Gyurcsány volt titokminisztere mellett Galambos Lajos titkosszolgálati vezetőt is 2 év 10 hónapra ítélték. Laborc Sándor titkoszolgálati főnök felfüggesztett börtönt apott. Az ítélet nem jogerős.

Galambost, aki 2004-2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, kémkedésért ítélték el. Szilvásy Györgyöt - 2006 júniusától Gyurcsány bukásáig, 2009. április 14-ig volt titokminiszter - felbújtóként elkövetett kémkedésért. Laborc Sándort - ő Galambos utódja, 2009. augusztus 31-ig volt az NBH főigazgatója - bűnpártolással vádolták.

Ami meglepő, hogy az ügy negyedik vádlottját, P. Lászlót viszont felmentették.

A Btk. szerint:

261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetési tételek alapján tehát Galambos idegen hatalom vagy szervezet részére kémkedett, de szigorúan titkos minősítésű adatot nem adott át. És erre felettese, a miniszter utasíthatta. Laborc bűnpártolóként vagy a büntetőeljárás sikerét próbálta megakadályozni, vagy közreműködött a bűncselekményből származó előny biztosításában.

Arról borzasztó keveset tudunk, hogy miről is van szó.

A debreceni törvényszék katonai tanácsának tárgyalásának minden anyaga, a vádirat, a tanuvallomások, de még az ítélet indoklása is szigorú államtitok, a titkosítás 2041-ig szól.

Így igazából csak találgatni lehet, támaszkodni csak a jobboldali sajtóban megjelent, megfogalmazásuk szerint nem cáfolt információkra tudunk. A "nem cáfolt" ez esetben magyarázatra szorul. Mivel a per minden anyagát titkosították, így a perben érintetteknek nem is állt módjukban cáfolni bármit, ami ezzel kapcsolatban megjelent. Így ez esetben a cáfolat hiányát nem lehet az állítás megerősítéseként kezelni.

Lássuk, mik ezek az állítások:

• Galambos Lajos 2007-ben megbízta P. László cégét az NBH munkatársainak átvilágításával.
• Ez szokatlan húzás, külsős, civil céget biztak meg a magyar kémek megfigyelésével.
• Amit persze indokolhat, hogy ki mást lehetett volna megbízni ezzel.
• De P. László cége gyanús. Sok az orosz kapcsolata. P. apja a kijevi repülőmérnöki egyetemen végzett. P. anyja a volt Szovjetunióból származik. A cégben társtulajdonos V. Rezsőné is orosz anyanyelvű.
• Az átvilágítást állítólag bolgár szakemberek végezték, akik valójában nem is bolgárok, hanem oroszok.
• Az átvilágításhoz Oroszországból hoztak be technikai eszközöket.
• Ezeket a vámellenőrzést kikerülve, P. László hozta be az országba. Történetesen az ő cége működtette a reptér védelmi rendszereit is.
• És ez most már tényleg nagyon durván összeeskűvés-elméletes lesz: az egész hátterében az állt, hogy az oroszok meg akarták szerezni a Molt.
• Ezt a jobboldal szerint az is bizonyítja, hogy Galambos utódja, Laborc Sándor feljelentést tett a Molt is védő magántitkosszolgálat, az UD Zrt. ellen.

De hogy más szempontokat is bevigyünk a történetbe: Galambosék célja az is lehetett, hogy feltárják, ki szivárogtat a titkosszolgálattól. Feltételezték, hogy az NBH-ban dolgoznak olyanok, akik kapcsolatban vannak a Fidesszel. Azt, hogy aktív kémek is kapcsolatban voltak-e a Fidesz politikusaival, nem tudjuk. Arról viszont Demeter Ervin tanuként maga beszélt az UD-ügyben a kiszivárogtatás miatt indult személyiségi jogi perben, hogy volt titkosszolgákkal igenis kapocslatban állt, kapott tőlük információkat.

Hogy mindebből mi igaz, azt leghamarabb 2041-ben tudhatjuk meg. A tárgyalás annyira titkos volt, hogy csak az ítélet rendelkező részét hozták nyilvánosságra. Vagyis annyit, amennyit az első három bekezdésben írtunk.

Via MTI, Magyar Nemzet