Pert indított a nemzeti fejlesztési minisztériummal (NFM) szemben az Energiaklub és a TASZ. Azokat a hatástanulmányokat akarják megszerezni, melyek megalapozták az Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződést.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin januárban írta alá a 3000 milliárd forintosra becsült beruházásról a szerződést. Hogy pontosan mennyibe fog kerülni Paks II. és milyen feltételekkel finanszírozzák a kölcsönt nyújtó oroszok, azt még nem tudjuk. Hétfőn ugyan a parlament tárgyalhatja a paksi szerződést, de a finanszírozásról ebben csak annyiban van szó, hogy azt egy másik - még nem nyilvános - megállapodás szabályozza.

Az Energiaklub most nem a finanszírozási szerződést, hanem a hatástanulmányt akarja megszerezni, amely alapján a kormány úgy döntött, megéri 3000 milliárd forintot költeni két új reaktorblokkra.

Bár 3000 milliárd forint elköltésénél kevés közérdekűbb dolgot tudunk elképzelni, az NFM megtagadta az adatkérést. Sőt, minden, a megállapodást előkészítő dokumentumot tíz évre titkosított. Az Energiaklub szerint a döntés megalapozását szolgáló adatokat nem kötelező titokban tartani, az NFM, mint illetékes dönthetne ezek nyilvánosságra hozataláról is. Ezt csak abban az esetben tagadhatná meg, ha az adatok megismerésére irányulú igény teljesítésénél nagyobb súlyú közérdek az adatok megismerhetőségének megtagadása.

Az Eneggiaklub szerint elképzelhetetlen olyan helyzet, amiben az adatok eltitkolása közérdekűbb lehet annál, hogy megismerjük egy 3000 milliárd forintos beruházást megalapozó tanulmányt. Ráadásul már az a veszély sem fenyeget, hogy a hatástanulmány kiszivárgása a szerződés aláírását kockáztatná, mivel azt már aláírták.

A hatástanulmány megismerése már csak azért is fontos lenne, mert míg a kormány szabadon kommunikálhatja, hogy szerinte miért volt jó döntés a paksi bővítés, az ezt bíráló szervezetek nincsenek kellő információ birtokában, hogy értékelni tudják a döntést.