Kettős győzelemmel megnyerte a női kézilabda Bajnokok Ligáját a Győri Audi ETO. Veszprémben 23-22-re győzte le a norvég Larvikot, amelyet idegenben is három góllal vert. Az egész BL-idényben a magyar csapat 16 meccsből 15-öt nyert meg. Nagyon hosszú sorozatot zárt le ezzel a Győr, ami a korábbi hét nemzetközi kupadöntőjéből hetet veszített. Most simán húzta be története első nemzetközi kupáját.

Magyar csapat az elmúlt majdnem tíz évben számottevő sportágban nem volt Európa legjobbja. A nálunk annyira fontos vízilabdában is 2004-ig kell visszamenni, akkor a Dominó Honvéd nyert Euroligát.

Kézilabdában legutóbb a Dunaferr nyert Bajnokok Ligáját a nőknél, még 1999-ben. Előtte a Vasas lett BEK-győztes 1982-ben a nőknél, és ugyanebben az évben a Honvéd is első lett a férfiaknál.

Hogyan ért a csúcsra a Győr?

A világ idei legjobb csapatát, a Győrt több mint tíz éve kezdték el felépíteni. Először 1999-ben jutottak nemzetközi kupa döntőjébe, de nem nyerték meg az erőssége alapján csak harmadik számú európai kupát, az EHF-et. Aztán 2002-ben elindult a csapat páratlan sorozata, 11 éve minden évben mindig legalább a négy közé jutottak valamelyik nemzetközi kupában. Előbb újra döntősök lettek az EHF-kupában, majd még kétszer, közben a Kupagyőztesek Európa Kupájában is finalisták voltak, 2007-ben pedig már a topkupában, a Bajnokok Ligájában voltak elődöntősök.

Az elmúlt hat évben a BL-ben mindig a legjobb négy között voltak, kétszer, 2009-ben és tavaly a döntőben is. Négy éve a dán Viborgnál összesítésben egy góllal voltak rosszabb, tavaly már csak idegenben lőtt kevesebb gól miatt lettek másodikok Podgoricában, ilyen szoros döntő soha nem volt előtte.

Amennyire páratlan az ilyen tartósan jó szereplés, annyira nincs példa arra sem, hogy egy csapat a hét kupadöntőjéből mind a hetet elveszítse. Nyolcadikra összejött.

A magyar bajnokságot már régen kinőtték. A magyar bajnokságot zsinórban hatszor, a hazai kupát nyolcszor nyerték meg. Óriási szenzációnak számított már az is, hogy midén tavasszal, a szintén erős, 2011-ben, és 2012-ben a Kupagyőztesek Európa Kupáját megnyerő, idén a BL-ben is bravúrokat elérő Ferencváros döntetlent játszott a Győrrel. Ezt megelőzően ugyanis négy éve veszített pontot a Győr a magyar bajnokságban.

A nagyobb célok akkor váltak reálissá, amikor az Audi lett a csapat főtámogatója 2005-ben. A következő években lett a BL-elit állandó szereplője a Győr. 2011 elején Vanyus Attila, a csapat első embere azt nyilatkozta, hogy az első döntőjük óta megháromszorozták a költségvetésüket. Pontos összeget nem árult el. Azt mondta, hogy a sajtóban megjelent 2,5 millió eurónál néhány százezerrel kevesebb a büdzséjük. Szerinte a román Valcea náluk is bőkezűbb, ha játékost kell igazolni. Ugyanakkor szakértők szerint a társasági adókedvezménnyel együtt 3 millió euró körül lehet a Győr költségvetése, amihez a szponzorokon kívül a város is hozzájárul százmillió forint feletti támogatással.

Vanyus 2011-es nyilatkozata idején a Győr ekkor már túl volt az első nagy dobásán. Korábban is játszottak a klubban román és környékbeli országok válogatottjai, de az igazán húzás az volt, amikor a magyar csapat 2010 elején leszerződtette az évtized legerősebb válogatottja, a mostanra kétszeres olimpiai, ötszörös Európa- és kétszeres világbajnok Norvégia kapusát. Bár a poszton nem állt rosszul a Győr, itt védett a magyar válogatott kapusa, Pálinger Katalin, mögötte azonban csak ifik voltak a kispadon. Márpedig a Győr első számú célja ekkor már a BL-győzelem volt, amihez két világklasszis kapusra volt szüksége. Katrine Lunde Bajnokok Ligája győztesként érkezett a dán Viborgtól. a magyar bajnokság első skandináv játékosa lett.

Vanyus akkor azt mondta: "Lundéval áttörünk egy falat, amelyen keresztül akár követői is lehetnek. Bízom benne, hogy olyan szponzori szerződéseket tudunk kötni akár nyugati, akár északi cégekkel, amelyek akár behozhatják a kapus bérét. Itt jegyezném meg, hogy Lunde nem az első, és nem is a második lesz a fizetési rangsorunkban".

Hogy ki lehet az első, arra csak tippünk van. A magyar válogatott irányítója, a 29 éves Görbicz Anita 1997 óta a Győr játékosa, már a 2002-es EHF-döntős csapatban is játszott. 2005-ben a világ legjobbjának választották, azóta is úgy tartják, hogy ott van a legszűkebb elitben, de sem a válogatottban, sem klubszinten soha nem nyert nemzetközi döntőt. Egészen eddig.

Lunde után másfél évvel érkezett a norvég válogatottal szintén pazar sikereket elérő beállós Heidi Løke, aki ugyancsak BL-győztesként szerződött a Győrhöz,  a Larvikkal nyert 2011-ben. Abban az évben a világ legjobbjának is választották, a győri játékosok pedig úgy érezhették magukat, mint a Barcelona focistái az Aranylabda átadásán. Løke mögött harmadik lett a kapus Linde, negyedik pedig a szintén Győrben játszó szerb Andrea Lekic.

A BL-győzelem érdekében edzőt is cseréltek a Győrnél 2011-ben. Elküldték a sorozatban négy magyar bajnoki aranyat nyerő, korábban a klub utánpótlását irányító Konkoly Csabát, akivel hiába jutott be a csapat minden évben legalább a BL-elődöntőjébe, 2009-ben pedig a döntőbe, nyernie nem sikerült.

Szakítottak azzal is, hogy magyar edző vezesse a csapatot. Előbb a norvég Karl Erik Böhn ült a kispadra. Ő nem mellesleg a beállós Heidi Løke akkori élettársa volt, egyben a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Korábban a Larvikot irányította, de a norvégok azért állították fel, mert állítólag segédkezett Løke Győrbe igazolásában. Böhnnel sem nyert a csapat BL-t, itthon 29-27 verte ugyan a Győr a Buducnost Podgoricát, idegenben viszont kikapott 25-27-re, így több idegenben dobott góllal a montenegróiak lettek aranyérmesek.

Tavaly nyáron Böhn után a spanyol Ambros Martin érkezett, őt a városban onnan ismerhették, hogy az Itxakóval 2011-ben kiverte a BL-elődöntőben a Győrt. Egy légióst hozott magával, a 33 éves francia Raphaelle Tervelt. A pályán az edző meghosszabbított karjának számító Tervel is nyert világbajnoki aranyat, igaz, még 2003-ban, és ezüstöt 2011-ben, klubszinten pedig KEK-et, és volt már BL-döntős is. Leszerződtetését úgy engedhette meg magának a Győr, hogy szerzett két új szponzort. Martinnal nagyon összeállt az addig sem gyenge csapat, a Győr BL-rekordot állított fel azzal, hogy sorozatban 13 meccset nyertek. Az első vereségük az elődöntő visszavágóján az idegenben kettővel legyőzött román Valcea ellen volt Veszprémben, az majdnem a döntőbe is került. Aztán a finálé első meccsén megint visszajött a régi forma, és hárommal verték a Larvikot Norvégiában. A visszavágón pedig ha nem is szép játékkal, de úgy nyertek, hogy a kupagyőzelem egy pillanatig nem forgott veszélyben.

Hogyan tovább?

Az biztos, hogy ketten is távoznak a Győrből. Az egyik a szerb Andrea Lekic, aki elégedetlen volt azzal, hogy átlövőt játszik a csapatban, miközben irányítóként érzi a legjobban magát. Decemberben az Európa-bajnokság legjobbjának is választották ezen a poszton, de Győrben erre ott van Görbicz a csapatban. A másik távozó a montenegrói Jovanka Radičević, a jobbszélső a döntő két meccsén összesen tíz gólt lőtt, a BL-ben összesen 57-et. Lekic 55-öt dobott a kupasorozatban. Ők mindketten a sztárcsapatot építő macedón Szkopjébe mennek.

Hogy ki érkezhet? Lényegében bárki, tényleg a világ legjobbjai közül válogathat a Győr, különösen úgy, hogy a spanyol női csapatokat erősen érinti a válság, a dánoknál is komoly problémák vannak, a magyar klubnál is krőzusabb román Valcea pedig bedobta a törölközőt. Évek óta lehetett hallani, hogy túlköltekeztek, idén tavasszal már hónapokat csúsztak a fizetések, a román válogatott beállósa, Ionela Stanca idény közben bontott emiatt szerződést a csapattal. A románok bejelentették, hogy az eddig 3,5 millió eurósra becsült költségvetésüket 1,5 milliósra apasztják az új idényben. Legjobbjuk, az átlövő Katarina Bulatovic éppen Győrben köthet ki, ahogyan hírbe hozták már a tavalyi teljesítménye alapján a világ legjobbjának választott Alexandra do Nascimentot is a klubbal. Ha ez megvalósulna, az már arra emlékeztetne, amikor a Real Madrid minden évben begyűjtötte az aranylabdásokat. Csak itt észszerűbben gazdálkodnak.