Orbán: Ami 48 szabadságvágya, az a mi rezsicsökkentésünk

DeDi
2014 március 15., 12:05
comments 86

"Ez a harc lesz a végső
Csak összefogni hát!"

Az Internacionálé e két sora remekül összefoglalja Orbán Viktor ünnepi beszédének lényegét. Ha megint lesz kétharmad, akkor Magyarország jövője végre eldől, és egy boldog hely lesz – figyelmeztetett mindenkit. Ami a proletár indulóban összefogás, azt Orbán egységnek nevezte, a végső harcot pedig sorsdöntő választásnak. A boldog Magyarországban mindenkinek lesz munkája, ígérte.

photo_camera Lengyel zászló és lengyelek a Nemzeti Múzeumnál (Fotó: Marjai János/MTI)

A miniszterelnöki beszéd alapmotívumai megegyeztek az október 23-i beszédével, annyi különbséggel, hogy most szelídebb volt. Az apokaliptikus vízió helyett a remény kapott hangsúlyt, ám ettől a tét nem lett kisebb. A 2014-es és a 2010-es választások a magyar történelem olyan fordulópontjaivá emelkedtek ebben a beszédben is, mint 1956 és 1848 voltak. A Fidesz a magyar történelem betetőzése lett, egy küzdelmes évezred végpontja.

További újdonság volt, hogy a rezsicsökkentés is történelmi léptékű hőstetté nemesedett.

Nagy történelmi dilemmák Orbán szerint:

  • 1848: A Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni?
  • 1990: Elsüllyedünk a szocializmus léket kapott ladikján?
  • 2010: Sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, és az adóslevelekkel kitömött koldustarisznyát sem vehetjük le?

Így növekedett az előző parlamenti választás akkorára, mint Petőfiék forradalma vagy az 56-os szabadságharc.

Orbán Viktor

Hogyan biztosították a különböző forradalmak a nemzet túlélését Orbán Viktor szerint?

  • 1848-ban az úrbéri és egyházi terhek eltörlésével (robot, kilenced, tized).
  • 2014-ben a rezsicsökkentéssel.

A miniszterelnök szerint az 1848-as áprilisi törvények és a mostani rezsicsökkentések értelme és jelentősége azonos. Olyan jóléti intézkedések, amelyek a szabadság zálogát jelentik.

Milyen ellenségeket kellett a 2010 óta zajló szabadságharcban legyőzni?

  • A pénzvilágot,
  • az uzsorát,
  • a monopóliumokat,
  • a kartellt,
  • a birodalmi bürokratákat,
  • a természeti csapásokat
  • és birodalmi fővárosokat.

Ezeket mind legyőzte a parlamenti többség, és ezzel többet is elvégzett annál, mint lehetett. Legalábbis Orbán Viktornak ez volt az érzése, miközben 2010 óta minden nap ezen dolgozott.

photo_camera Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum előtt (Fotó: Koszticsák Szilárd)

A 2010-14 közti szabadságharc eredményei:

  • Az adósságcsapda ajtajának felfeszítése,
  • családok százezrei felett maradt fedél,
  • törhetetlennek hitt lakatok letépése,
  • letéphetetlennek hitt láncok letépése.

Mindehhez egység kellett, olyan, ami sehol máshol nincs Európában. Egyértelműen a parlamenti kétharmadra gondolt. A kétharmaddal tehát meg lehetett vívni a szabadságharcot, de a teljes győzelemhez most megint kellene a kétharmad. Ezt a következő gondolatmenettel bizonyította a kormányfő:

Az egység ad csak erőt a leküzdhetetlennek hitt feladatok véghezvitelére. Ha nincs erő (kétharmad), akkor gyenge lesz a nemzet. Ha gyenge lesz, akkor gyáva is lesz. A gyengeséget és a gyávaságot pedig nem bocsátja meg a történelem. Kétharmad nélkül

  • nekünk nem osztanak lapot,
  • és nem lesz jövőnk.
photo_camera Orbán Viktor kisétál a Nemzeti Múzeum főbejáratán (Fotó: Orbán Viktor/Fb)

 

Tavaszi könnyedség az őszi halálos fenyegetés után

Orbán egyetlen ironikus, a politikai ellenfelekkel szemben megengedő kiszólást is mondott, ezzel legalább egy pillanatra oldva a pátosz és a történelmi prófécia keménységét: Széchenyi azt kérte, ha felakasztják az első szabad magyar kormányt, akkor őt Kossuthtal háttal akasszák. „Ők a mi őseink” - mondta.

Azért nagyon megengedő most sem volt, mert ahogy saját kormányát a szabadságharc hőseihez hasonlította, úgy az ellenfeleiről a „labancok, muszkavezetők, pufajkások” jutottak eszébe. A 2010-es választás utáni kétharmad olyan válasz volt nekik, mint 1956 volt a szovjeteknek, vélekedett.

Hosszabb metaforák tették költőibbé a miniszterelnök mostani szózatát a szokásosnál. Ezek közül a legfontosabb a „hagyma” motívom volt, „melyet a magyar nép televényébe valaki elültetett”, és azóta is mindig kihajt.

Orbán Viktor

Egyértelműen a kétharmad már a cél

Eddig Orbán Viktor rendre utalt beszédeiben, hogy a Fidesz nem bízhatja el magát. 2002-ben is mindenki a zsebében érezte a győzelmet, aztán mégis a baloldal győzött. Most viszont már nem a győzelem lett a kérdés, hanem annak mértéke.

Pont ott vagyunk, mint 2010-ben. Akkori országértékelő beszédében azt mondta, hogy kis többség kis változást, nagy többség nagy változást hoz. Akkor is a kétharmadért kampányolt a párt, a győzelmet már borítékolta. Most sincs ez másképpen, ezért is lehetett Orbán kevésbé fenyegető mint október 23-án volt. Most nem tudja elképzelni, hogy ezt elveszítheti.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.