Hát a muskátlisor a Kossuth Lajos utcában?

Van egy oldal, ahol a kisebb tételű állami költéseket gyűjtik. Corvinusos diákok nézegetik az önkormányzati honlapokat, mennyiért és mit vettek. Egyelőre esetlegesen, személyes érdeklődésük és a hozzáférhető adatok függvénye, hogy mit visznek fel felületekre, a hitelesreferencia.hu oldalra.

Az oldalon településre, tevékenységi körre és cégnévre keresve is lehet keresni, hogy ki mennyiért és mit adott el az államnak. A találati listán ott vannak a vállalkozás adatai is: adószám, a vezetők neve és elérhetősége, honlap. Eddig 27 ezer adatot vittek fel az oldalra, ami kb. háromezer állami beszerzés adatait jelentheti, de a lista folyamatosan bővül. Rosszabb héten 30, szorgalmasabb héten 150 szerződést dolgoznak fel. 2008-nál régebbi beszerzést nem nagyon találtam az oldalon, első benyomásra a többség 2010-ből és 2011-ből való. Egyszerre öt-hét közgázos diák dolgozik rajta szabadidejében, fizetség nélkül.

A Közgépet itt ne keressék

Elsősorban a kisebb tételekre koncentrálnak a fejlesztők. A többmilliárdos nagy állami közbeszerzéseket lehet látni máshol is, a közbeszerzési értesítőből például. Itt azonban néhány százezer forintos tételek is számítanak. Ezzel együtt lehet érdekességeket találni a nagy pénzek világában is: Simicska Lajos egyik érdekeltsége, a Mahir például 2012-13-ban 1,1 milliárdért intézi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség postai ügyeit, a leírás szerint ezt: „Postai küldemények továbbításához szükséges postai bélyegszükséglet biztosítása, a küldemények bérmentesítése.” Az Europortó Bt. 2011-12-ben ugyanezt csinálta az NFÜ-nek 7,8 millióért, persze nyilván sokkal kisebb volumenben.

De hogy tényleg a kicsikre is koncentráljunk, rákerestem a villanyszerelésre, és például olyan találat is volt, hogy 2008-ban a tápiószelei óvoda „világító testeinek cseréjét” 1.257.546 forintért intézte az Unimax 2002 Kft. Vagy hogy Batiz András egykori kormányszóvivő (2004-2006) Andromédia Produkció Kft. nevű cége EU-s pénzből épült dolgok átadását fotózta és videózta még 2008-ban az NFÜ-nek, 5,6 millióért. Akkor már ezen a vonalon tovakattintgatva kijött, hogy 2011-ben a Hír TV 150 millióért csinált műsorszámokat az EU-s pénzosztás szempontjából. Jól el lehet érdeklődni.

A szájt jelszóval védett. Az alapító Szebeni Dávid háromféleképpen ad hozzáférést.

Szebeni a Corvinus Egyetemen tanít de foglalkozik EU-s pályázatok írásával is. A diákokat ő toborozta erre a munkára, 2011 óta dolgoznak rajta, tavaly novemberben indult a tesztüzem. Az oldal létrehozásához a programozókat és a jogászokat az ő cége fizette.

Az önkormányzatok és más, beszerzéseket megrendelő állami intézmények ingyen hozzáférést kapnak. Ahonnan valamilyen adat felkerült (eddig kb. 1700 önkormányzat a 3200-ból és jónéhány költségvetési intézmény), oda küldtek e-mailt, általában a polgármestereknek. A mailben kapott jelszóval adatokat is felvihetnek, ha akarnak.

A többségük nem reagált a lehetőségre. Szebeni tapasztalatai szerint ha egyáltalán megnyitják a mailt, és az nem veszik el már a titkárnőknél, akkor sokszor zavarodott bizonytalanság a reakció. „Jóban kell lenni ezekkel?” - a jellemző kérdés, és fentről, a kormánytól várnának iránymutatást az önkormányzati vezetők. Legalábbis az informális visszajelzések alapján ez a jellemző reakció.

A vállalkozások is vihetnek fel adatokat az oldalra, de nekik a hozzáférésért fizetniük kell. Szebeni arra számít, hogy érdekeltek lesznek, mert egyrészt megnézhetik, hogy máshol ki mennyiért végez el munkákat, másrészt referenciaként is lehet előnyös az, ha róluk kiderül, ők már ilyen vagy olyan munkát elvégeztek. Például jó lehet az Unizola Kft-nek, ha más környékbeli önkormányzatok is tudják, hogy tavaly 800 ezerért kaszálták le a Tapolca keleti felének zöldjét.

Szebeni abban bízik, hogy vállalkozói szövetségeknek, érdekvédelmi szervezeteknek tudja esetleg eladni a hozzáférést.

A harmadik csoport, akik használhatják most ezt az oldalt, az néhány újságíró, akiknek Szebeni figyelmükbe ajánlotta a keresőgépet. Így tud játszani vele most a 444.hu is.

Szebeni szerint a keresőoldal lényegében állami feladat is lehetne, hiszen a közpénzek költésének részletei a nyilvánosságra tartoznak. Próbált már a kormánnyal is kapcsolatba lépni, hogy rábeszélje őket, ez mindnekinek jó és hasznos szolgáltatás. És legalább azzal segítsenek, hogy biztatják az állami intézményeket, hogy osszák meg adataikat. Eddig egy államtitkárhoz jelentkezett be, és egy osztályvezető-helyettes fogadta, aki nem tudott semmi biztosat mondani.

Az oldal üzemeltetői azt mondják, hogy nem leleplezéseket és botrányokat akarnak az oldallal csinálni. Semmilyen titkos adat nincs rajta: vagy nyilvános adatbázisból ők tesznek fel szerződési adatokat, vagy pedig maguk az érintettek tehetik fel a magukra vonatkozó dolgokat.

A pozitív üzenetek jegyében például oklevéllel tervezik jutalmazni a leginkább együttműködő önkormányzatokat vagy állami hivatalokat.

520 cserép futómuskátli tavaly Tapolcának 1.188.720 forintjába került. Kispest 2011-ben vett három Skodát, a legdrágább 7,7 millióba, a legolcsóbb 3.257.259 forintba került. A Darázs & Társa Ügyvédi Iroda (itt dolgozott Bakondi György, a katasztrófavédelem mostani vezetője) 2008-ban Egernek öt közbeszerzési eljárásban is adott tanácsot, mind egy-egy intézmény akadálymentesítésére vonatkozott, és mindegyik 250 ezerbe vagy 300 ezerbe került. Békéscsabának már 3,15 millióért adtak a csatornázáshoz közbeszerzési tanácsot 2011-ben, Nagykanizsának meg 4 millióért, de az nem derült már ki, hogy ott a közbeszerzés mire vonatkozott. A sajtóból tudható, hogy ennél sokkal több közbeszerzési ügyben adott tanácsot önkormányzatoknak a Fidesz-barátként elkönyvelt iroda, öt perc google-ozással rögtön találtam például egy 12,3 milliós tételt Kondoros esetében 2009-ből. A hitelesreferencia.hu egyelőre nem alkalmas teljes cégsztorik értelmezésére, de valahonnan el kell indulni.

Az oldal könnyen kezelhető, és ahogy Szebeni mondta, hátha egyszer intézményesedik, és magától értetődően minden állami beszerzés adata felkerül rá. „Nem akartam várni vele. Szerintem ha van egy ötleted, meg kell csinálni, nem másokra várni” - foglalta össze, hogy támogatók és intézményes adatközlők nélkül miért kezdett költeni erre.