Interjút adott Orbán Viktor a Zuschlag-interjúval pillanatok alatt legendássá vált Barcza György- G. Fodor Gábor párosnak a Napi Gazdaságban. Fotók sajnos nincsenek a beszélgetésről. Így marad a puszta szöveg, hogy kérdezi G. Fodor Orbán "Ágaskodik, mint a cövek" Viktort.

Mi derül ki az interjúból? Az a legkevesebb, hogy nincs nagy baj a magyar gazdasággal. Igazából sokkal jobb híreink vannak.

A kitörés évének is nevezhetjük, de az egész négy évünk tulajdonképpen arról szólt, hogy iszonyatos erőket mozgósítottunk, hogy ismét a magunk urai lehessünk. Mára ez sikerült.

A magyar gazdaság növekedése az előttünk álló időszakban ismét legyen kétszerese a német gazdasági növekedésnek.

vagy

Nálunk legyen a legolcsóbb az energia egész Európában. Ha az unió nem is képes rá, mi, magyarok legyünk versenyképesek az Egyesült Államok energiaáraival.

Míg az Európai Unióban a teljes európai nemzeti össztermékhez való hozzájárulása az iparnak 15 százalék, addig Magyarországon 23 százalék. Bár a számítási módszerek mutatnak némi bizonytalanságot, például van olyan kalkuláció is, amely szerint a németeket megelőztük, mi dobogósak vagyunk Európában. Ha így folytatjuk, a 2018-as ciklus végére reális célkitűzésnek tűnik, hogy mi legyünk Európa legiparosodottabb országa.

A mi politikánk szakítás a korábbi magyar külgazdasági doktrínával. Nem azt keressük, hogy hova kell lecsatlakoznunk. Mi azt mondjuk, hogy úgy kell alakítani a kapcsolatainkat, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy Magyarország sikeres ország legyen.

Ezt a részt muszáj egy kicsit hosszabban.

• Németországot például úgy tettük érdekeltté Magyarország sikerében, hogy Magyarország újraiparosítása sikeres legyen, hogy a magyar gazdaságot a német iparnak a déli nyúlványához építettük hozzá,
• Az idetelepült japán cégek mérete akkora, hogy Japán kiemelt partnernek tekint bennünket, a politikai súlyunk fölött kezel bennünket.
• Az Egyesült Államok befektetései rakétaszerűen növekednek, a stratégiai partnerek beruházásainál ez jól látszik.
• Kínával is sikerült elmélyült kapcsolatot kialakítanunk. Csak két példa. A Bank of China Magyarországon hozta létre a regionális központját és a kínai turisztikai hivatal regionális központja is Budapesten van.
• A több évtizedes nukleáris ipari együttműködésünk meghosszabbításával Oroszországot is érdekeltté tettük abban, hogy Magyarország sikeres legyen. Oroszország Magyarországon keresztül beléphet az európai atompiacra.
• Törökország és India. Itt is tettünk lépéseket.
• A világ legjelentősebb gazdasági szereplői közül senki sem az ellenségünk, sőt mindegyiküknek érdekében áll Magyarország fejlődése.

Magyarország tehát nem azért lehet sikeres, mert egyik vagy másik ország oldalán áll, hanem mert saját politikát folytat és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tud kiépíteni. Ez új megközelítés a szokásos „hova csatlakozzon le Magyarország?” helyett. Ez egy nemzeti megközelítés. Megjegyzem, ez Szent István intelmeiben is ott van, csak megfelelő szemüveggel kell olvasni.

Egy ilyen gazdaságpolitika sikeréhez ugyanis nemcsak intellektus kell, de erő is. Ez pedig a politikából jön, a választásokból származó felhatalmazásból, annak terjedelméből. Ez adja a politikai és gazdasági stabilitást. A kétharmad Magyarország legfontosabb versenyelőnye. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy ezt támadták a leginkább.

Az elmúlt négy év arról szólt az európai intézményekben, hogy nem tudtak kellő sebességgel és mélységben reagálni. Ezzel szemben azok az országok, ahol kellő egység és erős felhatalmazás van a kormányok mögött, mint Németország, Ausztria, Lengyelország, és ilyen hely Magyarország is, ezek az országok sokkal jobb válaszokat adnak a válságra, mint az európai intézmények.

A 2014-es évnek két felfüggesztési pontja van: a politikai stabilitás és az erős politikai vezetés megőrzése. Azért voltunk versenyelőnyben eddig, mert a válság körülményei között gyorsan tudtunk reagálni, gyorsan tudtunk döntéseket hozni. A politikában a gyorsaság az erővel arányos.

Nem fogadom el azt a tételt, hogy nem lehetséges a teljes foglalkoztatottság. Inkább azt mondom, hogy keressük meg hozzá az eszközöket.

Végül a kedvenc kérdésem és válaszom:

– Igen, de itt van egy optikai probléma. Mert nem elsüllyednek, hanem hanyatlanak. Azok, akik ma lefelé tartanak, egy magasabb fejlettségi szintről teszik ezt, ezért egyelőre és még egy ideig azt fogjuk látni, hogy jobban élnek, mint mi. Nem egyik napról a másikra süllyednek el, inkább elgyengülnek, ezért beszélek a hanyatlás korszakáról. Azt szoktam nézni, hogy Európa súlya milyen a világtermelésben és a világkereskedelemben egyfelől, és másfelől mennyi a részesedése a világ összadósságában. Ezekből egyértelműen kirajzolódik a romlás. De ez nem azt jelenti, hogy Európa holnap reggel elsüllyed. Még van idő egy új európai gazdaságot építeni. Bár az idő fogy.