Nagyot hamukázott a magyar sajtószabadságról Szijjártó Péter Amerikában
Élt a lehetőséggel, hogy az ottani közszolgálati médiában még bárki elmondhatja a véleményét.
Élt a lehetőséggel, hogy az ottani közszolgálati médiában még bárki elmondhatja a véleményét.
A kultúrharcművész Szakács Árpád személyesen vette át a Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíjat az Országgyűlés KDNP-s alelnökétől.
Az elnök elsőre őszintén bevallotta, hogy az őt ért támadásokat akarja megbosszulni, aztán letagadta, hogy ez volna a célja.
Az észak-koreai elnök emberei nem örültek az amerikai média érdeklődésének.
Daphne Caruana Galiziáék derítették ki, hogy azerbajdzsáni szálakon keresztül folyt a pénz a máltai miniszterelnök köreihez. A fideszes képviselők megint az azeriekkel tartottak.
Ivan Golunovot el fogják engedni a házi őrizetéből.
Vajon kitalálták a megyei lapok olvasói, hogy holnap kire kell szavazni? Orbán éppen tegnap sírt a német sajtóban, hogy médiaellenszélben kormányoz.
Pedig a forrás feltárása az orosz médiatörvény szerint csak bírósági adatigénylés esetén kötelező. A lap 203 munkatársa a szólásszabadság megsértésének minősítette a történteket.
A két újságírót a laptulajdonos-főrészvényes döntésére rúgták ki, miután április 17-én arról írtak, hogy Putyin májusban tárgyalni fog az orosz parlament felsőházi elnökének lehetséges felmentéséről.
A kormányzati elképzelés szerint a jövőben csak a kamara tagjai kaphatnának meghívót kormányzati sajtóeseményekre, és csak ők léphetnének be a Parlamentbe is.
Jakus Ibolya, a hetilap felelős szerkesztője szerint a hirdetések visszamondása egyértelműen a sajtószabadság elleni támadás, a cél a sajtó további csonkítása.
A Riporterek Határok Nélkül 180 országot rangsoroló listáján a 87. helyet szereztük meg.
A tévé szerint a minszki vezetés megpróbál szájkosarat tenni a független médiára a jövő évi elnökválasztás előtt.
Akkor a Múzeum kertben nem hangoztak el a sajtószabadságért aggódó sorok.
Hol is történt már hasonló dolog?
Több száz horvát újságíró tiltakozott Zágrábban.
A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.
Magyarországon a média nagyon magas arányban koncentrálódik a kormánypárti oligarchák kezeiben – áll a szervezet jelentésében.
A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.
Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban.
A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.
Nem a kormány.
"Gyilkosságért jár ennyi" - kommentálta az esetet Alekszej Navalnij.
Lu Kuang érzékeny témákat fényképezett, eltűnésekor Hszincsiangban dolgozott, ahol a kínai államhatalom éppen átnevelő táborokba zárja a muszlim ujgur kisebbség tagjait.
"A 2012 óta tartó negatív tendencia 2017-ben tovább folytatódott, a sajtószabadság hazai megítélése 2012 óta most a leggyengébb."
Egy fiatal újságíróról szól, aki kinyomozza, miért betegednek meg sorra az állatok a falujában.
A miniszterelnök most sem vetemedett arra, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, megtették helyette a biztonságiak.
A levél 22 aláírója arról érdeklődött az amerikai külügyminisztériumnál, miért fújta le a független magyar sajtó támogatására tervezett, 700 ezer dolláros pályázatát.
Dzsamal Kasogi kedd délután lépett be az épületbe valami rutin papirmunkát elvégezni. A szaúdi állami sajtó szerint a konzulátus már dolgozik "a körülmények felderítésén".
Az Index mögött felbukkanó kommentelő azt állítja, magánéleti okokból lépett be a KDNP-be. Azt is mondta, hogy magánszemélyként tette „tiltó listára” az Indexet, amit csak azért kritizált, mert „indexesként” fájtak neki a pontatlanságok.
Olyan alaposan kinyomozták egy mianmari tömeggyilkosság részleteit, hogy az vádiratnak is beillett. A katonai junta visszacsapott, de megtörniük nem sikerült Wa Lone-t és Kyaw Soe Oo-t.
Egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján ítélték el az újságírókat, akiknek a hatóságok minden bizonnyal a népirtásról szóló tudósításaik miatt állítottak csapdát.
Csak 2017-ben 40 rádióadót zártak be a hatóságok.
Hun Sen miniszterelnök a héten azt mondta: a kormány 6 percen belül meg tudja állapítani bármelyik Facebook-felhasználó tartózkodási helyét.
A magyar sajtótörténet legfeleslegesebb címlapos tiltakozását hozták össze. Miért árt ez minden becsületes lapnak?
A sendika.org most épp a sendika62.org címen érhető el, így kerüli meg a hatósági döntéssorozatot, ami már 61-szer mondta ki, hogy akadályozzák az oldal hozzáférhetőségét.
Bár a Heti Válasz világnézetével nem tudok azonosulni, hiszen gyakran támadták a számomra legkedvesebb értékeket, mégis szolidáris vagyok minden olyan újságíróval, akinek a munkáját politikai okokból ellehetetlenítik.
A kedd este otthonában három lövéssel meggyilkolt orosz újságíró szerint tulajdonképpen az volt a második születésnapja.
A feleségét még nem tudták kihallgatni, mert sokkos állapotban van, orvosi, pszichológusi segítséget kap.
Moszkva követeli, hogy a Kijevben három lövéssel kivégzett orosz újságíró meggyilkolását haladéktalanul derítsék fel. Putyin ádáz bírálója tavaly azért költözött Kijevbe, mert Oroszországban fenyegetve érezte magát.
David B. Cornstein szerint a szólásszabadság, a sajtószabadság és a vallásszabadság olyan alapvető értékek, amikből nem lehet engedni.
Az Európai Néppárt igennel szavazott az állásfoglalásra, de a fideszes képviselők eltértek a frakciófegyelemtől.
A MÚUSZ elnöke közölte: „Nyílt levélben szólítjuk fel az MTVA-t, hogy vagy szüntesse meg a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth Rádió-s szereplését, vagy adja meg ezt a lehetőséget a többi párt vezetőjének is.” A szomszédban azért még nem ekkora a baj.
Közzétette jelentését a Riporterek Határok Nélkül. Világszerte sokasodnak a felhők.
A megszokott terjedelemben, húszezer példányban fogják kinyomtatni és ingyenesen fogják terjeszteni.
Nem mindenki fér be a Bálnába.
Hasonló következtetésre jutottak a különböző szerkesztőségek.
Arról a városról beszélünk, ahol a Mészáros Lőrinc kezébe került megyei napilap pont a Mészáros Lőrinc utcában van.