Úgy tűnik, hogy tényleg mindent Izraelből irányítanak. Az ember először azt gondolná, hogy talán van néhány apró dolog, amit esetleg nem. Csak mert még ott sincs idő mindent mikromenedzselni.

De. Ott van rá idő.

Tényleg minden szál oda vezet. Meg talán még néhány Bázelbe, de azt most hagyjuk.

Nemrég például kiderült, hogy még azt is Tel-Avivban döntik el, hogy mondjuk a Csepel Plázában milyen filmek menjenek a moziban. Meg hogy egyáltalán TÚLÉLHET-E egy magyar film.

Bizony!

Most nyilván azon gondolkoznak, hogy lepleződhetett le a világösszeesküvés. Elég volt hozzá egy bátor ember. Egy hős magyar producer, aki nem fél kimondani az igazságot.

Hölgyeim és uraim, hadd mutassam be önöknek Kálomista Gábort!

21:00-tól mondja a fontos dolgokat.

• Gajdics Ottó:

A film területén is van egy nagyszerű hírünk.Ezt pedzegettük már akkor, amikor még csak 25 ezernél tartott a Coming Out. Most meséld el, hányan nézték már meg!

• Kálomist Gábor

Most már úgy tudom, hogy 110 ezer fölött van a nézőszám, ami tényleg az utóbbi három év legsikersebb magyar nézőszáma. (...) Nagyon-nagyon nehéz helyzetben van a magyar film a magyar mozikban. Ezt azért hozzá kell tenni, hiszen a moziszékek 93 százaléka egy kézben van.(...) Minket nem véd meg senki. (...) És ha hagyják kifutni ezt a filmet, akkor nagyon büszkék leszünk arra, hogy egy magyar film be fog kerülni talán az év végén az első tízbe. (...) Mondom sajnos, már nem a saját kezünkben van a sorsunk. Tehát a moziüzemeltető nagyvállalat Tel-Avivban eldönti, hogy ez a film érdemes-e a túlélésre, avagy nem érdemes a túlélésre. Reméljük úgy döntenek, hogy érdemes, és akkor még sokáig láthatják a nézők!

Tehát most éppen a Coming Out (Tbg itt írt róla kritikát) sikere az apropó egy kis telavivozásra. Arra olyan gyakran akad valami apropó.

Szóval Kálomista reméli, hogy ezt a védtelen kis magyar filmet (amire összesen csak 280 millió forint támogatást adott a Filmalap), nem ölik meg Tel-Avivból.

Miért pont Tel-Avivból fenyegeti veszély a Coming Outot (és nyilván ezen keresztül az egyetemes magyar kultúrát) kérdezhetik most önök. Hát bevallom, hogy nem tudom pontosan, hogy mire gondolt Kálomista, de a moziszékes rész alapján én a Cinema City-k körül kezdtem keresgélni.

A magyar plázás Cinema City mozikat egy bizonyos I.T. Magyar Cinema Kft. viszi, annak tulajdonosa pedig a gyanúsan kozmopolita hangzású Cinema City Holding B.V.

Na, ez a cég viszont akkor a telaviviták kezében van, ugye?

Hát nem. Furmányosabbak ennél.

A nemzetközi Cinema City egy Hollandiában bejegyzett cég, amivel a lengyel tőzsdén kereskednek. Az egyébként tény, hogy a vállalkozást egy bizonyos Moshe Greidinger alapította, és hogy a Greidinger (->Tel-Aviv) családnak most is van érdekeltsége a cégben.

De a történet még ennél is durvább.

Alig pár napja ment le a HírTV-n ez a remek beszélgetés, amikor ezek a furmányos holland-lengyel-tel-aviviak bejelentették, hogy a céget megveszi egy bizonyos Cineworld nevű angol vállalat. Ennek a papírjaival meg a londoni tőzsdén kereskednek.

Lehet, hogy tel-aviviak is, azt nem tudom. A lényeg, hogy nagyon remélem, hogy az új tulajok majd hagyják túlélni a Coming Outot. Mert ha valami, akkor ez a film tényleg megérdemli.

(A címlapos kép a Fortepanról van)