A terhelteken verik le, hogy a magyar igazságszolgáltatás képtelen 4 év alatt egy elsőfokú ítéletig eljutni. Ha az ítélet megszületett volna az ügyben, nem kellett volna volna az ároktői bandatagokat kiengedni

- reagált a Fidesz szerdai javaslatára a Helsinki Bizottság jogásza, Kádár András Kristóf, aki azt is elmondta, éppen tavasszal született három ügyükben olyan ítélet az európai emberi jogi bíróságon, Strasbourgban, amely az indokolatlanul hosszú ideig tartó előzetesek miatt marasztalta el Magyarországot.

Kádár szerint egy konkrét ügy miatt nem kéne visszatérni a szocializmus időszakához, amikor valóban nem volt az előzetes őrizetnek felső határa.

A jelenlegi szabályozás szerint ez a helyzet:

1. Történik egy bűncselekmény.
2. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozni kezd, kihallgat, meghallgat, bizonyítékokat gyűjt.
3. Amikor a látókörébe kerül valaki, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, megalapozottan gyanúsítható a cselekmény elkövetésével, közlik vele a gyanúsítást.
4. Innentől vehető előzetes letartóztatásba, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén 4 évig, egyéb esetekben a cselekmény súlyától függően 1, 2 vagy 3 évig tarthat, ha időközben nem születik elsőfokú ítélet.
5. Megtörténik a vádemelés, a gyanúsítottból vádlott lesz, elkezdődik a tárgyalás.
6. Ha a gyanúsított/vádlott előzetes letartóztatásban van, elvileg soron kívül kellene lefolytatni az eljárást.
7. Megszületik az elsőfokú ítélet. Ha megállapítja a bűnösséget, akkor az elítélt akkor is előzetes letartóztatásban maradhat (legfeljebb az ítéletben meghatározott időtartamig), ha még a döntés jogerőre emelkedése – jellemzően a másodfokú döntés meghozatala – előtt letelik az 1,2, 3 vagy 4 év.

Kádár szerint az ároktői ügyben nem az előzetesen maximálisan kiszabható előzetes hossza, hanem az egyébként soron kívül, tehát gyorsított módban tárgyalt eljárás lassúsága okolható azért, hogy házi őrizetbe került a két férfi még az ítélet előtt.

Magyarországot a strasbourgi bíróság a következő nemzetközi egyezmény megsértéséért marasztalta el korábban többször is:

Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, amelynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
A letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében, vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.

– így szól az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950-es római egyezmény, amit a Magyarországi igazságszolgáltatás több alkalommal is megsértett már.

Talán a legismertebb ügy a Maglódi kontra Magyarország, amikor a terheltnek 4 év 5 hónapot kellett előzetesben töltenie anélkül, hogy ezt a hatóságok kellően alátámasztották volna.

Ez az ügy emberölési ügy volt, de csekélyebb súlyú bűncselekményeknél is előfordult már, hogy a magyar hatóságok lassúsága miatt elmarasztalták Magyarországot.

A Helsinki Bizottság az alábbi ügyekben járt el:

• X.Y. kontra Magyarország (7 hónap előzetes)
• Baksza kontra Magyarország (2 év 5 hónap)
• A.B. kontra Magyarország (23 hónap)
• Darvas kontra Magyarország (18 hónap)

Kádár szerint az előzetes letartóztatás plafonjának eltörlése, amellett hogy emberi jogokat sérthet, akár kontraproduktív is lehet:

Ha valaki akármennyi időt elölthető majd előzetesben, ugyan mi szorítja rá a bíróságot, hogy akár négy év alatt lezárjon egy ügyet?

Ráadásul törvényjavaslat alkotmányellenes is lehet, hiszen az Alaptörvény így fogalmaz:

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani.

A Hvg.hu az alkotmányellenesség kérdéséről azt írja, emiatt komoly vita volt a Fidesz-frakcióban, de végül az az álláspont alakult ki, meg kell harcolni az Alkotmánybírósággal is.

Kádár szerint viszont jó pont, hogy a Fidesz javaslata foglalkozik a kérdés érdemi részével is, így kitér a bírósági eljárás meggyorsítására is, amikor meghatározná a szakértői vélemény elkészültének maximális határidejét és a határidő be nem tartását szankcionálnák is.