Navracsics Tibor igazságügyi miniszter még május közepén nyújtotta be azt a javaslatot, ami a XIII. kerülettől elvenné, és a fővárosnak adná a Margitsziget irányítását. A törvényről elvileg ma (hétfőn) szavaznak a Parlamentben.
Ha a Margitsziget a főváros irányítása alá kerül, akkor Tarlósé a szigetről befolyó adóbevétel is. Forrásaink szerint viszont nem valószínű, hogy ez áll az akció mögött.
Évi 100-150 millió forint adóbevétel. Jó, ez sok pénz, de valójában senkinek sem számít.
Az összeg a XIII. kerület közel 25 milliárd forintos éves költségvetésének 0,6 százaléka. a főváros 300 milliárdot meghaladó éves költségvetéséhez képest pedig végképp aprópénz. Ennek alapján tényleg nem valószínű, hogy Tarlósnak csak a pénz miatt érje meg balhét csinálni a fővárosban, ahol a Fidesz már egy évvel ezelőtt sem állt túl fényesen.
A Margitsziget fejlesztése csak a terület státuszának megváltoztatásával képzelhető el - nagyjából így lehetne összefoglalni a kormányzat és a fővárosi önkormányzat érveit. Szerintük a 2030-ig tartó városfejlesztési koncepció olyan jelentőségű, hogy az túlmutat egy kerületi önkormányzat lehetőségein.
Az új, high-tech Margitszigeten lenne lóvasút, meg ingyen wifi, meg négysávos csodafutópálya, meg még csomó minden izgalom. Tarlós az Origo szerint 2016-ig akarja befejezni a csodasziget építését. Ehhez képest a 444-nek küldött kormányzati tájékoztatás szerint:
a Margitsziget helyzetének rendezése annak kapcsán merült fel, hogy most készült el Budapest új, 2030-ig szóló városfejlesztési koncepciója, amely részletesen meghatározza a főváros fejlesztésének lehetséges céljait és irányait. A koncepció szerint a főváros a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási időszakra 27 olyan nagyprojektet készül megvalósítani, amelyek értéke 50 millió euró felett van. Ezen projektek közül számos érinti a Margitszigetet is.
Mondjuk a most nyilvánosságra került tervek olyan nagyon sok eredeti ötletet nem tartalmaznak, a legtöbb fejlesztés a lóvasúttól a wifi-ig szerepelt már a fővárosi önkormányzat által 2008-ban, még Demszky Gábor idején készített Margitsziget-koncepciójában.
Érdekes módon a fővárosi önkormányzat pontosan ugyanazzal érvel a Margitsziget "elvétele" mellett, mint amivel a XIII. kerület ellene.
Tarlós szerint a kerület egy fillért nem költ a sziget fejlesztésére, ezért el kell venni tőlük a területet.
A XIII. kerületi szerint eddig sem költöttek egy fillért sem a Margitszigetre, a főváros mégis vígan tudott fejleszteni, így csak ezért nem kell elvenni tőlük a szigetet.
Külön érdekes, hogy mikor a fővárosi önkormányzatnál rákérdeztünk, hogy pontosan milyen fejlesztéseket finanszíroztak az elmúlt 10 évben azt a választ kaptuk, hogy semmilyet, miközben Tarlós a múlt héten maga beszélt róla, hogy a főváros állja most is a cechet, ha a Margitszigetről van szó.
Persze a fentieken túl elhangzott néhány szórakoztatóbb érv is, így például mikor Tarlós lekommunistázta az egész XIII. kerületet (ami szerinte Kádár János kedvence volt), illetve gyerekkori traumájáról is mesélt, amit a nem zenélő zenélőkút okozott neki.
Építkezések indulhatnak a Margitszigeten, miután a főváros felparcellázta azokat, sőt a területek külön-külön eladhatóvá válnak - erről a Világgazdaság írt két hete. Tarlós viszont "buta politikai hazugságnak" nevezte, hogy feldarabolnák a szigetet. Azt egyébként ellenzéki forrásaink sem tartják valószínűnek, hogy a főváros eladná a Margitsziget egy részét, még ha hozzájuk is kerül az irányítás.
Információink szerint a törvényjavaslat május 17-i benyújtása előtt egy nappal még úgy nézett ki, hogy a Városligetet is vinné a fővárosi önkormányzat, legalább is erről tanúskodik az önkormányzati bizottság ülésének május 16-án készült meghívója.
Megkerestük az önkormányzati bizottság elnökét, a fideszes Láng Zsoltot, hogy mikor és miért került ki az elképzelésből a Városliget, illetve, hogy mi a véleménye a Margitsziget irányításának fővárosi kézbe adásáról. Láng sűrű elfoglaltsága miatt nem tudott válaszolni. Nevében a Fidesz frakció önkormányzati kabinetje annyit közölt, hogy a bizottsági meghívón szereplő címet a KIM adta, de az ülésen már szó sem volt a Városligetről.
Az említett bizottsági ülésen a jegyzőkönyv szerint a KIM-et képviselő Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár megpendítette, hogy a Margitsziget nem feltétlen az utolsó fővárosi terület, amit Tarlós irányítására bíznak, ezzel a frászt hozva Láng Zsolt bizottsági elnökre, aki a II. kerület polgármestere.
DR. ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA helyettes államtitkár:
(...) az alaptörvény azt mondja, hogy a főváros kerületekre tagozódhat, tehát nem feltétlenül kell ennek örökké így lennie.
ELNÖK:
Óóó!
(...)
ELNÖK:
Köszönöm szépen, helyettes államtitkár asszony. Az első mondata szíven ütött, mint egy fővárosi kerületi önkormányzat vezetőjét. (...) szerintem azért a kerületek szükségesek a főváros működtetésében. (...) Mi is éreztük az alaptörvényben ezt a hat jelzőt, de mi azt egy enyhe jogalkotói elírásnak tartottuk egyébként, mert természetesnek vettük, hogy kerületek alkotják a fővárost.
A margitszigetes javaslat, mint a fentiekből is látszik picit nyugtalanít egyes fővárosi önkormányzati vezetőket.
Tarlós és a fideszes polgármesterek konfliktusa 2011-re nyúlik vissza. Az akkori fideszes belháborúban a kerületek sok hatáskört elvettek volna a fővárostól, míg Tarlós a kerületek jogait nyirbálta volna meg. A polgármesterek most megint hasonló ügyek miatt aggódhatnak.
Bár a szocialista vezetésű XIII. kerület szívatása közvetlenül nem fáj nekik, de ha a KIM és Tarló precedenst teremt a Margitszigettel, akkor később a Vár, a Városliget vagy akár a Kossuth tér is hasonló sorsa juthat. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy 2014-ben nem szerzi vissza a főpolgármesteri széket a baloldal. Akkor pedig a helyükön maradó fideszes kerületi vezetőknek még több félnivalójuk lesz a főpolgármesteri hivataltól, mint most.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.