A legfrissebb adatokat és alapvető közgazdasági ismereteket is mellőzte Szalai Piroska úgynevezett elemzése.

Májushoz képest 6,4 százalékkal esett vissza a termelés.

Teljes bukásnak még nem mondhatjuk, de a kormány akkugyárakra alapozott iparstratégiája most éppen csúfos kudarcnak tűnik. Tavaly októberben még 300 milliárd forint fölötti értéket termelt az ágazat, ez mostanra 200 milliárd alá esett.

Az Eurostat adatai szerint az EU gazdasága 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az elsőhöz képest, a magyar 0,2 százalékot esett. Az éves GDP-bővülésben jobban állunk, de részben azért, mert tavaly utolsók voltunk.

Az Eurostat adatai szerint csak Ausztriában magasabbak a fagylalt gyártási költsége.

Júliusban 4,1 százalékos volt az éves áremelkedés. Az üzemanyagok egy év alatt 6, egy hónap alatt 3,8 százalékkal drágultak.

Tovább szenved a magyar gazdaság húzóágazata.

Magyarország látványosan kezd leszakadni a régió többi országától.

Akkorát örvendezett a minisztériumi közlemény a kiskereskedelmi adatoknak, amit a valóság egyáltalán nem indokol.

Ezzel az összeggel és adatokkal a kormány sem lehet elégedett. A háztartások ugyanis nem épp úgy viselkednek, ahogy azt várták volna.

Nehezen van olyan terület, ami biztosíthatná a dinamikus növekedést, hogy 2 százalék felett legyen idén a GDP-növekedés.

Az első negyedévinél rosszabb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, sőt három hónap alatt 0,2 százalékkal csökkent is a GDP.

Az április-június időszakot nézve nemcsak a foglalkoztatottság, de a munkanélküliség is nagyobb lett tavalyhoz képest.

Felgyorsult a népességfogyás, félév alatt 24 292-vel többen haltak meg, mint ahányan születtek.

Átlagosan. A nettó mediánbér 363 900 forint volt. Lendületesen nő a reálkereset is.