Hivatalosan a hónap végén hozzák nyilvánosságra az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) minden korábbinál átfogóbb jelentését a klímaváltozás várható hatásairól, a brit Independent újságírói azonban elolvasták a jelentés kiszivárgott vázlatát. És a szokásos, rémisztő kilátásoknál is sötétebb jövőképet találtak.

A jelentés elkészítéséhez több száz ismert kutató több ezer tudományos publikációt és eredményt tekintett át, és ezek nyomán jósolnak éhezést, menekülthullámokat és erőszakos konfliktusokat.

A kiszivárgott vázlat szerint ezek lesznek a XXI. század legkomolyabb problémaforrásai:

A jelentés előrejelzése szerint a század végéig több száz millió embert érintenek majd a tengerparti áradások, és rengetegen lesznek kénytelenek elhagyni otthonukat, mert azt végleg víz alá kerül, vagy pedig mert élhetetlenné válik a környezet. Leginkább Ázsia keleti és déli részét sújtja majd leginkább ez a probléma.

Az átlaghőmérséklet emelkedése visszavetheti a globális gabonahozamot a trópusi és mérsékelt égövű régiókban. Az előrejelzés szerint a klímaváltozás évtizedenként két százalékos terménycsökkenést hozhat, miközben az állandó népességnövekedés miatt más kutatások 2050-ig évtizedenként 14 százalékos igénynövekedéssel kalkulálnak.

A változásoknak direkt gazdasági következménye is van, a számítások szerint az átlaghőmérséklet emelkedése kihathat a globális GDP alakulására is, 0,2-2 százalék közötti csökkenést előidézve.

A század közepéig a klímaváltozás az eddig is ismert egészségügyi hatásokat fogja tovább erősíteni. A gyakoribbá váló extrém kánikulai időjárás és a szaporodó tűzesetek mellett gondot jelenthet a kiszáradás, és könnyebben terjedhetnek az étellel vagy folyadékkal terjedő fertőzések.

A jelentés szerint alaposan megtervezett beavatkozások nélkül 2050-re akár 20-25 milliónyival több alultáplált, öt éven aluli gyermek élhet majd a Földön, mint most. Ez 17-22 százalékos növekedést jelentene.

A XXI. században a klímaváltozás egyik legkomolyabb következménye a felerősödő elvándorlási hullám megjelenése lehet, ami szükségszerűen vezethet majd erőszakos konfliktusokhoz és polgárháborúkhoz.

Az apró szigetországoknak és több, a tengerszint változásának kitett helyen fekvő országnak is komoly kihívást jelent majd, hogy területi egységüket fenntarthassák. A tengereken várható változások, új erőforrások felbukkanása, a halpopuláció elköltözése mind magában hordozza államközi konfliktusok kialakulásának növekvő veszélyét.

A jelentés szerint a károsanyag-kibocsátás növekedése mellett a friss ivóvízzel kapcsolatos veszélyek is nőnek majd. Főleg, a száraz, szubtrópusi területeken okoz majd ez gondot, ahol jelentősen csökkenhet a megújuló vízfelületek és a talaj-közeli vízkészletek mennyisége, felerősítve ezzel a vízkészletekért folytatott küzdelmet.

Nyilván a korábban felsoroltakhoz képest kevésbé komoly probléma, de számos, a világörökséghez tartozó, egyedi táj is eltűnhet vagy erodálódhat a változások miatt.

 

Amit tudunk, már az alapján is nagy a baj

A kiszivárgott jelentéssel egy időben jelent meg az American Association for the Advancement of Science (AAAS) jelentése, ami szerint éppen annyira egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy az emberi tevékenység következménye a klímaváltozás, mint amilyen erős bizonyítékok kapcsolják össze a dohányzást a rák kialakulásával.

A bizonyítékok a kutatók szerint elég egyértelműek: az üvegházhatású gázokból egyre több kerül a légkörbe, az átlaghőmérséklet mindenhol emelkedik, a tavasz korábban érkezik, a jégtakarók olvadnak, a tengerszintek emelkedik, az esőzések rendje változik.

A jelentés szerint ennek ellenére sok ember még mindig nem fogta fel, hogy a klímaváltozás nem csak a világ pár távoli pontján fellépő absztrakt probléma. Pedig jelenleg annak is megvan a reális kockázata, hogy váratlan és lehet, hogy visszafordíthatatlan változások menjenek bármikor végbe, melyek nagyon komoly károkkal járnának.

A potenciális forgatókönyvek között a kutatók az ökoszisztémánk teljes összeomlását és a sarkköri jégtakarók teljes eltűnését is felvetik. Ezek persze elsőre katasztrófafilmekből ismert szcenáriók, de mint veszélyforrások, szerintük valósak.

A Mit tudunk névre keresztelt jelentés főbb megállapításai:

• A klímakutatók 97 százaléka szerint az emberek változtatják meg a klímát.
• Az extrém időjárási esetek várhatóan egyre súlyosabbak lesznek a következő 10-20 évben.
• Tavaly a a légköri szén-dioxid mennyisége átlépte a lélektani határnak is gondolt 400 ppm-es értéket (azaz hogy egymillió légköri részecskéből 400 szén-dioxid). Kutatók becslése szerint utoljára 2-6 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a szén-dioxid légköri szintje.
• Bár nem csak az üvegházhatású gázok légkörbe kerülése magyarázhatja a szélsőséges időjárási jelenségeket, de az elmúlt 50 év hőmérsékletemelkedésére egyszerűen nincs más magyarázat.

Érdemes a teljes jelentésre időt szánni. Meg lassan megszokni a gondolatot, hogy tényleg sokkal nagyobb a baj, mint amit hajlamosak vagyunk beismerni.

(via Time, Business Insider, Independent, cikk tetején lévő kép: Christopher Furlong/Getty Images, címlapkép: China Photos/Getty)