A kormány beváltotta fenyegetését, és egy reggel hétkor indított, egésznapos akcióban felszámoltatta Kairóban az ülősztrájkot folytató tüntetők két legfontosabb sátortáborát.

A július 3-án a hadsereg által elmozdított Mohamed Murszi elnök hívei a politikus leváltása után a főváros két terén felvert sátortáborban ülősztrájkba kezdtek. Hádzim el-Beblávi miniszterelnök az akciót utólag értékelő szerda esti beszédében azt mondta: egyetlen állam sem tűrné el, hogy két fontos terét másfél hónapon át tüntetők ezrei tartsák megszállva. Szerinte egyébként a rendőrség a lehető legnagyobb visszafogottsággal cselekedett a tüntetők ellen.

Az igaz, hogy a hatóságok korábban többször figyelmeztették Murszi híveit, hogy hagyjanak fel az ülősztrájkkal, de azért a legnagyobb visszafogottságnak erős túlzás nevezni már az akció indítását is, amikor a rendfenntartók buldózerekkel, páncélozott járművekkel jelentek meg, könnygázt vetettek be, majd végül sok halottat hagytak maguk után.

A reggel megindult tisztogatás idején fokozatosan jöttek a hírek az áldozatok számáról. Megbízható források előbb sok sebesültről, és egy halottról számoltak be, miközben a Murszit támogató Muzulmán Testvériség már hamar legalább száz civil áldozatról beszélt. A hatóságok kezdetben csak annyit mondtak, hogy két rendőr megsérült. Az első hírek szerint a tábor elbontására érkező rendfenntartókat a tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták, mire azok könnygázzal, gumilövedékkel válaszoltak, de ez legfeljebb az akció elejére lehetett igaz.

Pár órával később hivatalosan 8 áldozatot ismertek el, köztük két rendőrt. A Muzulmán Testvériség ekkor már mészárlásról beszélt, és az utcára hívta híveit. A kisebb tábort az an-Nahda téren, Gíza városrészben viszonylag hamar ki tudták üríteni a rendfenntartók, a másik helyszínen, a Rabaa el-Adavíja mecsetnél Naszrvárosban azonban a mészárlás hírére már nagyobb tömeg gyűlt össze, az összecsapás pedig a reggelinél is véresebb volt.

Ráadásul a Kairóból érkező hírek hatására dél körül már az ország középső részén, al-Minja és Aszjút városokban iszlamista tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel, és több helyen megtámadtak kopt keresztény templomokat. Feldühödött fegyveres iszlamisták a Sínai-félsziget északi részén, el-Arís városában állami hivatalokat foglaltak el. A véres konfliktusok átterjedtek szinte az egész országra.

Kora délután a Muzulmán Testvériség már arról beszélt, hogy legalább 2200-an haltak meg, a sebesültek száma pedig eléri a tízezret. Ha ez túlzásnak is tűnik, az AFP francia hírügynökség tudósítója 124 holttestet számolt össze az egyik megtisztított kairói téren. Beszámolók szerint a rendfenntartók nem kímélték az eseményekről felvételeket készítő újságírókat sem, az áldozatok között van a brit Sky News televízió egy 61 éves operatőre, valamint több helyi újságíró, illetve a Muzulmán Testvériség egyik vezetőjének 17 éves lánya is.

Késő délután több szemtanú a Twitteren számolt be arról, hogy a rendőrök éles lőszerrel oszlattak és fegyvertelen embereket gyilkoltak meg a Rabaa el-Adavíja mecset környékén, de ekkor már arról is érkeztek hírek, hogy a tüntetők között is sok a fegyveres. A téren háborús állapotok uralkodtak. A Reuters tudósítója bejutott egy közeli halottasházba, tudósítása szerint az áldozatok többségével - köztük egy 12 éves fiúval - fejlövés végzett.

Késő este jelentették be a hatóságok, hogy teljes ellenőrzésük alatt tartják mindkét korábbi tábor helyszínét, már nincsenek harcok. Az összecsapásokban országszerte 43 rendőr halt meg. A belügyminiszter szerint a rendőrök közül 200-an sebesültek meg. Szerinte azért volt szükség a hatóságok erőszakos fellépésére, mert országszerte több rendőrőrsöt támadtak meg és a tüntetők Kairóban több minisztériumba is betörtek.

Hogy jelezze a veszélyt, Mohamed Ibrahim arról is beszámolt, hogy a Murszi-támogatók kairói táborainak kiürítésekor nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le, köztük gépfegyvereket és kézigránátokat.

El-Beblávi kormányfő pedig - hogy a tiltakozó külföldnek is üzenjen valamit - arról is beszélt, hogy - ha már a hadsereg leváltotta a demokratikusan megválasztott elnököt - az országban folytatódik a választási folyamat, jövő év elején lesznek a választások. Sőt, a szerdai hatósági beavatkozására is annak érdekében volt szükség, hogy garantálják a választás megrendezését.

Két órával később, már éjjel aztán az egészségügyi minisztérium jelentette be, hogy a korábbinál elismertnél jóval több a halálos áldozatok száma, az összecsapásokban összesen 278-an hunytak el Kairóban és Egyiptom több más városában. A halottak többsége polgári személy.

A kormány mindent megpróbál, hogy csírájában fojtsa el a tiltakozásokat, szükségállapotot hirdetett ki, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el este hét után és reggel hat óra között Kairóban, Alexandriában és Szuezben, valamint összesen 13, a leginkább forrongó tartományban. Az ideiglenes államfő azzal indokolta a szükségállapotot, hogy "szélsőséges csoportok szabotázsakciói miatt veszélybe került a közrend". Az intézkedés aligha hozza el a nyugalmat, a Murszit támogató Muzulmán Testvériség felszólítása, hogy hívei vonuljanak utcára, hatott már napközben is. A hatóságok viszont őrizetbe vették a Muzulmán Testvériség több vezetőjét, és leállították például a legfontosabb vasúti útvonalakat, hogy az iszlamista mozgalom feldühödött hívei ne tudjanak Kairóba özönleni.

Az sem biztató jel, hogy a hatalomban eddig mérsékelt, kiegyensúlyozó szerepet játszó Mohamed el-Baradei alelnök lemondott a véres események miatt, azzal indokolta döntését, hogy “nem tud felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyekkel nem ért egyet”.

Egy Kairóban dolgozó magyar a 444-nek azt mondta, hogy óriási sorok voltak napközben a boltok előtt, a csütörtök, és főleg a péntek, a muszlim ünnepnap nagyon kemény lehet az egyiptomi fővárosban.

 (MTI/444.hu)