Legalább 42 halottja van az egyiptomi hadsereg hajnali rajtaütésének a Murszi-párti tüntetőkön. A sérültek száma több száz, de akár ezernél is több lehet. Ez volt az egyik legbrutálisabb tüntetők elleni erőszak Mubarak bukása óta.
Azt, hogy pontosan mi történt, természetesen különféleképpen magyarázza a két tábor. A megbuktatott elnök hívei szerint ülősztrájkot tartottak a Köztársasági Gárda épületénél, ahol Murszit fogva tartják, és a hajnali ima idején tüzet nyitottak rájuk.
A hadsereg ugyanakkor azt mondja, “terroristák” támadták meg az épületet, és meg is próbáltak bejutni, ezért lőttek rájuk.
A Muszlim Testvériség politikai alakulata, a Szabadság és Igazság (vagyis Murszi pártja) az eset után felkelésre szólította fel az országot. “Meg kell védeni Egyiptomot azoktól, akik tankokkal akarják ellopni a forradalmat.”
Az ultrakonzervatív szalafita al-Núr párt, amely egyébként támogatta Murszi eltávolítását, a mai eset után bejelentette, visszavonul az utódlásról szóló tárgyalásoktól. Szombaton úgy tűnt, sikerül kinevezni Mohammed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség volt vezetőjét átmeneti miniszterelnöknek a következő választásokig, az esküt mégsem tette le, és azt mondta, tovább kell egyeztetni. Most az erőszakot ítélte el twitterén.
Kairóban több hidat is lezártak, többek között azt, amely a tüntetések meghatározó helyszínére, a Tahrír térre vezet.
A BBC tudósítója idézte a Muszlim Testvériség egyik támogatóját, aki szerint eddig sikerült meggyőzni az iszlamistákat, hogy ne fogjanak fegyvert, de a mai mészárlás után sokkal nehezebb lesz a helyzet. Más kérdés, hogy sokan közülük eddig sem válogattak az eszközökben: egy pénteki amatőr videó szerint al-Kaida zászlós férfiak dobtak le egy tetőről és vertek agyon Murszi-ellenes fiatalokat.
Murszi hívei most még talán nem fognak polgárháborút kirobbantani, de az is biztos, hogy az ország nem élhet éveken át a folyamatos forradalom állapotában. Egyiptom elemi érdeke lenne, hogy az ország két fele ne essen nyíltan egymásnak, de ezt így, egy államcsíny kellős közepén senki sem tudja garantálni
- írtuk múlt szerdán, a puccs idején, és utóbbival kapcsolatban egyre több az aggasztó jel.
Az Egyesült Államok mindenesetre “elítélte az erőszakot”, de továbbra is kínosan ügyel, nehogy kimondja a katonai puccs kifejezést. Az biztos, hogy a történet már sokkal összetettebb, mint amilyen a Mubarak bukásához vezető 2011-es forradalom volt. Vagy legalábbis bonyolultabb, mint amilyennek a világ azt látta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.