• 2008 óta rengeteg európai országban bukott meg kormány.
• Többen, mint amennyiben nem. Csak egy példa: Magyarország.
• Olyan országokban buktak meg kormányok, mint Finnország vagy Luxemburg, miközben olyanokban, mint Macedónia vagy Albánia, mindenki kitöltötte a ciklusát.

A 2008-as gazdasági világválság kirobbanása óta talán még keményebb egy országot vezetni, mint előtte. Nem is sikerült mindenkinek. Volt, ahol a válság, máshol a NATO, egy daganat, a korrupció vagy egy őszi lábműtét akadályozott meg egy kormányfőt abban, hogy végigvigye a ciklust. Legutóbb már a félmillió fős Luxemburgban is belebuktak egy kémbotrányba, a portugál meg a spanyol kormány pedig egyre nagyobb belpolitikai válságba kerül.

Végignéztük, hogy a 46 európai ország közül hol volt 2008 óta olyan kormányfő, aki nem bírta végigvinni a teljes ciklust. Ahol találtunk ilyet, azt az országot pirossal, ahol nem találtunk ilyet, vagyis minden kormányfő vagy elnök leszolgálta az idejét, azt az országot zölddel írtuk. (A cikk alján egy kördiagram ábrázolja az eredményt.)

Albánia

A 68 éves Sali Berisha konzervatív miniszterelnök 2005 óta vezette az országot, és két ciklust is végigvitt, de júniusban már nem választották újra, és szocialista kormány jött.

Andorra

Andorrában ugyan egy francia és egy spanyol társherceg az államfő, de valójában a kormányfő irányít. A 2009 óta a parlamenti helyek 50 százalékával kormányzó szociáldemokrata párt nem tudta elfogadtatni a 2011-es költségvetést, ezért Jaume Bartumeu miniszterelnök arra kérte a társhercegeket, hogy írjanak ki új választásokat. Antoni Martí lett a miniszterelnök, és a Demokraták Andorráért kormánya az ország parlamentjében 71,42 százalékos többségbe került.

Ausztria

Ausztriában 2008. július elején felbomlott a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer vezetésével kormányzó nagykoalíció, miután másfél év alatt alig tudtak előrelépni. Előrehozott választásokat tartottak, amin a szociáldemokraták nyertek, így Werner Faymann lett a szövetségi kancellár.

Belgium

Belgiumban évekig kabaréba illő politikai válság volt. Miután Herman Van Rompuy miniszterelnököt 2009. november 19-én az Európai Tanács elnökének válaszották, lemondott a kormány éléről. II. Albert király ezután Yves Leterme-t nevezte ki miniszterelnöknek, aki viszont áprilisban bejelentette a lemondását, mert az ötpárti koalíció felbomlott a Brüsszel környéki szavazókörzetekkel kapcsolatos flamand-vallon vita miatt. Júniusban választásokat tartottak, de a pártok nem tudtak megállapodni, ezért a belpolitikai válság olyan hosszú lett, hogy világrekordot döntött (541 napig tartott). 2011. december óta  Elio Di Rupo a jobbközép-balközép-liberális kormánykoalíció vezetője.

Bosznia-Hercegovina

Az állam három elnökét (egy bosnyák, egy szerb és egy horvát) 4 évre választják, és azok 8 havonta cserélik az elnöki széket. 14 hónapnyi bénultság után a föderáció három fő etnikai közösségének vezetői 2011. decemberben megállapodtak Bosznia-Hercegovina központi kormányának megalakításáról. Ennek ellenére itt nem beszélhetünk arról, hogy egy elnök megbukott volna.

Bulgária

Idén pár hónappal előrehozták az esedékes bolgár választást, mert a 2009-ben megválasztott Bojko Boriszov miniszterelnök így több esélyt látott a győzelemre. Pártja, a jobboldali GERB nyert is, de csak 30 százalékkal, így a második befutó, a Bolgár Szocialista Párt és a török kisebbség pártja adhatott miniszterelnököt, Plamen Oresarszkit. Ettől még nem lett stabil a helyzet az EU legszegényebb országában, Oresarszki ellen is tüntetnek, és már az államfő is előrehozott választásokat szeretne.

Ciprus

Itt nem volt semmi gáz: 2008-tól 2013-ig volt egy elnök (Demetris Christofias), aztán május óta van egy új (Nikosz Anasztasziadisz).

Csehország

A 2007-ben megválasztott Mirek Topolánek korrupciós botrányba keveredett, ami miatt 2009-ben bizalmi szavazást kért maga ellen, amit el is bukott. Ján Fischer, a statisztikai hivatal elnöke vette át az ügyvivő kormányzást, aki egyébként indult a köztársasági elnökségért is, sikertelenül. Aztán 2010-ben jött Pertr Necas, aki idén júniusban mondott le, szintén egy korrupciós botrány miatt. Miloš Zeman elnök Jiří Rusnokot nevezte ki miniszterelnöknek, aki „szakértői kormányt” vezet majd, de a parlament jobboldali többsége szerint a mostani egy szociáldemokrata kormány. Rusnoknak egy hónapja van, hogy a képviselők többségét maga mögé állítsa. (A mostani cseh kormányválságról itt van az összes cikkünk.)

Dánia

A 2007-ben megválasztott Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök 2009-ben azért mondott le a posztjáról, hogy a NATO főtitkára lehessen. A közvéleménykutatások szerint a lakosság által preferált előrehozott választások helyett a pénzügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen vette át a helyét. A 2011-es választáson a liberálisok kapták a legtöbb szavazatot, de a szociáldemokratáknak több szövetségesük volt, így ők kerültek kormányra. A kormányfő Helle Thorning-Schmidt lett, aki Dánia első női miniszterelnöke.

Egyesült Királyság

Tony Blair 2006-os lemondása után Gordon Brown következett, ő vezette a munkáspárti kormányt, és bár 2009-ben az ellenzék előrehozott választást követelt, nem lett belőle semmi. A 2010-es választásokat a konzervatívok nyerték meg David Cameron vezetésével. (Mivel Tony Blair még a válság előtt mondott le, Gordon Brown pedig a népszerűségvesztés ellenére sem mondott le, az Egyesült Királyságban 2008 óta nem volt bukott kormányfő.)

Észtország

Itt 2005 óta a jobbközép Észt Reformpárt van hatalmon, és azóta Andrus Ansip a miniszterelnök.

Fehéroroszország

Európa utolsó szovjet típusú országában 2003-tól 2010-ig Szergej Szidorszkij volt a miniszterelnök, azóta meg Mihail Masznikovics. Fehéroroszország kakukktojás, mert ott úgyis Alexander Lukasenko elnök vezeti az országot, diktatórikus módszerekkel. (Ennek ellenére a lenti grafikonon a stabil országok közé soroltuk.)

Finnország

Matti Vanhanen 2003 óta volt finnország miniszterelnöke, amíg 2010 nyarán le nem mondott egy őszi lábműtétre hivatkozva, de többen a pártjához kötődő kampányfinanszírozási botrányt látták a háttérben. A finn parlament Mari Kiviniemit választotta miniszterelnöknek. A 2011-es választáson a liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció nyert, a kormányfő azóta Jyrki Katainen.

Franciaország

Franciaországban elnöki köztársaság van, így az számít, hogy végigvitte-e a ciklusát a hatalmon lévő elnök. A 2007 óta elnöklő Nicolas Sarkozyt a tavalyi választáson legyőzte Fracois Hollande, tehát nem bukott meg senki.

Görögország

A 2004 óta hatalmon lévő Kosztasz Karamanlisz 2009-ben előrehozott választásokat kezdeményezett, hogy nagyobb társadalmi támogatottságot kapjon a gazdasági válságot kezelő intézkedéseihez. Az eredmény az lett, hogy az ellenzék elsöpörte, így a szociáldemokrata Jórgosz Papandréu lett az új kormányfő. Népszerűtlen intézkedésekkel kezelte a válságot, és a görög adósságválság súlyosbodása európai szintű bankválsággal és az eurózóna összeomlásával fenyegetett. 2011. novemberben bizalmat szavaztak neki a parlamentben, de csak ellenzéki szavazatokkal. Lemondott, jött a nagykoalíciós kormány, amit Lukász Papadímosz vezetett a 2012. májusi újabb előrehozott választásokig. Egyik párt sem ért el 20 százalékot sem, és senki sem tudott megállapodni, ezért 30 nappal később új választást tartottak. Andónisz Szamarász lett a miniszterelnöke a hárompárti koalíciónak, amit az Új Demokrácia, a hagyományos baloldali Paszok és a mérsékelt Demokratikus Balolda pártja alkotott, míg az utóbbi idén júniusban ki nem lépett a koalícióból. A gazdasági helyzet sem sokat javult.

Hollandia

2002 és 2010 között a kereszténydemokrata Jan Peter Balkenende volt a miniszterelnök. 2010-ben a választáson a liberálisok nyertek, azóta Mark Rutte a kormányfő.

Horvátország

A kozervatív-keresztényszociális Ivo Sanader 2003 óta volt Horvátország elnöke, aztán 2009-ben váratlanul lemondott. (Tavaly börtönbüntetésre ítélték korrupció miatt.) Őt a kormány élén Jadranka Kosor követte. A 2011-es választáson Kosor pártja elbukott, és jött a Zoran Milanović-féle balközép-liberális „Kukurikú-koalíció”.

Írország

Bertie Ahern 1997-től 11 éven át volt Írország miniszterelnöke, de 2008-ban korrupció miatt lemondott. Az utódja Brian Cowen lett, aki a gazdaságpolitikája miatt annyira népszerűtlen lett, hogy a 2011-es előrehozott választásokon el sem indult. A választáson a jobbközép párt jelöltje, Enda Kenny nyert.

Izland

Geir Haarde 2006 óta volt Izland miniszterelnöke, de 2009-ben az 50 éve kormányon lévő Függetlenség Párt belebukott a válságba. Őt az előrehozott választás után az ország első női (és leszbikus) kormányfője, Jóhanna Sigurðardóttir követte, aki idén májusban már nem indult a választáson, aminek az eredményeként a 38 éves Sigmundur Davíð Gunnlaugsso (Progresszív Párt) lett Izland legfiatalabb, demokratikusan megválasztott miniszterelnöke.

Koszovó

2008. március 1-jétől a független Koszovói Köztársaság első miniszterelnöke Hashim Thaçi lett. Most is ő az.

Lengyelország

Annak ellenére, hogy 2010-ben a teljes lengyel politikai vezetés és a hadsereg irányítóinak jelentős része meghalt egy repülőgép-balesetben, 2007 óta a Polgári Platform van hatalmon, amit Donald Tusk vezet.

Lettország

2009-ben lemondott az egyre népszerűtlenebbé váló Godmanis-kormány, miután zavargás is kitört a fokozatos erősödés után a gazdasági válság miatt mély recesszióba zuhanó Lettországban. Őt Valdis Dombrovskis követte, aki négy kormányon eltöltött évvel máris az ország leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnöke lett. Ebből látszik, hogy itt 1990 óta sokan megbuktak: Dombrovskis a 11. miniszterelnök.

Liechtenstein

Igazi mintatörpeállam: Otmar Hasler 2001-től 2009-ig volt miniszterelnök. Őt Klaus Tschütscher követte, aki négy év után nem indult újra. Idén márciusban Adrian Hasler nyert.

Litvánia

2006-ban Algirdas Brazauskas lemondása után a szociáldemokrata Zigmantas Balčytis ügyvivő miniszterelnök nem kapott bizalmat a szejmtől, a szintén szociáldemokrata Gediminas Kirkilas viszont igen. Kirkilast 2008-ban nem választották újra, így egy korábbi kormányfő, Andrius Kubilius nyert a választáson. Az egész ciklust kitöltötte, de 2012-ben újra a szociáldemokraták győztek. Azóta Algirdas Butkevičius a miniszterelnök.

Luxemburg

Jean-Claude Juncker 1995 óta volt Luxemburg miniszterelnöke, ezzel ő lett a világon a leghosszabb ideje regnáló demokratikus vezető. A múlt héten viszont lemondott, miután a pártjának szocialista koalíciós partnere nem szavazott neki bizalmat. Juncker bukását a titkosszolgálat botrányai (illegális lehallgatások, korrupciós ügyek) okozták. Luxemburgban előrehozott választások lesznek.

Macedónia

Nikola Gruevski 2006 óta az ország miniszterelnöke.

Magyarország

Medgyessy Péter 2004. augusztus 25-én lemondott. A helyére Gyurcsány Ferenc jött, aki 2006-ban megnyerte a választásokat, de 2009. április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lemondatták, és Bajnai Gordont választották meg helyette. Bajnai a 2010-es választáson nem indult. Orbán Viktor nyert, azóta is ő a kormányfő. Eddig egyébként egyedül Horn Gyula és ő vezette az országot választástól választásig.

Málta

Máltán 2004 óta a kereszténykonzervatív Lawrence Gonzi volt a miniszterelnök, de az év elején megbukott a kormány, mert nem tudtak megegyezni a költségvetésen. Márciusban a választáson Joseph Muscat nyert a Munkáspárttal.

Moldova

2001 óta a kommunista Vasile Tarlev volt a miniszterelnök, de 2008. március 20-án bejelentette, hogy lemond. Ezt azzal indokolta, hogy a kormányt nem politikusnak, hanem szakembernek kell irányítania. Zinaida Greceanîi, az ország első miniszterelnöknője követte, aki a véres zavargások miatt 2009-ben előrehozott választáson megbukott. A konzervatív Liberális Demokrata Párt adhatott új kormányfőt, Vlad Filatot. Filat szintén megbukott, miután idén áprilisban a parlament bizalmatlansági indítványít nyújtott be. Iurie Leancă ügyvivő elnök követte, aki május végén kormányt alakíthatott. Azóta is ő van kormányon, ha meg nem bukott.

Monaco

A francia Jean-Paul Proust 2005 és 2010 között volt Monaco államminisztere. 70 éves lett, amikor letelt a megbízatása, és kilenc nappal azután, hogy felállt a miniszterelnöki székből, álmában meghalt. Azóta Michel Roger vezeti a 2 km²-es államot.

Montenegró

Željko Šturanović 2006. novembertől volt Montenegró miniszterelnöke. 2007-ben találtak a tüdejében egy daganatot, de csak 2008 februárjára lett olyan súlyos a helyzet, hogy le kelljen mondania. Milo Đukanović ült a helyére, aki már 1991 és 1998 között és 2003-tól 2006-ig is vezette az országot – 2006-ban a választási győzelem után mégis lemondott, mondván, hogy belefáradt a politikába –, 1998 és 2002 között pedig államfő volt. 2009-ben a választáson is nyert, de 2010. decemberben lemondott, miután Montenegró uniós tagjelölt lett. Több támadás is érte a hivatali idejében, például az, hogy ő volt az egyik irányítója egy balkáni cigarettacsempész-hálózatnak. Đukanovićot Igor Lukšić követte, de a 2012-es választáson megint Đukanović került a miniszterelnöki székbe, már negyedszer. Ez az ötödik ciklusa.

Németország

2005 óta Angela Merkel a német szövetségi kancellár, 2009-ben újraválasztották.

Norvégia

Pont mint Németországban, Norvégiában is 2005 óta ugyanaz a miniszterelnök: Jens Stoltenberg.

Olaszország

Olaszországban rengeteg kormány bukott már meg, Enrico Letta, aki idén április óta vezeti a balközép koalíciót, az ország 55. miniszterelnöke. 2006-ban Romano Prodi legyőzte Silvio Berlusconi miniszterelnököt (ő volt egyébként eddig az egyetlen, aki egy teljes cikluson át miniszterelnök maradt), de Prodi 2008. elején a kormánya korrupciós botrányai miatt bizalmi szavazást kért maga ellen, amit elbukott. Az előrehozott választáson Berlusconi nyert. A médiamágnás sokáig védve volt a korrupcióval kapcsolatos eljárásoktól, de a szexbotrányai miatt elvesztette a népszerűségét. Mégsem ezekbe bukott bele 2011-ben, hanem a durván eladósodott ország válságkezelésébe. A közgazdász Mario Monti jött a helyére, aki miután elfogadtatta a 2013-as költségvetést, bejelentette a lemondását, és előrehozott választásokat írt ki. El is indult rajta, de csak a negyedik lett. Enrico Letta lett a befutó.

Oroszország

1999 óta gyakorlatilag Vlagyimir Putyin vezeti az országot. 2000-ig miniszterelnök volt, majd Borisz Jelcin váratlan lemondása után elnök lett. Azóta is ő az, bár 2008 és 2012 között ő volt a miniszterelnök. A két poszt közül mindig az az erősebb, amelyiket ő tölti be. Amikor miniszterelnök volt, Dmitrij Medvegyev volt az elnök, tavaly óta ez fordítva van. Előrehozott választásra nem volt szükség.

Portugália

Az országot 2005 óta vezető szocialista José Sócrates nem tudta keresztülverni a megszorítócsomagot, ezért 2011 tavaszán lemondott. Az előrehozott választásokon a szociáldemokrata Pedro Passos Coelho nyert, de Portugáliában nem sokat javult a gazdasági helyzet. Most is kormányválság van, két napon belül lemondott a külügy- és a pénzügyminiszter is, de a kormányfő egyelőre a helyén van.

Románia

Bár a 2004 óta hatalmon lévő Călin Popescu-Tăriceanu liberális kormányfő ellen 2007-ben benyújtottak egy bizalmatlansági indítványt, nem bukott bele. 2008-ban Emil Boc győzött a választáson, aki 2012-ben az IMF-fel és a Világbankkal való tárgyalás után lemondott. Ezt azzal indokolta, hogy csillapítani szeretné a feszült politikai és társadalmi közhangulatot, és megóvja Románia sok áldozattal elért gazdasági stabilitását. Februárban Mihai Răzvan Ungureanut, a hírszerzést bízta meg kormányalakítással, de az ellenzék két hónappal később egy bizalmi szavazással megbuktatta egy egyetem magyar orvosi karaira vonatkozó rendelet miatt. Az előrehozott választáson a plagizáló Victor Pontával kétharmaddal nyertek a szocialisták.

San Marino

Itt az ókori Róma konzuli rendszerét idézően egyszerre két régenskapitány gyakorolja az államfői és kormányfői feladatokat. Őket félévenként választja az Általános Nagytanács, általában szemben álló pártok soraiból. 1958 óta nem volt hiba a rendszerben.

Spanyolország

A 2004 óta hatalmon lévő José Luis Rodríguez Zapatero kormánya képtelen volt hatékonyan kezelni a gazdasági válságot, ezért 2011-ben előrehozott választásokat tartottak. A jobboldali Néppárt abszolút többséget szerzett, és Mariano Rajoy lett a miniszterelnök. A válság súlyosan érinti az országot, több mint 27 százalékos munkanélküliség. Rajoy nemrég jelentett be egy 65 milliárd eurós megszorító csomagot, tehát még egyáltalán nem biztos, hogy kihúzza a ciklus végéig.

Svájc

Svájcban nehéz a kérdés, mert ott közvetlen demokrácia van. Ugyan az ország elnöke a végrehajtó hatalmat birtokló Szövetségi Tanácsból kerül ki, csak reprezentatív funkciói vannak. 2008 óta egyik elnök sem mondott le.

Svédország

Bár tavasszal etnikai zavargások törtek ki, Svédország kb. olyan stabil, mint Németország vagy Norvégia: 2006 óta ugyanaz a miniszterelnök, a konzervatív-liberális Fredrik Reinfeldt.

Szerbia

A 2004 óta hatalmon lévő Vojislav Koštunica kormányfő a koalíció szétesése miatt 2008 tavaszán lemondott. Az előrehozott választások után a technokrata Mirko Cvetković lett a miniszterelnök, aki lenyomta a teljes ciklust. A tavalyi választás győztese a szocialista Ivica Dačić lett.

Szlovákia

2006 és 2010 között Robert Fico volt Szlovákia miniszterelnöke. A 2010-es választásokon Iveta Radičová lett Szlovákia első női miniszterelnöke. A kormánya 2011-ben az euroövezeti mentőalapról szóló, bizalmi szavazással összekötött szavazáson bukott meg. A Radičová-kormány az előrehozott választásokig ügyvezetőként hivatalban maradt, de Radičová már nem indult a választásokon. (Karácsony előtt robbant ki a Gorilla-ügyként ismert korrupciós és lehallgatási botrány, ami minden nagy pártot érintett. Január végén tüntetések követték.) 2012-ben visszatért Robert Fico a kormány élére.

Szlovénia

2004 és 2008 között Janez Janša, a Szlovén Demokrata Párt elnöke volt a kormányfő, de a 2008-as választásokon a szociáldemokrata Borut Pahor nyert. 2011-ben a liberális koalíciós partner nem támogatta a reformpolitikáját, és az kilépett a koalícióból. Hogy Pahor támogatást szerezzen a refromjaihoz, bizalmi szavazást kért, amit elbukott. A 2012. januári választással Janša került vissza a kormányfői székbe, de az év végén Pahor is visszatért a politikai életbe, fölényesen nyerve a köztársaságielnök-választást. Szlovénia recesszióban van, és a bankjai 7 milliárd eurónyi rossz kölcsöntől szenvednek, a korrupcióval megvádolt Janša kormánya pedig kisebbségbe került, így konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leváltották. Utódja a fiatalbaloldali Alenka Bratuše lett, az ország első női miniszterelnöke.

Ukrajna

Ukrajna, ahol a megválasztott elnök nevezi ki a miniszterelnököt, nem volt stabil az elmúlt öt évben. (Sőt, 1990 óta már 14-szer iktattak be miniszterelnököt.) Viktor Janukovics 2006-ban lett kormányfő, de a következő évben a kormánya megbukott. Az előrehozott választáson Julija Timosenko nyert, aki így 2005 után másodszor is miniszterelnök lehetett. Ekkor mérgesedett el végleg a kapcsolatat Viktor Janukoviccsal, aki ellen Timosenko – miután lejárt Viktor Juscsenko elnök hivatali ideje – 2010-ben elindult az elnökválasztáson, amin végül 3 százalékkal alulmaradt. Ezután Timosenko kormánya megbukott, őt pedig politikai nyomásra 2011-én letartóztatták egy 2004-es korrupciós ügy miatt. Mikola Azarov lett az új kormányfő, akit Janukovics tavaly újra kinevezett.

Vatikán

Az utóbbi években még a világ legkisebb országa sem volt stabil. Idén februárban a 2005-ben megválasztott 85 éves XVI. Benedek pápa váratlanul lemondott. (Utoljára V. Celesztinusz pápa mondott le, 1294-ben.) A rossz egészségére hivatkozott, de sokak szerint belefáradt a papi gyerekmolesztálás, a belső hatalmi harcok és a vatikáni bank körüli piszkos ügyek miatti botrányokba. Egy pápa általában a haláláig a Vatikán feje marad, tehát XVI. Benedek sem töltötte ki a ciklusát. Utódja Ferenc pápa lett.

Tehát tényleg bohócok vezették Európát az elmúlt öt évben?

A 46-ból 20 olyan európai ország van, ahol nem bukott meg/mondott le kormányfő, elnök vagy pápa. Ez 43,48 százalékos eredmény. Mondhatnánk, hogy ez nem túl jó eredmény, mert nem szerencsés, ha mondjuk egy kormányt megbuktatnak, de egy demokrácia akkor működik jól, ha erre egyáltalán van lehetőség.