• 2011 március 15-én kezdődött el a szíriai polgárháború.
• Az összecsapásoknak becslések szerint eddig 140 ezer áldozata lehetett, kilencmillió ember hagyta el otthonát.
• A megoldás még csak nem is körvonalazódik.
• A BBC nyolc rövid pontban foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat erről a pokoli három évről.

Tüntetések

Az egész utcai tiltakozásokkal indult 2011 márciusában. A Szíria déli részén fekvő Deraa városban azért kezdődtek meg a tüntetések, mert a helyi hatóságok letartóztattak és megkínoztak pár fiatalt, akik forradalmi mondatokat írtak fel az iskolájuk falára.

A biztonsági erők tűzet nyitottak a tüntetőkre, többen meghaltak. A támadás ellen tiltakozva még többen mentek utcára, és a tüntetések az egész országra átterjedtek.

A kormány válaszul a katonaságot vetette be, Deraa városát ostrom alá vették, és mindenhol erőszakkal próbálták leverni a tüntetéseket. Ez további olajat jelentett csak a tűzre, hamarosan már több százezren vonultak utcára.

Az erőszak

Az ellenzéki erők válaszul elkezdtek felfegyverkezni, előbb az önvédelem miatt, később pedig hogy elűzzék a kormányhű biztonsági erőket a környékükről.

Az összecsapásokból polgárháború lett. Kormányerők és lázadó fegyveres alakulatok küzdöttek a városok és falvak irányításáért. 2012-ben a harcok elérték Damaszkuszt és a második legnagyobb várost, Aleppót is.

2013 júliusában az ENSZ azt közölte, hogy a polgárháború áldozatainak száma meghaladja a 100 ezer főt is. Ugyanakkor a hiteles források megszűnése miatt ekkor abbahagyták a számolgatást. Emberi jogi szervezetek számítása szerint mára több mint 140 ezer halálos áldozata van az öldöklésnek.

Az ellenzék

Az ellenzéki erők a közös ellenfél ellenére is megosztottak, nem sok mindenben értenek egyet azon kívül, hogy Aszadnak mennie kell.

A politikai szinten megkötött ellenzéki koalíciót elfogadták legitimnek a nyugati hatalmak, de ezt a politikai erőt nem támogatják a lázadó csapatok, ráadásul anyagi és katonai erőforrások híján is vannak. Közben pedig a lázadó csapatokba rengetegen áramlottak, összesen legalább ezer harcoló csoport létezhet, ezeknek pedig a becslések szerint legalább százezer tagja lehet. Megjelentek szélsőséges iszlamisták és az al-Kaidához köthető dzsihádisták is, de már európai országokban született tinédzserek is nekiindulnak dzsihádot játszani.

A legfontosabb ellenzéki csoportokról és céljaikról az Economist készített alapos összefoglalót.

Mészárlások

Az ENSZ bizottsági vizsgálata szerint mindkét fél súlyosan megsértette az emberi jogokat és háborús bűnöket követett el, miután többek között kínzásokat, túszejtéseket és kivégzéseket hajtottak végre.

Annak ellenére, hogy a vizsgálat lefolytatásához nem kaptak engedélyt, és csak korlátozottan tudtak szemtanúkkal beszélni, a bizottság legalább 27 tömeggyilkosság elkövetésének tényét tudta megerősíteni.

Ezekből 17 alkalomról gondolják azt, hogy kormánypárti fegyveresek követték el, mint például a több száz halálos áldozattal járó houla-i mészárlást 2012 májusában. A lázadókat az ENSZ tíz tömeggyilkosság elkövetésével vádolta meg jelentésében, többek között a Latakiában 2013 augusztusában elkövetett vérengzésével, amikor szélsőséges iszlamista harcosok legalább 190 embert gyilkoltak meg.

Vegyi fegyverek 

A polgárháború kezdete előtt a szír hadseregnek volt a világon az egyik legnagyobb vegyifegyver-készlete. A kormány végig azt állította, hogy a készletet biztonságban őrzik, és azt soha nem vetették be Szírián belül, de a vegyi támadásokról szóló hírek 2013 eleje óta folyamatosan felbukkantak.

2013 augusztusában szarin-gázzal megtöltött rakétákat lőttek ki Damaszkusz külvárosára, a támadás halálos áldozatainak számát 300 és 1400 közé teszik. Az ellenzéki politikusok és a nyugati kormányok szerint a támadás mögött csak az Aszad-rezsim állhatott, az elnök viszont a lázadókat vádolta meg a támadás elkövetésével. A kormány végül beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők leszereljék és elpusztítsák az ország vegyifegyver-arzenálját.

Menekültek

A polgárháború az utóbbi évtizedek legnagyobb menekülthullámát eredményezte, 2,5 millió ember hagyta el Szíriát a konfliktus kezdete óta, főleg nők és gyerekek. A szomszédos országoknak, Libanonnak, Törökországnak és Jordániának is komoly nehézségeket okozott a menekülthullám, az érkezők elhelyezése.

A becslések szerint 6,5 millió ember lehet, aki menekülni volt kénytelen otthonából, de Szíriában maradt. Így összesen 9 millió ember hagyhatta el otthonát, ez a népesség fele. Az ENSZ rekord nagyságú, 6,5 milliárd dolláros segélyalapot szán 2014-ben a szíriai menekültek helyzetének javítására.

Humanitárius katasztrófa fenyeget az ország területén belül fekvő legnagyobb menekülttáborban, a Damaszkusz déli részén fekvő Jarmúk táborban is. Az Amnesty International jelentése szerint ugyanis a szíriai kormány a kiéheztetést is bevetette a főleg palesztin menekülteknek otthont adó tábor ellen.

Nagyhatalmak háborúja 

Ami elsőre az arab tavasz egy újabb állomásának tűnt, abból egy barbár proxyháború, azaz olyan összecsapás lett, amikor nagyobb hatalmak másokkal vívatják meg a saját harcaikat.

Irán és Oroszország is beállt Aszad mögé, még ha a vegyifegyver-támadásokról szóló bizonyítékok után az oroszok visszafogottabbak is lettek. A szunnita többségű ellenzék közben a legkülönfélébb támogatókkal rendelkezik, Törökország, Szaúd-Arábia, Katar mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is őket támogatja. És ebbe a játszmába kapcsolódnak bele még a nemzetközi terrorszervezetek is.

A béketárgyalások

Az mára világosan látszik, hogy egyik fél sem fog döntő győzelmet aratni a másik fölött. A nemzetközi közösség politikai megoldást sürget, de eddig az ENSZ és az Arab Liga összes kezdeményezése a tűzszünetre és a párbeszéd elkezdésére kudarcba fulladt.

2013 közepén az Egyesült Államok és Oroszország kezdett el összehozni egy béketárgyalást Svájcban, de végül a tárgyalások csak 2014 januárjában indultak el. Nem sok sikerrel, nem véletlen, hogy a fő közvetítő Lahdar Brahími, az ENSZ és az Arab Liga különmegbízottja februárban Oroszországot és az Egyesült Államokat is felkérte arra, hogy hassanak a felekre. A helyzetnek nem segített az ukrán konfliktus sem, ami miatt a két nagyhatalom évtizedek óta nem tapasztalt feszült viszonyba került.

A tárgyalások azért rekedtek meg, mert a kormányzati delegáció elsősorban a terrorizmus kérdésére, az ellenzéki küldöttség pedig az átmeneti kormányzat felállítására és az államfő hatalmának korlátozására, esetleges elmozdítására akart összpontosítani.

Brahimi szerint a szíriai kormány a tárgyalásokon csak az időt húzta, és az volt a benyomása, hogy egyáltalán nem volt céljuk egy átmeneti kormány felállítása. A különmegbízott szerint az elnökválasztás végleg bezárná a kaput a tárgyalások előtt.

A tervek szerint Szíriában májusban vagy júniusban tartanának elnökválasztást, és Aszad már jelezte, hogy újra jelöltetné magát államfőnek.

(Felső kép: MIGUEL MEDINA / AFP, címlapkép DIMITAR DILKOFF / AFP)