Azt írják, 2024. január 1-től infláció alatti mértékben emelkednek az árak. Mihez képest?
Azt írják, 2024. január 1-től infláció alatti mértékben emelkednek az árak. Mihez képest?
Az első nap akkora volt a forgalom, hogy már a bővülés gondolata is felmerült.
Jelenleg több mint 2300 kistelepülésen nincsen postai szolgáltatás.
Egerben például elég lenne egyetlen egyet üzemeltetni.
Ha az önkormányzatok nem veszik át a helyi posták üzemeltetését.
Petíciót adtak át a cégvezetésnek.
Mi áll a Magyar Posta leépítési hullámának hátterében? Milyen eszközökkel és kinek kéne nyomást gyakorolnia ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet? Mi lesz azokkal a területekkel, amik ellátatlanok? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel Pfeifer Tamással, a POFÉSZ elnökével és Füzi Krisztián civil aktivistával.
A cég közleménye szerint a szankciók miatt, bár inkább tűnik olybá, hogy burkolt kiszervezés zajlik.
„A háború és a szankciók okozta energiaválság miatt”.
Legalábbis abban a formában nem, ahogy tervezték.
A Magyar Posta még mindig az ország legnagyobb foglalkoztatója, az álommunkahelyek képzeletbeli listáján viszont hátul kullognak. Zsúfoltságra, munkaerőhiányra, fizetésre panaszkodnak az ott dolgozók, de mindenekelőtt az úgynevezett értékesítés veri ki a biztosítékot.
A II. kerületben és Kaposváron két hivatal is kinyit, de máshol is lesznek változások.
Ügyfélközpontú szeretne lenni a modern állami vállalat.
Füzi Krisztián lokálpatriótaként is kiáll azért, hogy a 12 ezres közösségének ne vegyék el a postáját. Egy hónappal ezelőtt a viszonylag közeli Római téren is bezárt egy hivatal.
A miniszter azt mondta, a kormány nem folyik bele a bértárgyalásokba, most mindenkinek egyedi döntést kell ebben hoznia.