Kevesebb mint egy hete Habony Árpádot kellett sajnálni, most a kormányzati VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának hányattatott sorsáról derülnek ki részletek.

Habonyhoz hasonlóan Szakály is pert indított, igaz ő nem egy újságíró, hanem a kijelentéseit kritizáló Krausz Tamás történész ellen.

Szakály Sándor az 1930-as és 1940-es évek magyar történelmének egyik nagy szakértője, pár éve maximum a szakmában ismerték. Pedig nem most kezdett el hülyeségeket beszélni. Korábban például Gömbös Gyula megítélését árnyalta azzal, hogy beszédet mondott halálának évfordulóján arról, hogy Gömbös nem is akart totális fasizmust.

Szakály elképzeléseit azután ismerte meg a szélesebb nyilvánosság, hogy kinevezték a kormányzati VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának, és ebben az új minőségében interjút adott az MTI-nek. Ekkor mondta ki, hogy bár

a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.

Az idegenrendészeti eljárás eredményeként több mint tízezer zsidót mészároltak le. 1941. augusztus 27-28-án Fridrich Jeckeln SS-tábornok alakulatai legéppuskázták őket. Ez volt a holokauszt történetének első olyan tömegmészárlása, ahol az áldozatok száma ötjegyű volt.

Szakály értékelését többen elég rossz néven vették. Például hazai és nemzetközi zsidó szervezetek és politikai pártok.

A DK fel is jelentette holokauszt-tagadásért.

A politikai szereplőkön túl a történészek egy részének sem tetszett, amit mondott.

Ungváry Krisztián Eleven borzalom című cikkében részletesen cáfolja Szakályt. Krausz Tamás az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt a történtekről.

Krausz ezt (is) mondta:

Szakály tézise (...) nem egy tudományos üzenet. A magyar történetírásban ilyen álláspont nincsen, hogy a holokauszt egy idegenrendészeti ügy volt. Ez egy szélsőjobboldali politikai provokáció (...), ami súrolja a holokauszt tagadását.

Ugyanebben a műsorban Krausz után Szakály is lehetőséget kapott a reakcióra. Bocsánatot ugyan nem kért, de kicsit finomított a mondavalóján.

"Akit ezzel megsértettem, én megkövetem. Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt. (...) Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket. (...) Bűntudatom nincs, mert nem követtem el bűnt az én felfogásom szerint. Lehet, hogy tévedtem."

Kérdés, hogy az áldozatok ezzel elégtételt kaptak-e.

Szakály szerint nem.

Most már nem a Kamenyec-Podolszkban legyilkolt zsidó áldozatokról van szó, hanem a történet másik áldozatáról. Szakály Sándor történészről. Neki ugyanis megsértették a személyiségi jogait, és ezért be is perelte a szavait kritizáló Krausz Tamást.

"E történések társadalmi kapcsolataim, egészségem reményem szerint átmeneti elnehezüléséhez, életminőségem megromlásához, az emberek egy részének velem kapcsolatos magatartása megváltozásához vezettek, a tudomány egyes képviselőiben bizalmatlanságot keltettek irántam. A folyamatos egzisztenciális fenyegetettség számos tekintetben, közszerepléseim gyakoriságának csökkenésében, családi kapcsolataimban éreztette hatását."

Óriási lehet ez az egzisztenciális fenyegetettség. Szakály havi bruttó 1,75 millió 997 ezer forintot keres a Veritas vezetőjeként.

Reméljük a bíróság igazságot szolgáltat az áldozatoknak az ügyben!