Magyarország az elmúlt évtizedben majdnem mindent elszúrt, amit el lehetett szúrni. A Medgyessy-kormány osztogatásaitól a Gyurcsány-kormányok ciklikus gazdaságpolitikáján keresztül (amikor tele volt a térség pénzzel, akkor is állami hitelekből nőttünk) az Orbán-kormány adóátrendezéséig (ami nem is jött be, ezért meg kellett szorítani) tele volt a gazdaságpolitika rossz döntésekkel

Kenyér és víz

Most viszont növekedési fordulat jön, mondja Zsiday Viktor, a Plotinus alap kezelője. Ez szerinte több ok miatt van.

• A magyar költségvetés hiánya három százalék alatt van, ezért nincs szükség további megszorításra.
• A bankrendszert nem kell tovább terhelni, ezért megint elkezdhetnek valamennyire hitelezni.
• Ebben Matolcsy György jegybankjának Növekedési Hitelprogramja is segíthet, mert olcsó (majdnem ingyenes) hitelekkel pumpálja tele a magyar gazdaságot.
• Varga Mihálynak valamennyire igaza lehetett, amikor azt mondta, hogy le kell cserélni az elromlott hűtőt, mert ezek a kiadások enyhe növekedés mellett tényleg segíthetnek a gazdaságnak.
• A kamatcsökkentések miatt olcsóbbak a magyar állampapírok, több pénz jön a magyar államhoz is.
• A világgazdasági környezet pozitívabb, mint eddig.
• Magyarországon a vállalati szféra az elmúlt években sokat törlesztett a hiteleiből. Ez a deleveraging, hitelínségben és válságban normális. Európa több államában is volt ilyen.

Kolbász és kerítés

Zsiday szerint azért ettől még nem lesz Magyarországból Lengyelország, mert hiába kezdünk el hétévnyi visszaesés után növekedni, továbbra is le leszünk maradva a régió országaitól. A növekedés szerinte 2-3 százalék körül lehet. Ahhoz, hogy ennél jobban teljesítsünk, komoly strukturális átalakítások kellenének. Nemrég a blogján ezt írta:

A hazai gazdaság lecsúszása, leszakadása a régiótól a 2000-es évek eleje óta tart, és szerepet játszottak benne gazdaságpolitikai hibák (költségvetési ámokfutás, devizahitelek elterjedése, hibás adópolitika) és strukturális gondok is (ellátórendszerek reformjának hiánya, oktatási rendszer hibái, bírósági perek végtelen hosszúsága, szerződések kikényszeríthetetlensége, korrupció stb.). Ezek megoldását egyelőre nem látjuk, így feltételezhetjük azt, hogy Magyarország potenciális növekedése továbbra is elmarad a környező országokétól.

Pedig nem kellene feltalálni a spanyol viaszt, csak meg kellene nézni, hogy hol, mit csinálnak jól, és az adott területet le kellene másolni, egy kicsit Magyarországhoz igazítva. Vajon miért jó a finn oktatás, miért USA a startupok hazája, miért kicsi a korrupció Szingapúrban, stb. Nem kell feltalálni semmit, nem kell harmadik, meg negyedik utat keresni, csak az ismert, létező megoldásokat alkalmazni...

Most majd

Az elmúlt tíz év lemaradása nem is volt kicsi, Magyarország gazdasága öt százalékot tudott nőni, miközben a szlovák 39, a lengyel pedig 41 százalékot. A gazdasági versenytársaink közül a csehek teljesítettek utánunk a legrosszabbul, de még ők is 21 százalékot nőttek. Most ennél kisebb lehet majd a különbség a térség és a mi növekedésünk ütemében, de valószínű, hogy továbbra is le fogunk szakadni.