Lassan zárul a TÁMOP-keret, ezért most egészen elképesztő feltételek között szórna el a kormány félmilliárd forintot. Akárhogy is nézzük, csak az lehet nyertes, aki előre tudott mindenről.
„Kihirdetés előtt áll az a kormányhatározat, amely az M3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukcióját 125 milliárd forinttal szerepelteti az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2015. évi fejlesztési keretében” – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ami szerint 15 százalékos lesz a hazai társfinanszírozás.
Hétfőn, kicsivel dél után Magyarország átlépte 8000 milliárd forint kifizetési szintet. Ez azt jelenti, hogy 2007 óta már ennyi EU-s pénzt sikerült szétosztani. Ez nagyon sok. (Miniszterelnökség)
Nem hiába tagja az Orbán-kormányoknak már több mint 5 éve. Azért rúgta a bőrt, mert Szombathelyen főleg EU-s pénzből megújult a Csónakázó-tó és környéke, a Mesevár Óvoda és az Illés Akadémia. 733 millió forint fejlesztési forrásból szépült meg Szombathely zöld szíve – büszkélkedett a honvédelmi miniszter, aki a képek alapján dedikálta is a labdát a válogatott legendájának, Illés Bélának.
Igazából nem túl valószínű, hogy faragni tudnánk a gazdasági téren az utóbbi években elszenvedett hátrányunkon.
Lázár János bejelentette, hogy 2017 nyaráig minden pályázatot kiírnak arra a keretre, amit elvben 2023-ig lehetne elkölteni. Hova ez a nagy sietség?
Ez a két hír elég jól illusztrálja, hogy mennyire függ Magyarország az uniós pénzektől.
Az aszfaltkeverőkről szóló vitának csak a bíróságon lesz vége. Útépítés továbbra sem lesz itt az EU pénzéből.
Mit akarnak még tőlünk?! A gyarmatról üzenjük, hogy még egyszer ilyen elő ne forduljon!
Brüsszel meg röhöghet a pofánkba! Miért nincs még kint a tábla, hogy: „Ha Magyarországra jössz, nem hozhatod ide a magyar fejlesztésekre szánt pénzedet!”?
Inkább mi magunk vizsgálnánk ki, hogy rendesen költjük-e ez az EU-s pénzeket. Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára tárgyalt erről Brüsszelben. Azt mondta: „Magyarország szerint a szubszidiaritás uniós elvének értelmében minél kevésbé központosított módon, tagállami szinten kell folytatni a nyomozásokat az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében.” Elég para lenne, ha csak úgy idejöhetne valami EU-s nyomozóhatóság, és kérdezhetné, hogy hol a lóvé! (hír24)
Hallott már az Új Nemzedék Jővőjéért programról? És a kontaktpontjairól? Pedig lassan már 3 milliárd forint ment el rá, és ennek 10 százaléka reklámra. Az EU-s pénzből működő állami program jellemző példája annak, hogyan talál magának pénzköltési feladatot a kormány,
Orbán tényleg maga dönt az egymilliárdnál drágább pályázatokról. A rendszert éppen Simicska Lajos megfékezésére vezette be.
Rámutattak a magyar pénzosztó rendszer súlyos hibáira. Simán benyeltek elképesztő túlszámlázásokat, ez volt a fő baj. A kormány nem javított, ezért jött most a 700 milliárdos keret befagyasztása.
Hozzájutottunk a brüsszeli ellenőrök egyik legutóbbi jelentéséhez, amiben a vizsgált magyarországi pénzosztások 29 százaléka elbukott. Visszatérő probléma, hogy a kiírásokat konkrét cégekre szabták. Ez korrupcióra utal. Egy másik listán 20-ból 11 beruházás sokkal drágábban készült el mint tervezték.
Az egy dolog, hogy a HURO uniós programban épült utak egy része pusztákban végződik, az meg egy másik, hogy még ha össze is érnének, határátkelő híján nem lehetne használni egyiket sem.
Egy évvel ezelőtt Lázár János még egészen mást gondolt az M4-es autópálya építésének kilométerenkénti 4 milliárdos költségéről.
"Brüsszelből szóltak, hogy kartelleztek a kivitelezők" - ezzel az indokkal állította le Lázár János és Seszták Miklós az M4-es autópálya építését. Az Európai Bizottság most viszont közölte: ők nem kérdőjelezték meg a tendert.
Több dolog sincs rendben azzal, amit a kormány az M4-es autópálya leállításáról mond. Valamiért ráfognak mindent az EU-ra, pedig ebben az építkezésben az EU soha nem volt benne. Lehet, hogy egyszerűen szükség lett váratlanul bő 150 milliárd forintra?
Megszereztünk egy iratot, amiben tavaly év végén készítették fel Jean-Claude Junckert a brüsszeli magyar követtel való találkozására. Kiderül belőle, hogy 2014-ben egymilliárd euró támogatást tartott vissza az EU a magyar szabálytalanságok miatt. Junckernek szóba kellett hoznia, hogy rossz nálunk a közbeszerzési rendszer, túl kevés cég túl sok pénzt nyer.
Bárki építhet gátat EU-s pénzből, aki már épített 25 ezer négyzetméter műanyag lemezbetétes töltést az elmúlt 5 évben. Közel és távol valószínűleg egyetlen cég épített ilyet, és az Mészáros Lőrinccel együtt pályázik.
Még nem volt ilyen az EU-ban, a magyar kormány mégis 100 százalékig fel akarja használni a közösségi pénzeket. Emiatt Brüsszel aggódik is. A Figyelő NGM-es forrásai szerint Orbán Viktor első számú kormányzati teendőnek nevezte az EU-támogatások maximális megszerzését. Ezért több száz pályázatíró szakembert vesznek fel az elkövetkező hetekben.
Összerakta a kormány a listát, hogy milyen közlekedési beruházásokra költené 2020-ig az EU-s támogatásokat. HÉV-felújítás, új utak, stb. Brüsszelnek még jóvá kell hagynia ezeket.
Harmadszor jelentette most be a kormány egy éven belül, hogy megvette. A második bejelentés másnapján az egyik tulajdonos váratlanul meghalt. Ez a cég készítette az EU-s pénzosztást intéző szoftvert.
A keszthelyi Festetics-kastély EU-s pénzből lesz nagyon szép. És úgy tűnik, hogy nem bízzák a véletlenre, hogy ki építkezhet majd.
Friss pénz jön! Csak nem olyan egyszerű hozzájutni.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a keretet, ami alapján Magyarország el akarja költeni a 2014-2020-as EU-s pénzeket. 6900 milliárd forintról van szó.
A 2011-ben létrehozott, uniós forrásokkal dolgozó, állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap-Kezelő már 45 cégnek adott pénzt (összesen 5 milliárd forintot) fejlesztésre. Az év végére akár 80 vállalkozás is kaphat milliókat fejlesztésre. A Napi.hu szerint kapott támogatást „lábbelikészítő” cégtől többek közt állami vállalatoknak tanácsot adó vállalkozásig egy csomó mindenki, itt a lista.
Még mindig vizsgálja az EU a magyar pénzosztó rendszer átalakítását, de most először kifizettek néhány április 15. után keletkezett számlát.
Április óta Magyarország nem hívott le EU-s támogatást Brüsszelből, mert félő volt, hogy azt nem fizetnék ki. Lázár János keddi cikkünk után úgy döntött, hogy elébe megy a vitáknak.
Április végén azt írtuk, hogy baj van, nem jön pénz. A Miniszterelnökség sokakat megnyugtatott: mire le kell adni a következő számlákat, úgyis minden rendben lesz. A határidő lejárt, de július 20-ig egyetlen számlát sem adott le a kormány, és az Európai Bizottság továbbra sem ígéri biztosra, hogy fizetne. Az EU-s támogatások a választások óta nem jönnek.
1200 hektár feletti birtokra nem jár többé EU-s támogatás. Az állattenyésztőket viszont kompenzálják.
A miniszter elmagyarázta, mi a helyzet az EU-s pénzekkel. Tarlósnak azt mondta, lobbizzon Brüsszelben, de nem akar beszállni az önkormányzati választási kampányba.
Elég ritkán fordul elő, hogy az EU konkrét korrupciós gyanúval jöjjön, és még ritkábban fordul elő, hogy a magyar kormány elismerje, egy ügy tényleg büdös. Ám pontosan ez történt azzal a pályázattal, amiben az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós neve is felmerült.
Hiába állította a kormány, hogy az április 15. utáni számlákat is kiküldhetjük, Brüsszel továbbra sem biztos, hogy kifizeti azokat. A 150 milliárd forintnyi EU-s forrás, amit pénteken küldtek, a Bruxinfo szerint nem az a pénz, amit befagyasztottak.
Az április közepén befagyasztott EU-s pénzek megint érkeznek, pénteken 150 milliárdot már át is utaltak Magyarországnak. A pénzosztási rendszer átszervezése okozta vita a Miniszterelnökség szerint megoldódott.
Került! Átadásra! Alcsútdobozon! EU-s pénzből! A 8 milió forintból megvalósuló(!) játszótér pályázatát a Felcsút-Alcsútdoboz-Tabajd-Etyek-Vértesacsa Polgárai Együttműködésért Egyesület pályázta meg a Völgyvidék Leader Közösséggel.
A Bonafarm tulajdonosa Csányi Sándor, a feketelista összeállítói hibáztak - állítja a cég.
Az egyik tulajdonos másnap meghalt, miután eladta a Miniszterelnökségnek. De lehet, hogy nem is adta el. És az is lehet, hogy a politika közeléből más is akarja az értékes céget.
A céget szombaton vette meg a Miniszterelnökség. Komáromi András vasárnap infarktust kapott.
Útépítésekért büntet most az EU. A Brüsszelben elkaszált közbeszerzések fő kedvezményezettjei a Colas, a Közgép, a Strabag, a Duna Aszfalt és a Swietelsky voltak.
Elsejétől szétdobták a minisztériumok között az EU-s pénzek kezelését. Bürokratikus bökkenők merültek fel. Nem utalnak például pénzt.
Átalakították az EU-s pénzek elköltésének intézményrendszerét. A pénzköltés a minisztériumokhoz, a felügyelet a Miniszterelnökséghez kerül.
A tavaly befagyasztott és idén kiolvasztott EU-s pénzek most jönnek. A héten 350 milliárd már megjött, két héten belül pedig még 267 milliárdot utal Magyarországnak az Európai Bizottság. (MTI)
Két hónappal a pályázat lezárása után csökkentette 600 millióról 0 forintra a vállalkozásoknak szánt keretet az NFÜ egy eu-s pályázaton. Az EU csalás elleni hivatala elé kerülhet az ügy.
600 milliárd forintnyi pályázat került bedőlés szélére, amikor Lázár átvette az uniós pénzosztás felügyeletét. Laci néni nem volt hatékony? Gazdasági-hatalmi átrendeződés? Inkább mentőakció.
Lázár János alkut kötött Brüsszelben: a kifogásolt EU-s pályázatok 5 százalékát bukhatjuk, de megint jön majd pénz. Egy nagyon gyors gigapályázat segíthet visszanyerni az elveszett pénzt.
Az EU-s pénzek elköltésének politikai felügyelete fokozódik. A Lázár János vezette Miniszterelnökség lesz a főnök. Kész a terv, mire mennyi menne 2020-ig: a munkahelyteremtés kapná a legnagyobb szeletet.
Elindult csütörtökön egy blog, ahol névtelenül lehet az állami pályázatok tapasztalatairól beszámolni.