Üdvözöljük az olvasókat a tizenévesek egyik kedvenc közösségi oldala, az ask.fm világában! Az ask.fm-en bárki fogadhat névvel vagy név nélkül feltett kérdéseket, és amelyiket akarja, nyilvánosan meg is válaszolhatja. A koncepció nagyjából ennyi. Hogy ez miért jó, arról részletesen később. Előbb jöjjön az ask.fm sötét oldala.
Az ask.fm nemrég egy 13 éves angol lány esete miatt szerepelt a hírekben. Neki nem a stílusát, vagy a kinézetét kritizálták a trollok, hanem nemi erőszakkal és testi bántalmazással fenyegették meg. Ő azt gondolta, ez az internet velejárója. Amikor az anyja meglátta, milyen üzeneteket kap, egészen máshogy reagált.
Felkereste a rendőrséget, akik tehetetlenek voltak, mivel az ask.fm Lettországban van bejegyezve. A rendőrség továbbította a levelet a gyermekek online védelmével foglalkozó egyesületnek, akik az anyához hasonlóan megpróbáltak kapcsolatba lépni a céggel, de leveleikre nem érkezett válasz.
A cég végül annyit válaszolt, hogy le lehet blokkolni a kérdéseket, amelyek bántóak, és a felhasználó beállíthatja, hogy ne érkezzenek anonim kérdések. Megígérték, hogy kivizsgálják a sértőnek jelölt kérdéseket.
A lány anyja elhatározta, hogy saját kezébe veszi az ügyet. E-maileket írt az ask.fm hirdetőinek, hogy bojkottálják a céget, és fejezzék be a reklámozást. A legtöbb cég egyetértett az ügyével. Többek között az e-bay, a Vodafone, a British Airways és az Oxfam is visszavonták a reklámokat. Azok viszont, akik a legtöbbet reklámoznak, vagyis a Google és a McDonalds, automatikus válaszban rázták le a nőt. Az ask.fm-nek évente hatmillió font bevétele van a hirdetésekből.
Ennél azonban sokkal rosszabbul járt néhány ask.fm-felhasználó az elmúlt egy évben.
Ez volt az az eset, ami után David Cameron brit miniszterelnök sem maradt csendben.
„Azoknak az emberek, akik ezeket az oldalakat üzemeltetik, elő kell lépniük, és vállalniuk kell a felelősséget. Attól még, mert valaki az interneten csinál valamit, ez nem jelenti azt, hogy a törvények nem vonatkoznak rá. Aki bántalmazásra és erőszakra ösztönöz embereket, az törvényt sért, függetlenül attól, hogy online vagy offline teszi.”
Cameron azt javasolta, hogy bojkottálni kell a felelőtlen oldalakat. “Ne menjünk oda, ne csatlakozzunk ezekhez. Biztos vagyok benne, hogy ezeket az oldalakat megállíthatjuk, és megakadályozhatjuk a jövőben az ilyen tragédiákat” – mondta.
Az internetes zaklatás ellen fellépő miniszterelnöknek ez fontos gesztusa volt, az ask.fm ettől még virágzik. És természetesen az is igaz, hogy bár a sértegetések itt természetesek, ahogy az interneten általában, a felhasználók nagy részének ez az egész megmarad egyszerű szórakozásnak.
Az ask.fm varázsa abban rejlik, hogy bármilyen személyiséget prezentálhatsz az internet elé. Lehetsz kemény oltásokat visszaverő menő, de lehetsz olyan is, aki csak kedves kérdésekre válaszol, és így szórakoztatod a többieket.
A magyar ask.fm-en jobb a helyzet, már csak azért is, mert hasonló eset még nem volt. A megkérdezett felhasználók szerint komolyan érdekli az olvasókat, hogy mi van velük. Az emberek mindig is szerettek kérdezni híres embereket. Az ask.fm ezt az élményt nyújtja, csak kicsiben. Átlagos ember lehet híresség, aki betekintést kínál a saját életébe. Az internetezők pedig zabálják.
Az egyik népszerű magyar ask.fm-es, Kerim Durgham szerint a sértések mindennaposak, de őt nem érdeklik a névtelen beszólások. Általában elolvassa, és válaszra sem méltatja őket. Azt mondja, egyszerűen unalomból kezdte el használni az oldalt.
Ferencz Zsolt, vagyis ZsoLeX már majdnem tízezer megválaszolt kérdésnél tart.
“Többnyire elolvastam őket. Ha valamelyikben volt tanulság (ezt úgy értem, hogy jogos volt a sértés) akkor átgondoltam azt a dolgot és lehet változtattam rajta. Azonban az értelmetlen sértegetéseket teljes mértékben figyelmen kívül hagytam. Nem volt olyan, ami komolyabban érintett volna.”
Ahogy Zsolt mondta, rengeteg ember megismerte őt. A kérdések néha ráébresztették olyan dolgokra amelyekre nem is gondolt, és rávilágítottak néhány hibájára.
Az ask.fm-re 60 millióan regisztráltak, ennek több mint a fele 18 éven aluli. A rendszeren naponta 30 millió kérdés megy keresztül, és a cég 50 moderátorral dolgozik.
Az egyik alapító, Mark Terebin szerint a probléma gyökerét kéne megtalálni, ezt pedig nem az ask.fm-en keresni. Szerinte a tragédiák mögött a morális értékek leértékelődése és oktatási problémák állnak. Az ask.fm szerinte csak egy eszköz, amivel könnyebben lehet kommunikálni. A megoldás szerinte az lenne, ha az emberek udvariasabbak, kedvesebbek és toleránsabbak lennének egymással. Szerinte az egész a média hibája is azzal, hogy folyamatosan az öngyilkosságokkal foglalkoznak szenzációt keresve, ezzel tulajdonképpen hirdetik azt.
Az ask.fm pedig természetesen messze nem az első oldal, ahol ez a téma felmerül. Hasonló esetek történtek már a Youtube-on, a Facebookon és a Twitteren. És valószínűleg fognak a következő menő oldalon is.
A Facebooknak, a Youtube-nak és a Twitternek már mind külön stábjai vannak a zaklatások kezelésére. Az ask.fm-hez hasonló startupok jellegzetes gondja viszont, hogy kis cégként indulnak, és amikor befutnak, hirtelen sokkal több problémát kellene kezelniük, mint amire elegendő a személyzetük. A nagy vihart kavart esetek után az ask.fm is szigorítani fog és azt ígéri, jobban figyel erre a jelenségre.
Ez a vállalati szempont. A történet másik oldala, hogy a hasonló oldalakon, különösen az ask.fm-en elindult közben az önterrorizálás is - vagyis a felhasználók sokszor önmaguknak írnak zaklató üzeneteket. A később öngyilkosságot elkövető áldozatok között is volt olyan, aki önmagának is írt ilyeneket. És bármilyen hülyeségnek tűnik, ennek is vannak okai.
Ez azonban sokszor visszafelé sül el, aztán egyre jobban összekeveredik a tényleges zaklatással.
A cikk összeállításhoz nagy segítséget nyújtott Tremmel Márk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.