Trump szerint óriási előrelépés történt, Irán szerint az amerikaiak visszavonultak.
„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat” – írta az amerikai Középső Parancsnokság.
Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy műveletet indított a szorosban rekedt hajók kimentésére.
A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.
Az olaj- és gázfüggőség immár nemcsak klíma-, hanem geopolitikai és gazdasági sebezhetőségi kérdés lett. Az iráni háború miatti energiaválság sok szakértő szerint lehetőség is egyben, hogy véget vessünk a fosszilis függőség korszakának.
Donald Trump nemrég még arról beszélt, az amerikaiak a „kalózok”.
Úgy tűnik, Trump betartja a fenyegetését, miután megsértődött Merzre.
Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.
Pedig úgy tűnik, végre felívelhetne a magyar gazdaság teljesítménye, és magunk mögött hagytuk a tartós stagnálás időszakát.
A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.
A NASA teljes idei költségvetésével megegyező összeget sikerült két hónap elrakétázni Iránban.
Szerinte Irán jól tenné, ha aláírna egy megállapodást, ami kizárja, hogy az országnak nukleáris fegyvere legyen.
Az Alekszej Mordasovhoz köthető, több mint 500 millió dollár értékű jacht azon kevés hajó egyike volt, ami a konfliktus kezdete óta átkelt a szoroson.
Az amerikaik szerint Iránnak kell egy jó ajánlatot tennie, és lezárnia az amerikaik által indított háborút.
Az EU stratégiai nyersanyagként tartja számon az alumíniumot, de az elérhető készletek olyan mértékben szűkülnek, hogy egyes termékek gyártása átmenetileg leállhat.