Az írásjelek közül mindig a pont tűnt a legszerényebbnek. Az online kommunikáció azonban alaposan felforgatta a viszonyokat. A chatelés elterjedése a pontot egy kis méregzsákká változtatta. Ezt Ben Crair, a New Republic szerzője szúrta ki, és legtöbb megállapításával nehéz lenne vitatkoznunk.

Hogy pontosan miről is van szó? Elég egyszerűen bemutatható:

persze, menjünk, ahova te gondolod

persze, menjünk, ahova te gondolod.

Van érezhető különbség a kettő mondat között? Persze hogy van, és jó eséllyel teljesen máshogy döntünk, attól függően, hogy melyik mondatot kapjuk válaszként.

Ez egy váratlan váltás a nyelvben. Az írott nyelvekben a pont maga volt eddig az írásjelek Sólyom Lászlója: nem fejezett ki érzelmet, tárgyilagos volt, csak lezárásra használtuk. A digitális kommunikációban viszont egy agresszív kis góc lett belőle.

Nemrég a 17 éves fiam megjegyezte, hogy az üzeneteim gyakran nagyon nyersnek, sokszor pedig egyenesen durvának hatnak, mert pontot tettem a végükre.

- panaszkodott Mark Libermann, a Pennsylvania egyetem nyelvészprofesszora is.

Az egésznek elég egyértelmű magyarázata van: netes üzeneteinkben a pont klasszikus szerepét átvette az enter, egyszerűen új mondathoz új sort nyitunk.

Azaz normális körülmények között, gyakorlott internethasználóként ezt írjuk:

sajnálom a tegnap estét

legközelebb a cézárba megyünk

A helyett, hogy:

Sajnálom a tegnap estét. Legközelebb a Cézárba megyünk.

És olyasmit tényleg szinte soha, hogy

sajnálom a tegnap estét.

legközelebb a cézárba megyünk.

A változásról persze készült kutatás is. Amerikai egyetemisták sms és chatszokásait vizsgálva derült ki, hogy a telefonos üzeneteket küldve a mondatok 39 százalékát zárták le ponttal,míg interneten kommunikálva a mondatok 45 százalékát. Még ennél is ritkábban, ha üzenet végi pontról volt szó: csak az esetek 29 százalékban smseknél és 35 százalékban chaten. Hasonló igaz a Twitterre is, ahol a szűk karakterhatár teljesen elkergette a pontokat az üzenetek végéről.

Liberman szerint egy olyan kommunikációs folyamatban, ahol a pontot a mondat végén nem használják a beszélő felek, azonnal jelentéstöbblettel bír, ha valaki mégis kiteszi. És ezek után az üzenet olvasója is tudni fogja, hogy rá kell jönnie, miért van ott a pont. Például, hogy azért írtunk pontot, mert ezzel azt üzenjük, hogy ez minden, amit mi erről mondani voltunk hajlandóak.

Masszív megerősödése ennek a jelentéktelen, neutrális kis pöttynek.

És ez a nyelvészek szerint egy figyelemreméltó fejlemény. A pont az egyik első írásjel volt az írott nyelv történetében, a szünet jelölésére szolgált már azokban a nyelvekben is, ahol az írást csak mint a beszéd rögzítését alkalmazták. Aztán ahogy az írott nyelv idővel átvette a hatalmat a beszéd fölött, komoly strukturáló elem lett, sajátos logikával és működéssel. Viszont hangsúlyjelzés nélkül, az ilyesmire eddig ott volt nekünk a kérdőjel és a felkiáltójel.

Írok és filozófusok korábban sokat kísérleteztek azzal, hogy új írásjeleket fedezzenek fel, melyekkel jobban lehet hangsúlyokat beemelni a szövegekbe. Például az iróniajelet. De ezek a kísérletek sosem voltak sikeresek, pedig a mi munkánkat is sokszor megkönnyítené.

A technológiai fejlődés viszont az írott nyelv működését eltolta a beszéd irányába. Interneten gyakorlatilag beszélgetünk egymással, csak írott formában. Ez pedig megmagyarázza, hogy miért lett annyira népszerű a sortörés: sokkal pontosabban alkalmazkodik a beszéd ritmusához.

Ez nem csak a ponttal van ám így. Mindannyian belefutunk néha abba, hogy nem tudjuk eldönteni egy üzenetről, hogy most szarkasztikus volt-e, vagy sem. Ez a jelenség is hozta magával például a felkiáltójelek terjedését a netes üzenetekben:

- Te most komolyan a KDNP-re akarsz szavazni?

- Nem!!!!!!

Ennek az egész átalakulásnak az elején vagyunk, és még persze nem látni, hova fog kifutni. Ahogy Crair is írja, lehet majd sok generáció múlva utódaink előveszik a mai szövegeket, csodálkozni fognak, miért volt ennyire mérges ekkoriban. Mondjuk okunk amúgy van rá bőven!!!44!!