A miniszterelnök korábbi szövetségese mégis támogatja az ellenzéket, így meglehet a kormányalakításhoz szükséges többség.

Biztosítani szeretnék, hogy a térségnek nyújtott segítségből ne részesüljön a militáns szervezet.

Szerinte még a Hamász se tudja, hogy milyen komoly csapás érte.

Az amerikai kormány eddig visszafogottan nyilatkozott az izraeli-palesztin konfliktusról, és megakadályozta, hogy az ENSZ BT felszólítsa a feleket a békekötésre. Most viszont talán Bidennél is betelt a pohár.

Az izraeli erők libanoni célpontokat is bombáztak szerda délután. A magyar kormány pedig elmagyarázta, miért nem támogatta az EU állásfoglalását az ügyben.

Netanjahu szerint Gáza bombázásával évekkel sikerült visszavetni a Hamászt.

De azt még megakadályozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is erre szólítson fel állásfoglalásában. Ez talán már a vég kezdete a legújabb palesztin-izraeli háborúban.

A legújabb palesztin-izraeli konfliktus nem lesz sorsfordító a térség történelmében. De egyelőre egyik félnek sem áll érdekében a harcok gyors lezárása, hiszen a bukásra álló Netanjahut megmentette a konfliktus, a Hamász pedig harciasságával növelheti befolyását Ciszjordániában, amit még nem ural.

Ráadásul hétfőn még nagyobb támadást indított Izrael.

Vasárnap hajnalban az izraeli légierő újabb támadást indított, miközben a régióba érkező amerikai, egyiptomi és ENSZ-megbízott is igyekszik csillapítani a feszültséget.

Az izraeli arabok pártja után a szélsőjobboldal is kihátrált az ellenzékkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, így Netanjahu legalább a következő, két éven belül ötödik előrehozott választásokig hatalmon maradhat.

Az iszlamisták pedig 190 rakétát lőttek ki Izrael felé.

Most az eddigi ellenzék kaphat esélyt, hogy összehozzanak egy koalíciót. Ha nem sikerül, újabb választás jöhet Izraelben.

Az izraeli kormányfő személyesen is megjelent a bíróságon, ahol a nyitóbeszédekkel és az első tanúk meghallgatásával indul az eljárás.

A jobboldali Likud egyik megválasztott képviselője szerint ez "nem ideális".