mezőgazdaság

Vissza a jövőbe
2013. november 2.

Úristen, paprikapara van Magyarországon!

Csak a szükséges fűszerpaprika fele termett meg idén, ami azt jelenti, hogy nemcsak exportra nem jut belőle semmi, de még a kolbászgyártás is bajba kerülhet. A magyarok valószínűleg az olcsó kínai és spanyol paprikát tömik majd, mert ha nem, akkor a magyarért fizethetnek ki sokkal többet, mint eddig. A magyarok évente durván háromezer tonna fűszerpaprikát fogyasztanak. Na, ennek most csak a fele termett meg. 

2013. október 11.
2013. október 10.

Sokat drágulhat télre a krumpli

Nem termett ugyanis elég idén, ezért februárra elfogyhat a magyar termés. Ha pedig importra szorulunk, 15-20 százalékos áremelkedés jöhet. Pedig már most sem olcsó, ugyanis nem termett elég idén. Nem tett jót a nyári forróság és a kevés csapadék.  (MTI)

2013. szeptember 20.

Hatalmas ennyike a rossz időnek

Wheat field

A magyar mezőgazdaság megint megmutatta, hogy nem fog ki rajta holmi rossz időjárás. A KSH szerint 28,3 százalékkal több búza termett idén, mint 2012-ben, pedig a vetésterület alig volt nagyobb, mint tavaly. Idén jóllaknak a magyar családok. (MTI)

2013. szeptember 18.
2013. augusztus 21.

ÚÚÚ, PARA VAN, ASZÁLYPARA VAN!

A szerdai világgazdaság szerint akár 4-5 százalékkal drágulhat a tej előállítása az aszály miatt. (Eddig volt MTI a hír, innentől magánemberként írok) Szeretném felidézni a klasszikus történetet arról, hogy a magyar mezőgazdaságnak öt ellensége van: a tavasz, a nyár, az ősz, a tél és a független kisgazdapárt.

2013. július 31.
2013. július 25.
2013. július 19.
2013. július 9.

A búzakereskedőknek megint nem jó

Az ugye ismert, hogy a magyar mezőgazdaságnak öt ellensége van: a nyár, a tél, az ősz, a tavasz és a független kisgazdapárt. Most viszont épp jó a termés, de persze nem eléggé. A gabonatermesztők szövetsége úgy látja, hogy országosan meglehet az ötmillió tonna is. A búza ára viszont esik, ezért még mindig nem elégedettek a termelők. Az ötmillió tonna búzához hektáronként 4,6 tonnányi termés kell, de szerintük csak 5 tonnától tufnak profitot termelni. Tavaly még az volt a gond, hogy az aszály miatt túl kevés volt a búza. (MTI)

2013. június 23.
2013. június 17.
2013. június 5.
2013. május 14.
2013. május 2.
2013. április 22.

Nagybirtokosok zsebét tömi a közös agrárpolitika?

image

Latin-amerikai szintű földkoncentráció jellemzi az európai mezőgazdaságot, különösen a kelet-európai országokban. Többek között ezt állapította meg két civil szervezet nemrég nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely azt sem rejti véka alá, hogy a Közös Agrárpolitika jelentős mértékben hozzájárult a földbirtokok koncentrálódásához. 

A Transnational Institute tanulmánya szerint az európai mezőgazdasági földterületek fele a gazdák mindössze 3 százalékának tulajdonában van. Magyarországon a gazdaságok felső tíz százaléka kapja a támogatások hetven százalékát. Ez a szűk nagybirtokos réteg a Közös Agrárpolitika keretében folyósított támogatások legnagyobb haszonélvezője, egy bizonyos földbirtokméret felett ugyanis a KAP keretében folyósított hektáronként akár évi több száz eurót is elérő támogatás tiszta haszonként jelentkezik. Pedig az uniós költségvetés közel negyven százalékát kitevő KAP egyik célja éppen ennek a folyamatnak az ellensúlyozása lenne. Az európai mezőgazdasági támogatásoknak többek között enyhíteniük kellene a vidéki szociális feszültségeken (vidéki munkalehetőségek teremtése), valamint a fiatal földművesek földhöz juttatásával segíteniük kellene az elöregedő európai paraszttársadalom megfiatalítását. Márpedig ezen céloktól inkább távolabb került az EU a Közös Agrárpolitika fennállása óta.

Persze vannak, akik kerek-perec kimondják, hogy a KAP szociális vetülete csupán hangulatjavító látszatintézkedés. Ahhoz ugyanis, hogy az európai mezőgazdaság versenyképesebbé váljon a földterületnek koncentrálódnia kell, a termelést minél inkább automatizálni kell, minek következtében egyre kevesebben lesznek képesek megélni a földből. Kérdés persze, hogy akkor mi szükség van a Közös Agrárpolitikára, amelynek átfogóra tervezett, de valójában csak kisebb módosításokat tartalmazó reformja épp most fejeződik be.

Arra is érdemes felfigyelni, hogy az új nagybirtokosok között nem csak mezőgazdasági termelőket találunk. Spanyolországban, Olaszországban és Romániában például a nap- és szélerőmű parkok veszik el a földet a mezőgazdasági termeléstől, egyszerűen azért, mert az adott területen jobban megéri energiát előállítani, mint élelmiszert termelni. Európa iparosodottabb és sűrűn lakott részein már eddig sem voltak ismeretlenek a hasonló konfliktusok a mezőgazdaság, az ipar, az energiatermelés, és a szolgáltató szektor földigénye között. A mezőgazdaság ezeken a helyeken (például Hollandiában, ahol minden négyzetcentiméter földet kiaknáznak) úgy tudott partiban maradni, hogy elképesztően hatékonnyá vált. Az ilyen koncentrált és gépesített mezőgazdaság külső támogatás nélkül is képes jelentős profitot termelni. Persze ebben az esetben nem érvényesülnek a szociális és a környezetvédelmi szempontok sem. Ha Európa ezt az utat választja (jelenleg így tűnik), akkor semmi szüksége nincs agrártámogatásokra és a Közös Agrárpolitikára.

2011. február 22.

Baji Béla - „Noé Bárkája” 1987-2010 - A permakultúrás gazdálkodás kipróbálása Magyarországon

További előadások.