Áder János hétfőn aláírta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvényeket.
Áder János közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy nem is lehetett volna más lehetősége, mint aláírni a törvényt.
Először arról szólt az elnök, hogy miért nem küldte vissza a parlamentnek a törvényt:
Az érvelés két része azonban nincs szoros összefüggésben. A köztársasági elnöknek két esetben van lehetősége egy törvény aláírását visszautasítani: ha alkotmányos aggálya van, vagy ha politikai aggálya van. Vagyis attól még, hogy egy törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, az elnöknek joga van visszaküldeni a parlamentnek megfontolásra. Ilyet minden törvénnyel egyszer tehet meg, és ha a parlament másodszorra is megszavazza azt, akkor már tényleg alá kell írnia. Ezt hívják politikai vétónak is, és a legszabályosabb törvénnyel is meg lehet csinálni.
Vagyis az csúsztatás Áder érvelésében, hogy a visszaküldés „egyetlen feltétele sem adott”. Inkább arról van szó, hogy a törvény tartalma és elfogadása alkotmányos volt, így nem muszáj visszaküldenie, és mivel tartalmával egyetért, ezért politikai okból sem küldi vissza.
Áder másik érve, a népszavazás lehetetlenségéről komoly tévedésnek tűnik:
Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről tényleg nem lehet népszavazást tartani. Csakhogy ebben az esetben éppen ez a törvény érvényesíti a nemzetközi szerződést. Ez a címe is: „A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről”. Az Áder által aláírt törvényben ez áll: "Jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a Felek eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges hazai eljárásoknak." Ez az eljárás nem más, mint a most aláírt törvény kihirdetése.
Vagyis nem volt hatályos, érvényes nemzetközi szerződés, amíg Áder János ezt hétfőn alá nem írta.
Ha Áder érvelése helytálló volna, akkor nem lehetett volna népszavazást tartani a NATO-csatlakozásról vagy EU-s tagságról sem.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.