ciprus

Vissza a jövőbe
2016. március 29.
2015. május 27.
2015. március 9.
2014. december 19.
2014. november 5.

Egészen bizarr kettős haláleset Cipruson

A 61 éves angol Harry Bernard a sziget déli partján strandolt, amikor észrevette, hogy ismerőse, a 66 éves Christine Sugarhood bajba került a hullámok közt. Azonnal a segítségére sietett, és sikerült is partra húznia a már eszméletlen nőt, ám miközben megpróbálta újjáleszteni, valószínűleg szívrohamot kapott, és ő is meghalt. (Guardian)

2014. szeptember 30.

Önnél van ez a kép?

185L13002_3RSXH_comp.jpg.thumb.319.319Ha igen, ne mutassa meg a szomszédnak. Degas Danseuse ajustant son chausson című képét hétfőn lopták egy ciprusi magángyűjtőtől. Értéke kb. 1,8 milliárd forint, ennek ellenére a hetven éves tulaj nem biztosította a képet. (MTI)

2014. szeptember 5.

Ciprus megérti, hogy a magyar kormány bezárja a ciprusi magyar nagykövetséget

A magyar külügy közleménye szerint Szalay-Bobrovnicky Vince helyettes államtitkár erről is tárgyalt Cipruson. Magyar konzuli szolgálat továbbra is marad marad az országban, és kell is, hogy maradjon, hiszen még mindig vannak magyar békefenntartók a sziget görög és török részei közötti ENSZ-zónában. Mongóliában közben nyílik a magyar nagykövetség, ott biztosan jelentősebb a magyar jelenlét.

2014. július 28.

50 milliárd dollárra perelték Oroszországot

Három felperes javára döntött a hágai Állandó Döntőbíróság a Jukosz olajvállalat kisajátítása miatt. A Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited azért perelt, mert szerintük az orosz állam kiszorította őket a cég tulajdonosi köréből. A Jukosz Oroszország egyik legnagyobb olajtermelő cége, korábban Hodorkovszkij irányítása alatt állt. A ítélet után Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy minden jogi lehetőséget bevetnek, hogy megvédjék az álláspontjukat. (BBC/MTI)

2014. május 31.
2014. április 14.
2014. március 22.
2013. december 25.
2013. október 30.
2013. szeptember 20.
2013. augusztus 27.

A 10 milliárd eurós mosoly

Fotó: Yiannis Nisiotis / Reuters

Nikosz Anasztasziadisz tréfás kedvében érkezett tanúskodni a bíróságra. Arról beszélt, mi vezetett oda, hogy Ciprus’ 10 milliárd eurós mentőcsomagot vett igénybe márciusban, ami miatt bezárt egy nagy ciprusi bank, és egy másik betétjeit súlyos veszteségek érték.

2013. július 5.

Minősítgetett a Fitch

Ciprust visszaemelte a részleges államcsőd-besorolásból (RD-ről [Restricted Default] CCC-re), Egyiptomnak viszont leminősítette (B-ről B mínuszra) az eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát. Eközben a Standard & Poor's negatívra rontotta az eddigi stabilról Portugália már most sem befektetésre ajánlott államadós-osztályzatának kilátását. (MTI)

2013. április 1.

Elromlott a ciprusi mosógép

Kép: International Herald Tribune

„Befektetőink megvizsgálták az ügyet, és nem érdekli őket.” - Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a ciprusi válságról

Miután Ciprus csődközelbe került, a lehetséges megoldások a szükséges 18 milliárd eurós teljes mentőcsomag előteremtése és a szigetország bankrendszerének összeomlása közötti skálán helyezkedtek el.

Az európai döntéshozók praktikusan és az eurozóna működéséből következően sem engedhették meg, hogy a ciprusi bankok csődbe menjenek. A pénzügyi szektor az ország méretéhez képest hatalmasra duzzadt, alacsony adók és még alacsonyabb átláthatóság mellett egy „on-shore off-shore” adóparadicsomként üzemelt: az EU által előírt minimumszabályok legalábbis névleges betartása mellett senkitől sem kérdezték, honnan van pénze, és senkinek sem árulták el, kinek a pénze került Ciprusra. A modell egész jól működött: az EU több országának ugyan nem tetszett, de Ciprus teljes jogú tagként gyakorlatilag azt csinált, amit akart. Így az uniós politikusok kedvenc sportjukban, a szájkaratéban igyekeztek megszorongatni a szigetországot, mérsékelt elszántsággal: az ország túl kicsi volt ahhoz, hogy sok vizet zavarjon.

(Előzetes: a sportág következő nagy eseményéről, az áprilisi Orbán Viktor vs. Európai Parlament mérkőzésről az EUrológus is tudósítani fog. Ígérjük, egyetlen verbális kokiról, tockosról vagy sallerről sem maradnak le, ha rajtunk múlik!)

A pénzügyi paradicsom bizonyos értelemben a saját sikerének lett áldozata. Egy idő után a ciprusiak nem csak azt „felejtették el” megkérdezni, hogy honnan jön a pénz, hanem azt is, hogy hova megy. Mintha a válság is elkerülte volna a szigetország pénzügyi rendszerét: úgy tűnt, Oroszország kiapadhatatlan forrása az olcsó, ám kétes eredetű pénzeknek, és a ciprusiak kiszolgálták új barátaikat: megfelelő nagyságú befektetés mellett egyszerűsített vízumot, sőt, állampolgárságot is adtak. Ezt ugyan már az orosz elnök is rosszallta, de Putyin is tudta, nem minden hozzá lojális orosz üzletember tud magának focicsapatot venni Angliában meg yachtot a francia Riviérán, esetleg egyszerűsített eljárásban európai vízumot szerezni.

De mindig lehet többet költeni annál, mint amennyink van. Óvatos becslések szerint is a teljes ciprusi betétállomány fele orosz eredetűvé vált, miközben a ciprusi pénzügyi szektor egyre nagyobb bajba került és ezt egyre kevésbé lehetett eltitkolni. 2011-ben az oroszok kisegítették az országot egy 5 éves 2,5 milliárd eurós hitellel, de ez kevés volt.

A ciprusi kormány tudta, hogy az ország pénzügyi rendszerének csődje ledózerolná az egész gazdaságot, nem is szólva arról, hogy a nyugodt életvitelhez hozzá tartozik, hogy orosz barátainknak visszafizetjük a tartozást. Ciprus kénytelen volt végül az IMF-EU pároshoz fordulni, noha az európai szabályok addigra már olyan elrettentő feltételeket írtak elő a segítségnyújtáshoz, hogy lehetőleg senki se kérjen belőle.

Az orosz vonal azonban komoly akadállyá is lett: ha kiderül, márpedig kiderül, hogy az európai adófizetők pénzéből kártalanítják Ciprus orosz barátait, abból akkora botrány lesz, ami tényleg elsöpörheti az eurót. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis az eurónak nem az vet majd véget, ha ostoba gazdaságpolitikát folytató országokat dobnak ki a klubból, hanem ha a prudensen gazdálkodó északiak megelégelik a vircsaftot és távoznak. Ráadásul az eddig az adóelkerülést segítő Ciprusnak segítségként adóeurókat utalni még az EU politikai pragmatizmusába sem fért volna bele. Az tehát, hogy Ciprus a göröghöz hasonló mentőcsomagot kapjon, komolyan fel sem merült – pedig nem lett volna feltétlenül indokolatlan, elvégre Ciprus bajainak jelentős része a görögöknek nyújtott kölcsönökből származott.

Végül arra jutottak, hogy 10 milliárdot áll az EU, a maradékot meg teremtsék elő a ciprusiak. Például orosz barátaiktól. Az ugyan valószínű volt, hogy Oroszország önként aligha akar beszállni a mentőcsomagba: ha akart volna, akkor annak idején nem egy szinte semmire sem elég hitellel szúrja ki a ciprusiak szemét. A kellő motiváció megteremtése végett Brüsszel azt is hozzátette, hogy ha másképp nem megy, a betétesek is fizetnek.

Ez volt az a bizonyos első körös javaslat, aminek értelmében a 20 és 100 ezer euró közötti betétek 6,75%, a 100 ezer felettiek pedig 9,9% egyszeri sarcot fizetnek, a 20 ezer euró alatti betétek mentessége mellett.

Úgy tűnt, a döntéshozók nagyot hibáztak, és elfeledkeztek az európai betétgaranciáról, amely 100 ezer eurós határig garantálja, hogy a betétek érinthetetlenek – bár ennek némileg ellentmond, hogy pont 100 ezernél húzták meg a határt. A javaslat rengeteg bírálatot kapott, különösen a 100 ezer euró alatti betétekre kivetett illeték miatt – a magántulajdon szentségének megsértésétől kezdve a bajban levő gazdaságok esetleges pénzügyi pánikján át egészen Medvegyev orosz miniszterelnök hasonlatáig, miszerint az EU úgy viselkedik, mint „bika a porcelánboltban”. (Nem, nem tudjuk, miért nem elefánt.) A ciprusiak önérzetesen visszautasították az ultimátumot, és B terven kezdtek dolgozni. A ciprusi miniszterelnök Moszkvába utazott kalapozni.

A kritikák bizonyára mind jogosak, de a pénzpiacokon nem tört ki pánik, sőt, egyáltalán nem volt tapasztalható különösebb idegesség. Úgyhogy az Európai Központi Bank csavart egyet a présen, és közölte: ha a ciprusiak nem állnak elő épkézláb javaslattal, március 25-én elvágja a likviditást biztosító csapokat, vagyis Ciprus csődbe megy.

Csakhogy hiába ajánlotta fel a ciprusi kormány a szigetországtól délre eső, akár 475 milliárd eurós (!) kincset rejtő gázmezők közös hasznosítását röpke 5 milliárdért cserébe, az oroszok kikosarazták őket. Március 24-én az oroszok nélkül született meg a megállapodás: a ciprusi betéteseknek 100 ezer euró alatt sem kell fizetni. Felette viszont sokat, nagyságrendileg a bankbetét durván egyharmadát – illetve megkapják cserébe azt, ami a ciprusi bankokból megmarad.

Ezt az egyezséget már nehezebb volt kritizálni, de azért akadtak. Például a ciprusi pravoszláv egyház, mely egyben a harmadik legnagyobb ciprusi bank (pontosabban, ami abból megmarad) tulajdonosa is. Az EUrológus meg nem erősített orosz forrásokból csúnya káromkodásokat is halott. Európa azonban újra csendes.

Felmerült, hogy az orosz betétesek Ciprusról más, kedvező adózási feltételekkel rendelkező EU tagállamba viszik majd pénzüket, elsősorban Lettországba. A lettek mindenesetre bejelentették, hogy nem oldják fel az orosz tőkebeáramlásra vonatkozó korlátozásokat – azt nem árulták el, hogy ezt a szovjet barátságról alkotott XX. századi tapasztalatok, vagy a könnyen jött pénzzel kapcsolatos XXI. századi tapasztalatok fényében.

Mi azonban látunk fantáziát a dologban. Ha a magyar kormány megtartja – Orbán Viktor szavait idézve – Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét és következetesen végigviszi a keleti nyitás politikáját, simán befogadhatjuk a menekülő orosz tőkét. Feltéve, hogy nekünk, magyaroknak a lettekkel és a ciprusiakkal ellentétes tapasztalatink vannak a szovjet barátsággal és a könnyen jött pénzzel kapcsolatban.

2013. március 21.

Orbán és Matolcsy örülhetnek a ciprusi-spanyol passiójátéknak

Elkészült a B terv - derült ki szerda este a ciprusi köztévének köszönhetően, azaz a kormány hamarosan előáll egy saját magára tervezett 10 milliárd eurós mentőcsomaggal. Hogy elég idő legyen a B terv megemésztésére és megszavazására, a ciprusi bankok keddig zárva lesznek. Az Európai Központi Bank hétfőig adott határidőt: addig hajlandó készpénzzel életben tartani a ciprusi bankokat.

Nicos Anastasiades elnök csütörtök délelőtt a pártvezetőknek mutatta be a tervezetet, délután pedig a parlament elé viszi. A ciprusi törvényhozás kedden visszautasította az eurócsoport által felajánlott mentőcsomagot, így maguknak kellett előállni eggyel. Az új terv sajtóértesülések szerint államosítja a magánnyugdíjpénztárakat és továbbra is illetékkel sújtja a 100 ezer eurónál többel bíró betéteseket. A tervben állítólag valamilyen “orosz” elem is van, de erről egyelőre nem tudni részleteket. Elképzelhető, hogy feltárási jogokat kapnak az oroszok a szigetországtól délre található gázmezőkön (melyeknek összértéke állítólag 475 milliárd euróra is rúghat). Michalis Sarris, ciprusi pénzügyminiszter napok óta tárgyal Moszkvában. (A ciprusi betétesek között rengeteg orosz befektető található, akik 23 milliárd eurót tartanak a szigetországon. Ez őrületes összeg tekintve, hogy Ciprus éves gazdasági teljesítménye 18 milliárd euró körül mozog.)

A ciprusi bankok betéteseit sokkolta az eurócsoport szombatra kialkudott ajálata.Ciprus nagyjából a nemzeti össztermékének megfelelő mértékű, egyes becslések szerint 17 milliárd eurós mentőcsomagra szorul. Az európai partnerek azt vállalták, hogy tízmilliárdot összedobnak, de a maradékot a ciprusi kormánynak kellett volna előteremtenie. Az eurócsoport hangsúlyozta, hogy ők csak az összegeket határozták meg, azt, hogy miként teremti elő Ciprus a maradék nagyjából 7 milliárd eurót, a szigetországi vezetésre bízzák. Ennek ellenére mégis az a hír terjedt el, hogy az európai partnerek kényszere nyomán kellett volna a 100 ezer euró alatti betéteket egyszeri 6,75 százalékos, a 100 ezer euró feletti betéteket 9,9%-os illetékkel sújtani. A közfelháborodás nyomán a konstruktív ötletelés helyett megindult a sárdobálás: a ciprusiak fújtak a németekre, a németek az Európai Központi Bankra, Oroszország az európaiakra egészen addig, amíg szerdán az Európai Bizottság szóvivője közölte, senki sem hibás. Üdítő volt épp ezért csütörtök reggel Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke az Európai Parlament gazdasági szakbizottsága előtt kijelentette: a bukott mentőcsomagért - hiszen azt nagy arányban visszautasította a ciprusi parlament - ő vállalja a felelősséget.


Közben a kontinens nyugati csücskéből is aggasztó hírek érkeznek. A spanyol bankok az idei évtől fogva 0,2%-os adót kötelesek fizetni a náluk elhelyezett betétek után. Nem, nem kamatadóról, hanem a betétek mértéke után kivetett adóról van szó. A spanyol pénzügyminiszter ugyan sietett leszögezni, hogy ez nem olyan, mint a ciprusi eset, de nehéz nem észrevenni a hasonlóságokat.

 

A ciprusi és a most kezdődő spanyol passiójáték valószínűleg jól szórakoztatja Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt. Ismerős kifejezések csengenek fel más európai fővárosokban: bankadó, a gazdagok részvállalása, a magánnyugdíjpénztárak államosítása. Az EUrológus már hallani véli, ahogy a magyar miniszterelnök legközelebb Brüsszelben kárörömmel a hangjában azt emlegeti, lám, az EU is tanult a magyarok úttörő gazdaságpolitikájából, és már nem félnek bepiszkolni a kezüket unortodox intézkedésekkel. Pedig attól, hogy az intézkedések tabukat döntenek még nem lesznek jók. Elgondolkodtató, hogy a nemzeti össztermék többszörösének megfelelő külföldi befektetésekkel bíró Ciprus, vagy az 1986-os csatlakozását követően szélsebesen fejlődő Spanyolország miért is kényszerült ezekre a lépésekre.

2013. március 17.

Állami adósságtörlesztés magánszámlákról

Vége a gondtalan úszkálásnak.

Példa nélküli, korábban elképzelhetetlen megoldás született a ciprusi mentőcsomag kapcsán. Az ország egy hónapja megválasztott elnöke, valamint az Eurózóna vezetői és az IMF szombat hajnalra megállapodtak arról, hogy a csőd szélén álló országnak 10 milliárd euró értéke mentőcsomagot raknak össze. Ám nem kis meglepetésre a mentőcsomagba a ciprusi magánszámlákon megtakarítással rendelkezőknek is be kell szállniuk.

A 100.000 eurónál (kb. 30 millió forint) kevesebb megtakarításokra 6,75%-os, az ennél nagyobb megtakarításokra 9,9%-os adót vet ki a ciprusi állam, amelyet a befektetéseket kezelő bankok automatikusan, a betétes hozzájárulása nélkül levonnak jövő kedden. Az egyszeri adó kompenzálásaként a betétesek a levont összegnek megfelelő értékű részvényt kapnak a befektetésüket kezelő bankoktól. Ez azonban tekintettel az ország bankrendszerének csődközeli állapotára, bizonyosan nem kompenzálja őket a veszteségekért.

Ciprus helyzete annyiban különleges más uniós országokhoz képest, hogy a helyi bankrendszerben rengeteg külföldi, elsősorban orosz és brit befektető tartja a pénzét, kihasználva a kedvező adózási szabályokat és élve a viszonylag széleskörű banktitok nyújtotta előnyökkel. Már a pénteki Eurózóna találkozó előtt lehetett hallani olyan hangokat, amelyek egészen konkrétan kimondták, hogy az orosz oligarcháknak is be kell szállniuk a szigetország kisegítésébe, ha az EU és az IMF oda teszi a pénzét. A megoldás mégis komoly megdöbbenést váltott ki, és sokan attól tartanak, hogy ezzel az EU precedenst és hivatkozási alapot teremtett. Az EUrologus reméli, hogy a magyar kormánynak nem tetszik meg az újabb unortodox megoldás.

2013. február 25.

Fogunk törököt?

Angela Merkel hétfőn Törökországba látogatott. Abba az EU-aspiráns eurázsiai országba, mely mind gazdaságilag, mind geostratégiailag fontos partnere Európának, ám amelynek kebelre ölelésétől egyre jobban viszolyog az európai társadalom.

Az utóbbi években alábbhagyó bővítési láznak a fentiek miatt ismét Ankara esett áldozatul, amely 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak, csatlakozási kérelmét pedig épp negyed százada adta be a közösséghez. A 2005 óta zajló csatlakozási tárgyalások sehogy nem állnak, a két fél pedig egymásra mutogat. Az EU a törökök felkészületlenségét, a törökök az uniós bővítési szándék hiányát okolják ezért. Valószínűleg mindkét félnek igaza van. Éppen ezért tekinthető fontos gesztusnak Merkeltől - de az ötmillió németországi török miatt akár okos választási húzásnak is - , hogy egy vasárnapi rádióinterjúban közölte: Berlin nyitott a csatlakozási tárgyalások folytatására. A német kormányfő elismerte, az utóbbi időben megakadtak a tárgyalások, de kijelentette, hogy támogatná az újabb csatlakozási fejezetek megnyitását.

Merkel gesztusa nem előzmény nélküli. Miután a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy, a ciprusi vezetés nyomására éveken át blokkolta a török tárgyalási fejezetek megnyitását, a mostani szocialista vezetéssel új erőre kaptak a francia-török kapcsolatok. Sőt azzal, hogy az esetleges ENSZ békemegállapodást is támogatni kész Nikosz Anasztasziadész nyerte a vasárnapi ciprusi elnökválasztást a szigetország évtizedes befagyott konfliktusában is elmozdulás következhet be. A ciprusi török helyzet rendezése pedig még közelebb hozhatja Törökországot az Európai Unióhoz.

A politikai pengeváltások azonban nem múlhatnak el nyomtalanul, hiszen csak hogy a legfontosabbak említsük: voltak itt viták energiavezetékről, az emberi jogok lábbal tiprásáról a tagság helyett kiemelt partnerségről. Az egyre frusztráltabbá váló Ankara pedig időközben egyre kevésbé érezte magát motiváltnak és az uniós közeledés helyett az arab tavasz beköszöntésével inkább regionális hatalmi ambíciókat dédelget. Az egykor kiemelkedően EU-barát török lakosságban is alábbhagyott a lelkesedés, korábban 10-ből 7, manapság viszont már csak 10-ből 3 török támogatja az uniós csatlakozást.

 

Az EUrologus szerint az energiapolitikáért felelős uniós biztos, a német Gunther Oettinger kissé sommásan ugyan, de a trendeket pontosan felismerve fogalmazott, amikor azt mondta, hogy “eljön a nap, amikor az EU járul térdre borulva Ankara elé könyörögve a törököknek, hogy csatlakozzanak”.