A német külügyminiszter szerint fontosak a tisztességes gazdasági versenyfeltételek, az emberi jogok tiszteletben tartása és a nemzetközi jog elismerése a nemzetközi együttműködés alapelveként „tekintettel Közép-Ázsiára, de a világ más térségeire is”.
Tamás Gáspár Miklós szerint a dilemma az, hogy hogyan lehet békére kényszeríteni valakit, aki nem akar békét. Mert ha Ukrajnának nem küldenének nyugati fegyvereket, akkor Oroszország nem békét kötne, hanem megszállná Ukrajnát. „Ebben a baloldalnak nem osztottak lapot”, „a béke, szabadság és egyetértés egyszerűen nem szerepel a műsoron” – mondja a baloldali filozófus.
A felfüggesztett uniós forrásokról beszéltek a DK politikusának beszámolója szerint.
Orbán nagyokat mondott Berlinben.
Erről Zelenszkij állapodott meg Olaf Scholzcal.
Egyben a gázkereskedőket és a közműcégeket is kártalanítják.
Mióta Olaf Scholz a kancellár, nem volt megbeszélés köztük.
A németek kétharmadának egy év alatt elege lett az új kancellárból, akinek a háború, az energiaválság és egy korrupciógyanús ügy mellett a merkeli örökséggel is meg kell küzdenie.
A német kancellár szerint az orosz elnök nem hajlandó belátni.
Másfél órán át tartott a megbeszélés.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz telefonon dealelték le.
A villanyszámlákon ársapkát is bevezetnének, és adókedvezményt adnának a cégek egy részének.
Ha beigazolódik a gyanú, akkor az nagyon komoly botrányt okozhat a német kormánynak.
Többek között a nyugat-balkáni országgal, Ukrajnával, Moldovával és Grúziával bővülhetne az EU, ami a jelenlegi konszenzusos szavazásról fokozatosan áttérhetne a többségi szavazásra.
„Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amivel Oroszország is, de demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – mondta Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár, aki megerősítette, hogy a német autóipar a közvetlen lítiumfeldolgozás miatt kanadai beruházást fontolgat.