• Térségünk nyolc szilárdnak nevezhető demokráciája közül utolsók vagyunk.
• 2004 óta egyre rosszabb a magyar demokrácia helyzete.
• Korrupcióban, a média függetlenségében és a kormányzás demokratikusságában állunk a legrosszabbul.

Magyarország ma még "szilárd" demokráciának nevezhető, de egyre közelebb csúszik a "félig szilárd" kategóriához - ez a lényege a Freedom House amerikai jogvédő szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésének. Az FH a térségünkben a szilárd csoporthoz tartozó nyolc ország közül az utolsó helyre állította Magyarországot a Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban, 2013) című értékelésében.

A Freedom House értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik. A FH összesen hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Az 1 és a 3 pont között teljesítő "megszilárdult demokráciák" közé a FH Szlovéniát (1,89 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,14), Lengyelországot (2,18), Litvániát (2,32), Szlovákiát (2,57) és Magyarországot (2,89) sorolta. A 3 pont alatt teljesítő országok már csak félig konszolidált demokráciának számítanak.

Magyarország a választási folyamat és a civil társadalom megítélésében egyaránt 2,25 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető.

A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3 századdal rosszabb, mint a tavaly közölt eredmény. 2010-ben a magyar eredmény még 2,39 volt, 2004-ben pedig még 1,96-on álltunk. Azóta a romlás folyamatos.

A Freedom House jelentését az MTI "Freedom House: Magyarország megszilárdult demokrácia, a térségben a nyolcadik, utolsó a kategóriájában" címmel hozta le. Korábban kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosa is szigorúan bírálta Magyarországot, amiért hazánk 4. alkotmánykiegészítése “tartósította a bíróságok függetlenségének problémáját, aláásta az alkotmányos kontrollt és veszélyezteti a fékek és egyensúlyok rendszerét”.