• Amerikában hollywoodi sztárok reklámozzák.
• Mégis be akarják tiltani, mert leveri az árakat.
• Több ezer budapesti lakás van fent.
• Nálunk teljesen legális, az adót meg mindenki leszarja.

A szobáztatás-lakásoztatás 21. századi verziója jó az eladónak és jó a vevőnek, viszont a piac annyi szereplőjét érinti negatívan, hogy New Yorkban például szabályos háború dúl az Airbnb és a mindenféle hivatalos szervek közt. Magyarországon még nem ez a helyzet, és valószínűleg nem is lesz soha, mivel a seftelős-zimmerfreies magyar hagyományoknak köszönhetően ebben az iparban speciel előrébb járunk, mint Amerika.

A 2008 óta létező Airbnb ötlete pofonegyszerű, és kicsit olyan is, mint az internet elterjedésével felbukkanó számtalan nagy dobás az Ebayig bezárólag: egyenesen összekötötte a keresletet és a kínálatot, kiiktatva közülük minden felesleges közvetítőt. Az Airbnb.com-on a világ 34 000 városában lehet rövidebb-hosszabb ideig lakást vagy szobát bérelni, csak Budapesten ezernél több ingatlan van fenn a honlapon.

Aki nem tudja vagy nem akarja kifizetni az ötcsillagos szállodák luxusszolgáltatásait, annak az Airbnb ideális választás. Egészen biztosan nincs olyan ember a világon, aki rajong a recepciókért, a közepes svédasztalos reggelikért, és a szigorú kicsekkoláshoz reggel tízkor. Pláne, ha ezekért még feleslegesen sok pénzt is kell fizetni. Ma Budapesten egy középkategóriás, szűkös hotelszoba kétszer annyiba kerül, egy estére mint egy 30-40 euróért megkapható kisebb lakás ugyanabban az utcában.

Hol az adó?

Szemben az Ebayjel, az Airbnb a kezdetek kezdete óta kénytelen harcolni a legkülönfélébb hatóságokkal. Ezek közül a legelszántabbnak New York tűnik, és nyilván nem véletlen, hogy pont az a város, amelynél a világon kevés helyen drágábbak az ingatlanok. A hivatalos szervek alapvető problémája ezzel az üzleti modellel az, hogy a kutya nem fizet utána adót. A vendég fizet, a tulajdonos gyarapszik, viszont szemben a helyi szállodákkal, itt még az idegenforgalmi adót sem fizeti ki senki, nemhogy a minden vállalkozást érintő egyéb adónemeket.

New York és az Airbnb viszálya már egy ideje az amerikai bíróságokon zajlik. A fordulatos ügy legújabb fejleményeként kötelezték az Airbnb-t arra, hogy adják át a hatóságoknak a városban a honlapon keresztül ingatlanokat kiadó tulajdonosok adatait. Erre még nem került sor, ám az eddig nagyon harcos, a fogyasztóknak kedvezőbb új üzleti modellről prédikáló Airbnb vezetői érezhetően visszavettek az arcukból, és először beszéltek arról, hogy valami minimális adót esetleg tényleg fizettetni kellene a rajtuk keresztül üzletelőkkel.

Szemben Európával, Amerikában az Airbnb akkora üzlet, hogy szabályos reklámkampányai is vannak, hollywoodi sztárok bevonásával. Az adóhatóságok mellett viszont több fronton is küzdeniük kell, van olyan Los Angeles-i városrész, ahol egyszerűen betiltották az Airbnb-t, mivel az a helyiek szerint túl nagy forgalommal és zajjal jár, és egyszerűen leveri a környékbeli ingatlanok árait is.

Zimmer frei Budapesten

Magyarországon, illetve a a turisták és az így az Airbnb-s lakások nagy részét felszívó Budapesten egészen más a helyzet. Elsősorban azért, mert nálunk teljesen legálisan lehet ilyen gazdasági tevékenységet űzni. Az “egyéb szálláshely-szolgáltatás” gazdasági tevékenységet a jogalotók eredetileg minden bizonnyal a Balaton környéki zimmer frei-kultúra kifehérítéséért alkották meg, ma viszont már az Airbnb-kínálóknak is kapóra jön.

Az önbevalláson alapuló becsületességet Magyarországon általában nehéz komolyan venni, azonban az alapján, amit nagypályás magyar Airbnb-játékosok mondtak a 444-nek, tényleg úgy tűnik, hogy megéri ezt tisztán csinálni. Cégekkel és számlákkal persze lehet trükközni, de egy Budapesten tucatnyi lakást futtató tulajdonos/vállalkozó például meggyőzően állította, hogy ő tiszta.

Egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység folytatásához először a helyi önkormányzat engedélyére van szükség. Utána lehet adószámot kérni a NAV-tól, majd feltenni a lakást az Airbnb-re. A magyar törvények szerint tételes átalányadózásra csak egy saját ingatlan esetében van lehetőség, aki több lakást visz, az fizeti a 16 százaléklos szja-t, a 27 százalékos EKHO-t és a helyi önkormányzatnak a 4 százalékos idegenforgalmi adót, az ifa-t.

Leszarják

Profi Airbnb-s forrásunk szerint az itthon ingatlant kínálók nagy része ezzel a törvényi háttérrel “vagy nincs tisztában, vagy leszarja”. Mivel azonban a honlap foglalási rendszere banki átutalással működik, így minden tranzakciónak nyoma marad, nagyon rizikós a trükközés. Lehet persze cselezgetni paypallel és külföldi bankszámlákkal, de ez sem teljesen veszélytelen. A magyar adóhatóságot csak azok az airbnb-sek tudják tökéletesen kijátszani, akik külföldiként futtatnak budapesti ingatlanokat. És ilyenből elég sok van, a honlap felületes böngészéséből is látszik, hogy a Magyarországon korábban befektetési céllal lakásokat várásló külföldiek jelentős része így igyekszik egy kis pénzhez jutni a vergődő magyar piacon.

A hazai Airbnb-szcénát jó ideje belülről ismerő forrásunk szerint hiába tűnik tisztább üzletnek egy szálloda üzemeltetése, ott még több lehetőség van a trükközésre. Sok vendég a recepción fizet készpénzben, ami olyan melegágya az adócsalásnak, amit Magyarországon az Airbnb nem tud nyújtani. Szállodaipari forrásunk szerint természetesen fordítva van, és az ilyen internetes foglalási rendszerek segítségével lehet jobban trükközni.