A high-tech cégek több milliárd dollárt költenek kutatás és fejlesztésre évente Ennek néha van kézzelfogható eredménye, amin nagyot kaszálnak, néha pedig nincs. Mivel a kísérletezés elején ritkán tudni, hogy miből lesz valami nagyon menő, és miből nem, a cégek boldogan kifizetik ezt a pénzt.
A Nokia is elég sok pénz költ rá, hogy új dolgokat találjanak ki.
Dolgoznak telefonokra (is) szánt vízlepergető borításon, és grafén felhasználásával működő, a mostaniaknál kevesebb áramot fogyasztó, mégis gyorsabb számítógépes alkatrészeken is.
Meg van egy igazán ígéretes projekt, aminek a célja egy olyan mobiltelefon létrehozása, ami a környezeti rádióhullámokból és az elpazarolt áramból töltené a telefont, így azt sosem kellene töltőre dugni.
Mindenféle adótornyok vesznek körül bennünket, legalább is a világ fejlettebb részén. Ilyenek a rádiók adótornyai, a hagyomány sugárzású tévéké, és a mobil tornyok is. Ezek az adótornyok hullámokat bocsátanak ki. Ezeken kívül stand-by módra rakott eszközök, például a tévékészülékek, és a lakásokban használt WiFi antennák hullámai is energiát hordoznak.
A Nokia találmánya felhasználja ezeket a környezeti rádióhullámokat, és árammá tudja őket alakítani.
Egy-egy szignál elenyésző árammennyiséget jelent, de minél több frekvencián keres az eszköz, annál több hullámot, és így áramot tud összegyűjteni.
Az Nokiánál most 5 milliwatt energiát képesek folyamatosan összegyűjteni. Ez egynegyede annak, amit egy mobil használat nélkül fogyaszt. A kutatás hosszú távú célja, hogy a mostaninál tízszer több energát tudjanak összegyűjteni, ami már elég lenne ahhoz, hogy nagyon lassan, de folyamatosan töltődjön a telefon.
Lehet, hogy ez sci-finek hangzik, de a londoni metró bérletek, az Oyster kártyák, már ma is hasonló elven működnek. A kártyáknak nincsen saját energiaforrásuk. Amikor a felhasználó lehúzza az olvasón, a rádióhullámok feltöltik árammal a kártyát.
A technológia amúgy nem teljesen új.
Nikola Tesla már 1893-ban kísérletezett vezeték nélküli áramátvitellel. Tesla egy tornyot tervezett, amivel vezeték nélküli áramot akart átjuttatni az Atlanti-óceánon. A torony végül meg is épült, és vezeték nélküli hívásokat és adásokat sugárzott. A dolog egészen addig működött, amíg az amerikaiak fel nem robbantották a tornyot 1917-ben, mert azt gondolták, hogy a németek ezen keresztül kémkednek utánuk.
A technológia elméletileg pár éven belül elérhető lesz a telefonokban, hacsak Microsoft le nem állítja a projektet, mivel most már az ő kezükben van a Nokia mobil-részlege.
Addig is ott vannak a két hétig, egy töltéssel működő Nokia butatelefonok
(A posztot Tremmel Márk írta)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.