Szerdán az angol fővárosban mondott beszédet Orbán Viktor. A miniszterelnök a londoni Királyi Külügyi Intézetben az alábbiakat közölte az összesereglett újságírókkal és méltóságokkal. Angolul.

• Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik.
• Az ország a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni.
• A politikai radikalizmus nem tekinthető ilyen hagyományos európai értéknek.
• A válságra adott magyar válaszok többet jelentenek egy reformnál, nálunk az ország megújítása zajlott az elmúlt években.
• A magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
• A jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, "nem élhetünk úgy, ahogyan eddig".
• Szükséges a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
• A korábban erős, magabiztos, optimista Európai Unió mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.
• A tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak.
• "Az ideológiák és a dogmatizmus helyett" el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
• Ma Európában teljesen nyílt "vörös" és "zöld" támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
• A jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
• A Jobbik radikális nacionalista párt. amelynek létét "általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni" arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet.
• A jobbközép pártoknak "egyáltalán nem kell megrettenniük" a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erők, "hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal" Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de "a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal".
• A politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhető.
• A politikai radikalizmus nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részéről.