Magyar idő szerint este kilenckor Spanyolország és Tahiti válogatottjai csapnak össze a brazíliai Konföderációs Kupán. Nehéz az ilyet számszerűsíteni, de interkontinentális futballtornán valószínűleg ez minden idők legegyenlőtlenebb párosítása.

A világ- és kétszeres Európa-bajnok Spanyolország jelenleg hatalmas fölénnyel vezeti a FIFA világranglistáját, míg Tahiti a 138. helyen áll. A csendes-óceániai szigetország eleve csak a körülmények szerencsés összjátékának köszönhetően jutott ki most Brazíliába. Az Óceánia-bajnokság egyik elődöntőjében a Új-Kaledónia kiverte a toronymagas favorit Új-Zélandot, a döntőben viszont Tahitinak volt mázlija, és verte meg a papíron sokkal esélyesebb, a világranglistán most 97. Új-Kaledóniát.

A szinte csak amatőr játékoskból álló Tahiti csapat a Konföderációs Kupa első meccsén úgy kapott ki 6:1-re Nigériától, hogy az afrikaiak se nem játszottak jól, se nem erőltették meg magukat. Ha csütörtök este a spanyolok kicsit is odateszik magukat, Guinness-rekord végeredmény születhet.

A meccs felvezetéseként összeszedtük a legegyenlőltenebb küzdelmeket. Legalábbis a komoly, interkontinentális focitornák életében. Igazságtalan lenne olyan vébéselejtezőkkel foglalkozni, mint a 2001-es Ausztrália-Amerikai Szamoa, aminek 31:0 lett a végeredménye. Konföderációs Kupán igazán nagy verés még nem volt, így végül csak világbajnokságokról válogattunk.

Kubában a foci soha nem volt népszerű sport, a háború előtti vébéken viszont szinte mindenki elindulhatott, aki egyáltalán vette a fáradtságot a nevezéshez. Kuba selejtező nélkül jutott ki Olaszországba, aztán nagy meglepetésre az első fordulóban kiverték Romániát. A nagyon erős svédek ellen viszont teljesen összeomlottak.

A furcsa gyarmati név gyakorlatilag a mai Indonéziát takarta. Nekik sem kellett selejtezőt játszaniuk a kijutásért, és valószinüsíthető, hogy ezért az eredményért a későbbi döntős magyarok meg sem erőltették magukat különösebben.

Az előző négy vébé közül az uruguayiak kettőn indultak - és mind a kettőt meg is nyerték. Svájcban a magyar Aranycsapat végül megállította őket, de előtte még sokkal korszerűbb focijukkal úgy megalázták Skóciát, ahogy egy évvel korábban éppen a magyarok az angolokat a Wembleyben.

Valamennyi vébé közül az 1954-es svájci tornán volt a legmagasabb a gólátlag, köszönhetően az ilyen meccseknek. A gyenge Törökország csak egy szerencsés sorsolásnak köszönhetően lehetett ott a világbajnokságon, de még így is hetet vágtak az akkor még gyerekcipőben is alig járó ázsiai foci képviselőjének.

Ekkor még senki nem gondolta volna, hogy 48 évvel később a koreaiak játszanak (kis bírói segítséggel) vébé-elődöntőt, a magyarok pedig ott lesznek, ahol. Korabeli beszámolók szerint a teljesen felkészületlen ázsiaiak a második félidőben már alig álltak a lábukon, Puskásék pedig csak bemelegítésnek használták első meccsüket a tornán.

A mai Kongó volt az első fekete-afrikai csapat, amelynek sikerült kijutnia világbajnokságra. Ott úgy tűnt, még a szabályokat sem sikerült egészen elsajátítaniuk - a szabadrúgáshoz készülődő brazilok elől a labdát elrúgó Mwepu Ilunga joggal lett mára kultuszhős. A nagyon jó jugoszlávok ellen esélyük sem lehetett.

Az utolsó alkalom, amikor Magyarország futballválogatottját csodálta az egész világ. A salvadori egyébként annyira nem volt rossz csapat, ez a másik két csoportmeccsükön világosan kiderült, Nyilasiéknak viszont aznap Spanyolországban minden sikerült ellenük. Soha, senki nem rúgott kilencnél több gólt egyetlen vébémeccsen, csak mi.

Kicsit hasonló eset az előzőhöz. A szaúdiak nem voltak nevetségesen gyenge csapat, a három gólt szerző Klose vezetésével viszont a németek nem tudtak aznap hibázni.

Az utóbbi húsz évben már ritkák voltak az ilyen arányú vereségek a vébéken. Az első meccsükön Brazília ellen szépen helyt álló koreaiak viszont a második körre teljesen leeresztettek, és hetet kaptak attól a portugál csapattól, amely az egész tornán csak ezen a meccsen tudott gólt szerezni.