• Listán külön, egyéniben közösködve indul az MSZP és Bajnai Gordon pártja.
• Egy évig tartó körülményeskedés után jutottak ide.
• Az MSZP járt jól.

Ennél hivatalosabb már nem lesz, 2013. október 22-én ünnepélyesen is aláírta választási megállapodását az MSZP és az Együtt 2014 - PM. Az ember, akiről komolyan sokáig senki sem gondolta, hogy valaha miniszterelnök-jelölt lesz (Mesterházy Attila), az emberrel, aki egy nap híján egy évvel ezelőtt miniszterelnök-jelöltnek jelentkezett (Bajnai Gordon). Ahogy arról szó volt, külön listán, de közös egyéni jelöltekkel indulnak. 11.48-kor írták alá a megállapodást.

Bajnai az aláíráskor emlékeztett, hogy egy éve azt mondta, hogy széles ellenzéki összefogás kell. Szerinte ez ma meg is alakult, mert az Együtt és a PM a korszakváltók szövetségeként képes megszólítani a bizonytalanokat, és az a megújult MSZP-vel ennél is tovább lépni. Határozottan állította, hogy ez az összefogás képes lehet a jobboldalból kiábrándultak megszólítására is.

Mesterházy nem papírból beszélt. Figyelmeztetett, hogy a közös programot az MSZP annyira komolyan gondolja, hogy a hétvégi kongresszuson saját programként is elfogadták!

Mesterházy Attila a DK-ról azt mondta, hogy nem egy párttal kezdődtek a tárgyalások, de egy párttal értek véget.

Vagyis Gyurcsányékkal nem lesz választási szövetség.

A megállapodást amúgy augusztus 29-én kötötték, ezért itt és most a részletekbe nem is merülnék el, tessék visszaolvasni. Az azóta eltelt időben lényegében semmi sem változott, bár az MSZP még elérte, hogy az Együtt mégse indítsa Szentendrén Gulyás Józsefet, volt SZDSZ-es képviselőt, aki még mindig nyiltan meri bírálni a szocialistákat, és akivel olykor-olykor még a Magyar Nemzet is szóba áll.

Cserébe az MSZP választmánya kétszer is, szeptember 14-én és október 12-én is elfogadta, majd október 19-én még az elmúlt 23 év legeseménytelenebb pártkongresszusa is szentesítette a megállapodást. Így jutottunk el október 22-ig, amikor minden eddiginél hivatalosabban is megállapodtak.

De miért október 22-én, egy nappal Bajnai Gordon bejelentkezésének egyéves évfordulója előtt?

Szeptember végén, két szocialista választmányi ülés között még arról volt szó, hogy a megállapodást a leghivatalosabban október 23-án, az MSZP és az Együtt közös demonstrációján írják majd alá. Az Együtt két vezetője, Szigetvári Viktor és Juhász Péter szerint a szocialistákkal közösen döntöttek végül úgy, hogy inkább egy nappal korábban legyen. Juhász szerint azért, mert az október 23-án olyan pártokkal is együtt tüntetnek, akik nem részei a megállapodásnak, aminek az aláírásával meg kellett várniuk az MSZP október 19-i kongresszusát.

Az, hogy végül meg kellett várni a megállapodással az októberi pártkongresszust, a tárgyalások korábbi dinamikája alapján megintcsak érdekes fejlemény.

Emlékeznek még, hogy kezdődött az egész?

Amikor Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenc lemondása és az emlékezetes miniszterelnök-casting után végül vállalta a kormányfőséget, egyértelművé tette, hogy csak ideiglenesen vállalja a szerepet. A ciklus végén pihenőre ment, vendégprofesszorkodott, tanácsadóskodott. Eközben Mesterházy Attila előbb az MSZP parlamenti frakcióvezetője, majd miniszterelnök-jelöltje, végül a súlyos választási vereség és Lendvai Ildikó lemondása után az MSZP elnöke lett. És a siralmas eredménnyel zárult önkormányzati választás után is az maradhatott, pedig a választás éjszakáján az MSZP egyetlen sikeres nagyvárosi polgármester-jelöltje, Botka László szegedi győzelme után még harciasan üzengetett Pestre.

Mesterházy nem azért maradhatott a párt elnöke októberben, mert őt gondolták a legalkalmasabbnak. Hanem mert ő volt az, akit a párt Gyurcsány ellen taktikai szövetségbe forrt régi gárdája és úgynevezett fiataljai is elfogadtak. Talán ezért is várhatta mindenki, hogy 2011-ben Bajnai lépni fog.

De nem lépett. Miközben Mesterházy gyakorlatilag érzékelhető veszteség nélkül szorította ki az MSZP-ből Gyurcsány Ferencet és híveit, Bajnai megalapította a Haza és Haladás Alapítványt, de saját jövőbeni szerepével kapcsolatban határozottan határozatlan maradt. Azok, akik a visszatérésére vártak, 2012. január 6-án kaptak egy esszét arról, hogy hogyan is kéne vezetni az országot. Az esszé publikálásának dátuma, vízkereszt akár szimbolikus is lehetett volna. Vízkereszt a karácsonyi-újévi ünnepi időszak lezárása, az újrakezdés napja. De Bajnai még mindig nem vállalta a politikai vezető szerepét.

Erre egészen 2012. október 23-ig kellett várni. Bajnai aznap az Orbán-kormány elleni civil mozgolódás két legjelentősebb csoportja, az egykor százezres tömegeket mozgató Egymillióan a Sajtószabadságért és a fanatikus rajongótáborát bármikor mozgósítani képes Szolidaritás színpadán jelentette be visszatérését. Célja egy, a Fideszből kiábrándult jobboldaliakat is megszólító új közép kialakítása volt.

Bár ki nem mondta, egyértelműen miniszterelnöknek jelentkezett. Ehhez képest erre most a megállapodás alapján gyakorlatilag semmi esélye nincs. Pártja, amely az elmúlt egy évben egyetlen hiteles jobboldali arcot sem tudott megszerezni, az MSZP alárendelt szövetségese.

Hogyan jutottunk idáig?

2012 októberében már elkészült az új választási rendszer, amiből Bajnai műhelyében dolgozó választási szakemberek, Szigetvári Viktor és Tordai Csaba joggal vezették le, hogy egy erős kormánypárt leváltására a legtöbb esélye egy egységes ellenzéknek van. Hogy nem elég a Fideszből és az MSZP-ből kiábrándultakat megszólítani, de szövetséget is kell kötni a még mindig az ellenzék meghatározó erejének számító szocialistákkal is.

Mesterházyék erre azzal reagáltak, hogy maguk kezdték sürgetni a megállapodást. Elkezdődött a közjogi egyeztetésnek nevezett folyamat, melyre a szocialisták az Együtt mellett meghívták Gyurcsány Ferenc DK-ját, de még Schmuck Andor szociáldemokratáit és pár, teljesen jelentéktelen pártocskát - gyakorlatilag paródiába fordítva a végül már senkit sem érdeklő tárgyalásokat, amiken új alkotmányról, választási rendszerről, egyebekről beszélgettek, szinte tét nélkül.

A játék hónapokig tartott, a menetrend jellemzően úgy nézett ki, hogy Bajnai nyilatkozott valamit a megállapodás fontosságáról, Mesterházy erre válaszul közölte, hogy felőle akár már tegnap is megállapodhatnak, csak ő hozná a Gyurcsányt is. A tét az volt, hogy ki vezesse az ellenzéket Orbán ellen.

Közben Mesterházy végleg megerősítette pozícióit az MSZP-ben, a májusi kongresszuson konkrétan a párt támogatottságának növekedéseként tudta eladni azt, hogy mégy mindig egymillió támogatója van a pártjának - pont ugyanannyi, ahányan 2010-ben rájuk szavaztak. Az Együtt viszont egyáltalán nem tudott erősödni, sőt. A kezdeti tízenegynéhány százalékról tíz alá csökkent támogatottsága. Most éppen a parlamenti küszöb körül mérik. Az utolsó, kétségbe esett kísérlet az előválasztásos ötlet meglebegtetése volt.

Pontosabban nem is az előválasztásé, mert arra a sokkal jobban szervezett, országos hálózatú MSZP azonnal lecsapott. Hanem azé, hogy majd Mesterházy és Bajnai közvélemény-kutatásokban mért népszerűsége alapján válasszanak közös miniszterelnök-jelöltet. Ebbe végül az MSZP nem ment bele, így a két párt végül külön listán indul, csak az egyéni jelöltek koordinált indításában állapodtak meg. A 106 egyéni körzetből 75-ben az MSZP, 31-ben az Együtt állíthat jelöltet, miniszterelnök pedig az lesz, akinek a pártja több szavazatot kap. És mert a listákon a töredékszavazatokat is elszámolják, ez nyilvánvalóan az MSZP lesz.

Arról, hogy miért is volt mégis így és ilyen megállapodást kötni, arról a Demokrácia és Dilemma Intézet írt már egy elemzést, olvassák el itt.