Rögtön az elején ki kell ábrándítsak mindenkit. Bár a média imádja a katasztrófahelyzeteket, egy government shutdown, vagyis az amerikai kormányhivatalok finanszírozásának ideiglenes felfüggesztése korántsem tartozik ezek közé. Természetesen vannak vesztesei a helyzetnek, de hogy a világ nem dől össze, arra elég garancia kell legyen, hogy az elmúlt 37 évben már 17-szer volt ilyen. Ezek közül a leghosszabb ideig, 21 napig tartó shutdownt alkalmam volt a helyszínen megélni. Annyit mondok, hogy ha nem nézem a híradót, nem tűnt volna fel, hogy ez történik.
Persze lehetett volna ez másként is, például ha a fővárosban, Washingtonban lakom. Washington ugyanis a sajátos törvények szerint szövetségi terület, így a költségvetése az állami költségvetés része. Egy shutdown idején ez olyan káros mellékhatásokkal járhat, mint a szemétszállítás szüneteltetése.
Az Egyesült Államok költségvetése a pénzügyi évhez igazodik, az pedig minden évben október 1-ével kezdődik. Azaz a 2014-es pénzügyi év előtt rendelkezni kell a költségvetésről.
Ezt az alkalmat ragadták meg a republikánusok Obama elnök fő műve, az egészségbiztosítási reform szétcincálására. Az Obamacare jövőre lépne életbe, ennek legfontosabb feltétele a 2,6 százalékos egészségbiztosítási általányadó bevezetése. A republikánus többségű alsóház, a törvényhozás ezért úgy fogadta el a kormányzat finanszírozásához szükséges, úgynevezett folyamatos rendelkezését (continuing resolution, CR), hogy azt kiegészítette az egészségbiztosítási általányadó eltörlésével és az egészségbiztosítási törvény életbe léptetésének egy éves elhalasztásával.
Mivel az egészségbiztosítási reform Obama életművének legfőbb eleme, sem ő, sem a szenátusban többségben levő demokraták nem engedhetik meg ezt. Ebből adódik a patthelyzet, mert ha a szenátus leszavazza, vagy Obama megvétózza a CR-t, akkor a kormányzati intézményeknek október 1-től nem lesz törvényes finanszírozása.
A riasztó név ellenére a shutdown nem jelenti a kormányzati munka teljes beszüntetését. Az amerikaiak viszonylag értelmes emberek, ezért két részre osztották a kormányzati teendőket. A létfontosságúakra és a nem létfontosságúakra.
Az előbbi csoportba tartozik például a posta, a fegyveres erők, a légi irányítás, a meteorológiai szolgálat, a rendőrségek, tűzoltóságok és szövetségi egészségügyi intézmények működtetése. Ezek finanszírozását nem, vagy csak felületesen érinti a shutdown - felületes alatt azt értem, hogy az itt dolgozók fizetése is késhet.
A nem létfontosságú feladatok - például a nemzeti parkok, nemzeti emlékhelyek működtetése - viszont szünetelnek, és az itt dolgozó, jellemzően civil alkalmazottak nem is kapnak fizetést. Ez a kb. egymillió ember nyilvánvalóan észre is fogja venni, ami történik.
Egyrészt mégiscsak a világ vezető hatalmának kormánya bénulhat le részben holmi költségvetési marakodás miatt. Másrészt az elmúlt huszonegynéhány év shutdownjaival szemben most éppen gazdasági válság van, ami alatt nagyban nőtt az amerikai kormány gazdasági szerepe. Így most a szokásosnál szélesebb rétegeket érinthet ténylegesen is a shutdown.
És persze ez, mint minden amerikai költségvetéssel kapcsolatos hír, befolyásolhatja a tőzsdét. De nem feltétlenül. 1995-96 fordulóján, a leghosszabb shutdown alatt például emelkedett a Dow Jones index. 1990-ben, egy kétnapos shutdown idején viszont zuhant - mondjuk éppen akkor tombolt az S&L válság, az amerikai takarékszövetkezetek csődhulláma.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.