A hét egyik legérdekesebb magyar nyelvű interjúja a Tényleg.com oldalon jelent meg, egy AKG-s tanár, Lőrinc László készítette egykori diákjával. A csavar a történetben, hogy a volt AKG-s, most Londonban tanuló diák éppen a gimnazista években lett szélsőjobboldali. Az Alternatív Közgadasági Gimnáziumban pedig ez tényleg nagyobb lázadás, mint anarchoszindikalista kommunát indítani a Pázmányon.

Az interjúból kiderül, hogy nem is családi hatások miatt fordult ebbe az irányba a diák. Ő maga döntött így a liberális közeg miatt.

Talán álszentséget éreztem a levegőben és ezzel szemben akartam felmutatni azt, amit nem fogad el az adott közeg

- mondja. Ennél is plasztikusabban:

Az AKG-ban összefirkálták a diákok a padokat, és akkor nekem az a lázadásom, hogy letörölöm, itt rend legyen, itt nem lesz ilyen liberális fertő, hogy firkálnak és tiszteletlenek.

Elmeséli, hogy lassan elindult az ezoterikus-okkult vonal felé is, és jobbikos barátai is lettek.

Egy struktúrát láttam. Nem rád haragudtam, mert azt gondoltam, talán a tanárnak is hazudtak. És a tanár tanárainak is hazudtak, és még az ő tanáraiknak is, és valaki a szabadkőműves-zsidó-meleg páholy tetején tudja az igazságot, csak rejtegeti, és mindenki másnak hazudik

- mondja.

Aztán még érettségi előtt elkezd derengeni neki, hogy ezzel az iránnyal sincs minden rendben.

Például leesett az, hogy nem gondolkodom szabadon, ha ilyen paradigmákat fogadok el, vagyis hogy egy zárt rendszerben gondolkodom.

Jobbikos társasága akciói pedig egyre vállalhatatlanabbak lettek számára. Mire leérettségizett, már ettől is elfordult. Most a University College London hallgatója, és az egészből leginkább azt tanulta meg:

A zárt rendszerek különben nem feltétlenül károsak, példának a marxizmust hozhatnám. Ha ezekhez kritikusan tudunk hozzáállni, hogyha ezt úgy kezelem, mint egy színezett lencséjű szemüveget, akkor segít megérteni a világot, csak tudnom kell más szemüveget is felvenni, hogy értsem. Több megközelítésből.

Érdemes elolvasni az egész interjút.