütötte Itália, amely egyszerre idézi fel a covidjárvány időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A hol tárgyilagos krónikaként, hol rendkívül személyes naplóként előrehaladó könyvben mesék keverednek olasz tájleírásokkal, agysebész monológja Esterházy Péter szövegtöredékeivel, miközben új irányokból kezdhetünk el gondolkodni a bizonytalanságok mibenlétéről.

A Sanszot május végén mutattuk be a Mu Színházban, ez a beszélgetés mostantól a Nem rossz könyvek podcastban is meghallgatható. Magunk mellé pedig ajánlunk még két további felvételt: Urfi Péter nemrég a Patológus podcast vendége volt, emellett pedig készített egy epizódot, melyben két pszichológussal beszélgetett arról, hogy hogyan beszéljünk nehéz témákról, krízishelyzetekről gyerekekkel.

A tartalomból:

• 00:00 Az írás kezdete, hogyan született meg ez a könyv: covid, Esterházy, Olaszország és a rákdiagnózis.
• 06:20 Számít-e egyáltalán, hogy mi ennek a könyvnek a műfaja? És a felismerés, hogy ez egy közös történet: segítség másnak és önmagunknak.
• 10:20 Se nem tragikusan, se nem motivációs céllal írni a betegségekről: a középúton ott a történetmesélés, a hétköznapokkal. Nagyon sok rákos ember nem a rákkal kel és fekszik, a rák nem az identitást teljesen kitöltő valami.
• 13:30 A nagy covid felejtés: miért felejtettük el teljesen a járványt? És miért született meg épp ezzel szemben ez a könyv?
• 17:10 Visszaolvasva a járvány krónikáját, a legabszurdabb pillanatok: apró rosszalkodások, értelmetlen rendeletek és az újságírói munka a covid idején.
• 24:00 Miért burjánoztak covid alatt az utópikus elképzelések, és miért nem lett ezekből szinte semmi? Lehetett volna jobb a világ?
• 26:30 Mit jelent egy olyan diagnózis, amiről azt mondják még el, hogy az öt évet azért meg szokták élni ezzel? Sokkol és orientál egyszerre.
• 32:00 Tabusítás és nyelvhasználat a ráknál. És a diagnózis elmondásának nehézségei. És történetek arról, hogy a feldolgozást nem így vagy úgy kell csinálni, hanem ahogy tudod.
• 41:10 A történetmesélés fontossága. És hogy hogyan közelit és távolit az irodalom, egyszerre is akár.
• 45:00 Az Esterházy-motívum, ami bárhova beszuszakolva jól működik.
• 49:40 A halál modernkori tabusítása és Erzsébet példája a könyvből.
• 53:20 Ahogy apaként elkezded látni a saját szüleidet is. És a bizonytalanságok itt is.
• 57:40 Történetek a magyar egészségügyből.
• 59:30 Három könyv Urfi Péter ajánlásában: Susan Sontag - A betegség mint metafora, Kertész Imre - Kaddis a meg nem született gyermekért, Borbély Szilárd - Halotti pompa.

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.

A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is.

A választási győzelem után kilőtt a Tisza támogatottsága a Závecz Research frissen publikált közvélemény-kutatása szerint. A május végén, június elején végzett felmérésük szerint jelenleg a Tisza Párt mögött 4,4 millió szavazó áll, a Fidesznek csupán 1,4 milliós tábora van, vagyis a különbség 3 milliósra dagadt. A parlamenti választáshoz képest tehát a Fidesz mostanra bő 1 millió szavazót veszített, a Tisza támogatottsága mintegy 600 ezerrel nőtt.

A Mi Hazánk a pártválasztók között eléri az 5 százalékot, a teljes népességben 4 százalékos áll, a parlamenti választáson országos listát állítani tudott DK és MKKP támogatottságát 1 százalék körülire mérték. A teljes népességben a Fidesz támogatottsága elmarad a pártnélküliek arányától.

A grafikonunk sárga, cím alatti menüsorában kattintgatva lehet váltogatni a teljes népesség és a pártválasztó biztos szavazók adatai között, visszamenőlegesen 2024 nyaráig.

Ha a felmérés részleteit nézzük, az adatokat ismertető 24.hu szerint a társadalom összes nagyobb demográfiai rétegében jelentős előnye van a Tiszának a bukott kormánypárttal szemben. Két olyan csoportot is találni, ahol a Fidesz támogatottsága egy számjegyű: a 18–39 évesek körében 9, a fővárosiak között 8 százalékon áll. Ugyanezekben a Tisza Párt 63, illetve 70 százalékot tud maga mögé felsorakoztatni.

Hat nap után, egy halottnak hitt nepáli hegymászóvezetőt láttak az Everesten, hogy épp alaptábor felé ereszkedik. Dawa serpát utoljára a 3-as tábor felett látták, körülbelül 7500 méteres magasságban, miközben a csúcs megmászása után lefelé jött a hegyről.

Mivel ebben a magasságban ritka a levegő, csekély remények voltak a túlélésére. Csütörtökön azonban egy takarítócsapat észrevette a tapasztalt hegymászót, akinek fagyási sérülései voltak a kezén, de jó egészségnek örvendett.

„Dawának minden esély ellenére sikerült napokig túlélnie. Ez egy csoda” – mondta Pemba serpa, a keresést felügyelő 8K Expeditions ügyvezető igazgatója. „Ez egy igazi önmentés.” Pemba serpa szerint eddig még ezt a magasságot senki sem élte túl az Everesten, és úgy véli, Dawának sátrakban kellett aludnia, hogy megmeneküljön.

Dawa jelenleg is kórházi kezelés alatt áll, de felismeri a környezetét és kommunikál is a rokonaival. (BBC)

Azbesztszennyezés miatt két területet zár le a GYSEV Zrt. Szombathely térségében - közölte a vasúttársaság csütörtökön. A cég azután rendelt el azonnali vizsgálatot az általa kezelt területeken, hogy kiderült: az ország több pontján építettek be azbeszttel szennyezett kőzúzalékot. Az eddigi információk szerint mintegy 250 településre, nagyobb nyugat-dunántúli városok (Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron) mellett a fővárosba is került azbeszttartalmú kő.

A GYSEV eddigi vizsgálatai két helyszínen mutattak ki azbesztszennyezést különböző, kőzúzalékkal borított felületeken Szombathely térségében. Emiatt péntek reggeltől lezárják a Szombathely-Szőlős megállóhely mellett kialakított P+R parkolót. A társaság kéri, hogy aki jelenleg is a területen parkol, minél előbb hagyja el a létesítményt.

Szintén lezárják Vép vasútállomáson a Toldi utcától a vágányok felé vezető járdát, a kerékpártárolót és a vágányokat a füves területen keresztül lehet majd megközelíteni. A GYSEV vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet az érintett területeken a leggyorsabban elvégezni a szennyezett kőzúzalék-mentesítést. (MTI)

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint csütörtökön elrendelték Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester letartóztatását – írja a 24.hu. Az ügyészség indítványa nyomán szintén letartóztatják Molnár Zsolt volt MSZP-s pártigazgatót és parlamenti képviselőt, továbbá Puskás Péter óbudai Fidesz-elnököt, valamint a lap szerint két momentumos politikust – a korábban nyilvánosságra került nevek alapján vélhetően Szkaliczki Tündét és Matisz Károly pártigazgatót – továbbá két cégvezetőt is.

Az ügyészség csütörtök délelőtt kilenc nevet sorolt fel a parkfenntartási korrupciós biznisz lényegét összefoglaló közleményben. A vádhatóság arról adott ki tájékoztatást, hogy „a megalapozott gyanú lényege szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget ténylegesen irányító vállalkozó, ezen cég és az azzal azonos cégcsoporthoz tartozó más cégek érdekében szerződések folyamatos biztosítása, azok zavartalan fenntartása, illetve szerződési feltételek javítása céljából 2011-2024 között önkormányzati ciklusokon és politikai oldalakon átívelően önkormányzati vezető és politikai pozíciót betöltő személyeket vesztegetett. A vesztegetési céllal kifizetett pénz összege meghaladja a 2 milliárd forintot.”

Az ügyészség szerint kezdetben a vállalkozó az óbudai önkormányzatnál Puskás Péter fideszes alpolgármestert fizette le, aki „az ellentétes politikai oldalak közötti zavartalan együttműködés érdekében 70-30 százalékos arányban osztozott” a pénzen Ceglédy Gergő MSZP-s önkormányzati képviselővel, majd „az önkormányzat vezetésében történt politikai fordulat után ezen arányt megfordították”. Ezután „Puskás és Ceglédy a parkfenntartási szerződést rendszeresen támadó Szkaliczki Tünde (Momentum) önkormányzati képviselőnek – a vállalkozó és Matisz Károly (Momentum) pártigazgató közreműködésével – e támadások befejezéséért szintén juttatott a pénzből, illetve a vállalkozó Matiszt külön is vesztegette a pártjába tartozó más képviselők befolyásolásáért”.

A közlemény arra is kitér, hogy nemcsak a III., hanem a II. kerületben is működött a vesztegetés a gyanú szerint. „A vállalkozó a budapesti II. kerületi önkormányzatnál előbb Láng Zsolt (Fidesz), majd Őrsi Gergely (MSZP) polgármestereknek is rendszeresen juttatott vesztegetési pénzt, illetve kerületi önkormányzati képviselők befolyásolásáért polgármesterségét követően Lángnak, továbbá Gór Csaba (Fidesz) választókerületi elnöknek is fizetett. A vállalkozó ezen túlmenően Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselőnek is folyamatosan fizetett korrupciós pénzeket önkormányzati politikusok feletti pártvezetői befolyása érvényesítéséért.”

Hogy mi az a parkfenntartó biznisz, azt ebben a cikkünkben foglaltuk össze szerdán. A nyilvánosság akkor értesülhetett róla, amikor egy évvel voltunk a budapesti ellenzéki győzelmet hozó 2019-es önkormányzati választás után. A szabad európás Kerényi György kíváncsi volt: a politikai fordulat érintette-e az addigi önkormányzati közbeszerzéseken taroló cégeket. Így bukkant rá a kertészeti bizniszre, amit – hiába változott többször is a politikai széljárás – az ezredforduló óta egy cégcsoport uralt. A cégek hol egyedül indultak, hol konzorciumként, de mindig ők nyertek. (A háromrészes cikksorozat itt, itt és itt.)

A parkfenntartó biznisz ügye volt az, aminek vádiratát a 444 januárban elsőként közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusukon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították.

A hatóságok már 2024 márciusában, majd közvetlenül az az évi önkormányzati választások után is vizsgálódtak az óbudai önkormányzatnál. Az önkormányzat erre nyilvánosságra hozta, milyen iratokat kért be tőlük az ügyészség, a felsorolásban ott voltak a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft.-vel kapcsolatos iratok is. Ez egyike volt annak a négy cégnek, amiről a Szabad Európa megírta, hogy Budapest több kerületében választási eredményektől függetlenül nyerik a parkfenntartási és kertészeti tendereket. A lap kiderítette, hogy ezek a cégek valójában nem függetlenek egymástól, hanem egyetlen céghálót alkotnak, a tulajdonosi kör is sokszor átfedi egymást, így a profit a körön belül marad.

A függetlenségét 2020-ban elveszítő, hivatalosan is a NER lapjává lett és a fideszes választási kampányban a kamu Tisza-adóról szóló hazug cikkekkel főszerepet játszó, Rogán Antal által kézivezérelt Indexhez igazolt a 2016 októberében megszűnt Népszabadság utolsó főszerkesztője. Murányi András leigazolását a választás után a Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztőt kirúgó Index közleményben jelentette be.

Murányi, aki a Népszabadság kivégzése után a Zoom.hu hírigazgatójaként dolgozott, 2018-tól már közéleti kommunikációval foglalkozott, dolgozott a Párbeszéd kommunikációs igazgatójaként és Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadójaként. Amikor 2020-ban Vaszily Miklós átvette az Indexet, ahonnan az akkori teljes szerkesztőség távozott – köztük e cikk szerzője is –, majd a lapot a fideszes propaganda szolgálatába állította, Murányi a Facebookon még ezt írta:

„A »mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk« rezsim ismét győzött, Pecina és a sok Vaszily mellé pedig most már simán odaállhat Bodolai is, akármi miatt tette azt, amit. Mindenki, aki az Index.hu kivégzésében szerepet játszott, ideértve az igazgatóság valamennyi tagját, hiteltelen és aljadék.”

A posztjában méltatta a távozó szerkesztőség munkatársait is, mondván, az Index.hu közössége „példát mutat elkötelezettségből, lojalitásból, tisztességből, becsületből, emberségből, sajtószabadságból”.

Innen elég nagy útnak tűnik eljutni oda, hogy Murányi mostantól a lapvezetés tagja legyen. De neki sikerült megtennie. Így aztán most már úgy látja:

„Ideje új fejezetet nyitni a média területén is. Jelentős és komplett kihívás előtt állunk: elengedhetetlen az elmúlt másfél évtizedben megannyi sebet kapott sajtó- és médiapiac újjáépítése, a minőségi tartalomgyártás és az innovációk hatékony támogatása, az állandó változásban lévő iparág fogyasztói és hirdetői igényeinek nívós kiszolgálása.”

Hogy a propagandatermékeket hol helyezi el a sajtó- és médiapiacon, az nem teljesen világos, de az igen, hogy a változó tartalomfogyasztási szokások ismét lecsaptak.

• Őrült mennyiségű közpénzt égettek el rá, 9 éve kezdték el építeni, háromszor akkora, mint Hatvanpuszta, és 4 hét múlva végre bárki megnézheti a sima állatkerti jeggyel, mi az?

Mi lesz a félbehagyott Biodómból?

Hat éve foglalkoztatja ez a kérdés a budapestieket és mindenki mást, aki pénzből él Magyarországon vagy szereti a látványos állami presztízsberuházásokat, hiszen a Market Zrt. építőmunkásai 2020. augusztusában vonultak le az építkezésről, ahol azóta egyetlen kapavágás sem történt. Most bejárást tartottak az azóta alkalmi kiállítási helyszínnek használt gigantikus, kívülről pompásan kinéző, de félkész épületben, mivel azt június végén, hat év után, végre állandó jelleggel is megnyitják a nagyközönség előtt. Ráadásul úgy, hogy az állatkerti belépőn felül nem is kell fizetni érte.

De mi lesz benne?

Ezt már korábban is elmondták, Sós Endre főigazgató a bejárás előtt pedig most megismételte, egy erősen rasztásodó szőrű teve közelében állva: városi oázis vagy más néven fedett park. Sok növénnyel, néhány állattal. Mivel őszintén szólva sem városi oázisban, sem fedett parkban nem jártam soha, olyan izgatottan követtem befelé Sóst, mintha ő hím lantfarkú madár lett volna, aki a gallyaktól és levelektől gondosan megtisztított párzódombjához csalogatja éppen a tojót, vagyis engem.

Hol járunk?

A hely egyik furcsasága már a kitalálásának idején is az volt, hogy nem igazán volt érthető, mi is ez az egész. A hivatalos szöveg az volt, hogy a Biodóm a 20 millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger miocén-kori élővilágát és növényzetét hozza közel a ma emberéhez. De mivel az érintett állat és növényfajok mindegyike kihalt azóta, a legjobb esetben is csak olyan mai növény- és állatfajokat tudott volna bemutatni, amik nagyjából hasonló szubtrópusi klímájú helyeken élnek, amilyen az akkor Kárpát-medence volt.

Ez a verzió az építkezés Covid idején történt leállása miatt nem valósult meg, mivel addigra elköltöttek rá minimum 38 milliárdot, és részben az őrülten drága akváriumrendszer miatt még olyan 25 milliárd kellett volna a teljes befejezéséhez. Ezt a 25 milliárdot - vagy ki tudja mennyit - senki sem akarta odaadni nekik, vagyis a kormány nem akarta, a Főváros nem tudta. Jó éve azt találták ki, hogy akkor saját erőből plusz minimális fővárosi segítséggel, összesen 350 millió forintból olyan állapotba hozzák, hogy állandó jelleggel ki lehessen nyitni, bár ez még deklaráltan nem az építkezés vége. Hanem egyfajta kármentés: ha már 3/4-éig felépült a cucc, aminek a születéséhez az Állatkert mostani vezetésének semmi köze, nyilván érdemesebb kezdeni vele valamit, mint hagyni teljesen elrohadni.

Az újjáéledt lendületnek meg is lett az eredménye: alig tettem meg 10-15 lépést az épületen belül és máris tök világos volt, hogy mi az új, egy mondatban összefoglalható koncepció:

Ez itt a Pánafrikai Unió hadseregének harci dinoszauruszokat előállító génszobrászati bázisa az elhagyatott kinshasai repülőtéren, 10 évvel a 2912-es II. Ivóvízháborút háborút lezáró és Afrika egyenlítői sávját elnéptelenítő antianyagcsapások után, amikor a természet már elkezdte visszafoglalni a területet.

Azt hiszed, hogy funkciótlanul hülyéskedem? A legkevésbé sem.

A humoros fotók ellen semmi kifogása nincs a Szoboszlai Dominikot képviselő ügynökségnek, viszont a kereskedelmi céllal készült fotó miatt ügyvédhez fordulnak

„Az elmúlt napokban egyetlen cég sem kért tőlünk engedélyt az említett fényképek vagy az azok alapján generált AI-képek kereskedelmi célú felhasználására, ezért a képek jogellenes felhasználása kapcsán a szükséges jogi lépéseket megtettük, és a jövőben is meg fogjuk tenni. Több, általunk megkeresett piaci szereplő azonnal pozitívan reagált, és megszüntette a jogellenes állapotot, amit ezúton is köszönünk” – nyilatkozta Esterházy Mátyás, az EM Sports tulajdonosa a Borsnak.

Szerintük nem elfogadható ugyanis az, hogy gazdasági tevékenységet folytató társaságok az általuk forgalmazott termékek vagy az általuk nyújtott szolgáltatások népszerűsítése érdekében, bizonyos márkákkal összekapcsolva, kereskedelmi céllal használják fel Szoboszlai fotóit, illetve ez az alapján generált AI-képeket.

Szoboszlai keddi szerelése volt az, ami gyakorlatilag felrobbantotta az internetet, még a Magyar Közútkezelő és a Magyar Rendőrség is róla gyártott képeket. A válogatott összetartásra Szoboszlai egy kockás Prada felsőben, fehér bermudában, mokaszinban, és Hermès táskával érkezett meg. Az outfitről még Szily László is megemlékezett.

A Csokonai Nemzeti Színház „biztonságos munkakörnyezetének megőrzése érdekében” csütörtökön véglegesen törölték a 2026/27-es szezon tervezett műsorából az Eszenyi Enikő rendezésében színre vinni tervezett Primadonnák című produkciót. Ezt Vadász Dániel igazgató jelentette csütörtökön a debreceni színház honlapján. A produkciót május 23-án függesztették fel, akkor is „a biztonságos, egymás méltóságát maradéktalanul tiszteletben tartó, a bántalmazástól, elfogadhatatlan viselkedéstől mentes, támogató munkakörnyezet” fontosságára hivatkozva. A döntés után néhány nappal Eszenyi bocsánatot kért a korábbi viselkedéséért.

A döntést azzal indokolta, hogy „az ügy elhúzódása nagyon rossz hatással van a munkahelyi légkörre”, márpedig neki vezetőként elsősorban ezt kell szem előtt tartania. „A békés és biztonságos munkahelyi környezet feltételeinek biztosítása minden egyéb szempontot megelőz” – írta az igazgató, aki számára „az üggyel kapcsolatos munkahelyi kommunikációs intézkedések során” derült ki, hogy „ebben a folyamatban lévő ügyben a megszólított szakmai szervezetekkel egyeztetve sem lehet olyan protokollt követni, amelyet minden érintett szervezet egyformán véleményez” .

Vadász szerint „ennyire érzékeny témában, ilyen nyomás alatt a társulattal történő kommunikáció stratégiai szintű fejlesztése nem lehetséges”. Hosszabb távon van viszont dolgoznak ezen a megfelelő szakemberek bevonásával, felvették például a kapcsolatot a Biztonságos Terek Alapítvánnyal.

Eszenyi Enikő 2009-től vezette a Vígszínházat, amelynek igazgatói posztjáról végül 2020-ban távozott, miután több volt munkatársa is nyílt levélben írta meg, hogy felmondásukhoz az igazgató „verbális erőszaka” és „agresszív vezetői kommunikációja” is hozzájárult. Eszenyi Enikő egyszer sem kért bocsánatot azért, amit tett. Később színésznőként tért vissza Budapestre, miután főszerepet kapott a Játékszín egyik darabjában, a „Csodálatos vagy, Júlia!”-ban, de ekkor is érte kritika a viselkedése miatt.

„A magyarok nagyon türelmesek, de szabadságszeretőek is. Túl sok volt a hazugság, túl sok a korrupció, túl sok a propaganda” – a német Spiegelnek nyilatkozó Magyar Péter szerint ez volt a magyarázata annak, hogy az áprilisi választáson le tudták győzni a Fideszt. Plusz az, hogy az emberek megszokták az állandó propagandát, ami egyébként is csak akkor működik, „ha tartalmaz egy szemernyi igazságot”, márpedig Orbánék állításainak nem volt valóságalapja.

Hogy meddig tart a Tisza győzelme utáni eufória, arról azt mondta: „teljesen normális, hogy a politikában a mézeshetek egy idő után véget érnek”, de „mindent megtesznek, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsanak… a lényeg az, hogy őszinték legyünk”.

Elismerte, hogy sokáig, a tavalyi második félévig szkeptikus volt, nyerhetnek-e olyan ellenszéllel szemben, amit a NER-esített média, államigazgatás és gazdasági háttér jelentett a korábbi kormánypártoknak. Szerinte Orbán emberei még most is „próbálják akadályozni a rendszerváltást, feltehetően azért, hogy megakadályozzák a bűncselekmények – több milliárd eurós csalás és sikkasztás – kivizsgálását”. Erről akkor beszélt, amikor az államfő és más független állami vezetők eltávolításának szándékáról kérdezték. Magáról Sulyok Tamásról azt mondta:

„Igyekeztünk nagyon udvariasak lenni. Méltósággal távozhatott volna. Nem élt ezzel a lehetőséggel, valószínűleg Orbán Viktor nyomására (…) Furcsa látni, hogy most pont azok a bábok védik a jogállamiságot, akik 16 éve aláássák.”

Magyar példaként említette, hogy „még mindig sok, az előző rendszerhez lojális szereplő van a rendszerben, például a Médiatanácsban, de a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész is Orbán támogatója”. Hogy az államfő eltávolítása, a fékek és ellensúlyok meggyengítése nem vezethet-e a többség diktatúrájához, arra a miniszterelnöki mandátum nyolc évre korlátozásával felelt, mondván, más hasonló lépéseket is tesznek majd, „hogy megakadályozzuk az elmúlt 16 évben tapasztalt hatalommal való visszaélést”.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen tanulságokat vonhatnak le a demokraták a Tisza sikeréből az autokratákkal való bánásmóddal kapcsolatban, azt mondta, nem hiszi, hogy lenne egyetlen recept, ami minden országban működik. „Egyszerűen csak becsületesen és keményen dolgoztunk, odamentünk az emberekhez, mert a politika az emberekről szól.” A korábbi oroszbarát magyar politikával szemben Magyarország számára egyértelmű, hogy Ukrajna az áldozat ebben a háborúban, Oroszország pedig az agresszor. Kijevvel is baráti kapcsolatra törekszik a kormány, és példaként említette az ukrajnai magyar kisebbségek jogáról szóló tárgyalásokat (az interjú elkészítése óta erről megállapodás is született). A magyar kormány támogatni fogja az Oroszország elleni uniós szankciókat is, ha azokról egységes álláspont lesz az EU-ban.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump kiállt Orbán Viktor mellett a kampányban, azt felelte: „Végső soron mindegy, ki kit támogatott. Trump azt is mondta, hogy Magyar Péter »jó ember«. Az USA természetes szövetséges, mind a NATO-ban, mind gazdaságilag”.

A Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében vizsgálja a magyar államfő elmozdításával kapcsolatos helyzetet – ezt maga az érintett jelentette be csütörtökön délután a Facebookon. Sulyok Tamás május 29-én közölte, hogy „az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában”.

A köztársasági elnök szerint az ő „és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget”. Szerinte „az eseményeket övező kiemelt figyelmet igazolja” a Velencei Bizottság jelzése, miszerint sürgős eljárás keretében vizsgálják az ügyet.

„Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy teljeskörűen tájékozódjanak a kialakult helyzetről. Az egyeztetéseket haladéktalanul megkezdjük” – zárul az elnöki közlemény. Ami alá máris odakommentelt Magyar Péter: „Korábban nem érezte szükségét külföldi segítséget kérni? Az előző években kifizetődőbb volt a hallgatás?” A miniszterelnök az államfő május végi bejelentését is kommentálta, akkor többek között azt írta: „Érdekes, amikor négyszemközt beszéltünk, akkor még egészen jól értette. Még azt is megkérdezte, hogy melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával.”

A Fidesz, amelytől Sulyok az államfői széket kapta, és amely most is kitart mellette, korábban a Velencei Bizottságot a „Brüsszelestül-Sorosostul” értendő komplett globalista elit részeként emlegette. Tavaly nyáron Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett „párhuzamosan működő globalista politikai gépezet” részeként emlegette az Európa Tanácsot és Velencei Bizottságot is.

Kiadóvá vált az a luxusjacht, amin 2023 óta többször is lefotózták Mészáros Lőrincéket, írja az Átlátszó. Hogy pontosan mióta érhető el és bérelhető a hajó azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy heti 540 000-620 000 euróért, azaz kb. 196-223 millió forintért (+ egyéb költségek) vihető. A lap szerint egyébként május 22-én Trogirból Zadar érintésével Rijekába érkezett a hajó, és azóta is ott horgonyoz.

A Rose d'Orról először a 444 írt és készített fotókat, ahogy Mészárosékről, ezek közül a legemlékezetesebb az lett, amin Várkonyi Andrea egy dobozos jegeskávéval a kezében kémleli a tengert.

Azt pedig már a Szabad Európa derítette ki, hogy a máltai cégadatok szerint a Rose d’Or a Mészáros Lőrinc és az MBH Bank lízingcégéhez, az Euroleasing Zrt.-hez tartozik, az ára pedig (a SuperYachtFan nevű oldal szerint) 27-30 milliárd forint lehetett.

Címlapkép: Németh Dániel/444

Szerdán csaknem 90, egy belgrádi charterjárattal érkezett szerb állampolgárt fordítottak vissza a montenegrói Tivatból, írja a vajdasági Szabad Magyar Szó. A lap szerint a montenegrói biztonsági szolgálatok azt gyanítják, hogy a csoportban „közbiztonsági szempontból kockázatos és bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyek is voltak”. Végül a géppel mindenki visszarepült Szerbiába.

Szerb lapok beszámolói alapján az SZMSZ arról ír, hogy „fiatal, kigyúrt és tetovált férfiak” voltak érintettek, akiket „szinte kivétel nélkül a biztonsági szempontból kockázatos személyek kategóriájába soroltak”. A biztonságiak által kiszúrt szerbek a gépen Srbija pobeđuje (Szerbia győz) feliratú transzparenseket és távolsági kommunikációs eszközöket is magukkal vittek. Ráadásul egyesek közülük Aleksandar Vučić szerb elnök informális biztonsági embereként mutatkoztak be, és azt állították, hogy részt kellene venniük az Európai Unió és a balkáni vezetők csúcstalálkozóján, amin pénteken a tervek szerint Vučić elnök is részt vesz.

„Hogy ki szervezte az utat, kinek a költségén indultak el Montenegróba, és pontosan mi lett volna a feladatuk Tivatban, egyelőre nem ismert” – írja az SZMSZ, amely a csoportot a korábban Orbán Viktor egyik legkomolyabb külföldi szövetségesének számító a szerb elnök magánhadseregeként emlegeti. A Reuters egyébként arról írt csütörtökön, hogy a szerbiai biztonsági szolgálatok azt tanácsolták Vučićnak, hogy „a két ország közötti diplomáciai konfliktus közepette fennálló biztonsági fenyegetések” miatt ne utazzon el a tivati csúcsra.

„A transzparencia hiánya, az a dolog természetéhez tartozik, ez egy teljesen nyilvánvaló hatalmi eszköz. Arra készteti a résztvevőket, hogy hajlamosak legyenek különalkukat kötni. Hogy azt higgyék, hogy az ő csoportjuknak, esetleg saját maguknak személyesen jobb lesz, hogyha nem egységesen lépnek föl.”

Ezt a Fidesz-kormány által a magyar felsőoktatásba bevezetett alapítványi modellről mondta Upor László dramaturg. Ő volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) egykori rektora, aki azután hagyta ott az egyetemet, hogy a Fidesz-kormány ráerőltette az egyetemre az alapítványi modellt 2020-ban.

A volt rektor a Corvinus Egyetem egyik előadójában üldögélő közönség szellős soraiból szólalt fel az egyetemek felett álló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (röviden: KEKVA) szóló kétkörös vitán a Corvinus Egyetemen.

Az apropót részben az adta, hogy a Tisza-kormány korábban is jelezte szándékát, Magyar Péter pedig a múlt héten Ursula von der Leyen mellett mondta el, hogy sikerült megegyezni az EU-val a magyar akadémiai világ átalakításáról, az egyetemek felett álló KEKVA-k kivezetéséről 2027. augusztus 31-ig, illetve az azok élén álló kuratóriumi tagok összeférhetetlenségeinek kezeléséről.

Mindez 2,2 milliárd eurónyi forrást hozhat az oktatásba, elsősorban kutatás-fejlesztésbe – de az Erasmus programok is újraindulnak a következő félévtől.

Már maga a docenseket, tanszéki vezetőket, professzorokat, szakszervezetiseket és Hallgatói Önkormányzati (HÖK) tagokat felsorakoztató vita létrejötte is érdekes, hiszen a 2020-ban elindult, 2021 őszére szinte az összes egyetemen átsöpört „kekvásítási” hullám tapasztalatairól szélesebb körben eddig nem sok vita volt.

Szoboszlai Dominikot választották a Liverpool 2025–26-os idényének legjobb férfi játékosává. A magyar válogatott csapatkapitánya a Liverpoolfc.com-on leadott szurkolói szavazatok több mint kétharmadát szerezte meg, és először nyerte el ezt az elismerést.

A klub honlapja szerint Szoboszlai a most zárult szezonban a Liverpool egyik legmegbízhatóbb játékosa volt, a csapat 57 mérkőzéséből 53-on pályára lépett, minden alkalommal kezdőként. Elsősorban középpályásként játszott, de többször jobbhátvédként is bevetette az azóta menesztett vezetőedző, Arne Slot.

A 8-as mezben játszó Szoboszlai 13 góllal és csapaton belül a legtöbb, 12 gólpasszal zárta az idényt, amiben a Liverpool az 5. helyen végzett a bajnokságban.

Teljesítményét több egyéni díjjal is elismerték: ötször választották a hónap játékosának, nyolcszor pedig a meccs embere lett. A honlap megjegyzi, hogy Szoboszlai a látványos góljaival is kitűnt, nyolc találata felkerült a csapat idény legszebb góljáról szóló szavazásának húszas listájára. A bajnokságban négy gólt szerzett közvetlen szabadrúgásból, amire Liverpool-játékos korábban még nem volt képes egy idényen belül.

A magyar futballista 2023-ban igazolt az RB Leipzigtől a Liverpoolhoz, ahol harmadik szezonjában, áprilisban elérte a 100 Premier League-mérkőzéses mérföldkövet. Ez korábban a magyarok közül csak Gera Zoltánnak sikerült.

Az Európai Unió számára a bővítés már nem pusztán politikai lehetőség, hanem geostratégiai szükségszerűség, ezért az EU továbbra is elkötelezett Szerbia és a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett – mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Belgrádban. Costa Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol arról is beszélt, hogy az Európai Unió kapui nyitva maradnak Szerbia előtt, ugyanakkor a csatlakozási folyamat előrehaladása a szükséges reformok végrehajtásától függ.

Az Európai Tanács elnöke három kulcsfontosságú területet nevezett meg, amelyek meghatározzák Szerbia uniós előrehaladását. Ezek között említette a jószomszédi kapcsolatok erősítését és a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd előmozdítását, az uniós kül- és biztonságpolitikához történő fokozott igazodást, valamint a jogállamiságra, médiaszabadságra és választásra vonatkozó reformok felgyorsítását. „Arra ösztönözzük önöket, hogy továbbra is gyors ütemben hajtsák végre a jogállamisággal kapcsolatos reformokat, beleértve a Velencei Bizottság igazságszolgáltatást érintő ajánlásainak végrehajtását, vagyis a bíróságok és az ügyészségek működésére vonatkozó változtatásokat” – mondta António Costa.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata az egész szerb társadalom mozgósítását igényli, és kiemelte, hogy az ország számíthat az Európai Unió támogatására az európai integráció útján. „Az Európai Unió továbbra is Szerbia legfontosabb partnere a kereskedelem, a beruházások és mindenekelőtt a demokratikus intézmények megerősítése terén. Többet szeretnénk tenni, és készek is vagyunk erre, ugyanakkor világosan kell fogalmaznom: a haladás üteme magának Szerbiának az elszántságától függ” - magyarázta.

Az újságírói kérdéseknél lett ez a sajtótájékoztató különb az unalmas, uniós témájú nyilatkozatoknál. Az egyik újságíró ugyanis azt kérdezte Costától, hogy Brüsszel miért támaszt folyamatosan új feltételeket, és miért „zsarolja” Szerbiát az európai integráció során ahelyett, hogy elismerné gazdasági eredményeit és konstruktív szerepvállalását. Costa így válaszolt: az Európai Unió nem zsarol senkit, és nem állít akadályokat a tagjelölt országok elé. „Nyíltan és őszintén dolgozunk együtt a szerb vezetéssel annak érdekében, hogy a reformok eredményei minél hamarabb megvalósuljanak.”

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök leszögezte, hogy Szerbia elkötelezett az európai integrációhoz szükséges reformok végrehajtása mellett, és új tárgyalási fejezetek megnyitását várja az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni fellépés az egyik legfontosabb prioritás, és hozzátette, hogy Szerbia végrehajtja a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását. (MTI)

Szerdán már harmadik egymást követő napja vonultak ezrek az albán főváros, Tirana utcáira a Donald Trump amerikai elnök vejéhez, Jared Kushnerhez köthető luxusüdülő terve ellen tiltakozva.

A tüntetők egy része felfújható flamingókat vitt magával, utalva a várható környezeti károkra, miközben egyre többen követelik a projekt leállítását. A rendőrség szerdán már vízágyút is bevetett, és összecsapott a demonstrálókkal. Egy nappal korábban Edi Rama miniszterelnök rezidenciája előtt tüntettek; helyszíni beszámolók szerint többen „Albánia nem eladó”, „Nem akarunk Albániából Dubajt csinálni”, illetve – Kushner feleségére, az amerikai elnök lányára utalva – „Ivanka, takarodj!” feliratú táblákat tartottak a magasba.

A beruházás a tervek szerint a lakatlan, a kommunista időkben titkos katonai bázisként működő Sazan-szigetet, valamint a Zvërnec közelében fekvő Vjosa–Narta védett partvidéki területet foglalná magában. Zvërnecnél már szombaton tiltakozás robbant ki, amelyen több százan vettek részt, néhányan pedig összecsaptak az építési területet őrző biztonságiakkal. A tervek szállodákat, apartmanokat, villákat és jachtkikötőt tartalmaznak. Ivanka Trump egy interjúban azt mondta, férjével véletlenül találtak rá a helyszínre, amikor egy barátjuk hajójáról úszni indultak, majd mezítláb felgyalogoltak a sziget tetejére, ahol lenyűgözte őket a táj.

A környezetvédők és a tiltakozók szerint a beruházás Albánia egyik legértékesebb biodiverzitású térségét veszélyezteti. A Narta-lagúna több mint 200 madárfajnak ad otthont, köztük flamingóknak és borzas gödényeknek, és a földközi-tengeri barátfóka egyik utolsó menedékének számít.

Május vége óta nehézgépek jelentek meg a területen: bekötőutakat nyitottak, megbontották a homokos részeket, fenyves területeket tisztítottak meg, és kerítéseket emeltek. Egy helyi környezetvédő szervezet szerint a régóta védett élőhelyeket „visszafordíthatatlanul pusztítják”. Továbbá egy videó is nyilvánosságra került arról, ahogy egy biztonsági őr elrángat egy aktivistát.

Edi Rama védelmébe vette a beruházást. Szerinte az Affinity Partnershez köthető, 1,6 milliárd dolláros projekt munkahelyeket és befektetéseket hoz Albániába, és segíthet abban, hogy az ország felső kategóriás turisztikai célponttá váljon. Bár találkozót ajánlott a tüntetőknek, egyértelművé tette, hogy nem kívánja leállítani a projektet:

„Amíg én itt vagyok, semmi esély arra, hogy a beruházás leálljon.”

Rama szerint fontos, hogy Albánia ne tűnjön olyan országnak, „ahol ellenségesen fogadják a befektetőket”.

Kushner szerbiai projektjének bukása ugyanakkor intő példa lehet. Trump veje ott végül visszalépett attól a tervtől, hogy luxuskomplexum épüljön a jugoszláv hadsereg lebombázott belgrádi központjának helyére, amely korábban védett örökségi területnek számított. A beruházás azután akadt el, hogy a projekt előkészítésében érintett tisztviselők, köztük egy miniszter ellen hivatali visszaélés és okirat-hamisítás miatt vádat emeltek. (MTI, Guardian, AP)

Mint a mesékben: több méteres villanyoszlopra kapaszkodott fel egy medve Brassó környékén az út mellett. A mutatványt itt lehet megtekinteni:

Ahogy a Maszol írja, a humoros oldalon túl, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyre gyakrabban jelennek meg medvék lakott területeken és azok közelében. A hatóságok hangsúlyozzák, amennyiben medvét látnak a lakóhely közelében, tartsanak távolságot!

Az afrikai sertéspestis megjelenését igazolták házisertés-állományban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közölte csütörtökön a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el, hogy megakadályozza a betegség terjedését. Magyarországon eddig hivatalosan nem mutatták ki a vírust házi sertésekben. A hatóság a járványvédelmi előírások szigorú betartására figyelmeztet.

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy vírus által terjesztett, rendkívül fertőző betegség. Emberre nem veszélyes, viszont a megfertőzött állatállományt – házi sertéseket, illetve vaddisznókat–- szinte kivétel nélkül elpusztítja. Nagyon komoly gazdasági károkat tud okozni, részben azért, mert szakkifejezéssel élve nagy ragályozó képességű, részben pedig azért, mert vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és védőoltására engedélyezett vakcina sincs ellene.

Szakértők egyöntetű véleménye szerint ez a betegség a sertés minden tekintetben legbeszélyesebb ellensége. A tenyésztők és vágóhidak számára a zárlatokon és járványvédelmi költségeken túl az export megakadása jelentheti a legnagyobb problémát.

A KSH adatai szerint tavaly december 1-jén a 2,87 milliós hazai sertésállományból mintegy 160 ezret tartottak a megyében, aminél csak hat megyében tenyésztettek több sertést.

Magyarországon hivatalosan eddig csak vaddisznóban igazolták az ASP vírus előfordulását, de a román-magyar határ közelében, a romániai Bihar megyében már tavaly nyáron jelentettek házi sertések ASP-fertőzöttségét is. Akkor Hajdú-Bihar megye hét településén (Vámospércs, Nyírábrány, Álmosd, Bagamér, Kokad, Újléta, Létavértes) elrendeltek úgynevezett felügyeleti intézkedéseket, így például a sertésszállítás tilalmát vagy azt, hogy sertéseladás és disznóvágás csak kijelölt vágóhidakon, hatósági vizsgálat után volt lehetséges.

Az Európai Bíróság vádemelés után meghozott ítéletére tekintettel ejtették a vádat Buzás-Hábel Géza ellen a tavaly októberi Pécs Pride megszervezése miatt – írta közleményében a Baranya Vármegyei Főügyészség.

A gyülekezési szabadság megsértése miatt februárban emeltek vádat Buzás-Hábel ellen, igaz, a bíróság márciusban felfüggesztette az eljárást.

A vádemelés után, 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága kimondta: a melegeket pedofilokkal összemosó törvény több pontban is sérti az uniós jogot, ellentétes az unió belső piaci szabályozásával, az alapvető szabadságjogokkal és az uniós alapértékekkel is. Az ügyészség szerint a nemzeti bíróságnak biztosítania kell az uniós jog elsőbbségét, és mivel vádiratban erre törvényre hivatkozva tiltották meg a gyűlést, valójában nem valósult meg bűncselekmény.

Csütörtökön Buzás-Hábelhez hasonlóan Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel szemben is ejtették a vádat a Budapest Pride megszervezése miatt.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester, elődje, a fideszes Láng Zsolt, Puskás Péter óbudai Fidesz-elnök, Szkaliczki Tünde momentumos önkormányzati képviselő és Matisz Károly, a Momentum pártigazgatója ellen is letartóztatást kezdeményezett a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), tudta meg a Telex.

A nap folyamán a KNYF már kiadott egy közleményt, amelyben részletesen, az érintett politikusok megnevezésével foglalta össze az ügyet. Ebben a cikkünkben el lehet olvasni a közleményt.

Azt pedig, hogy mi az a parkfenntartó biznisz, ebben a cikkünkben foglaltuk össze szerdán. A nyilvánosság akkor értesülhetett az ügyről, amikor egy évvel voltunk a budapesti ellenzéki győzelmet hozó 2019-es önkormányzati választás után. A szabad európás Kerényi György kíváncsi volt: a politikai fordulat érintette-e az addigi önkormányzati közbeszerzéseken taroló cégeket. Így bukkant rá a kertészeti bizniszre, amit – hiába változott többször is a politikai széljárás – az ezredforduló óta egy cégcsoport uralt. A cégek hol egyedül indultak, hol konzorciumként, de mindig ők nyertek. (A háromrészes cikksorozat itt, itt és itt.)

A parkfenntartó biznisz ügye volt az, aminek vádiratát a 444 januárban elsőként közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusukon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították.

A hatóságok már 2024 márciusában, majd közvetlenül az az évi önkormányzati választások után is vizsgálódtak az óbudai önkormányzatnál. Az önkormányzat erre nyilvánosságra hozta, milyen iratokat kért be tőlük az ügyészség, a felsorolásban ott voltak a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképító Kft.-vel kapcsolatos iratok is. Ez egyike volt annak a négy cégnek, amiről a Szabad Európa megírta, hogy Budapest több kerületében választási eredményektől függetlenül nyerik a parkfenntartási és kertészeti tendereket. A lap kiderítette, hogy ezek a cégek valójában nem függetlenek egymástól, hanem egyetlen céghálót alkotnak, a tulajdonosi kör is sokszor átfedi egymást, így a profit a körön belül marad.

Cikkünk korábbi verziójában a Telex alapján azt írtuk, Gór Csaba és Ceglédy Gergő letartóztatását is kezdeményezték, de a Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta a Telexet, hogy ez az ő esetében nem történt meg.

Hosszú interjút adott a HVG-nek Holló Gábor, a Hírkereső milliárdos tulajdonosa. Sok szó esik arról, hogy miért és hogyan támogatta a Tiszát és Magyar Pétert a kampányban. Kiderül, hogy nemcsak pénzzel, hanem egy olyan fejlesztéssel is a Magyarországon még mindig népszerű híraggregátor oldalán, amit már Magyar Péter feltűnése előtt is fejlesztett:

Olyan algoritmussal dolgoztak, ami hátrébb sorolta a propagandacikkeket és előrébb a független sajtó írásait.

Erről így beszél Holló: „Ugyanis a hírolvasási forgalom döntő része a toplistákból származik, tehát annak az algoritmusnak a szabályozása, ami ezeket összeállítja, a mi kizárólagos jogunk. De közben azért nagyon féltem, hogy le fogok bukni. Hiszen a kódban ennek nyoma van, és ha erre egy nagyon okos embert ráállítottak volna, akkor rá lehetett volna jönni. Ezért sem lehetett másnaptól nullára levenni a propagandaanyagokat. Kis lépésekben, heti fél százalékot súlyoztam le ezeket, és ezzel párhuzamosan a független média híreit meg húztam felfelé. Mindezt nagyjából 200 héten keresztül, 2022 óta.”

A cél az volt, hogy a propagandalapok propagandahírei egyre kisebb súlyt kapjanak. Azt akartam, hogy a végére – mondjuk az utolsó egy évben – már egy propagandahírnek a cáfolata nagyobb és gyorsabb nyilvánosságot kapjon, mint az eredeti. Napjainkra az összes ilyen propagandalappal megszűnt a szerződésünk.

Az interjú másik meglepő részlete az, amikor Holló arról beszél, hogyan próbált meg állítása szerint a TV2 akkori vezetője bekerülni tulajdonosként a Hírkereső mögött álló cégébe.

Las Vegasba egyszer kijött hozzám a TV2 akkori vezetője, és konkrétan kimondta, hogy százalékot kérnek a cégemből. Elképesztő volt, pedig tudtam, milyen a rendszer, de amikor a rendszer egyik tagjától hallod, akkor szinte szembecsap a valóság. A cégem 94 százaléka az enyém, csak annak a fejlesztő srácnak van 6 százaléka, akivel együtt indítottuk. Ebből akartak részesedést azzal, hogy majd kárpótlásul jön a bevétel állami és államközeli céges hirdetésekből, és meg is leszek védve.

Mennyi pénzt ajánlott?

Nullát, azt akarta, hogy ingyen adjam át.

A teljes interjút a HVG-n lehet elolvasni.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az Európai Unió Bíróságának a vádemelés után meghozott ítéletére tekintettel ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben a Pride megszervezése miatt – írja közleményében a Fővárosi Ügyészség.

A kerületi ügyészség január 28-án emelt vádat a főpolgármesterrel szemben, aki a 2025-ös Budapest Pride szervezője volt. A vád az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozott, és az ügyészség szerint megfelelt az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezéseknek. A bíróság ugyanakkor már márciusban felfüggesztette a büntetőeljárást. Felfüggesztették a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza ellen indult büntetőeljárást is.

A vádirat benyújtása után, 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a tiltás alapjául szolgáló gyermekvédelmi törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ítélet szerint a jogszabály ellentétes az Európai Unió belső piaci szabályaival, az alapvető szabadságjogokkal és az uniós alapértékekkel.

Az ügyészség azt írta, az uniós jogra vonatkozó joggyakorlat alapján a nemzeti bíróság köteles biztosítani az uniós jog elsőbbségét. Vagyis ha egy nemzeti jogszabály ellentétes az uniós joggal, nem kell megvárni, hogy előzetesen jogalkotási vagy más alkotmányos eljárásban megsemmisítsék.

Mivel a vádiratban szereplő tényállás szerint a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását kifejezetten olyan rendelkezés alapján tiltotta meg, amiről később megállapították, hogy sérti az uniós jogot, az ügyészség szerint a vádiratban leírt cselekmény nem valósít meg bűncselekményt.

Erre tekintettel a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség ejtette a vádat.

Tavaly a kormány tiltása után minden idők legnagyobb Pride-vonulását rendezték meg Budapesten, részben a főváros szervezésében. A szervezők nemrég jelentették be, hogy június 27-én rendezik meg az idei, 31. Budapest Pride-vonulást. Karácsony Gergely arról posztolt, hogy a rendőrség tudomásul vette a rendezvényt. „Végre. Nem kell, hogy önkormányzati rendezvény legyen, mert ez a szabadságszerető magyarok rendezvénye. Az volt tavaly is, az lesz idén is, az lesz mindig is” – írta a főpolgármester.

Az Európai Unió valamennyi tagállama beleegyezett abba, hogy Ukrajnával és Moldovával megkezdődjenek a tárgyalások a csatlakozási folyamat első kérdéscsoportjáról – írja a Reuters.

„Fantasztikus hír. Egy lépéssel közelebb kerültünk az EU-tagsághoz: kitartóan haladunk a célunk felé”

– írta az X-en Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök.

Az uniós csatlakozási folyamat 33 fejezetből áll, amik hat tematikus klaszterbe rendeződnek. Az első klaszter az uniós jogállamisági, emberi jogi és igazságszolgáltatási követelményeket foglalja magában, és az „alapvetések” nevet viseli. Ez az a fejezetcsomag, amit a bonyolult eljárás során elsőként nyitnak meg, és utolsóként zárnak le.

Ukrajna és a vele informálisan összekapcsolt Moldova két éve próbálja megnyitni az első klasztert, ám Orbán Viktor vétója befagyasztotta a folyamatot. A helyzet azután változott meg, hogy áprilisban kormányváltás volt Magyarországon.

Magyar Péter szerdán bejelentette, hogy megállapodott Ukrajnával a kárpátaljai kisebbség jogairól. Az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyitásra kerüljön az első csatlakozási klaszter Ukrajna vonatkozásában.

Az Euronewsnak két diplomata is megerősítette, hogy szerda este a brüsszeli nagyköveti értekezleten a magyar képviselő feloldotta a vétót, így a 27 tagállam egyhangúlag elindíthatta az eljárást. A szerdai ülés után az EU Tanácsa levelet küld Ukrajnának és Moldovának, amik eztán ismertetik álláspontjukat, hogy a nagykövetek értékelhessék azokat. A folyamat hivatalos kezdetét jelentő kormányközi konferenciát várhatóan június 15-én vagy 16-án tartják Luxemburgban.

Az eddiginél sokkal részletesebben foglalta össze az óbudai korrupciós ügy, vagy más néven a parkfenntartási biznisz lényegét csütörtöki közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. A szöveg annyira erős, hogy azt különösebb változtatás nélkül közöljük, a politikusok neveit kiemeljük:

„A nyomozó főügyészség kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre az ügyben, amelynek keretében számos helyszínen végzett kutatást és lefoglalást, valamint hallgatott ki több személyt gyanúsítottként. A nyomozó ügyészek több tízmilliós nagyságrendben foglaltak le készpénzt és értékes ingóságokat. A nyomozással párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárás is folyamatban van.

A közölt megalapozott gyanú lényege szerint, egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget ténylegesen irányító vállalkozó, ezen cég és az azzal azonos cégcsoporthoz tartozó más cégek érdekében szerződések folyamatos biztosítása, azok zavartalan fenntartása, illetve szerződési feltételek javítása céljából 2011-2024 között önkormányzati ciklusokon és politikai oldalakon átívelően önkormányzati vezető és politikai pozíciót betöltő személyeket vesztegetett. A vesztegetési céllal kifizetett pénz összege meghaladja a 2 milliárd forintot.

Kezdetben a vállalkozó a budapesti III. kerületi önkormányzatnál Puskás Péter (Fidesz) alpolgármesternek fizetett rendszeresen korrupciós pénzt, aki azon, az ellentétes politikai oldalak közötti zavartalan együttműködés érdekében 70-30 %-os arányban osztozott Ceglédy Gergő (MSZP) önkormányzati képviselővel. Az önkormányzat vezetésében történt politikai fordulat után ezen arányt megfordították. Puskás és Ceglédy a parkfenntartási szerződést rendszeresen támadó Szkaliczki Tünde (Momentum) önkormányzati képviselőnek – a vállalkozó és Matisz Károly (Momentum) pártigazgató közreműködésével – e támadások befejezéséért szintén juttatott a pénzből, illetve a vállalkozó Matiszt külön is vesztegette a pártjába tartozó más képviselők befolyásolásáért.

A vállalkozó a budapesti II. kerületi önkormányzatnál előbb Láng Zsolt (Fidesz), majd Őrsi Gergely (MSZP) polgármestereknek is rendszeresen juttatott vesztegetési pénzt, illetve kerületi önkormányzati képviselők befolyásolásáért polgármesterségét követően Lángnak, továbbá Gór Csaba (Fidesz) választókerületi elnöknek is fizetett.

A vállalkozó ezen túlmenően Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselőnek is folyamatosan fizetett korrupciós pénzeket önkormányzati politikusok feletti pártvezetői befolyása érvényesítéséért. E pénzek kérése kapcsán Molnár több esetben a kapcsolataira, illetve a vesztegetési pénzekből történő állítólagos továbbosztásra hivatkozott.

Az ügy másik szála szerint ugyanezen vállalkozó segítségével egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is vesztegette a cégcsoport szerződéseinek biztosításáért a korábban megjelölt önkormányzati vezetőket. A cégcsoport képviselője a vállalkozó közreműködésével ugyanilyen okból Kőhegyi István (ex-MSZP) pécsi vezető politikusnak is juttatott pénzt Molnár Zsolton keresztül.