Ha arról beszélünk, hogy a konteók szerint kik irányíthatják a világot, vannak cégek és csoportok, amik kapásból beugranak. Ezek többnyire bankok, mint a Deutsche Bank, a Bank of Amerika, az IMF, vagy félig-meddig létező szervezetek, mint a Bilderberg csoport. Ebből is látszik, hogy nagyon nem találnánk el, hogy melyik az a cég, ami képes lenne irányítani a világot.
Az Economist most írt egy vezető cikket egy BlackRock nevű befektetőcégről, amit viszonylag kevesen ismerenek a pénzügyi világon kívül. Pedig ez a világ legnagyobb befektetőcége, és a világ legnagyobb cégeiben szinte mind van érdekeltsége.
Összesen 4,1 billió dollárnyi befektetést irányít közvetlenül, ami körülbelül Németország, vagy Japán éves gazdasági teljesítményének felel meg. Ez a két ország pedig a harmadik és negyedik legerősebb gazdaság a világon. Emellett van még vagy 11 billió dollárnyi befektetés, amit az Aladdin nevű platformján keresztül kezelnek. Ez azért nagyon sok pénz.
A céget 1988-ban alapította egy csapat Wall Street-i befektető, egy Larry Fink nevű ember vezetésével. A sikerük egyik titka az volt, hogy sok passzív befeketetést ajánlottak. Ezek leginkább olyan alapok, amik megpróbálják lekövetni az olyan indexeket, mint az S&P500. Ebben a szektorban kifejezetten előny a méret. A cégnek annyi befektetése van, hogy sokkal kisebb kezelési költségekkel tudja eladni ugyanazokat az alapokat, mint a többi cég.
A BlackRock arab üzletemberek pénzétől amerikai családi befektetésekig mindent kezel, sőt, Magyarországon is elég szép portfóliója van. Sőt, kifejezetten szereti Magyarországot a régióban. A Templeton alap mellett, ami az ország legnagyobb hitelezője, a BlackRock az a nagy cég, ami a legtöbbet fektet be nálunk. Az 1500 milliárd eurós régiós alapjuk 7,8 százalékát jön ide. Az OTP-ben is elég jelentősek a befektetéseik.
A válság sem viselte őket meg különösebben. Egyrészt a BlackRock nem bank. Csak kezeli a befektetők pénzét, amiből jutalékot vesz le. Ha a befektetéseken veszítenek, akkor a befektetők pénze úszik el, nem a cégé. Pont ezért nem kellett 2008-ban sem kimenteni őket, mint több nagy amerikai bankot. Ráadásul az Economist szerint a BlackRock nagyon jó analitikai modellekkel dolgozik.
A 2000-es évek elején elég sok pénzük volt a másodlagos jelzálogpiacba fektetve. Aztán gyakorlatilag irányítószámonként újra megvizsgálták, hogy hol mekkora kockázata van a befektetéseiknek, és a veszélyesebbektől megszabadultak. Aztán amikor a másodlagos jelzálogpiac bedőlt, ők adtak tanácsot az amerikai kormánynak, hogyan tudnák kezelni a veszteségeket.
Az Economist cikke azért is érdekes, mert a BlackRocknak az újság legnagyobb befektetőjében is van tulajdona. Mondjuk nem az Economist lesz az a lap, ami azért óvatosabban bánik egy céggel, mint kellene. Ettől függetlenül a szerintük az sem feltétlenül baj, hogy a BlackRock ilyen nagy.
Pont azért, mert nem fog hirtelen bedőlni a veszteségek miatt. Még az sem igaz rá, amit több amerikai nagybankra mondtak, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőlhessen, ezért ha baj lenne, rengeteg pénzt kellene költeni a megmentésére.
Ettől függetlenül az amerikai törvényhozók gondolkodnak azon, hogy a BlackRockot rendszerszinten fontos cégnek minősítse. Amiről még ők sem tudják, pontosan mit jelent, de az biztos, hogy szigorúbb ellenőrzést. A 15 billió dolláros kezelt vagyonuk mégiscsak a világ összes kötvényének, részvényének és hitelének a hét százaléka.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.