Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a posta sem követelhetne 70 milliót a szerződéseiért.

A Magyar Nemzeti Bank az átlátható gazdálkodás mellett, hat képben.

A Magyar Postánál Mézga Aladárabb senki se lehet. Oldalanként 1910 forintért mondják csak meg, hogy milyen szerződéseket kötöttek.

Azt mondták a hivatalban, hogy túl sokat érdeklődtek a Felcsút környéki földek tulajdonosai után, ezért egyelőre nem nézhetnek meg több tulajdoni lapot.

Akik azokhoz a törvényekhez adják a nevüket, amiknek semmi más célja nincsen, mint hogy elfedjék az állampolgárok elől, hogy mire költik el az ország vezetői a közvagyont.

Mindenki teljesen félreértette kormányt: éppen hogy növelni szeretnék az átláthatóságot az új szabállyal. A parlamentben tárgyalnak a törvényről, aminek nyomán soha többet semmi sem fog kiderülni.

Miközben Magyarországon egyre durvábban titkolózik az állam, a csehek kötelezően közzétennének minden szerződést.

Péterfalvi Attila inkább nem húzta ki a gyufát. De végülis mi baj is lehetne abból, hogy mostantól fizetni kell azért, hogy megtudhassuk, miben is sántikál az állam.

Kicsi a világ, az egyik hazatérő magyar fiatal pont fiatalok hazacsábítását célzó állami intézmény munkatársa lesz. Pár embert meg el kellett küldeni, de a szervezet vezetője szerint a két dolog között nincs összefüggés.

Semjén Zsoltnak lett hirtelen sürgős, hogy a maradék átláthatóság is felszámolódjon a kormány körül.

Az Obama-kormány nem az átláthatóság legelkötelezettebb híve.

Jó, hát a háromezer milliárdos paksi beruházáshoz semmi köze a választóknak, az amúgy is csak évtizedekre határozza meg Magyarország mozgásterét. De azt tudja, hogy ezen kívül mi mindenről döntötték el, hogy jobb, ha nem tud? Kvíz!

Civilek levélben érdeklődtek a jegybanknál, hogy milyen vizsgálatok előzték meg a százmilliárdos alapítványok létrehozását. Matolcsy György nagyon megsértődött, hogy kérdezni merészeltek tőle.