Brüsszelben feladták a levelet Budapestre, elindult a mechanizmus, rendszerszintű korrupció miatt. Az eljárást eleve a magyar kormány ellen találták ki, de eddig hárítani tudta az alkalmazását Budapest. Pénzügyi veszteséget így is legkorábban csak fél év múlva szenvedhetünk el miatta.
Katarina Barley szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament alelnöke, volt német igazságügy-miniszter szerint szégyen, hogy a "gyermekvédelmi törvény" mögé bújtatja a magyar kormány a korrupciós ügyeit. Szerinte Orbán pénzt lop.
A 444 podcastjának legújabb adásában Magyari Péterrel beszéljük át, miről is szólt a per, amit a magyar kormány elveszített az EU bíróságán, van-e köze az egésznek a gyermekvédelmi törvényhez, és milyen következményei lehetnek a Brüsszel és Budapest között kiújuló konfliktusnak.
A lengyel kormányszóvivő veszélyes politikai törekvéseket szimatol az Európai Unió Bíróságának döntése mögött.
Az igazságügyi miniszter a kormányinfó elején nagyon sokszor elmondta, hogy gyermekvédelmi törvény, majd elviharzott, mielőtt bárki is kérdéseket tehetett volna föl neki.
A lengyelekkel közösen azt várták, hogy az EU Bírósága érvénytelenítse a jogállamisági problémákat pénzelvonással büntető rendeletet. Hiába, a bíróság szerint alkalmazhatók a szankciók.
De még ha úgy is ítélnek, hogy a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással szankcionálhatják, a büntetés valószínűleg csak a választás után jöhet – írja a Népszava.
Márciusban már az állásfoglalás is jöhet.
Félszáz oldalas választ küldött a kormány az Európai Bizottság levelére, amellyel elindították a támogatások befagyasztásával fenyegető mechanizmust. A levél nyilvánosságra hozását az ellenzék hiába kérte, de a 444 hozzájutott a szöveghez. Azzal érvelnek többek közt, hogy a legfőbb ügyész annyira független itt, hogy csak kétharmaddal lehet őt megválasztani.
Lassú az átfutási idő akkor is, ha esetleg február 16-án elmarasztaló ítélet születik a jogállamisági mechanizmus ügyében.
Ezt szűrte le az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléséből. És bár világossá tette, hogy ebben nézeteltérés van köztük, annyira nem is erőltette a témát.
Már megbeszélésük előtt közösen álltak ki, és nagyon udvariasak voltak egymással.
A francia elnök zárásként azért a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggodalmairól is beszélt.
Agresszívan köszöntette a magyar vezetés az új német kormány beiktatását: Orbán Viktor nyílt sisakos küzdelem kezdetéről írt, a honvédelmi államtitkárnak a náci megszállás jutott eszébe. A berlini koalíciós szerződés EU-ról szóló fejezete kelthette ezt a hangulatot.
Az Európai Bíróság főtanácsosa lesöpörte a jogállamisági mechanizmussal szembeni magyar érveket. Szakértők segítségével megnéztük, miről is szólt a vita, és mit jelenthet ez az EU és a magyar kormány kapcsolatában.