A nagy magyar covidbiznisz

• Öt évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon a koronavírus.
• A védekezés jegyében rengeteg, olykor túlárazott lélegeztetőgépet vásárolt több mint 300 milliárd forintért a külügyminisztérium. Aztán jöttek a vakcinák, és a covid-tesztek.
• Ezeken az üzleteken villámgyorsan gazdagodott meg egy, a kormányhoz és Fideszhez közeli szűk kör. A háttérben Orbán Viktor főtanácsadójának közelébe, Pintér Sándor egykori államtitkáráig és fideszes képviselőkig vezetnek a szálak.
  
• A lélegeztetőgépek 21 milliárdos, a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covid-tesztek közel 1 milliárdos osztalékot hozott, így ezek a cégek rövid idő alatt 27 milliárd forinttal gyarapodtak. Közülük több már nem létezik, és olyanok is vannak, amelyek ellen hatósági vizsgálatok indultak csalás vagy visszaélés gyanújával.

Öt évvel ezelőtt azonosították Magyarországon is az első igazolt koronavírus-fertőzött személyt. Ez volt az a nap, amikor nagyjából egy évre gyökeresen megváltoztak a mindennapok, a Kínából indult világjárvány társadalmi, gazdasági és az egyén szintjén is óriási sokkot okozott. A magyar kormány sajátosan kezelte a helyzetet, vagy írhatnám azt is, megtalálta a lehetőséget arra, hogy visszás szituációkba keveredjen. Emellett, mint olyan sok minden másból, ebből is versenyt csinált Orbán Viktor.

Ő akarta a leggyorsabban legyőzni a vírust, a leggyorsabban beoltani a lakosságot és a leggyorsabban újranyitni az országot.

Persze eleinte nagyon szerette volna elkerülni a költségvetési hiány elszállását, ezért úgy költekezett, hogy az ne feltétlenül kerüljön az állam pénzébe, például hitelmoratóriumot vezetett be, hitelkeret- és garanciaprogramokat indított, amelyek csak beígért összegek voltak, és nem volt biztos, hogy azt valóban ki kell majd fizetnie. A Gazdaságvédelmi Alapon átfolyt 1900 milliárd forintból gyakran hétköznapi kiadásokat fedezett (például minisztériumok dologi kiadásait), amit nehéz plusz gazdaságvédelmi forrásnak nevezni.

Pedig az Európai Bizottság átmenetileg engedte, hogy az országok túllépjék a 3 százalékos szintet a rendkívüli egészségügyi vészhelyzetre való tekintettel. Az már más kérdés, hogy idővel olyannyira rákapott a kormány a szabadjára engedett költségvetésre, hogy azóta sem sikerült megfelelő mederbe terelnie a költségvetési folyamatokat.

Orbán versenyszelleme több ponton is megmutatkozott a történetben. Ott voltak az óriási mennyiségben beszerzett lélegeztetőgépek, amelyek egy része nem volt alkalmas a covid okozta panaszok megfelelő kezelésére, és nem volt megfelelő számú szakember a kezelésükre. Ott volt a túlárazott covid-tesztek beszerzése, valamint a vakcinák kérdésköre. A minél nagyobb és gyorsabb átoltottság érdekében nem várt a kormány a Pfizer- és Moderna-vakcinákra, helyette orosz és alacsony hatékonyságú kínai vakcinákkal kezdte el az oltásokat, első körben a legveszélyeztetettebb, idősebb korosztállyal. Bár Orbán vélhetően azt szerette volna, ha versenyszelleméből a társadalom „profitál”, a gyakorlatban kormány- és Fidesz-közeli személyek is sokat nyertek.

Mára az egész covid-bizniszből raktárban porosodó lélegeztetőgépek maradtak, a résztvevő cégek egy részét teljesen eltüntették, néhány szereplő pedig brutális pénzeket vett ki a sztoriból.

Túlárazott és túl sok lélegeztetőgép

A magyar kormány a járvány kitörése után nem sokkal fürkészeket és portyázókat küldött szerte a világba, hogy a szükséges egészségügyi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket megszerezzék Magyarországnak. Ez az egész járványidőszak egyik legvisszásabb fejezete volt, utólag kiderült, hogy indokolatlanul nagy mennyiségben és brutális áron vásároltak be a gépekből.

Hogy miért kellett végül több mint 16 ezer lélegeztetőgépet beszerezni, holott kormányzati szándék sem mutatkozott erre Orbán korabeli nyilatkozata szerint, az nem világos. A magyar kormányfő úgy ítélte meg akkoriban, hogy mire május elejére fölfut a járvány, „addigra szerintem az ötezres lélegeztetőgép-szám meglesz, az már nagyjából biztonságos, föl fog menni nyolcezerre, és a nyolcezernél akármi történik, az háború idején is elég, az akkora mennyiség”. Végül összesen 16 863 darab gépet vett a kormány, amelynek egy részét mostanra már elajándékoztuk, egy nagy része pedig raktárakban porosodik.

A fürkészek munkájának eredményeként több céggel is szerződést kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium, összesen 300 milliárd forint értékben. A cégek egy része külföldi vállalkozás volt, egy része pedig hazai érdekeltség, közülük most azokra fókuszálok, amelyek vagy jelentős osztalékkal gyarapodtak az üzlet révén, vagy amelyeknek jó kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosi köre van.

Milliárdok a semmiből

A legtöbbet az Orbán Viktor főtanácsadójának környezetéhez tartozó érdekeltség, a Fourcardinal Tanácsadó Kft. nyerte a bizniszen.

Fourcardinal - SRF Silk Road Fund: 1000 gép, 17 milliárd forint

Az egész történet 2020. április 20-án indult, amikor is két ügyvéd, dr. Veréb Balázs, és dr. Vámosi-Nagy Zsolt megalapította az SRF Silk Road Fund Zrt.-t, az ügyvezető pedig a gyógyszerkereskedő Szeverényi Márk lett. A Válasz Online cikke szerint az ő sógora Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, a kormánypárti sajtótermékeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója – illetve az állam delegáltja a Richter igazgatóságában. Még ugyanezen a napon az SRF 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben, ahol a többségi tulajdonos Nagy Beatrix volt. A cégbíróságra benyújtott akkor taggyűlési jegyzőkönyv szerint a tulajdonszerzéskor rögzítették, hogy a 2020. évi nyereséget osztalékként felosztják, valamint kisebbségi részesedése ellenére osztalékelsőbbségi részesedést szerzett az SRF, ami azt jelenti, hogy egy külön megállapodásban rögzített kereskedelmi tevékenységekből származó eredmény 7/8-a illeti az Silk Road Fundot.

A Fourcardinal eredeti és többségi tulajdonosa Nagy Beatrix az Orbán Viktor főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával (Rahói rendre a kormánydelegáció tagjaként részt vesz a kormányfő külföldi tárgyalásain is) többszörös kapcsolatban álló Szegi Ildikó lánya. A külügy aztán még aznap, az SRF alapításának és tulajdonszerzésének napján, április 20-án aláírta a szerződést a Fourcardinallal 10 ezer lélegeztetőgépre 17 milliárd forintért.

Az üzletről annyit érdemes tudni, hogy miközben a kormány darabonként 17 millió forintért vette a gépeket, a többségében beszerzett LH8500-as típust a kínai gyártó ennek tizedéért árulta a honlapján szállítási és beüzemelési költség nélkül. Nagy kérdés, hogy vajon az akkoriban megjelenő brutális kereslet megtízszerezhette-e a gépek árát.

A kormányzati üzlet jelentős nyomot hagyott a Fourcardinal gazdálkodásán: a 2019-es 229 milliós bevétel és 31 milliós nyereség után 2020-ban már 216-szor (!) nagyobb 49,5 milliárdos bevételt könyveltek el, amiből 15,9 milliárdos tiszta profit maradt, amit szinte teljes egészében (15,4 milliárdot) kifizettek osztalékként. 2021-re sem lehetett panasza a tulajoknak, 43 milliárdos bevételből 2,2 milliárdos nyereség maradt, az osztalék pedig 2,8 milliárd forint.

Az ügylet lebonyolítása után, 1 évvel és 4 hónappal később a kisebbségi tulajdonos, az SRF kiszállt a Fourcardinalból, egyedüliként maradt Nagy Beatrix, aki egy hónappal később, 2021 szeptemberében úgy döntött, végelszámolással megszünteti a Fourcardinalt.