Vasárnap lelőtték Mariust, a koppenhágai állatkert kétéves zsiráfját. Az állatot utána felszabdalták, és húsát megetették az oroszlánokkal. Mindezt nyilvánosan, a helyszínen ezt végignézték gyerekek is. Az állatkert tudományos igazgatója azzal érvelt, hogy Mariusnak gyenge minőségűek voltak a génjei, és csak foglalta a helyet a többi, jobb génállományú zsiráf elől.

Bár az intézkedés elsőre szimpla kegyetlenkedésnek tűnhet, több évtizedes szakmai vita áll mögötte.

Erről Hanga Zoltán, a Budapesti Állatkert sajtószóvivője beszélt nekünk.

Az állatkertekben máshogy élnek az állatok, mint a természetben. Nem csak a bezártságról van szó, hanem arról, hogy jóval "puhábbak a viszonyok". Ezért az állatok tovább élnek, többször szaporodnak, és többen is maradnak életben.

Tavaly például a budapesti állatkertben hét oroszlánkölyök született. Közülük a vadonban hárman-négyen mára már valószínűleg meghaltak volna.

Ezek az adottságok a veszélyeztetett fajoknál kifejezetten jól jönnek, több állatnál látni arra példát, hogy az állatkerti állományból telepítik vissza őket a természetbe. Ilyesmi történik mondjuk az európai bölénnyel. Vannak viszont azok az állatok, akik gyakori vendégek az állatkertekben, de élnek még vadonban is. Ilyen például a barnamedve. Ezeknél az állatoknál egy idő után az állatkertek gondban vannak, hogy mit kezdjenek a túlszaporodással.

A legelterjedtebb gyakorlat, és ezt képviselik Budapesten is, a születésszabályozás. Ez történhet fogamzásgátlással, ivartalanítással, vagy a különböző nemű állatok különtartásával is.

Vannak azonban szakemberek, akik szerint egy nőstény állatnak biológiailag és lélektanilag is jót tesz, ha anya lehet.

Abban a pár állatkertben, ahol ez az elv az irányadó, hagyják megszületni a kölyköket, majd később leölnek párat közülük. Ezt az elvet főleg skandináv szakemberek képviselik, ott elő is fordult több ilyen eset, de Hanga szerint évtizedek óta zajlik a kérdésben a szakmai vita, a módszer pedig egyáltalán nem elterjedt, még a skandináv állatkertekben sem.

Abban van igazság, hogy a természetben valóban hasonló arányban maradnának csak élve az állatok, és az anyaállatnak is biztos sokat jelent, ha szülhet, de komoly szakmai ellenérvek is megfogalmazódtak már. Például, hogy mi alapján választja ki az állatkert, hogy melyik állatnak kell pár évesen elpusztulnia.

Amellett pedig, mint ahogy ez a dán eset is mutatja most, az egészet nehéz kommunikálni. A koppenhágai állatkert vezetősége most nyíltan felvállalta ezt az elvet, és megölték Mariust.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy ez szakmai szinten is vitatott dolog , de most az is kiderült, hogy a lépés a széles nyilvánosság szimpátiáját sem váltotta ki.

- mondta el Hanga, utalva az óriási nemzetközi felháborodásra.

A koppenhágai állatkert szóvivője, Tobias Stenbaek Bro szerint ez egy remek alkalom volt arra, hogy a gyerekek megismerjék a zsiráf anatómiáját, és hasonló tudásra nem tehettek volna szert, ha csak egy fényképet néznek meg az állatról.

Az állatkert igazgatója szerint náluk évente 20-30 állatot ölnek meg hasonló körülmények között. Szerinte a felháborodást most csak az váltotta ki, hogy egy olyan jól kinéző állatot kellett megölniük, mint amilyen egy zsiráf. Viszont senki nem szólt volna semmit, ha egy antiloppal vagy egy disznóval végeztek volna.

Ami biztos, az oroszlánok elég jól jártak.

A cikk alján minden korábbi képnél részletesebb felvétel a felboncolt zsiráfról, csak az görgessen lejjebb, akit nem zavar az ilyesmi: