Nyílt levélben válaszolt Colleen Bell, az Egyesült Államok kijelölt nagykövetének a kormány elmúlt három évben nyújtott teljesítményét bíráló kijelentéseire Gulyás Gergely fideszes képviselő. A levelet a Magyar Nemzetben közölte le, amiből csak arra tudok következtetni, hogy igazából nem Bellnek vagy a Bell véleményét az amerikai törvényhozásban meghallgatóknak, sokkal inkább a lap a Fidesz szavazótáborával széles átfedést mutató olvasótáborának szólt.

Bell kongresszusi meghallgatásán bírálta a kormány tevékenységét. Elsősorban az alkotmányozási gyakorlatot, a bíróságok függetlenségét sértő intézkedéseket, a bizalmat aláásó törvénykezési gyakorlatot. Vagyis semmi olyat nem mondott, amiért ne bírálta volna már az elmúlt három évben a kormányt akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió.

Ezt a magyar publikumnak játszó Gulyás most levelében mind kifogásolta. Szerinte Bell tájékozatlan és "olyan pártpolitikai álláspontot képviselt, mely a nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené". Vagyis Gulyás szerint Bell

• Semmit sem tud Magyarországról;
• mégis tökéletesen ismeri és osztja az ellenzék álláspontját.

Vagy ebben csak én érzek ellentmondást?

Az igen hosszúra nyúlt levélben szó van még ezeréves államiságról, 1956-ról, kommunizmusról, és különös fordulatként arról is, hogy 1989-90-ben

vér nélküli forradalom

volt. "Magyarország 1990 óta demokratikus jogállam, olyan alkotmányos demokrácia [...]" - írja a képviselő, aki annak idején pártja kommunikációjával összhangban sztálinistázta azt az alkotmányt, amire itt most hivatkozik.

Gulyás ezután szurkálgatásba kezd. Előbb azt írja, hogy 2006-ban bezzeg nem izélgette a magyar kormányt az Egyesült Államok, utána pedig arra utalgat, hogy a kölcsönös bizalom arra is lehetőséget biztosít, hogy megbeszéljék "a szövetségesek között felettébb szokatlan amerikai titkosszolgálati lehallgatási gyakorlatot".

Ezután a szokásos érvek jönnek arról, hogy a magyar nép 2010-ben maga hatalmazta fel az alkotmányozásra a Fideszt - a levél ezen szakaszában már "egypártrendszerből örökölt" jelzővel illeti azt az alkotmányt, ami pár bekezdéssel korábban még a demokratikus jogrend alapja volt, ugye. És csak most jön a kedvenc részem:

"Biztosíthatom arról, hogy a magyar bírói kar függetlensége nem kevésbé garantált, mint Amerikában". Leszámítva tán azt az apró különbséget, hogy az Egyesült Államokban a bíróságokat nem egy olyan szervezet felügyeli, aminek az élére a kormánytöbbség választ elnököt. Az Egyesült Államokban a bíróságokat nem felügyelik, mert a hatalmi ágak liberális demokráciákban bevett modeljében a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal egyenrangú hatalmi ágnak számítanak.

A másik kedvenc részem, amikor "Smith képviselőről" ír, akit ő a "Helsinki Bizottság társelnökének" nevez. Bár Gulyás gondosan nagy betűkkel írja, ez a "Helsinki Bizottság" nem az a Helsinki Bizottság, vagyis nem a világszerte, így Magyarországon is működő jogvédő szervezet, hanem az amerikai törvényhozás egyik bizottsága. Ez 2013. március 19-én Gulyás Gergelyt is meghallgatta, ami után a képviselő így nyilatkozott:

"A résztvevők összetétele alapján számunkra egyértelmű, hogy valójában semmilyen komoly politikai érdeklődés nincs [a magyar alkotmánymódosítás iránt] az Egyesült Államokban."