Aki szokta olvasni a külföldi interneteket, mondjuk hogy valami jó lehúzós véleményt találjon Magyarországról, vagy mert receptet keres steaksütéshez, az tuti belefutott már Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár blogjának hirdetésébe. Én gyakorlatilag nem tudom úgy kinyitni a Chrome-ot, hogy abban Kumin ne legyen benne valahol.
Ez a hirdetési lefedettség nem lehet nagyon olcsó, de hálistennek az adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül.
A hirdetésekből, meg a blog tartalmából elég könnyen ki lehet következtetni, hogy Kumin (munkaköri leírásával összhangban) elsősorban magyarul nem beszélő külföldiekkel próbál kommunikálni.
A fresh perspective on current events in Hungary.
Ez is benne van a hirdetésben, meg a blog leírásában is.
Friss nézőpont a magyarországi eseményekről.
Kumin nem csak a Tumblren terjeszti a "friss nézőpontot", a helyettes államtitkár ott van a Facebookon meg a Twitteren is.
Nem vagyok egy megkérdőjelezhetetlen szakértő, de hogy Kumin totálisan félreértette a Tumblrt, azt még én is meg tudom állapítani.
A posztjai iszonyú hosszúak, mindenféle személyes hangot, vagy stílust nélkülöznek. Általában kicsit sértett angol hírügynökségi géphangon szólnak arról, hogy nem a magyar kormány megy szembe az autópályán, hanem mindenki más. Ez az említett "friss nézőpont".
És most senki se gondolja, hogy amúgy kormányzati vagy állami szereplőként nem lehet máshogy.
Meg kell nézni az Fehér Ház tumblrét, ami azért nem egy cicás-gifes történet, de fényévekre van Kumin produkciójától. De még az amerikai hadsereg is lazábban nyomja, mint a helyettes államtitkár.
Ezek fényében nem csoda, hogy a mikroblogos közösségben a nagy áttörés még várat magára.
A címlapon lévő bejegyzések közül a legnépszerűbbnek van Facebook 20 like-ja. Szegény Kumin posztjait alig reblogolják, és ha igen általában akkor is viccből.
A blog talán legnagyobb eredménye, hogy miatta jött létre a ferenckuminlies tumblr.
Kértünk olvasottsági statisztikákat a Miniszterelnökségtől, de ilyeneket nem adtak ki nekünk. A számok azért lettek volna érdekesek, mert a blogot orrba-szájba hirdetik a Google hirdetési rendszerében.
Ahol egyetlen este alatt találkoztunk vele:
A Google hirdetések alapvetően nem drágák, de azért ennyi megjelenés kattintás alapon sem filléres összeg, ráadásul a blog bannerei nem is tegnap óta futnak a rendszerben.
Önszorgalomból mindenki úgy égeti magát, ahogy akarja. Az egész tumblres bohóckodás nem is lenne érdekes, ha nem hirdetnék ennyire.
Ami viszont hihetetlenül jó hír, hogy a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint közpénzt egy fillért sem költenek Kumin blogjára.
A hirdetéseket saját kezdeményezésére egy olyan személy rendelte meg, aki rendszeresen nyomon követi a Magyarországról szóló külföldi tudósításokat, véleménycikkeket, és nagyon felháborodott a sokszor torzító, súlyos tárgyi tévedésektől terhes szövegek áradatától.
Szóval létezik valahol egy személy, akit annyira felhúzott Magyarország rossz külföldi sajtója, hogy ennek ellensúlyozására saját pénzéből Kumin Ferenc tumblrét reklámozza az interneteken.
Ha most találgatnom kéne, akkor azt mondanám, hogy az egyetlen ilyen személy maga Kumin Ferenc lehet, de a Miniszterelnökség sajtóosztályán azt mondták, hogy ők sem tudják ki a rejtélyes mecénás.
Ezzel, meg a kormányt támogató külföldi civiles sztorival együtt tényleg érthetetlen, hogy miért nem állunk jobban a nemzetközi közvélemény előtt.
(Keressük a legjobb a Kumin hirdetést. Ha olyan oldalon futsz bele az államtitkár blogjának bannerébe, ahol nem számítasz rá, akkor csinálj egy screenshotot és küldd be: szerk@444.hu!)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.