• Az újraválasztott pártelnök beszédében a pártnak üzent.
• És biztosan mindenki értette, amikor azt mondta:
• "aki nem tesz meg mindent a győzelemért, jön nekem huszonöt évvel."
• Így zajlott a Fidesz kongresszusa.

Egyetlen ember kivételével minden szavazó támogatta Orbán Viktort, a párt egyetlen elnökjelöltjét a Fidesz XXV. kongresszusán. Tizenharmadszor indult a posztért, tizenharmadszor választották meg. Az eredmény talán nem lepett meg senkit.

Best of

A bejelentés pillanata volt a kongresszus második legemlékezetesebb momentuma. Megszólalat a Fidesz 1990-es kampánydala, a Roxette Listen to Your Heartja, és levetítették a legerősebb kisfilmet, ami magyar politikusról a rendszerváltás óta készült.

A videót Orbán Facebook-videóiból vágták össze, és tökéletes kis akciófilm kerekedett ki belőle - voltak benne pillanatok Pintér Sándorral közös legendás autózásából, csizmában gázolt át a Dunán, csónakban hajolt el a bokrok elől, katonákat utasított. A leghősiesebb pillanatok jöttek a Roxette dalára vágva. Kaminski Fanny, Orbán videósa szívére tett kézzel hallgatta, maga a miniszterelnök viszont mintha kicsit zavarban lett volna. Mindkettőjüket meg tudjuk érteni.

A beszéd aztán egy jó darabig nem szolgált rá erre. Voltak erős mondatok (“Fideszesnek lenni annyi, mint a szívünkre hallgatni”, vagy “Houdini kiszabadulása kutya füle nem volt ahhoz képest, ahogy kiszabadultunk az adósságcsapdából”), de sokáig nem jött el az a

momentum

amit egy kampányoló párt kongresszusának teljhatalmú vezetőjétől várnánk egy ilyen pillanatban.

Ennél nincs erősebb üzenet

Elismételte, hogy 2014 a rezsiharc éve és lesz, és hogy az utolsó csatát a gazdasági függetlenségünkért kell megvívni. Aztán beszéde így zárult:

Aki nem tesz meg mindent a győzelemért, az jön nekem 25 évvel.

Ezzel pedig egy pillanat alatt összeállt minden. Lehet-e ennél erősebb üzenetet küldeni egy pártnak, ahol 1994-ben szálltak szembe utoljára Orbán Viktorral? Ahol már fel sem merül, hogy versenyezzenek vele, vagy akár csak megkérdőjelezzék azt, amit a párt elnöke mond?

Nemcsak a legerősebb mondata volt ez Orbánnak, hanem hosszú ideje a legőszintébb is. Sok szempontból lehet vitatni, vagy akár elítélni is azt, amit mond, de abban talán senki sem kételkedik, hogy ő feltette az életét erre az egészre. Itt pedig pontosan ezt dobta be tétként. Nem csomagolta világmagyarázatba. Nem olyasmivel fejezte be, ami az országról, vagy az országnak szól.

A pártnak üzent ezzel a kampányról, és ezt egészen biztosan mindenki értette.

A kampány technikai részéről viszont az alelnöknek választott, tényleges befolyását tekintve az élvonaltól már messze eltávolodott Pokorni Zoltán mondta a leglényegesebb dolgokat. Pokorni emlékeztette beszédében a Fideszt arra, hogy soha nem nyertek még kormányról választást, és ami ennél is fontosabb: hogy nem szabad hülyeségek miatt veszíteni.

A Fideszben nincs buzizás, nincs zsidózás, nincs cigányozás, nincs szinglihordázás, és nem a kampány miatt, hanem mert nem méltó,

mondta Pokorni, amit természetesen ő maga komolyan is gondolt, a párt szempontjából mégis fontosabb ez gyakorlati szempontból.

Vigyázni a banánhéjakkal!

Az már nagyjából kiderült, hogy mondhat fideszes politikus bármit úgynevezett fontos ügyekről, annak túlzott következménye nem lesz. Jöhetnek hangfelvételek konkrét bűncselekményekről, vagy, hogy csak a mai példát idézzük, mondhatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt, hogy nem hisz a szabad versenyben.

Ezekből úgysem lesz semmi. Banánhéjakon viszont mindig el lehet csúszni, ezt a Fidesz pontosan megtanulta Kövér köteles beszédével vagy Mikola István szinglihordáival. Egy nőalázó elszólás sokkal többet tud ártani, mint akárhány milliárdos lopás. Pokorni erre figyelmezette a küldötteket, és erre jött pecsétként Orbán figyelmeztetése a huszonöt évről.

(Beszédében egyébként Orbán pont Fónagy ellenkezőjét mondta, vagyis szó szerint azt, hogy hisz a versenyben. Döntse el mindenki, melyik hangzik őszintébben egy pártban, ahol mindig nyer az egyetlen elnökjelölt.)

Egyébként az elnökség nevében beszélő Kósa Lajos beszéde volt a leginkább jellegzetes, aki egyrészt azt mondta, nem érti, hogy lehet ilyen jó a Fidesz, másrészt magához az Aranycsapathoz hasonlította a pártot. Kósa egyébként Pelczné Gál Ildikóhoz és Lázár Jánoshoz hasonlóan szintén alelnök lett.

Kommunistázás? Ne már

És volt kommunistázás is bőven, ami hazai közönség előtt még mindig biztos bombagól, de azok számára, akik követték, ahogy a Fidesz újra és újra leszavazza az ügynöklisták nyilvánosságát, akiket zavart, hogy egy volt MSZMP-s iskolaigazgató lett az oktatás felelőse, akik látták Pozsgay Imrét a Fidesz megbecsült barátjának lenni, és mindemellé még most hallották Fónagy Jánost arról beszélni, hogy verseny helyett a kipróbált emberek mögötti érzelmi egységről beszélni, talán ez volt a legkevésbé hiteles rész.

És nevettek a börtönt megjárt Zuschlag Jánoson is, amire egyrészt persze minden okuk megvolt, másrészt reméljük azért, hogy közben például a trafikmutyi levezénylői közül legalább néhány embernek összeszorult a torka.

Csak nehogy elszólja magát egy talpas

A kongresszus egyébként békés hangulatban zajlott, a sajtó gondos elzárásával. Bemehetett bárki, aki regisztrált, de forgatni csak egy elkerített részen lehetett, a kongresszus ideje alatt pedig a küldöttekkel lényegében nem is lehetett egy helyen tartózkodni.

Egy pártkongresszus természetesen részben éppen arról kellene, hogy szóljon, hogy mindenki lásson valamit abból, ahogy egy párt működik és amilyen a hangulata, és megismerhesse az egyszerű tagok véleményét is.

Másfelől persze érhető a döntés. Ha egy államtitkár ilyen nyilatkozatba fut bele, a Fidesz szempontjából jobb nem megkockáztatni, hogy egy talpas csak úgy mondjon valamit. Túl sok a banánhéj.

Gyurcsány szelleme

Deutsch Tamás mai Facebook-posztjában az Apple-höz hasonlította a Fideszt. Ezzel, valószínűleg tudták kívül, Gyurcsány Ferencet idézte, aki, még a pártból való kiválása előtt azt fejtegette, hogy ha a Fidesz az Apple, akkor az MSZP a Dunai vasmű. A kettő persze csak véletlen egybeesés. A többi kommunista hasonlóság viszont már sokkal kevésbé véletlen.