Hibáztunk. Mentségnek kevés, hogy nemcsak mi, hanem a teljes magyar sajtó, mi több, még a témában megszólaló politikusok is.

Úgy írtunk, írnak, beszélnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a paksi atombizniszt megalapozó tanulmányáról, mintha az titkos lenne.

Nem az. Csak titkolják.

Árnyalatnyi, de annál lényegibb különbségekről lesz most szó. Magyarországon hivatalosan nem is létezik olyan adatvédelmi kategória, hogy titok. Valamikor régen még hivatalosan is létezett az államtitok, de a jelenlegi szabályozás szerint csak minősített adatok léteznek.

Arról, hogy mi minősített adat, határozatot kell hozni. A minősített adatnak van gazdája, aki aztán maga dönthet a minősítés fenntartásáról vagy feloldásáról.

A paksi atombizniszt megalapozó tanulmányt viszont senki sem minősítette. Nincs ilyen határozat. Amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem árulja el, hogy mire alapozva adósította el az országot 3000 milliárd forinttal Moszkvában Orbán Viktor, valami egészen másra hivatkozik.

Az adatvédelmi törvény 27. paragrafusának (5) és (6) pontjára. Ez alapján a döntéselőkészítő anyagok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, a megismerésükre irányuló igényt pedig el lehet utasítani, ha az irat megismerése veszélyezteti

• a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét;
• feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását;
• az áláspontok szabad kifejtését a döntés előkészítése során.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a döntéselőkészítő anyagot kezelő szerv, jelen esetben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a megismeréshez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével akár engedélyezheti is az adatok megismerését.

Vagyis, papíron semmi akadálya a paksi döntést előkészítő iratok nyilvánosságra hozatalának, már amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is úgy érzi, hogy 3000 milliárd forint elköltése van olyan súlyú, hogy a döntést megalapozó iratok megismerhetősége tromfolja a kizáró okokat.

Pláne, hogy a törvényben nevesített kizáró okok egyike sem áll már fent, lévén a döntés már megszületett - Orbán Viktor aláírta a megállapodást, amit már be is terjesztettek a parlament elé, ahol a kormánytöbbség hamarosan ratifikálja is.

Az Energiaklub és a TASZ épp ezért hétfőn pert indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen.