• Minden vendéglátóhelynek, ami zenét játszik felvételről vagy a rádióból, fizetnie kell az Artisjusnak.
• Van olyan étterem, ahol többet fizetnek az Artisjusnak, mint gázszámlára.
• Az éves díj egy kisebb étteremnél is több mint félmillió forint.
• A Cloudcasting olcsóbban adná a zenét az éttermeknek, de az Artisjus szerint ezt nem teheti meg.
• UPDATE: Délután volt egy egyeztetés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál, az ott elhangzottakkal itt-ott kiegészítve a cikk.

- Nekem Németországban is van éttermem, ott évente 217 eurót (63 ezer forint) fizetek azokért a zenékért, amikért itthon havonta 47 ezret kér el az Artisjus - mondja egy vendéglátós forrásunk.

- A mi pizzériánkban havi 24 ezer forint a gázszámla. Az Artisjus havonta 36 ezret kér, nevetséges - mondja egy másik tulaj.

Egy szó mint száz, az éttermesek egy ideje be vannak rágva a zenék szerzői jogait kezelő Artisjusra, annak magas árai miatt. Ezért örültek, amikor tavaly bejött a magyar piacra a CloudCasting Kft., ami csak feleannyi pénzt kért tőlük a zenékért.

Kérik a Universalos számokat

A CloudCasting a Universal kiadó szerzőinek jogi képviselője. A Cloudcasting a Universal kiadótól kapott megbízást bizonyos zenék forgalmazására. Olyan előadók számai vannak a Universalnál, mint a U2, Mariah Carey, Will.I.Am., Carly Rae Jepsen és még irgalmatlan sokan.

A Cloudcasting szerint a Universal amerikai főnöke tavaly személyesen repült Magyarországra, és közölte az Artisjussal, hogy nem tartanak igényt a szolgáltatásaikra, és maguk fogják a saját zenéiket "értékesíteni".

Ennek ellenére az Artisjus szerint ezt nem tehetik meg.

Adminisztratív hibák

- Nem akarok nagyon messziről indulni, de a XIX. században három francia zeneszerző.... - kezdték a mostani jogvita hátterének magyarázását az Artisjusnál. A szervezet álláspontja szerint a CloudCasting rosszul, hibásan nyújtotta be a kérelmet hozzájuk, ezért nem árulhatják a zenéket.

Szerintük a legfontosabb hibák (és zárójelben kis magyarázat, ahol szükséges vagy lehetséges):

• A Universal a művek igen nagy része tekintetében nem igazolta a jogszerzési láncolatot (nem bizonyították, hogy tényleg övék a zene).
• Nem jelezték előre az amerikai jogkezelőknek, hogy hol és milyen időszakban fognak párhuzamos jogosítást végezni (dekódolhatatlan jogi BS).
• A szerződést aláíró szerző gyakran nem volt beazonosítható.
• Előfordult, hogy a szerző által alá nem írt (!) szerződést csatoltak be jogaik igazolására.
• Előfordult, hogy aláírták ugyan a szerződést a felek, de az nem jogátruházásról szólt (rossz papírt csatoltak be).

A magyar jogkezelő egyébként azt mondja, hogy ha a CloudCasting idén benyújt hozzá minden szükséges papírt, akkor jövő januártól "elengedi" az érintett számokat.

Csak húzzák az időt

Ehhez képest cloudcastingos forrásaink szerint az Artisjusnál időhúzásra játszanak.

Ki vannak tömve pénzzel, őket nem sürgeti semmi. Arra játszanak, hogyha elég sokáig húzzák az időt, elég költséges lesz a jogi eljárás, akkor a Universal, akinek a magyar piac azért nem egy nagy történet, egyszerűen hagyja majd a francba az egészet.

Két helyre fizettem

- Az tény, hogy az Artisjus kurva drága. Orbán Viktor a vállalkozásoknak is rezsicsökkentést ígért, hát nekem pont az lenne, ha kevesebbet kellene fizetnem. Amúgy tök mindegy, hogy a CloudCastingnak vagy az Artisjusnak - mondta egy kis belvárosi étterem tulajdonosa.

Ő így foglalta össze a történteket:

Tavaly valamikor ősz végén megkerestek a CloudCastingtól, azt mondták, ők olcsóbban adnak háttérzenét, ha szerződöm velük. Megállapodtunk, és januártól fizettem nekik. Azt mondták, ők mindent intéznek az Artisjusszal, azok bármit küldenek nekem, mondjuk számlát, azt küldjem tovább nekik. Küldték is a számlákat, amiket továbbítottam a CloudCastingnak, de tőlük márciusban jött egy levél, hogy bukták az eljárást az Artisjusszal szemben. Visszaküldték a számlákat is. Három hónapig két helyre fizettem. Most kint van a cloudcastingos doboz, abból jön a zene, de ők nem kérnek pénzt, amíg az Artisjusszal le nem rendezik a történetet. Nevetséges ez az egész, havi 38 ezer forint azért, hogy minimál hangerőn zümmögjön valami háttérzene, míg az emberek vacsoráznak.

Boxzsáknak mentek

Csütörtök délután volt egy egyeztetés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol a vendéglátósokon túl résztvettek az Artisjus, az zenei eladók, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának képviselői is.

Nem állítanám, hogy a 2 órás beszélgetés végére szimpatikusabb lett a szerzői jogvédők álláspontja, de azért mindenképpen nagy riszpekt jár a szervezetnek, hogy egyáltalán elmentek a fórumra, noha tudták, hogy gyakorlatilag a teljes 2 órába őket fogja csesztetni gyakorlatilag a teljes hallgatóság. Így is lett.

45 kiló dokumentáció

A CloudCasting képviselője például elmondta, hogy 45 kilogramm dokumentációt küldtek át papíron az Artisjusnak, ami elmondásuk szerint konkrétan a kaliforniai kormányzó ellenjegyzését kérte bizonyos szerződésekre. Talán emiatt is voltak egy picit csalódottak, amikor a szerzői jogvédők adminisztrációs hibákra hivatkozva elutasították a kérésüket, hogy a tulajdonukban lévő Universalos zenéket maguk "árulhassák".

Egyébként ők még higgadtak voltak a  vendéglátósokhoz képest, akik tényleg nem értették, hogy miért kell fizetniük olyan zenéért az Artisjusnak, ami szerintük (és a jogtulajdonos szerint nem is az egyesületé). Ebben az értelemben az Artis jogi érvelése a legkevésbé sem hatotta meg őket.

Nincs ingyen zene

Az is kiderült, hogy valaki hiába használ csak Creativ Commonsos, vagy ahhoz hasonló ingyenes zenéket akkor is fizetnie kell. Sőt akkor is, ha a saját maga által írt, és előadott számokat rakja be felvételről, ha csak nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani, hogy mondjuk tényleg sosem rakott be semmilyen más zenét a vendéglőjében. Az Artisjus ugyan elismerte, hogy ez nem egy jó helyzet, de ettől még a hallgatóság körében nem lett népszerűbb.

Ahogy attól sem, hogy a 153 fővel dolgozó, éves szinten 10 milliárd felett kaszáló szervezet működési költséget a 25 százalékot verdesi, tehát a bevételek közel negyede sosem jut el az előadókhoz. Ezt a számot azért az Artisjus annyival árnyalta, hogy az ő számításaik szerint "csak" 20 százalék körül van a működési költség, és hogy ennek jó része a szerzők egészségügyi hozzájárulására megy el.