• Rogán Antal szerint a bajai választáson kampánycsendsértés történt.
• Márpedig kampánycsend nem is lesz január 1-től, azaz tulajdonképpen nem történt semmi lényeges.
• Vagyis a 2014-es választáson lehet majd utaztatni a szavazókat?

Talán emlékeznek rá, hétfőn, a Fidesz sajtótájékoztatóján feltettük a kérdést a párt frakcióvezetőjének, mi a véleménye arról, hogy a bajai 32-es szavazókörben jogerős bírósági döntés alapján meg kell ismételni az időközi önkormányzati választást. A bíróság azért döntött így, mert a szavazókörben a szavazók utaztatása, szaknyelven "kampánycsendsértés" történt.

Fontos döntés ez, csak azt ne felejtsük el, hogy nincs olyan európai ország, ahol lenne kampánycsend, és egyébként jövő év január elsejétől Magyarországon sem lesz. (...) Ennek nem tulajdonítok sok jelentőséget.

- válaszolta Rogán Antal, majd a többi kérdésünkre adandó választ azzal intézte el, hogy a 444 az Együtt-PM kampányát tolja, ha ilyen kérdéseket tesz fel. Oké.

Most tekintsünk el attól, hogy mennyire pökhendi volt a frakcióvezetői válasz.

Tekintsünk el attól is, hogy a kormánypárt azt gondolja, átléphet a jogszabályokon. Rogán Antal ugyanis indirekt módon, de kerek-perec kijelentette, jogsértést követett el a párt, ám mivel ez pár hónap múlva már nem lesz jogsértés, így tulajdonképpen "nincs túl nagy jelentősége" a dolognak.

De vajon igaza van-e Rogánnak, amikor azt állítja, ami Baján történt, az január 1-től, az új választási törvény hatályba lépésétől kezdve - tekintve, hogy a szövegből kikerült a kampánycsendsértés fogalma - már legális tevékenység lesz, nevezetesen a szavazók szállítása, ami jelenleg a kampánycsendsértés gyűjtőfogalma alá tartozik?

TÚRÓT!

Az a helyzet, hogy nem, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy lehet majd szervezetten szavazókat utaztatni január 1-től, annak ellenére sem, hogy mi magunk is írtunk ilyesmit.

Mindjárt elmagyarázzuk, miért, előtte viszont idézzük a kecskeméti törvényszéknek a bajai időközi választás megismétléséről hozott határozatának (5.Kpk.21.285/2013/4.) indoklását (Ve. = Választási eljárásról szóló 1997-es törvény):

 A Ve. 41.§-a kimondja, hogy a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása)

Továbbá:

Megállapítható tehát, hogy a szervezett szállítás folytán sérültek a Ve. 3. §-ban foglalt választási eljárási alapelvek, így különösen a szavazásban való önkéntes részvétel elve.

A 32. szavazókörhöz tartozó választópolgárok és a leadott szavazatok számára is figyelemmel a jogsértés súlyos.

Magyarul: a jelenleg hatályos törvény alapján a mindennapi nyelvhasználatban csak utaztatásnak nevezett gyakorlat két szempontból is sérti a hatályos törvényt:

1. Kampánycsend idején az utaztató nyilvánvalóan kampánycsendet sért, mivel a "választói akaratot" befolyásolja azzal, ha valakit elvisz szavazni.
2. Sérül az önkéntes választás elve is, hiszen aki amúgy nem menne el szavazni, az is a szavazófülkében találja magát. (Erre nem lehet azt sem mondani, hogy idős, nehezen mozgó emberekről van szó, ők ugyanis kérhetnek mozgóurnát, így egy tapodtat sem kell mozogniuk, ha tényleg szavazni akarnak.)

"hátrányos helyzetű öreg hölgyeket hordok be, akik nem tudják megoldani, hogy ide jöjjenek”, „ebben szerintem nincs semmi törvény..., nem buszokkal hordom a választókat, hanem ...kocsival”

- hangzik el a bajai választáson készült videófelvételen. Ez a mondat is bizonyító erejű volt a bíróság számára, hogy az önkéntesség alapelvének megsértését állapítsa meg a szervezett utaztatás okán.

Oké, de az új választási eljárásról szóló, 2013-as törvény már valóban lehetőséget ad az utaztatásra, mint azt Rogán Antal állította?

Nem igazán.

A legfontosabb alapelve a választásnak az önkéntesség alapelve. Ezt pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere sem szüntette meg, csak éppen az új törvényben nem a 3. §-ban van megemlítve, hanem a 2. §-ban, konkrétan így:

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
(...)
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban

Tehát a kecskeméti bíróság által hivatkozott passzus ugyanúgy szerepel az új választási törvényben, mint a régiben.

Az sem tűnik igaznak egyébként, hogy ne lenne valamiféle kampánycsendre vonatkozó kitétel az új törvényben, van, így hangzik:

143. § A 77. § (1) bekezdése alapján megállapított szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.

Azaz a kampánycsend, amely a most még hatályos törvényben időben van korlátozva ("A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend)."), nem tűnt el nyomtalanul: most egy térbeli korlátozás lép az időbeli korlátozás - a szavazás napja - helyére, a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében tilos a választói akaratot befolyásolni.

Marika néni, ne oda menjen, az a szeszfőzde, a következő kapun tessék bemenni, és a Fideszre ikszelni!

- mondhatja tehát egy ilyen utaztatás esetében az utaztató, de csak akkor nem sérti meg az új eljárási törvény ezen passzusát, ha 151 méterrel a szavazóhelyiség előtt teszi ki utaztatott szavazóját az autóból. Az önkéntesség alapelve ( 2.§.b.) ettől függetlenül továbbra is sérül.

Hasonló álláspontra jutott Litresits András. András ügyvéd is, aki az Országos Választási Bizottság (OVB) MSZP által delegált tagja volt a szervezet megszűnéséig, és várhatóan a hétfőn felálló Nemzeti Választási Bizottságban (NVB) is szerepet kap majd a párt delegáltjaként.

"Rogán Antal három helyen állított valótlanságot hétfői sajtótájékoztatóján" - mondta el kérdésünkre az ügyvéd.

1. Nemcsak kampánycsendsértés történt Baján, hanem a választási alapelvek olyan szintű megsértése, amely érdemben befolyásolta az eredményt.
2. Nem igaz, hogy nincs kampánycsend az új törvényben, a szavazás napján a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében lesz.
3. Az új választási törvény is tartalmazza a választási alapelveiben az önkéntesség elvét, amit sért a szervezett utaztatás.

Litresits szerint annyiban precedens értékű volt a kecskeméti törvényszék ítélete, hogy a szervezett utaztatás tényét elsőként állapította meg bíróság választási eljárásnál. Arra ugyanis eddig nem volt példa, hogy az utaztatás tényét ilyen jól, bizonyítható módon sikerült rögzíteni a videófelvételek és a tanúvallomások segítségével.

Ezért sem született eddig állásfoglalás az OVB részéről ebben a kérdésben. Egy állásfoglalás nem kötelező érvényű ugyan a választási jogsértésről harmadfokon döntő bíróság számára, de mindenképpen irányadó. Ahogy pl. az volt a  2007-ben született OVB-állásfoglalás a szervezett formában történő emailes, SMS-es és telefonos kampányolással kapcsolatos jogsértések után.

Állásfoglalást kértünk a Nemzeti Választási Bizottságtól és Gulyás Gergő fideszes képviselőtől is, de egyelőre nem érkezett tőlük válasz.

Mindenesetre, ha a Fidesz vagy akármelyik párt január elsejétől is utaztatja a szavazóit, akkor érdemes a helyi választási bizottsághoz fordulni, mert lehet mire hivatkozni.